Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-26 / 48. szám

A CEGHALAL REJTELMEI

„Halál nélkül nincs újjászületés. A csődeljárás a gazdaság temetkezési szolgáltatása. A holttestek nem maradhatnak szanaszét. Mert bomlani kezdenek és a fertőzés veszélye fenyeget.”

(Tomás Jezek cseh közgazdász)

I.

Minden jól működő gazdaság természetes velejárója a vállalatok születése és megszűnése, állítják a szakemberek. Szlovákia kapitalista újraébredése óta nálunk is rengeteg cég tűnt el: felaprózódott, átalakult, felszámolták. Ám végeredményben csupán ötvenhárom csődeljárás kezdődött, és napjainkig egyiket sem sikerült végigvinni. Valahol a va- gyonfelszámolás törvényes útvesztőiben találhatók, amiben a tönkrement vállalatok és hitelezőik vonakodó álláspontja, valamint az eléggé foghíjas jogszabályok is jócskán szerepet játszanak.

Régmúltunkban ismeretlen volt a csőd intézménye. A hitelező másképpen intézte el adósa tartozását. Az ókorban rabszolgasorba vitte, a középkorban meg bezárta, s addig dolgoztatta, míg munkájával ki nem fizette adósságát. Később a személyes kezesség fékezte az ipart és a kereskedelmet, a vállalkozók féltek kockáztatni, nehogy kényszermunkára kerüljenek. A 18. században születtek Angliában az első korlátolt felelősségű társaságok. Először pedig az amerikai alkotmányba került bele, hogy adósságért nem lehet fogságba kerülni.

Ma a nyugati államokban számos sikeres vállalkozó egy vagy több csődöt is túlélt. Tucatszámra jelennek meg az olyan könyvek, melyek arra adnak választ, miképpen kell cselekedni az ilyen helyzetekben. Vagyis jogi és lélektani tanácsokat osztogatnak. Tanfolyamok sora látogatható, egyes egyetemeken önálló szakként oktatják a csődszakmát.

II.

S vajon nálunk milyen a céghalál folyamata? Elrettentő? Feltűnés nélküli? Titkokkal övezett?

Nyomába eredtem. Mi lenne, ha egykét jellemző adattal kezdhetném? A számok biztosan sokat elárulnának. Mondjuk az elmúlt újkapitalista évekről. Csöngetek az állami statisztikai hivatalba. Készsége.s válasz, útbaigazítás, de számok nincsenek. Ók csak a szervezetek jegyzékét időszerűsítik, évente egyszer. Abból meg nem olvasható ki a felszámoltak száma. Talán a bankban nagyobb az áttekintés. De melyikben? Annyi van belőlük, mint égen a csillag. Vajon melyik élt már hitelezői jogával? A nemzeti intézmény szóvivőjének telefonját senki sem emeli fel. Két napig. Vagy mindig rosszkor hívok?

Aztán eszembe jut: a parlament az előző héten tárgyalta a kis- és középvállalkozások tavalyi helyzetéről szóló jelentést. Abban már csak lesz valami. És lám, a két mellékelt diagram onnan került az oldalra. De frissebb adatok nincsenek? Talán valamelyik minisztériumban. A belügyhöz tartoznak a kisiparosok. Az illetékes főosztályvezető elutazott, helyettese meg nem osztogat számokat. Csak tendenciát jelez: az iparengedélyek év eleji nagyobb mértékű visszaadása után szeptemberben számuk növekedése már ezres nagyságrendű volt. Amennyiben valaki rosszul méri fel a helyzetét, visszalép, feladja vállalkozását. Ez értelmezhető csődnek. Idén számos diák, nyugdíjas mondott le az ipar- engedélyről és vele együtt pluszkereseti forrásáról is. Feltételezhetően kényszerből. Vállalkozását ezzel befejezte.

Szerteágazó és áttekinthetetlen a teljes kép. Az emberi fantázia ebben sem ismer határokat.

III.

De mi a helyzet kimúlás ügyében az állami nagyvállalatoknál? A szlovák nagyipar ütőkártyáit a gazdasági minisztérium tartja a kezében. Van egy osztálya, amelyen a cégek születésének figyelésén túl a felszámolás velejárói is megférnek. Vezetője Stefan Olesík mérnök: „Minden a felszámoló talpraesettségén múlik. Mi csak irányt szabunk, konzultálunk az ügyben. A vállalat megszűnésének egyik módja a likvidálás. Hogy melyik kerül erre a sorsra, azt miniszteri döntés előzi meg. ” A tárcán belül ki- lencvenegyben kezdték felszámolni az első vállalatot. Akkoriban több minisztérium összevonását követően az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a faipar

J MÉSZÁROS KÁROLY

vállalatai is hozzájuk kerültek. Azóta az építők újra kiváltak. „Nélkülük nyolcvanöt állami vállalatunk felszámolása van folyamatban. Összegző adataim nincsenek kéznél, így arra sem tudok válaszolni, évente hány cég jutott erre a sorsra. Annyi biztos, hogy legkorábban a kereskedelemben csapott fel a likvidálás hulláma. Kilencvenkettőben volt a csúcs, majd egy év múlva az ipari és az eredeti gazdasági tárca vállalatai kerültek túlsúlyba. A kereskedelem elsősége abból adódik, hogy a kisültetek magánosításával történt kiválása nyomán több hálózatnak csak a nagyraktára maradt meg. Ezek képtelenek voltak fennmaradni. Ilyen sorsra jutottak a zöldség- és tüzelőanyag-kereskedelmi lánc vállalatai is.

nagyságrendű a vállalat, milyen belső gondjai vannak. „Legtöbbször a szerény jogszabályok fékezik az előre haladást. Igazi fejtörő a tönkrement cég kinnlevőségeinek behajtása. Bíróság útján. ”

Hogy sikerült-e már felszámolniuk néhány vállalatot? Számuk tíz körül mozog. Kikerült a nevük a cégjegyzékből. Köztük van a dunaszerdahelyi tüzelőanyag-telep is. Több vállalatra jövőre vár ez a lépés. Összesen öt cég ellen indítottak csődeljárást. Felkerült a listára a Rempo Bratislava is. S a végére még egy kicsi csemegézés, a tárca felszámolásra ítélt nagyhalai: a szeredi nikkelkohó, a rimaszombati nehézgépgyár, a nagykürtösi Tesla, a pozsonyi Elektro- akustika és Domáce potreby. Az építőiparban jobbára az osztódás elve érvényesült, majd az aprócégek megszűntek. Az egykoron prosperáló Pozsonyi Magasépítő Vállalat tizenhárom részre szakadt. Felszámolták a po- zsony-ligetfalui házelemgyárat, a kassai Prefát és épületszerelő vállalatot. Hogy csak a legismertebbeket említsük.

IV.

A pozsonyi Gazdasági Fejlődés Központja nem nyereséggel dolgozó, független, politikamentes és kormányon kívüli szervezet, melyet három közgazdász alapított 1993-ban. Egy évre rá kezdte meg tevékenységét. Azóta több projektet dolgozott ki. A nagyobbak lefolyása hasonló: értekezleteket szerveznek bizonyos időszerű témakörben, emellett tanulmányt készítenek, amely az elemzést tartalmazza és ajánlatot tesz arra, mit kellene változtatni az érvényes jogszabályokon és alkalmazásukban. Eközben a piacgazdaság, a demokrácia és a törvényesség támogatását tartják szem előtt. Elnöke Eugen Jurzyca mérnök: „Egy

TVII íx csőd?

A cég üzleti tevékenységének beszüntetése, ugyanennek a cégnek a felszámolása fizetésképtelenség következtében. Maga a folyamat peren kívüli bírósági eljárással, azaz csődeljárással jár együtt. Célja, hogy amennyiben az érintett vállalat adósságai meglevő vagyonát túlhaladják, hitelezést követeléseik arányában kielégítse. A csőd elrendelésétől kezdve az adós vagyonát a csődtömeggondnok kezeli és számolja fel. Ilyen eljárás megindítását kérheti maga a tönkrement cég vagy annak hitelezői.

Ki kezdeményez(het)i a felszámolást? Megteheti a minisztérium is, amikor észleli, hogy a vállalat két évig számottevő veszteséget mutat ki. Indok lehet a közbelépésre a termelési program elvesztése, akárcsak a kemény konkurencia piackiszorító hatása. Ha működésképtelenné válik a vállalat, igyekeznek felszámolni. „Számos céghalál a gazdaság átalakításának, és nem a menedzsment hibás döntéseinek a következménye. Több nagyvállalat, így a Szlovák Szénbányák is, felaprózódásával szűnt meg. Mi a dolgunk a felszámolás idején? Figyeljük, hogy milyen gyorsan adják el a vagyont, kifizetik-e az alkalmazottaknak járó összegeket. Nagyon visszaveti az ügyintézést a bíróságokon heverő sok rendezetlen akta. ”

Mennyi ideig tart a felszámolás? Befejezésének határidejéig, ami rendszerint egy esztendő. De azon is múlik, milyen

éve mérlegeltük, melyek a szlovákiai gazdasági átalakítás legnagyobb gondjai. így bukkantunk rá a csődtörvény hatékony alkalmazásának hiányára. Szponzorokat szereztünk, s elkezdtünk dolgozni. Bőségesen merítettünk a magyar forrásokból is. Két értekezletünk volt: júniusban és október végén. Előbb hazai, majd külföldi szakemberek bevonásával. ”

Közgazdasági körökben a csődöt egyértelműen kedvező gazdasági jelenségnek tekintik. Hazai viszonylatban sokat tesznek a piacra jutás akadályainak felszámolásában, ám ez még egyáltalán nem elegendő, mert a piac befogadóképessége is véges. Amennyiben a vállalatok maradnak, lekötik a forrásokat, és egyetlen új résztvevő sem érkezhet, ha nem esik ki senki. Éppen az értekezleten hangzott el az egyik külföldi szakember szájából: „A csőd nélküli piacgazdaság

Menhely a csőd elől?

olyan, mint a kereszténység a pokol nélkül. ” Egyszerűen a kettő elválaszthatatlan egymástól. Persze, ennek is van egy ellentábora, miszerint a csődhullám beindítása növelheti a munkanélküliséget, szociális feszültséget okozhatna. Éppen a témakör jobb megismerése segíthet majd a jövőben a szociális gondok felszámolásában. „Léteznek nálunk nagyvállalatok, amelyek bezárása a munkanélküliség növekedését idézhetné elő. Itt kell a kormánynak közbelépnie, hogy megfelelő átképzést biztosítson az érintetteknek, komolyabb következmények nélkül. És segítse át a nehézségeken a gondba jutott vállalatokat is. Ez nehéz dolog, de el kell végeznünk, ha valóban át akarjuk alakítani a szlovák gazdaságot. ”

A csőddel megakadályozható, hogy egy vállalat nehézségei átruházódjanak a többiekre, és lekössék a forrásokat. Nálunk már néhány éve a fizetésképtelenség fojtogatja a gazdaság valamennyi területét. „Eddig adminisztratív módon kerestük a megoldást: a Fizako cég végzi a követelések kölcsönös elszámolását. Ám egyre kisebb hatásfokkal. Azokban az államokban, ahol magas a fizetésképtelenség, egyértelműen a csőd intézményének hiánya merül fel. Adminisztratív eszközökkel még sehol sem számolták fel. A csődhullám beindítása előbb-utóbb elengedhetetlenné válik nálunk is. ” Csehszlovákiában 1991-ben hagyta jóvá a parlament a máig többször módosított csődtörvényt. E jogszabály és a rá kötődő rendelkezések meglehetősen fékezik a csőd intézményének működését. „Képletesen szólva: ama temetkezési szolgálat is annyira hiányos, hogy a sírásó egyáltalán nem érkezik meg, vagy ha megjelenik, már későn. A holttestek meg akadályozzák az utcákon az életet. Ha már a morbid példánál maradtunk. Ügy érzem, az élet ad majd választ arra,

Hányán mondtak le a kisipari tevékenységről Szlovákiában?

A kis- és középvállalatok megszűnése Szlovákiában

| 60000- n 50000</3

400001/3

2 30000cti

•- 20000C/D

10000<

055099

2856

45059

29803

21941

1970-1990

1991

1992

1993

1994

(Vlado Gloss felvétele)

hogy valóban a jogszabálynak vagy alkalmazásának volt-e nagyobb súlya a csődök fékezésében. Mindenesetre mi ajánlásokat teszünk mindkét terület leegyszerűsítésére, s remélem, rövidesen kellő módosításokat fogadnak el. Egyrészt bonyolult a csődeljárás levezetése, másrészt belefullad a bíróság bonyodalmakba. Általános a tájékozatlanság, mert e témakörben kevés a hozzáférhető információ. Hogy csak a legfontosabb fékeket említsem. Mivel a csődtörvény szerint nálunk még egyetlen vállalatot sem számoltak fel, ez jelzi a legjobban jelenlegi változatának életképtelenségét. ”

Sokféle módon megszüntethető egy vállalat. A csődeljárás csak akkor lép életbe, amikor a hitelező nyújtja be kérvényét, különben csupán a minisztérium likvidációs törekvése érvényesül. Egyes külföldi források szerint a nagyvállalatok (ötszáznál több alkalmazottal) kilencven százaléka a csődeljárás során megújul, és csak a tíz százalékát záiják be. Ez a lépés nem megfélemlítés, hanem elsősorban segítség. Mind a hitelezőnek, mind az adósnak.

Egy-egy országban változó a jogszabály a csőd tekintetében. Hol a hitelezőt, hol az adóst részesíti előnyben. Pillanatnyilag egyfajta egyensúlykeresés folyik. „Nálunk mindkét fél hátrányos helyzetben van. Nem csoda hát, hogy védekezik, kivár. Ha az adós fizetésképtelen, ukrán „jogászokat" küldhetnek rá... A helyzet egyszerűen katasztrofális. Ezért javasoljuk a változásokat: hogy a hitelező visszakaphassa pénzét, az adósnak meg nyíljon lehetősége az újjáéledésre. ”

V.

Nem könnyű az adatgyűjtés, különösen ha az idő is szorít. Ezt Jurzyca mérnök is megerősítette. Talán az igazságügyminisztériumban, talán az adóhivatalokban, vagy a hitelező bankokban találhatók még helyzetjelző tények a nálunk szunnyadozó csődeljárásokról. Sőt színre a lépett a Nemzeti Vagyonalap is: már magánosított vállalatok felszámolásába kezdett... Lehet, hogy valami megmozdult? Egy összehasonlítás (a vállalatok tiszta bankadóssága: nálunk a bruttó hazai termék 23 százaléka, Magyarországon 6, Csehországban 15%) jelzi, óriási mértékű a cégek tartozása. Elérkezik egyszer hozzánk is a csődhullám, vagy a Fizako-produkciók végtelen sora elé nézünk?

CSŐDHELYZET 1995. november 26. l/BSŰmBp