Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-26 / 48. szám

1995. november 26. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. november 26. A NAP kel 07.16 - nyugszik 16.02 órakor A HOLD kel 10.35 - nyugszik 20.34 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VIRÁG - KORNÉL valamint Atanáz, Berengár, Ciklámen, Konrád, Milán nevű kedves olvasóinkat Virág - régi magyar női név fel­újítása a Flóra női név megma- gyarosítására. november 27. Virgil november 28. Stefánia november 29. Taksony november 30. András, Andor december 1. Elza december 2. Melinda Fást Fayol Faron megszorítása Amit éjjel, egyedül, sötétben kívánsz, nem biztos, hogy álom. (Murphy) Uasámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (» 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgo­zás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfel­vétel közületeknek és magán- személyeknek: 81915 Bratisla­va, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapo­kon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hír­lapszolgálat és a Mediaprint-KA- PA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi meg- rendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Brati­slava. Az újságküldemények feladását enge-délyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. jú­nius 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéz­iratokat, fény-képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szer­kesztésének jogát fenntart- juk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig O.S'“0 M VASÁRNAP: 175 éve, 1820. november 26-án lé­pett fel Pozsonyban a kilencéves zongoravirtuóz, Liszt Ferenc. • 140 éve, 1855-ben halt meg Adam Mickiewicz lengyel költő. • 55 éve, 1940-ben hunyt el Harold Sidney Ist Viscount Rothemere Harms- worth angol lapkiadó és politikus. Bátyjával együtt ő volt a brit sajtótörténet egyik legsikeresebb lapki­adója. A magyarok között igen nagy népszerűségnek örvendett, mert lapjaiban élesen bírálta a trianoni békeszerződést. HÉTFŐ: 100 éve, 1895. november 27-én halt meg ifjabb Alexandre Dumas francia író, az idősebbik Dumas törvénytelen fia, aki költemé­nyeivel és A kaméliás hölgy című regényével vált ismertté. A mű színpadi változata meghatározta egész drámaírói pályafutását. • 85 éve, 1910-ben Pöstyénben született Rubik Ernő Kossuth-díjas gé­pészmérnök, ifjabb Rubik Ernő építész, a bűvös kocka feltalálójának apja. KEDD: 175 éve, 1820. november 28-án született Friedrich Engels német szocialista mozgalmi vezető és teoretikus. • 115 éve, 1880-ban született Alekszandr Alekszandrovics Biok orosz költő, drámaíró, az orosz szimbolizmus kiemelkedő alakja. • 85 éve, 1910-ben született Káldor János zenetörténész és zenepedagógus. • 80 éve, 1915-ben született Konsztantyin Szimonov szovjet-orosz költő, próza- és drámaíró. • 75 éve, 1920-ban született Somlyó György költő, irodalom­kritikus, műfordító. • 70 éve, 1925-ben született Bo- zsik József labdarúgó, a híres Aranycsapat jobbfede­zete. Ő az egyedüli százszoros magyar válogatott. SZERDA: 215 éve, 1780. november 29-én hunyt el Mária Terézia, Magyarország és Csehország ki­rálynője, Ausztria főhercegnője, német-római csá- számő. • 170 éve, 1825-ben született Jean Martin Charcot francia orvos, a pszichoterápia egyik meg­alapítója. «150 éve, 1845-ben született Dóczi Lajos író, jeles műfordító, esszéíró, publicista, aki hosszú évtizedeken keresztül volt a Habsburg-birodalom külügyi sajtófőnöke. A közönség lelkesedett érte, egy időben ő volt külföldön is a leghíresebb magyar drámaíró. A kiegyezés után Magyarországon is hir­telen divatossá vált újromantikának volt a főalakja. Egész életében lelkes népszerűsítő munkát folytatott a magyar költők külföldi elterjesztéséért. CSÜTÖR­TÖK: 160 éve, 1835. november 30-án született Mark Twain - eredeti nevén Sámuel Langhorne- Clemens - haladó szellemű amerikai író, humorista, publicista, aki tulajdonképpen együtt nőtt fel az amerikai irodalommal. • 95 éve, 1900-ban halt meg Oscar Wilde ír számazású angol drámaíró, költő, esszéista. • 80 éve, 1915-ben hunyt el Benedek Ala­dár költő, író, szerkesztő. • 80 éve, 1915-ben szüle­tett Michelangelo Antonioni olasz filmrendező, ko­runk szubjektivista irányzatának megteremtője. PÉNTEK: 210 éve, 1785. december 1-jén született Vörösmarty Mihály epikus, lírikus és drámaíró, a legnagyobb magyar romantikus költő. • 85 éve, 1910-ben született Varga Mátyás grafikus. • 60 éve, 1935-ben született Woody Allén amerikai színész, rendező, író, eredeti nevén Allén Stewart Königs- berg. • 50 éve, 1945-ben alakult meg Párizsban a Nők Nemzetközi Demokratikus Szövetsége. SZOM­BAT: 150 éve, 1845. december 2-án halt meg Jan- csó Pál színész, az első magyar komikus. • 110 éve, 1885-ben született George Richards Minőt Nobel- díjas amerikai orvos és filozófus, a vészes vérsze­génység okának és gyógyításának kutatója. • 105 éve, 1890-ben született Kahána Ernő erdélyi orvos, orvosi és lélektani író, publicista, Kahána Mózes író bátyja. • 90 éve, 1905-ben született Bán Imre iroda­lomtörténész. • 15 éve, 1980-ban hunyt el Vinkler László festő, grafikus, művészpedagógus. Ugyanek­kor halt meg Romain Gary orosz származású francia író, aki a modem világ szorongásait és fonákságait naturalista, majd realista eszközökkel ábrázolta re­gényeiben. KORKÉRDÉSÜNK: Kimerítette az idei évre szóló devizakeretét? LU BŐM ÍR CHLEBÍK, Myjava: Azt a 60 000 ezer koronát! Á, de­hogy éltem ezzel a lehetőséggel. Az igazat megvallva, szükségem sem volt rá. De ha kellett is volna valuta, akkor sem tudtam volna ki­váltani, mert nem volt felesleges pénzem. ALES HORVÁTH, Pozsony: Miből telt volna rá! Munkavi­szonyban vagyok ugyan, tehát van fix fizetésem, de nem nagyon köl­tekezhetek. Amint az öltözékem is elárulja, egy őrző-védő szolgálat­nál vagyok alkalmazásban. De hozzátenném, nem is jártam kül­földön, tehát nem volt szükségem valutára. FRÖCHLICH GESZTÁ V, Bacsfa: Nem utaztunk külföldre az idén, te­hát nem kellett, de különben sem álltunk úgy anyagilag, hogy a gim­náziumi tanári fizetésemből erre maradt volna. Az utóbbi három év­ben különben egyáltalán nem merí­tettem ki a devizakeretemet. MARKOV IC S BLANKA, Újfalu: Nem merítettem ki. Egyszerűen nem tellett rá, meg különben sem volt külföldi pénzre szükségem. Tudtam, hogy mennyit válthatnék be, de olyan az életszínvonal, hogy nekem erre nem futja, mivel két gyerekről egyedül gondoskodom. Már most tudom, hogy jövőre sem engedhetem meg magamnak. HIDEGHÉTY PÁLNÉ, Keszölcés: Hát miből! Á, nem! Tudom, hogy elméletileg mennyit válthattam volna át, de a gyakorlat, az más. Két fizetésből három serdülő gye­reket eltartani manapság éppen elég gond. Örülök, ha az ő kiadása­ikat tudjuk fedezni. PAVEL AMBRUS, Pozsony: Nem jártunk külföldön, így egy ko­ronát sem váltottunk be. De ha va­lahova mégis utaztunk volna, akkor azért akadt volna rávaló. Tavaly egy kisebb összeget átváltottunk, s megeshet, hogy jövőre megint me­rítünk valamennyit, de mindenkép­pen csak a törvény biztosította keret egy töredékét. (p.vonyik) Fotó: Vlado Gloss Játékunkat i BABITS SLOVAKIA Kft. támogatja A szerkesztőségünkbe hetente ér­kező több száz megfejtés bizo­nyítja, hogy kedves olvasóink kö­rében továbbra is nagy nép­szerűségnek örvend játékunk. Most ismét a Vasárnap böngészé­sére kérjük Önöket. 47. számunk­ban többek között Szabó G. Lász­ló színészinterjúját is olvashatták. Kérdésünk nagyon egyszerű: Ki­vel készült a beszélgetés? 1. Cserhalmi György 2. Gáspár Sándor 3. Bán János Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szeren­csés tippelő ismét 1500 korona ju­talmat kap. A nyertes nevét az Üj Szó november 29-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Luciano Pavarotti. biztatás A kisebbségek sorsa az egész világon örökös harc a fennmaradásért, szüntelen küzdelem a nyílt és alattomos asszimiláció ellen. Vannak szerencsés országok, ahol a nemzetiségek fennmaradását, identitásuk megőrzését sike­rült megoldani, a legtöbb helyen azonban szüntelenül folyik beolvasztásuk. Afrikától Európáig. A második világháború óta alakult nemzetközi szervezetek, intézmények óvatosan és sokszor értetlenül igyekeznek olyan rend­szabályokat, ajánlásokat megszavazni, ame­lyek úgy-ahogy biztosítják a nemzetiségek jo­gait. Azonban Európa vezető országai nem tartják elsőrendű feladatuknak az anyaország határain túlra szakadt kisebbségek fennmara­dását veszélyeztető nacionalista törekvések határozott leleplezését, és a nemzetállam meg­teremtését szorgalmazó erők ezt ügyesen ki­használják. Közben olyan hamis összehason­lításokat tesznek, amelyek félrevezetik saját közvéleményüket. Elegendő belelapozni a szlovák sajtóba és tucatszámra találunk primitív, a tényeket el­ferdítő összehasonlításokat. Például olyano­kat, hogy az Amerikában élőknek meg kell ta­nulniuk angolul és a Franciaországba beván­dorolt afrikaiaknak is tudniuk kell beszélni és írni franciául. Szerintem ezt a gyakori „érvet” jó lenne már nemzetközi dokumentumokban is leleplezni. Ugyanis a határok megváltozta­tása közben más országokba került nemzetisé­gek ugyanúgy a szülőföldjükön élnek, mint a többségi nemzet lakossága, ők nem bevándo­roltak. És ez alapvető különbség. A más álla­mok területére került népcsoportok egész régi­ókban, településeken élnek többségben és le­gelemibb emberi joguk, hogy az állam bizto­sítsa fennmaradásukat, anyanyelvűk megőrzését és fejlődésüket. Úgy gondolom, hogy ezt a számunkra egyértelmű alapvető különbséget a magyar politikai képviseletnek minden fórumon újra és újra le kell szögezni, mivel sok demokratikus érzelmű, jóhiszemű szlovák sincs tisztában vele. Szlovákia kialakuló nemzeti elitjének je­lentős része úgy gondolja, elérkezett az ideje, hogy megteremtse nemzeti államát (ezt a kor­mány sem cáfolja!), amelyben a nemzetiségek beolvasztását mindenféle módszerrel meg kell próbálni. Lehetőleg úgy, hogy az ne botrán- koztassa meg a nyugati demokráciákat. Egyik szlovák újságíró kollégám ironikusan a sze­membe vágta: Európának kisebb dolga is na­gyobb annál, hogy a szlovákiai magyarok problémáival törődjön. Legfeljebb a különféle bizottságok és albizottságok azt ajánlják, hogy a vitás dolgokat oldja meg a két szomszédos ország. Azonban amikor eljutnak a lényegig, az szlovák belügy. Mit tegyünk hát? Véleményem szerint a számunkra elfogad­hatatlan nyelvtörvény, az alternatív oktatás to­vábbi kényszerítése, kultúránk állami támoga­tásának megnyirbálása arra ösztönöz, hogy rendezzük sorainkat és pártállásra, világné­zetre, vallásra való tekintet nélkül szálljunk szembe az elszlovákosítás minden durva és alattomos megnyilvánulásával. Félmillió ma­gyar nagy erő, ha nem hunyászkodunk meg, ha nem leszünk közömbösek, ha minden fóru­mon követelni fogjuk identitásunk tiszteletben tartását és keresni fogjuk a demokratikus együttélést elfogadó szlovákokkal a kapcsola­tokat. Mindezek megvalósítása ezernyi formá­ban lehetséges, csak akarni kelL Ez nem jelenti azt, hogy irredenták le­szünk, hogy sutba dobjuk állampolgári lojali­tásunkat, hogy sértegetjük a szlovákok nem­zeti büszkeségét, hogy ignoráljuk a szlovák kultúra értékeit. Azonban az elszlovákosítás ellen már a családban felvesszük a küzdel­met, leleplezzük azt a hazug maticás propa­gandát, hogy a vegyes lakosságú területeken elmagyarosodnak a szlovákok. A nyelvtör­vényre legyen az a válaszunk, hogy minden kis faluban ápoljuk a magyar kultúrát, ezer­nyi formában használjuk a magyar nyelvet és ne feledkezzünk meg dicső történelmünkről. Merítsünk belőle biztatást fennmaradásunk­hoz. Az elszlovákosítás nem rendeleteken, nyelvtörvényen múlik, hanem rajtunk. Mi pe­dig magyarok maradunk. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents