Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-12-03 / 49. szám
ell egy preparátor A nyest nyúzása egészen jól sikerült; egyetlen hibája, hogy farkának zászlaja leszakadt, nem voltam elég óvatos. A gereznát konyhasóval bedörzsöltem, így a legyek kevésbé érdeklődtek iránta. Most már csak az volt a gondom, hogy hol szerzek tímárt vagy preparátort, aki a váratlan zsákmányom gereznáját szakszerűen gondjaiba veszi. Szobi Kálmán, felsőszecsei vadászbarátom nyugtatott meg, hogy Kiskéren, Léva mellett él egy preparátor, Kemenczék János, aki a szakmát magas szinten, profi módon végzi... Másnap Kemenczék János kiskapujában a ház őrzője, egy fiatal ír szetter fogadott farkcsóválva bennünket. Az udvaron a házigazda éppen egy rókacsaláddal foglalatoskodott. Az ötvenes éveit taposó preparátor már harminc esztendeje űzi a szakmát, amelyet a garam- szentkereszti Preparatóriumban tanult. A preparátor szakma nagy-nagy állat- és madártani ismereteket igényel, akárcsak az állatfestészet. Akinek csak szakmai ismeretei vannak, azaz csak azt tudja, hogy mely állatot milyen vegyszerrel kell preparálni, annak torzszülemények kerülnek ki műhelyéből. A preparátor és a tímár szakma nagyon ősi foglalkozás. Fennmaradt néhány írásos dokumentum is a jeles preparátorok munkásságáról. Közülük a somorjai omitológus-preparátort, Kunszt Károlyt (1859-1939) említeném. Tudományos és felfedező munkája a Csallóköz madárvilágában felbecsülhetetlen, de bekapcsolódott Somorja kulturális életébe is, dalárdát szervezett, színdarabokat tanított be és jótékonysági bálokat rendezett. Preparátori szenvedélyének bizonyságául dr. Stollmann Andrást idézzük: „A presbyterium jegyzőkönyvei alapján betekintést lehet nyerni Kunszt Károly működéséről a somorjai Evangélikus Egyházközösségben. Többek között itt az is fel van jegyezve, hogy 1903. november 1-én megrovásban részesült, mivel a prédikció alatt az orgona melletti fülkében madártöméssel foglalkozott. ” De térjünk vissza vendéglátónkhoz. Mindjárt kicsomagoltam jövetelünk „tárgyát”, a nyest gereznáját. A preparátor először megforgatta és megállapította, hogy a nyúzás jól sikerült, nincs bevagdosva a bőr, és a zsíros részeket is lefejtettem. Azután ő is a tépési próbához látott, különösen a nyest apró mancsain. Örömömre mindent rendben talált, így hát megegyeztünk abban, hogy a nyest bundáját kikészíti... Ezek után Kemenczék János a műhelyébe invitált, ahol a kitömött állatok száradnak és gazdáira várnak. Volt ott minden; kitömött medvebocs, dámbika élő nagyságban, rókák és más apróbb ragadozók, sok-sok madár, de mind a vadászati törvények által engedélyezett példány. Ezt azért tartottam fontosnak leszögezni, mert nem titok, hogy a zugpreparátorok a tiltott madarak kitömését is hajlandók vállalni. Egy pillanatra a medvebocsnál álltam meg és megkérdeztem:- Ez kinek ártott, hogy ily fiatalon került a műhelyébe?- Nem ártott senkinek, a vonat gázolta el anyjával és a testvérével együtt. Még szentkereszti preparátor koromban került hozzám. Tovább szemlélődünk és megállók a vadpulykák előtt, amelyek - négyen - szépen sorakoznak a falon.- Ne azokat fényképezze, még igazításra várnak, inkább a vadkacsákat kapja lencsevégre, hiszen most van a kilövési idejük, de majd novemberben, decemberben hozzák a vadászok kitömésre, amikor már szép zöld lesz a nyaka és a feje! Távozóban aztán még arról is szóltunk, hogy a preparátort főként magánszemélyek keresik fel, de az intézményes, szentkereszti Preparató- rium leginkább, mondhatnánk állami megrendelésre, iskoláknak és felsőbb oktatási intézményeknek készíti preparátumait. írás közben jut eszembe egy régi, 1889-ben, az Árvamegyei-Hírlap könyvnyomdájában kiadott füzetecske: az árvái várban őrzött állatgyűjtemény Tárgymutatója. Szerzője Koczyan Antal uradalmi alerdész. A tárgymutatóban emlősök, halak, hüllők és madarak szerepelnek. A madarakat 220 féle madár - némelyikük több példányban is - képviseli. Akkor még a kuvikot „csuvik- nak” hívták, az uhu neve „nagy suholy” volt, ám akadtak kapdosó, zenér és kúpcsőrű rendű madarak is. Az utóbbiakhoz tartoztak a sármányok, pintyek, süvöltők, pirókok és a verebek. Szó esik a „süketfajdról” (Tetrao urogallus), mai szóhasználatban siketfajd, a nyírfajdról (Lyrurus tetrix) és a középfajdról (Tetrao hybridus), amelyről azt írja a szerző, hogy a siket- és a nyírfajd kereszteződése által keletkezik, mely nálunk „ vajmi ritkán fordul elő. Néhány példányt a központi Kárpátokban láttak, 8 év előtt pedig Zakamenén találtatott egy kiveszett példánynak tollazata ”. Az idézőjelbe tett sorok természetesen Koczyan Antaltól származnak, tehát ha valakinek gyanús ez a „Tetrao hybridus”, a középfajd, amely kereszteződés által jött létre, a magyarázatot ne rajtam követelje. Végezetül nagyon szép dolog a madárgyűjtemények ápolása, ám arra kell törekednünk, hogy egy-egy madárfaj ne csak a gyűjtemények polcairól és vitrinjeiből nézzen üveges szemekkel az utókorra, hanem minden madár- és állatfaj megfelelő védelmet kapjon, és megmaradjon a szabad természet ölén. A veszélyeztetett fajok száma igen magas és számuk a civilizáció okozta durva beavatkozások miatt napról napra növekedik. Motesiky Árpád THOTEL tőlünk, hogy „altassuk” el a ku- iadsága alatt nem tudta kire bízni s-házaspár. - Ekkor jött az ötlet, tsíteni. Rengeteg utaánjárás és os, csak a nyár végére készült el 7 lemaradtunk. De így is van ér- i macskák, madarak, rágcsálók, Haljuk. í padlózattal rendelkező ketrecnek, a átmeneti lakója volt. Az állatorvosok hitelt, így a házaspár egymaga finan- :m ingyenes megőrzésről van szó, az fajtájától és méretétől függ, hiszen it, és így az általa elfogyasztott étel íket például naponta fésülni kell. Egy ázásáért napi 80 koronát számlázunk, lenti, a fennmaradó összeget pedig a setleg az ezzel kapcsolatos kiadások :y. Ha a gazda úgy gondolja, akkor a ¡rmészetesen csökkennek a kiadások. A házaspár a tévéreklámokból is jól ismert, konzervált, illetve granulált kutya- és macskaeledelekkel eteti vendégeit. Persze, nem csak a szabadságok időszakában érkeznek ide megőrzésre szánt kutyák. Főként a fajtiszta, törzskönyvezett ebeket hozzák el az ellésük idejére gyakran a gazdáik, az esetleges komplikációk elkerülése végett. A vemhes nőstények általában három-négy napig lakják az ebszállodát, és a szakszerű szülés levezetése után visszakerülnek otthonukba. Ez ugyan jóval drágább mulatság, hiszen egyetlen ellés levezetésének ára 600 és 1800 korona között mozog, de a fajtiszta utódok eladásával ez a pénz többszörösen megtérül a tulajdonosnak. A „hotelszobákba” csak egészséges, oltási bizonyítvánnyal rendelkező négylábúak nyernek bebocsátást; az orvosházaspár kóbor kutyákat nem fogad be. Ehhez külön engedélyre lenne szükségük, és erről a kérdésről az ő véleményük egyébként is eltér az állatvédőkétől: - Az állatvédő mozgalmak nagy igyekezetükben néha túllőnek a célon, és a józan ésszel ellentétben cselekednek. Még a legsúlyosabban sérült, például az elgázolt kutyákat is igyekeznek megmenteni, holott óriási kiadások árán csakis a szenvedéseiket hosszabbítják meg néhány hónappal. Szerintem ha nincs esély egy kutya teljes felépülésére, tehát ha minden kezelés ellenére nyomorék vagy béna maradna, kár kínozni. Igaz, ez függ a fajtától is, de az ilyen kutya elveszti az életkedvét, egyszerűen nem akar tovább élni, és ez ellen nem lehet semmit tenni - vallják Scavnickyék. Mint a fentiekből is kitűnik, manapság nem olcsó mulatság háziállatot, kutyát tartani. A megemelt ebadó és a drága kutyaeledelek mellett sokba kerül egy-egy állatorvosi vizit, és a család nyaralása közben a kutya üdültetése is napi 80-100 koronába kerül. De az igazi állatbarátokat ez sem riasztja vissza attól, hogy macskát, kutyát tartsanak, s mindenből a lehető legjobbat biztosítsák kedvencüknek. Holop Zsolt RIPORT 1995. december 3. flBSÉmBp
