Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-11-12 / 46. szám

1995. november 12. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. november 12. A NAP kel 06.55 - nyugszik 16.16 órakor A HOLD kel 20.34 - nyugszik 10.55 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük JÓNÁS-SVÁTOPLUK valamint Aba, Abád, Abbás, Abod, Asztrid, Bács, Hamilkár, Hümér, Jozafát, Keresztély, Martos, Szilvánusz nevű kedves olvasóinkat Jónás - a héber jónah görö­gös-latinos Jónás formájából keletkezett. Jelentése: galamb. Az ókorban a galamb szent ál­lat volt. november 13. Szilvia november 14. Aliz november 15. Albert, Lipót november 16. Ödön november 17. Hortenzia, Gergő november 18. Jenő „Aligha hinnők” Rucsira Rucsi legtörvénye A jó legnagyszerűbb alkotása - rávilágítani a Rosszra. (Murphy) iJasBrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szllvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (* 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Prlbinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgo­zás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáro­mi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 81915 Bra­tislava, Prlbinova 25., 8. eme­let. Ügyfélfogadás: munkana­pokon 8-tól 16.30 óráig. Tele­fon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újság­küldemények feladását enge­délyezte: RPP Bratislava - Poéta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft. Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Priblnova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 205 éve, 1790. november 12-én vá­lasztották Magyarország nádorává Sándor Lipót főherceget, n. Lipót német-római császár, magyar ki­rály fiát, aki jelentős szerepet töltött be a magyar ja­kobinus mozgalom elleni kíméletlen eljárásban. • 40 éve, 1955-ben halt meg Hajós Alfréd építész, az első magyar olimpiai bajnok. Az első modem olimpián, 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méteres úszásban nyert aranyérmet. Az ő tervei alapján készült a deb­receni Arany Bika Szálló, a pozsonyi leányiskola és a lőcsei gimnázium épülete. HÉTFŐ: 360 éve, 1635. november 13-án nyílt meg a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem, amely két, a hittudományi és bölcsészeti karból állt. • 250 éve, 1745-ben született Valentin Haüy francia gyógype­dagógus, aki hazájában elsőként kezdett a vakok rendszeres oktatásával foglalkozni. Párizsban intéze­tet alapított és kitapintható, domború betűkből álló ábécét alkotott számukra. • 110 éve, 1885-ben szü­letett Lehel Ferenc festő, filozófus, művészetkriti­kus, művészettörténész. • 100 éve, 1895-ben szüle­tett Bemáth Aurél festő, grafikus, Kossuth- és Mun- kácsy-díjas, kiváló és érdemes művész, a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja. *15 éve, 1980-ban hunyt el Kőmíves Sándor színész, kiváló és érdemes művész. KEDD: 230 éve, 1765. novem­ber 14-én született Róbert Fulton amerikai techni­kus, az első használható gőzhajó építője. • 155 éve, 1840-ben született Claude Monet francia impresszio­nista festő. • 140 éve, 1855-ben született Barabás Samu történetíró, könyvtáros és levéltáros. • 65 éve, 1930-ban Leleszen született Török Elemér szlovákiai magyar költő. SZERDA: 365 éve, 1630. november 15-én halt meg Johannes Kepler német csillagász. • 325 éve, 1670-ben hunyt el Jan Amos Komensky cseh-morva pedagógus, iskolaszervező, elméletíró, akinek véleménye szerint az anyanyelvi kisiskolá­kat, gimnáziumokat és egyetemeket magában fogla­ló iskolatervezet a polgári társadalom alapvető isko­laszervezeti tagolódásának az alapja. • 140 éve, 1855-ben született Bársony István újságíró, író. • 125 éve, 1870-ben, egy hónap híján 22 évesen, tüdőbajban halt meg Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia. Néhány verse nyomtatásban is megjelent. *120 éve, 1875-ben nyitották meg a ma­gyar Zeneakadémiát • 75 éve, 1920-ban született Körössényi János író, újságíró. Egész életében sú­lyos tüdőbajban szenvedett. Verseket, ifjúsági regé­nyeket és több kisregényt írt. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Fehér Artúr színész. Aradon és Nyitrán, később Budapesten játszott. Egész Magyarország te­rületén és külföldön irodalmi estéket rendezett. CSÜTÖRTÖK: 100 éve, 1895. november 16-án született Paul Hindemith német zeneszerző, a 20. század modem zenéjének jelentős képviselője, egyik legtermékenyebb komponistája. • 70 éve, 1925-ben született Tarics János színész, színházi ügyelő és gyártásvezető. • 55 éve, 1940-ben Győrött született Zirig Árpád pedagógus, szlovákiai magyar költő. • 45 éve, 1950-ben halt meg Hedvig Courths-Mahler né­met írónő. Kétszáznál több regénye jelent meg, mind érzelmes szerelmi történet. Neve egyet jelent az ipar- szerűen gyártott irodalmi giccsel. PÉNTEK: 205 éve, 1790. november 17-én született August Ferdinand Möbius német csillagász és matematikus, a 19. század első felének egyik legnagyobb matematikusa. • 25 éve, 1970-ben ezen a napon ért a Holdra a Földről irányított Lunohod 1 holdjáró. SZOMBAT: 170 éve, 1825. november 18-án született Lévay József költő, Szemere Bertalan írnoka, a népnemzeti irány­zat képviselője, a dalforma mestere. • 160 éve, 1835- ben Krasznahorkahosszúréten született gróf Andrássy Dénes főrendházi tag, műpártoló, aki Krasznahorka- váralján neje emlékére Franciska ereklyemúzeumot alapított. Jótékonysági és kulturális intézményeket tá­mogatott. • 55 éve, 1940-ben hunyt el Barabás Samu történetíró. • 50 éve, 1945-ben halt meg Lugosi Dö­me színháztörténész. JiJSLMDíWÜ mííiéi uiún Bár még nem egészen „fitt”, Jean-Paul Belmondo (62) ismét jól érzi magát. Egy nyárutói megerőltető te­niszmeccsen lábai felmondták a szolgálatot, s ba- rátnője, Nathalie (30) szeme láttára esen össze. Akut véna­• lll!,nl,lv„il V.lllllnttuk * j a párizsi Musée d'Or­kT-say klinikára, ahol a nyolcórás műtét során n'0,L 'éTögöt t;n olitot- ■ tak el két lábából. A ■■ B francia s/turt. aki yyjv. ■: ,i. isi I ' ' e-. ;■ ■: 11 TOl '' lábedzésre fogták... Macaulay Culkin (15), már rég nem az a kedves kisgye­rek, akit emberek milliói is­mertek meg az , Jegyedül ott­hon" című filmből. Az ötven­szeres milliomos kinőtt a gyerekcipőből; New Yorkban bérelt appartement-okban vad alkoholpartykat rendez, bará­taival együtt dáridózik. Ter­mészetesen a meghívottak közül nem hiányoznak „Ke- vin” testvérei sem, akik a szülők válása óta egyedül él­nek- boldogulnak. Frank Sinatra (79), az egykori szívtipró alig-alig mozdul ki mos­tanság malibui villájából. A ház kertjében sétálgat - reggelente pi­zsamában - , olykor golfozik, de mint maga vallotta, soha többé nem lép a nyilvánosság elé, senki ne is álmodjon arról, hogy még énekelni fog közönség előtt. A ze­nevilág egyik legendája búcsút mondott. (német lapokból: ug) Játékunkat a BABITS SLOVAKIA Kft támogatja BÖNGÉSZŐ Kedves olvasóink, e héten ismét a Vasárnap böngészésére hívjuk Önöket. Múlt heti, 45. számunk­ban olvashatták Zsigárdi László Csak milliomosok sportja? című írását. Kérdésünk most csupán annyi: melyik sport érdemelte ki ezt a jelzőt? 1. biliárd 2. golf 3. baseball Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt sze­rencsés tippelő ismét 1500 koro­na jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó november 15-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngé­szést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ he­lyes megfejtése: Öveges József. a megtépázott jó hírnevünkről Még jól emlékszünk rá, amikor a magyar koalíció politikusai hazatértek amerikai lá­togatásukról, a szlovák hazafiak milyen csetepatét csaptak nyilatkozataik körül, me­lyek szerint a tengeren túl rossz szemmel nézik a demokratizálódást sokszor sértő kormánypolitikát, és ősszel az amerikai kormány hivatalosan is közli ezt Po­zsonnyal. A felbőszült kormánypárt legszí­vesebben elveszejtette volna a jó szándékú magyar képviselőket. Az ország jó hírnevé­nek rombolásáról handabandáztak a nacio­nalisták, és megbüntetésüket emlegették. Ugyanígy járt Amerikából visszatérve a köztársasági elnök is. De alig ült el a vaklárma, befutottak a fi­gyelmeztetőjegyzékek. A szlovák kormány és fullajtárjai min­dent elkövettek azért, hogy a nyugati közvé­leménnyel elfogadtassák az ellenzék felszá­molására irányuló igyekezetüket. A külügy­miniszter ár londoni látogatása után kiiga­zította a Reuter jelentését, amely közölte, hogy az angol külügyminiszter aggodalmát fejezi ki a nálunk zajló politikai huzakodás miatt. Sesták külügyminiszter-helyettes úr pedig külföldi útjairól mindig azzal tért ha­za, hogy a világ elismeri Szlovákiában a de­mokratizálás sikereit, ám e kijelentésekről sorra kiderültek, hogy koholmányok. Ráadásul Meéiar újságírószövetsége til­takozott az ellen, hogy a nyugati sajtó ha­mis képet fest Szlovákiáról. A nyugati új­ságírók tájékozatlanok, elfogultak, sőt rosszindulatúak, mivel más véleményen vannak, mint a kormánypárt lapja. Micso­da hazugságfüggönnyel próbálták jelenték­telenné degradálni a nyugati jegyzéket és az amerikai nagykövet „demarsát”. Egy­szerűen letagadták a lényeget. A határozott figyelmeztetést szokásos eszmecserévé szelí­dítették, és az egész diplomáciai és propa­gandagépezet izzadságos kijelentésekkel próbálta kozmetikázni az igazságot. A ha­zugságokra a miniszterelnök tette fel a ko­ronát, amikor Kassán kijelentette: „Nem volt demars, csak közlemény.” A handabandának aztán az amerikai nagykövet tett pontot a végére, újra meglá­togatta a miniszterelnököt és egyértelműen közölte vele, hogy az egész propagandagé­pezet hazugságai ellenére a nyugati orszá­gok igenis figyelmeztető jegyzéket (demar- sot) intéztek Szlovákiához Nehéz lesz lenyelni a békát. Pedig ahhoz nem kell politikai zsenialitás, hogy valaki feltegye a kérdést, miért nem hívja meg Meéiart egyetlen valamirevaló kormányfő, államfő, és őt sem látogatják meg. El is pa­naszolta az amerikai nagykövetnek, hogy valótlanságokat állítanak a kormányról, és vele ezt senki sem akarja megvitatni. Az egész kormánypropaganda úgy tesz, mintha a nyugati országok nagykövetei, diplomatái Pozsonyban csupán recepciókat rendeznének, mintha nem vennék észre, süketen, vakon szemlélnék az egypártrend- szeri diktatúra felé haladást, a minden ha­talom és vagyon megszerzésére törekvő kormánykoalíció mesterkedéseit. Biztosan nincs szükségük a magyar koalíció tájé­koztatására, Kováé elnök panaszaira. A ta­pasztalt diplomaták ismerik a valós helyze­tet, a nép többségének hangulatát, és nem nézhetik tétlenül, hogy a választók alig egyharmadát képviselő koalíciós kormány a maga „demokráciáját” próbálja rákény­szeríteni az országra, miközben állandóan ismételgeti, hogy a nyugati közösségbe igyekszünk. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Szlovákia jó hírnevét nem az ellenzék, nem a kisebbségi politikusok, hanem a kormány tépázza meg. S ha már a hazugságokról beszélünk, említsük meg azt is, hogy a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálását újra elhalasztot­ták, decemberre. Hiába sürgeti minden fó­rumon Magyarország, hiába várja türel­metlenül az itt élő több mint félmillió ma­gyar, a kormánynak minden más fonto­sabb. Semminemű komoly indokot nem em­lítettek a halogatásra, csupán az előkészü­letek elhúzódására hivatkoztak. Egy fél év sem kellett viszont az államnyelvről szóló törvény gyors összetákolására, amellyel csökkenteni próbálják az alapszerződés je­lentőségét és kisebbségvédelmét. Ráadásul egyre gyakoribbak az olyan hangok, hogy az idén már nem is hagyják jóvá. Ilyen megtépázott hírnévvel nem is cso­da, hogy a német kancellár és az angol mi­niszterelnök rendszeresen „kifelejti” Szlo­vákia nevét azok közül, akiket elsőként vesznek fel a NATO-ba. Igaz, hogy erre is megvan Meéiar úrnak a zseniális válasza: Nekik van szükségük Szlovákiára. De mi­lyen Szlovákiára? Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents