Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-10-29 / 44. szám
Almafajták VI. ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! E heti folytatásunkban újabb, Amerikából s egy Üj-Zélandból származó téli almafajtával ismertetjük meg olvasóinkat. Valamennyiük megérdemli a figyelmet, s azt, hogy a háztáji gyümölcsösbe telepítsük. Jonagold A Jonathán és a Golden Delicious hibridje. Fája erős, fiatal korban felfelé törő növekedésű; később nyitott, laza és jól megvilágított koronát nevel. Gyümölcse nagy vagy nagyon nagy, csonka kúp alakú. Héja vastag, zöldessárga, éretten narancs- sárga, napos oldalán narancsvörös vagy élénkpiros. A fedőszín később alakul ki. Húsa tömör, sárgásfehér, lédús, aromás íze jellegzetes. Az árnyékban fejlődött gyümölcsök minősége gyengébb. A Golden Delicious előtt 8-10 nappal kell szedni. Ha túl későn szüreteljük, akkor héja viaszos lesz és húsa megbámul, valamint rosszul tárolható. Áprilisig, májusig raktározhatjuk el. A varasodásra és a lisztharmatra csak kissé érzékeny. Ipari feldolgozásra (kompótnak, lének) nagyon alkalmas. Mac Intosh Red Kezdetben erőteljes, a termőre fordulása után gyengébb növekedésű. Levelei középnagyok, virágai szintén. Gazdagon és középkorán virágzik. A kései fagyokkal szemben ellenálló. Rendszeresen terem. Gyümölcsei középnagyok, héjának alapszíne zöldessárga, fedőszíne bíborpiros; húsa fehér, kellemesen aromatikus. Szeptember végén, október elején szedhetjük; november elején válik fogyasztásra alkalmassá. Megfelelő tárolás esetén februárig megmarad. A nyomódásra érzékeny. Spartan Növekedése kezdetben középerős, később gyengébb. Levelei középnagyok, sötétzöldek. Virágai közepesek, fehéresrózsaszínűek. Középkésőn virágoznak. Gyümölcsei közepesek, héja zöldessárga, sötétpiros fedőszínnel; egyes években lilára színeződik. Húsa zöldesfehér, savas, illatos, bőlevű. Szeptember vége felé ajánlatos szedni, fogyasztási érettségét november elején éri el. Februárig, márciusig eltartható. Bőven terem, s ezért gyümölcsritkítást igényel. Mind a háztájiba, mind a gyümölcsösökbe ajánlható. Kidd’s Orange Red Üj-zélandi fajta. A termőkor eléréséig viszonylag erős növekedésű. Levelei közepesek, sötétzöldek. Virágai nagyok, rózsaszínűek; középkorán nyílnak. Gyümölcsei nagyok. Héja sárgászöld, narancspirossal fedve. Húsa sárgásfehér, aromatikus, nagyon finom. Szedni szeptember végén, október elején ajánlatos; fogyasztásra novemberben érett. Egészen februárig eláll. Nagyon jól szállítható. Főleg a háztájiba való. Red Romé Fája erős növekedésű, gyümölcse nagy, kissé lapított gömb alakú. Héja nagyon tetszetős, piros. Húsa sárgásfehér, ropogós, lédús, nagyon ízletes. Október elején-közepén szedhetjük. Termőképessége jó. Óriási előnye, hogy nagyon jól tárolható és szállítható. Miklós Dénes kertészmérnök 1. Mac Intosh Red - Kanadából származik, ahol már 1870-ben termelték; nálunk egy évszázaddal később kezdett terjedni 2. Spartan - a Mac Intosh és a Newton keresztezéséből Kanadában állították elő 3. Kidd’s Orange Red - közepesen terem, a koronája jól formálható Tokaji borkülönlegességek egyedül a Tokaj-hegyalján - ott is csak bizonyos vidéken, bizonyos talajokon és fekvésben - termő szőlőkből készíthetők. Ezek igen keresettek és drágák. Tokaji szamorodni Szamorodni készítésére akkor kerülhet sor, amikor az időjárás kevésbé kedvezett az aszúsodásnak, s ez ugyan egy-egy fürtben bekövetkezett, de kiválogatásuk nem kifizetődő. Ilyenkor az egész termést válogatás nélkül feldolgozzák. A Tokaji szamorodni esetében a munkafolyamatok a következők:- feltétlen bogyózás;- enyhe kénezés (10-20 gramm/100 liter);- 6-12 órás áztatás;- a színmust elválasztása;- sajtolás (préselés);- erjesztés. A szamorodni minőségét az aszúsodott bogyók mennyisége határozza meg. A cukortartalomtól függően a must teljesen kiterjedhet (ebből lesz a száraz szamorodni), vagy nem teljes a folyamat és több-kevesebb cukor marad vissza (ez az édes szamorodni). A jő években a szamorodni minősége vetekedhet a gyengébb aszúbor minőségével, finomságával. Aszúbor Az aszúsodás előidézője a csapadékos, esős időszak után beköszöntő száraz, meleg ősz. Az aszúsodott, nemes rothadásban levő bogyókat külön szüreteljük. A bogyókat speciális kádba öntjük, melynek alsó részén csappal ellátott kivezetőnyílás van. A naponta szüretelt bogyókat egyenletesen elosztva, szétterítve ömlesztjük a kádba, edénybe, hogy a meleg, őszi szüreti időben az ecetesedést elkerüljük. A bogyók önsúlyuknál fogva az alsókból szirup sűrűségű levet sajtolnak ki, melyet a csapon át egy edénybe csorgatunk. Ez a nektárszerű lé az eszencia. Ennek cukortartalma az aszúbogyók érettségétől függően 45-65 %. Külön tárolva az eszenciamust nagyon lassan erjed, évek múltával is csak legfeljebb csak 6-8 százaléknyi alkohol keletkezik benne. Tudni kell, hogy az aszúbogyókból csak 3-6 százaléknyi eszenciamustot nyerhetünk. Az aszúkészítés általában a szüret végén kezdődik. Az összegyűlt szemek mennyisége és minősége alapján határozzuk meg, hogy milyen aszút készíthetünk. Ennek megjelölésére ma is két régi mértékegység használatos: a mennyiség mérése a tokaji puttony (28-30 liter = 20-22 kg aszúszem), a bor mennyiségére pedig a gönci hordó (136-140 liter). Aszerint, hogy egy gönci hordó mustra (borra) hány puttonynak megfelelő bogyót számítunk, az aszúborok lehetnek 3, 4, 5, 6 puttonyosak. Az aszúkészítéshez használható must, újbor és óbor. Az aszútésztára leggyakrabban újbort öntenek, mert ennek van a legjobb feltáró hatása. Az aszúbor előállításának menete:- aszútészta készítése;- az aszútészta és a must (bor) kimérése;- 12-48 órás áztatás;- sajtolás,- erjesztés. Például 700 liter 3 puttonyos aszúbor készítéséhez kimérünk 700 liter mustot vagy bort (ez 5 gönci hordónak felel meg) és 300-330 kg aszúszemet (= 5x3 puttony). Az aszúszemeket tésztának készítjük elő és a mustban 12—48 órán át, az erjedés megindulásáig áztatjuk. Az áztatás befejezésével a tör- kölyös mustot újra felkeverjük és erjesztjük. Jakab András mi túlzással akár barna aranynak is nevezhetnénk, hiszen a jó minőségű kerti komposzt növeli a talaj szervesanyagkészletét, s így élénkíti a talajban tenyésző hasznos baktériumok, gombák, giliszták élettevékenységét. A benne levő, felvehető tápanyagok pedig közvetlenül táplálják a növényeket. Készítsünk K0MP0SZT0T! Sokan felteszik a kérdést, hogy mit tehernek a komposztba, s a bekerülő anyagoknak mi a szerepük, jelentőségük a humusz kialakításában? Itt jegyezzük meg, hogy minél többféle anyagból származik a komposzt, annál értékesebb, mert annál több tápanyagot tartalmaz. Komposztba való: a falomb - egyéb anyagokkal kell keverni, mert nedvesen lemezszerűén összetapad. Ne tegyük a komposztba a diófa és a vadgesztenye levelét; a baromfi-, galamb- és nyúltrágya - nitrogénben gazdag, kiváló anyag; 15-20 %-ban keverjük a komposztba; fahamu: káliumtartalma miatt értékes anyag; a faszén - szintén sok káliumot tartalmaz; jó tulajdonsága, hogy még por formájában is leköti a kellemetlen szagokat; a friss konyhahulladék - bármilyen mennyiségben - jól elkeverve - hasznos része a komposztnak; a gabonaszalma - szecskázva, megnedvesítve kiváló; a gyomnövények - ha komposzt- készítés céljából kaszáljuk, tépjük őket, akkor ezt még a magvak beéré- se előtt tegyük, így elbuijánzásukat is megakadályozzuk; a gyümölcsfák zöld hajtásai - jó, gyorsan bomló alapanyag. Nem árt tudni azt sem, hogy az agyaggal tömöríthetjük, a homokkal pedig lazíthatjuk a komposztot. Molnár Ferenc IV^Isir* J jCí'xiji un ban Sajnos, ez az év is megmutatta, hogy milyen veszedelmes gombás eredetű betegség a peronoszpóra. Kisebb-nagyobb kártétele szinte minden szőlőtermő vidéken észlelhető volt. Vannak olyan helyek, ahol a termés 90 %-át letarolta. A parazita elleni védekezés szinte lehetetlen, mert nap mint nap esett az eső, s ezek mellé magas hőmérséklet is társult. Míg az egyik nap csak egy „olajfolt” volt észlelhető a leveleken, két-három nap elteltével már a fürtök is fertőződtek. Az élősködőnek 5-10 nap elegendő volt ahhoz, hogy a bőségesnek ígérkező termést tönkretegye. A kritikus helyzethez az a szőlősgazda is hozzájárult, aki látva a veszteséget, szőlőjét nem permetezte, s így a leveleket sem óvta meg, amelyek pedig nélkülözhetetlenek a szervesanyag-termelésben, s így a vesszők beérésének biztosításában. Az ilyen „szőlészek” nem csak maguknak, hanem a szomszédoknak is kárt okoztak. Hiába volt így a gondos gazdák bármely igyekezete, ha a szomszéd fertőzött szőlőjéről milliószámra rajzottak át a gombaspórák. A peronoszpóra elleni védelemben azonban még késő ősszel, a lombhullás után is akad teendő: 2 %-os bordói lével, lemosásszerűen kell bepermetezni a tőkéket, hogy e veszélyes parazita tavaszi fellépését megakadályozzuk, vagy legalábbis korlátozzuk. J. A. özv. Sz■ T. bácsi olvasónk levelében arról panaszkodik, hogy „mályvacserjéit” kertjében megtámadta „egyfajta különös, atkaszerű, sötélbarnás, szemcsés, apró, szemmel jól látható valami”, ami szinte belenőtt a levél lemezébe. Különféle permetekkel próbálkozott, de egyik sem pusztította el a kártevőt. Tőlünk szeretné megtudni, milyen szert alkalmazzon ellenük. Víú tíiiíú cjm tkúR Olvasónk sajnos nem juttatott el zonyosodni: a növényeken ugyanis szerkesztőségünkbe levélmintát, melyen a parazita is megfigyelhető, s így azonosítható lett volna. Átlapozva a szakirodalmat, nem akadtunk olyan megjegyzésre, amely egy-egy kártevőt, mint a mályva jellegzetes élősködőjét említené. Valószínűleg azonban a mályvát is, ugyanúgy, mint a rokon Hibiszku- szokat (a törökrózsát /Hibiscus syri- acus/, a mocsármályvát /H. mosche- utos/) a növényi tetvek. az üvegházi molytetvek és más szipókás rovarok. valamint a takácsatkák károsítják. A leírás alapján megkockáztathatjuk azt a megállapítást, hogy olvasónk, s a környék dísznövényeit a Pókszabásúakhoz tartozó közönséges takácsatka (Tetranychus urti- cae) támadta meg. Ennek tápnövényei között ugyanis a mályva kiemelten szerepel. Hogy valóban takácsatkák szívogatnak-e a sínylődő mályvákon, arról nem nehéz megbibarnás, bronzos vagy bíborvörös foltok jelennek meg a parazita szí- vogatása következtében, s a leveleken, akár szabad szemmel is, finom szövedéket figyelhetünk meg: a levél ettől olyan, mintha poros lenne. Sajnos, olvasónk azt sem írta meg, hogy eddig milyen szerekkel próbálta meg az élősködőt elpusztítani, így nem tudjuk, volt-e köztük akaricid, azaz atkaölő szer. Amennyiben tehát megbizonyosodik róla, hogy atkák szívogatják dísznövényeiket, próbálkozzon meg ellenük a következő szerek valamelyikével beavatkozni; Mitac 20 EC (0.2 %), Apollo 50 SC (0,04-0,06 %), Miiből EC (0,2 %), Neoron 500 EC (0,1 %). Végül valamennyi olvasónknak - akik hasonló problémával keresik meg szerkesztőségünket - azt ajánljuk, hogy juttassanak el hozzánk levélmintát a vélt kártevővel együtt. dr. P. R. Szerkeszti: Pomichal Ftichárd HÁZUNK TÁJA 1995. október 29.
