Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-26 / 48. szám

vasárnap 1995. november 26. TÜKÖR n E gy-egy régiónak vagy településnek is lehetnek ismert alakjai. A Szabó László név hallatán - például Várge- dén - senki sem a bártfai történetíróra gon­dol. Nem is a hírlapíróra, aki hosszú ideig a népszerű Kincses Kalendáriumot szerkesz­tette, hanem a Dániában élő Szabó Lászlóra. vagy az édesapjára, az 5000 holdas gazdára, vagy a nagyapjára, a nádor huszárkapitány­ra, aki 1848-ban Ausztriából Magyarország­ra hozta seregét. Jászberényben főbe lőtte a lovát és leszerelt, mondván: „Hazám ellen nem harcolok, királyomra nem emelek kezet”. Többet nem ült ló­ra, pedig szenvedélyesen szeretett vadászni és 95 évet élt. Fia, akit szintén Szabó Lászlónak keresz- teltetett, 87 évet élt, és róla azt tartják, hogy Gömör megyében a harmadik legnagyobb földbirtokkal rendelkezett. A fia, a legfiatalabb Szabó László Dániában egy gyógyszergyárban dolgozott. Ő 73 éve­sen, a napokban idehaza járt és a várgedei kastélyukban - amelyet nővére és sógora mentett meg az enyészettől - találkoztunk.- Szüleim Bécsbe, a jezsuita gimnázium­ba írattak be. Gyermekkoromban tökélete­sen beszéltem magyarul és németül, franci­ául pedig nagyon jól. Az iskolában megta­nultam latinul és ógörögül, de azt is, hogy ami tilos, az nagyon jó. Kiváló tanuló vol­tam, csak a magaviselettel volt időnként probléma, mindig ebből kaptam a leg­rosszabb jegyet. A gimnázium elvégzése után orvos szerettem volna lenni, de apám rám parancsolt: „Fiam, nekünk nagy birto­kunk van, először elsajátítod a mezőgazda­ságtant, aztán jogot végzel, mert neked mindkettőre szükséged lesz. Azután olyan iskolát választhatsz, amilyenhez kedved van.” Szerettem volna minél előbb túl lenpi a rám erőszakolt iskolákon, ezért a mezőgazdasági és a jogi akadémiát párhu­zamosan végeztem. Mezőgazdaságból há­rom év alatt levizsgáztam, és éppen a kecs­keméti jogi akadémia vizsgáira készültem, amikor közbeszólt a háború. Néhányan be­kapcsolódtunk a nyilasellenes akciókba, s ez hamar kiderült. A körzeti csendőrezred parancsnoka figyelmeztette apámat, hogy körözést adtak ki ellenem. Az elfogatás elől a hadseregbe menekültem, s azonnal kivit­tek a holland-német határra erődítnényeket építeni. Körülményes utakon jutottam el Dániába, ahol többedmagammal táborba kerültünk, kifutófiú lettem egy péknél, aki­nek hatalmas könyvtára volt, amelyet sza­bad időmben gyakran látogattam. Három hónap alatt folyékonyan beszéltem dánul. Közben angolul is megtanultam, mivel Amerikában szándékoztam letelepedni, de hosszú volt a várakozási idő. Aztán egy tej­gyárban helyezkedtem el, ahol jól megfi­zették a munkámat. Összegyűjtöttem a pénzt, felutaztam Koppenhágába, és beirat­koztam a mezőgazdasági egyetem állator­vosi karára. Mivel rendkívüli hallgatónak számítottam, ellátási gondjaim nem voltak.- Miért számított rendkívüli hallgató­nak?- Mert külföldi állampolgár voltam. In­gyen kaptam szállást és kosztot, később az egyetem laboratóriumában kísérleteket is végezhettem. A mikrobiológia és a bioké­mia mindig is érdekelt. Egyre több időt töl­töttem a laboratóriumban, és egyre jobb eredményeket értem el. Hamarosan alapít­ványokból támogatták a kísérleteimet, és még az egyetemi tanulmányaim alatt egy gyógyszergyártól kutatási munkára is meg­bízást kaptam. Mivel az egyetemen belül ismertté váltak a kísérleteim, ösztöndíjat kaptam.- Milyen kísérletekkel foglalkozott?- A fertőzést okozó baktériumok tévedé­sével. A gyógyszergyártól azt a konkrét megbízást kaptam, hogy fejlesszek ki egy preparátumot az ember bőrének lokális gyógyítására.- Önről úgy hírlik: nemcsak a laborató­riumban töltötte idejét, hanem az életet is élvezni tudta...- Így van. Négyszer nősültem, négyszer váltam el, jelenleg nincs feleségem, csak barátnőm, aki történetesen az utolsó felesé­gem volt. Az egyetem laboratóriumában megismerkedtem egy gyönyörű lánnyal, ő lett az első feleségem. 1952 őszén, amikor megkaptam az Amerikába szóló útlevelet, őt is vittem magammal. Michigan államban telepedtünk le, de a feleségem fél év után hazaköltözött. Nemsokára én is követtem őt. Dániában az akkor már nemzetközi hírű Lunbeck üzemben helyezkedtem el, amely már a kiutazásom előtt is megbízott néhány gyógyszerkísérlettel. Itt ismertem meg a második feleségemet, a harmadik pedig egy magyar asszony volt, akinek az édesapja a Csallóközben volt jószágigazgató. A negye­dik feleségem művészlélek volt, nálam 26 évvel fiatalabb. Elváltunk, most szomszé­dok vagyunk, de a barátság megmaradt.- Úgy tudom, több ismert gyógyszer kí­sérletezési munkálataiban vett részt. Meg­említene néhányat?- Ami az én, illetve a kollektívám által felfedezett gyógyszereket illeti, a legszíve­sebben az Ekomutrin-sorozatra emlékszem vissza. Ez egy nagyszerű találmányunk volt. A laboratóriumi munka mindig élet­erőt adott nekem. Hiába neveztek ki osz­tályvezetőnek, a végén pedig igazgatóhe­lyettesnek, naponta személyesen is végez­tem kísérleteket. Európában számos helyen tartottam előadásokat a gyárban folyó kí­sérletek eredményeiről. Sajnos, 1971-ben megbetegedtem, és a felépülésem után már nem voltam olyan munkabíró, mint azelőtt. Maradtam a Lunbeck gyógyszergyár igaz­gatóhelyettese, de már kevesebb kísérletbe kapcsolódtam be. 1980-ban nyugdíjaztak, azóta gyakrabban járok haza.- Mikor jött először az országba?- 1965-ben. Kint mindenről informálva voltam, ezért nem lepett meg, hogy a titkos- rendőrség állandóan a nyomomban volt, hogy gyakran igazoltattak, hogy jelentkez­nem kellett a rendőrségen, és egyéb zaklatá­soknak voltam kitéve. A nyugdíjazásom óta valóban többször látogattam meg a nővére­met, nemrég pedig úgy döntöttem, hogy a dán barátaimat összehozom az itteni baráta­immal, és gazdasági kapcsolatteremtésre buzdítom őket. Most épülnek a szálak, de erről ma még nem szívesen nyilatkoznék. Farkas Ottó Aki otthonról - hazalátogat A egyetlen hazai magánrádió, /% r m mely magyarul is közvetít. JL jK. M-á 1995. február 22-étől sugá­roz a 92,7 Mhz-en, napi huszonnégy órán keresztül. Huszonhét munkatársa van. Ebből tizenkilencen teljes állásban, a többiek külső munkatársként dolgoz­nak - ennyit röviden az érsekújvári Star Rádióról. A részletekről a tulajdonost, Pintér Gyulát kérdezem.- Hogyan jutott arra az elhatározásra, hogy egy rádióadóval próbálkozik?- Húsz éven keresztül ze­néltem. Miután 1993-ban be­fejeztem, egy társammal kö­zösen elhatároztuk, hogy ko­molyabb vállalkozásba fo­gunk. Nem volt konkrét elképzelésünk, csak annyit tudtunk határozottan: olyas­mit szeretnénk csinálni, ami szorosan összefügg a zenével. Végül megszületett a döntés, hogy megpróbálunk létrehozni egy magánrádiót. 1993-ban adtuk be ké­relmünket Az engedélyt - amely 2000 de­cemberéig szól - kétévi huzavona után, 1995. február 21-én kaptuk, illetve kap­tam meg, mert addigra a társam „ki­szállt” a vállalkozásból. A sugárzás bein­dítására mindössze huszonnégy óránk volt így tehát 1995. február 22-én szólalt meg először a Star Rádió.- Sikerült egy nap alatt helyiségeket szerezni, beszerelni a technikai berende­zést, megszerkeszteni a műsorokat?- A helyiségeket már 1994 decembe­rétől béreljük, a technikai berendezés is megvolt, csak be kellett állítani. Fokoza­tosan szerkesztettük a műsorokat, úgy­hogy ezzel különösebb gond nem volt.- Milyen a profilja a rádióadónak?- Kimondottan regionális jellegű műsorokat közvetítünk. Kapcsolatunk van a párkányi, Uletve a komáromi ha­tárátkelővel, tehát rendszeresen beszá­molunk az aktuális hely zetről, a várako­zási időről. Van egy munkatársunk, aki kizárólag rendőrségi hírekkel foglalko­zik.- A bevezetőben már esett szó arról, hogy a Star Rádió az egyetlen magánadó, mely két nyelven sugároz. Ezt hogyan va­lósítják meg?- Reggel hat órától küencig zenés blok­kot közvetítünk, rengeteg helyi jellegű in­ITTA STAR RÁDIÓ! formációval, hírekkel. Ryenkor két bemon­dó dolgozik. Minden egész órában szlovák nyelven, minden félórában magyar nyel­ven közvetítünk híreket, egyéb fontos in­formációkat, horoszkópot Küenctől tizen­egyig közvetítjük a regionális műsorainkat, rendőrségi híreket Ezek szintén szlovákul és magy arul is hallhatók. Kettőtől négyig van a rádióbörze. Ezt úgy oldottuk meg, hogy ha valaki magyarul telefonál, akkor az ajánlatát a bemondó szlovákul is elis- métli, és fordítva. A börze előtt egyórás magyar nyelvű kívánságműsort, utána pe­dig egyórás szlovák nyelvű kíván­ságműsort közvetítünk. A többi műsoraink mind kétnyelvűik. Van köszöntőnk, ez va­sárnap hallható. A gyakorlat azt mutatja, hogy a műsoridő csaknem háromnegyedét a magyar nyelvű köszöntők töltik ki, csu­pán egynegyedük a szlovák nyelvű. Az éj­szakai műsorainkban is főleg a zene domi­nál. Van popéjszaka, rockéjszaka, sláger­lista, régi dallamok. Ezek is élő műsorok, tehát bárki betelefonálhat, üdvözölhet va­lakit, illetve zeneszámot kérhet- Említette a zeneszámokat. Ezen a te­rületen hogyan oldják meg a szerzői jog­díj kérdését?-- Korábban ez gondot jelentett, mára azonban ezt már kötelező szerződések szabályozzák.- Napjainkban szinte valamennyi vállal­kozó panaszkodik. Önöknek nincsenek anyagi gondjaik?- Mivel magánrádió vagyunk, állami támogatásra nem számíthatunk. Kizáró­lag szponzorok támogatásából, illetve reklámokból, hirdetésekből élünk. Tudjuk, mekkora te­her nehezedik napjainkban a vállalkozókra. így hoz­zánk is kevesebb hirdetés, reklám érkezik, mint amennyit szeret­nénk. Ennek ellenére bizakodó vagyok. Úgy gondolom, működésünk bő fél éve arra szolgált, hogy az emberek megis­merjék rádiónkat. A magánvállalkozók, ha azt tapasztalják, hogy sokan hallgat­nak bennünket, elgondolkodnak majd azon, érdemes-e nálunk hirdetniük.- Milyen az adó hallgatottsága?- Legutóbbi értesüléseim szerint Ér­sekújvár lakosságának kilencven száza­léka, a környék lakosságának hetven- hetvenöt százaléka hallgat bennünket.- Milyenek a visszajelzések, a hallgatók milyen műsorokat, esetleg műsorvezetőket hallgatnak legszívesebben?- Erre egyelőre nem tudok válaszolni. Éppen egy felmérést készítünk erre vo­natkozóan.- Végül egy szokványos kérdés: milyen tervei vannak a Star Rádióval kapcsolat­ban?- Szeretnénk felerősíteni az adónkat úgy, hogy az egész Csalóköz területén fogható legyen. Kamonczti Márta Az örök ifjúság tablettája? A párizsi Scienc et Avenir és a New Yorkban megjelenő Madame világgá röpítették a hírt, mely szerint dr. Etienne-Emile Baulieu or­vosprofesszor, fizikus és biokémikus csodálatos erejű pirulát állí­tott elő. Úgy tűnik, hogy felfedezésével teljesíteni képes az emberi­ség vágyálmát, az örök ifjúság elérését. Komoly tudósok szerint semmitmondó ígéretről van szó, mint ebben a vonatkozásban már számtalanszor. A varázspirulát egy­szerűen és olcsón tudják előállítani, s ezért szinte minden ér­deklődő megvásárolhatja. Feltalálója a DHEA elnevezést adta a tablettának, ami a mellékvese által termelt hormonnak, a dehydroe- piandrosteronnak a rövidítése. Az emberi szervezetben ebből az anyagból jönnek létre a nemi hormonok. A DHEA szintje a vérben hétéves kortól huszonkét éves korig emelkedik és 25-27 év között kulminál. Később az emberi szervezet egyre kevesebbet termel belőle. A hetvenöt évesek vérében a huszonöt évesek DHEA szint­jének csupán 10 százaléka található. Kimutatták, hogy az AIDS és a rákos betegek vérében rendkívül kis mennyiségben található a DHEA, amely nagy jelentőségű az emberi szervezet számára - be­folyásolja a növekedési hormont, az izmok fejlődését, kihat a bőr, a haj és a csontok állapotára. Számíthat-e az emberiség az örök ifjúságra és a rendkívül hosszú életre? A kérdésre válaszolva Baulieu professzor figyelmeztetett arra, hogy az ember élete genetikailag mintegy 120 évre programo­zott. A DHEA fogyasztása megszüntetheti az öregedés problémáit, valamint egyes betegségeket, mint a csontritkulást, a reumát, az ízületi gyulladásokat, továbbá az öregedés egyes tüneteit, a hajrit­kulást és a bőr öregedését. Franciaországban jelenleg önkénteseken próbálják ki a DHEA hatását és esetleges mellékhatásait. A kísérleti alanyok láthatóan megfiatalodtak, jól érzik magukat, munkateljesítményük megnöve­kedett és nem fáradnak. Különösen azok a nők hálálkodnak Baelieu professzornak, akik előzőleg depresszióban szenvedtek. Ezek a tü­neteik teljesen megszűntek. Baulieu professzor hivatalosan bejelen­tette, hogy kutatócsoportja két-három évig a mellékhatásokat fogja figyelemmel kísérni és a szer legkésőbb négy év múlva kerül forga­lomba. A DHEA hormonkészítmény. Baulieu professzor a tabletta piac­ra kerüléséig a jó kondíció megtartására azt ajánlja, hogy óvakod­junk a szabad gyököktől, amelyek a szennyezett levegő, a napsuga­rak, az élelmiszerekben levő vegyszerek, és főleg a cigarettafüst hatására képződnek szervezetünkben. Köztudott, hogy a szabad gyökök elősegítik a rákos és egyéb betegségek kialakulását. Ezek veszélyes hatását főleg a C-, E- és A-vitaminokkal (elsősorban a beta-karoténnal), valamint a nyomelemekben gazdag táplálékkal csökkenthetjük. Pozitív gondolkodás Bajjal, gonddal teli világunkban érthető, hogy az emberiség keresi az élet - olykor kibírhatatlannak tűnő - terhe elviselésének módjait. Ezek közé tartozik dr. Joseph Murphy amerikai filozófus és pszicho­lógus szerint a pozitív gondolkodás. Minden ember tükörképe annak, miként gondolkodik, érez s ezzel befolyásolja tudatalattiját. Az, aminek valamennyien figyelmet szen­telünk, végül testet ölt - hirdeti Murphy. A számunkra érthetetlen eseményeket gyakran véletlennek tartjuk. Voltaire, a híres francia gondolkodó szerint azonban „a véletlen szó értelmetlen, mert semmi sem létezhet ok nélkül.” Amikor valakire gondolunk, s közben megszólal a telefon és a vo­nal másik végén az illető azt mondja: „Eszembe jutottál, hát felhívta­lak”, erre - meglepetésünkben - eltöprengünk a gondolatátvitel je­lenségén, de a témát többnyire azzal záijuk le, hogy az eset oka bizo­nyára a puszta véletlen volt. Pedig a gondolatok energiát képviselnek, és alá vannak vetve az ok és az okozat törvényének. A gondolatok, a képzeletünk és a szavak befolyásolják egészségünket vagy a betegsé­günket, sikereinket, kudarcainkat, boldogságunkat éppúgy, mint elke­seredésünket. Minden ember - természetesen, csak ha akarja - gon­dolatainak erejével befolyásolhatja szervezetét. Pozitív és negatív irányban egyaránt. Az önmagunkkal folytatott „belső monológ” se­gítségével olykor gyógyulásunkat is elősegíthetjük. Ez a pozitív gon­dolkodás lényege. A gyakran ismételt gondolat idővel mélyen be­vésődik tudatalattinkba, hogy potenciális energiává válva, végül meg­testesítse, vagyis valóra váltsa gondolatunkat. Agyunkban naponta több tízezer gondolati folyamat megy végbe, és ezek többsége hét­köznapi dolgokra vonatkozik, s nem lépi át tudatalattink küszöbét, mert nincsen különösebb jelentősége. De az érzelmekkel - mint pél­dául öröm, félelem, remény, kétségbeesés, szeretet, gyűlölet - átita­tott gondolatok, rendszeres ismétlés hatására, valóra válhatnak. A pozitív gondolkodás hívei szerint megvan a lehetőségünk ahhoz, hogy sorsunkat saját kívánságaink szerint irányítsuk, ennek kulcsa a tudatalattinkban van; s azt vallják, hogy sikerünk, boldogságunk vagy egészségünk titka a pozitív gondolkodásban rejlik. Az emberiség számos kiváló személyisége nagy jelentőséget tu­lajdonított a pozitív gondolkodásnak. Albert Einsteintől származik a mondás, mely szerint „a képzelőerő fontosabb, mint a tudás”. Pas­cal, a nagy gondolkodó kijelentette: „a képzelőerő mozgat mindent, kialakítja a szépséget, a boldogságot és az igazságosságot is.” Ralph W. Emerson amerikai filozófus, aki nagy hatással volt a pozi­tív gondolkodás hirdetőjére, Murphyre is, erre a megállapításra ju­tott: „Az élet abból áll, amiről az ember egész nap gondolkodik.” Napjainkban a pozitív gondolkodás világszerte egyre több kö­vetőre talál. (Forrásanyagok nyomán: lőrincz)

Next

/
Thumbnails
Contents