Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-08 / 2. szám
noha a társadalom lépten-nyo- lőségét, ez a régi nézet még ma demokráciában is, ezt mutatja, csökken a politikai életben sze- 986-bun a purlamenti képviselők 17,3, 1994-ben pedig már csak íguk is ódzkodnának a politikai iű oka lehet a család és a hiva- már jó pár éve próbálja össze- unk hozzá, mint egyedüli ma- 5, mit ér a politikus, ha nő? nne a kihívást.- A felkéréskor azon is elgondolkodott, gy mint nő, milyen esélyekkel indulhat en a pályán?- Ezzel a problémával már első pilla- ttól kezdve szembesül az ember. Em- cszem egyik első szereplésemre, mikor y nagygyűlésen egyik kollégám helyett ilett beugranom. Egy jó nevű, ismert Etikusról volt szó, akit akkor vagy hámszáz ember várt. Soha nem felejtem el t az érzést, mikor végigmentem a térin, először szembenéztem az emberek- 1 és láttam az arcukon az óriási csaló- st, mikor a várt politikus helyett megje- ítem én, egy kis, ismeretlen valaki, aki adásul még nő is. Igen, a mi tájainkon sglehetősen konzervatív az emberek leménye a politika és a nők viszonyá- 1. Sokan mondták nekem is: ez nem ínek való. Én végül is rettenetesen sajtom, hogy olyan kevés a nő a parla- entben. A pszichológusok állítják, hogy in férfi és női típusú gondolkodás. Én agam is azt tapasztaltam az elmúlt par- menti időszak során, hogy a férfiak hajlamosak részletkérdésekbe bonyolódni, és ez sok esetben a törvénykezési munka rovására megy. Azt szokták mondani, ha a nők döntenének a politikáról, kevesebb lenne a háború. Azt hiszem, van benne valami, egyszerűen azért, mert más mértékkel mérnek, mint a férfiak.- Visszatérve a nők és a politika viszonyára, mennyiben jelent hátrányt a politikus számára, ha nő?- Meg vagyok győződve arról, hogy többszörösen nehezebb egy nőnek politikusként érvényesülnie, mert nehezebben tudja magát elfogadtatni a férfiakkal. A politika a férfiak világa, mint ahogy az egész társadalmi berendezkedésünk is egy kicsit férficentrikus. Ennek ellenére én nem vagyok a különböző nőmozgalmak híve. Bár bizonyára nem véletlen, hogy Nyugaton, elsősorban Amerikában, Angliában, de más nyugati országokban is komoly szervezetek dolgoznak annak érdekében, hogy a nők megfelelő politikai szerephez jussanak. Nálunk egyelőre még a nőknek maguknak kell megküzdeniük azért, hogy férfi kollégáik elfogadják és elismerjék őket egyenrangú partnereknek. Mit ér a politikus, ha no ? Én most már nem érzem azt, hogy kevesebbet érnék a kollégák között. Az emberekkel, a választókkal való munkában az elején éreztem egy bizonyos furcsa viszonyulást, de mára az is eltűnt. Ezért azonban nagyon meg kellett küzdenem.- Ön szerint mi az oka, hogy nálunk olyan kevés nő akad a politikusok, a képviselők között?- Őszintén szólva nem csodálom, mert hallatlanul idegőrlő, rettenetesen igénybevevő munka, noha nem látszik annak. De ha az ember egy kicsit is komolyan gondolja, akkor bizony (Prikler László felvételei) neki kell feküdni. És én sok nővel találkoztam, akik igen is komolyan gondolták, vagy legalábbis kevésbé tudták sportosan venni.- Mint a férfiak?- Mint a férfiak. Persze tisztelet a kivételnek. Közben viszont van egy választói réteg, mely mintha nagyobb bizalommal lenne a női képviselők iránt. Velük mintha jobban meg tudnák osztani mindennapi gondjaikat, ez az én személyes tapasztalatom, annak alapján, milyen problémákkal fordultak hozzám az emberek. És meg kell mondanom, volt mit csinálnom, ha az összes levélre válaszolni akartam. Tény és való, azért vállalja olyan kevés nő a politikai szereplést, mert valóban nagyon megterhelő. Emlékszem egy kolléganőm esetére, négy gyereke volt, a legkisebb öt- vagy hatéves. Hát hogy lehet egy ilyen családot otthagyni kétszáz kilométeres távolságra? Ha nincs nagymama, ez a gond megoldhatatlan. Én magamról tudom, hányszor kerülök konfliktusos helyzetbe a családdal a képviselői munkám miatt. Például még mindig nem jutottam el ahhoz, hogy a múlt parlamenti időszak után maradt irathalmazban rendet csináljak. Ez ugyanis nem egy-két órás munka lenne. Egy lakás azonban nincs úgy berendezve, hogy az irattár, archívum és iroda is legyen egyszerre. Mi azonban még nem tartunk ott, hogy egy képviselőnek külön irodája, titkárnője legyen, így ne kelljen „haza hordania” a munkát. Emiatt nemegyszer adódnak konfliktusok, mint ahogy amiatt is, hogy az ember nem lehet egyszerre öt helyen és nem csinálhat egyidejűleg hat különböző dolgot. Pedig sokszor kellene, ha tényleg lelkiismeretesen akaija végezni a munkáját. És ez nem kis igénybevételt jelent- Azzal, azt hiszem, mindenki egyetért, hogy a képviselőknek ma sokkal több dolguk van, mint pár évvel ezelőtt. Mégis e munka mellett sok képviselő még a polgári állását is megtartja és folytatja. Ön például hogyan tudja összeegyeztetni a képviselői munkát a prognosztikai intézetben végzett munkával és az otthoni teendőivel?- Az intézetben akkor dolgozom, mikor van rá időm. De ezt is csak azért csinálom, mert a két munka kiegészíti egymást. Nekem sokat segít, hogy az intézetben a könyvtárban át tudom tanulmányozni azokat a kérdéseket, amelyekkel a parlamenti munka során foglalkozom. Nekem az intézeten belül is a szociális szféra a területem, és ezt hasznosítani tudom a képviselői munkában is. Ezt én nagyon jónak találom, s ha tehetném, minden képviselőnek előírnám, hogy valamely területtel behatóbban foglalkozzon. Gondolom, idővel ki fog alakulni a hivatásos politikus státusa, de addig is mindenkinek meg kell találnia a maga útját a feladat megoldására.-És a család? Mennyi jut nekik a képviselőasszonyból ?- Őrült szerencsém van, mert az én családom rettenetesen toleráns, ennek ellenére néha rajtam próbálják ki a demokrácia összes vívmányát, és népszavazást rendeznek arról, mit kell és mit nem kell tennem. Általában én húzom a rö- videbbet, de ezzel együtt is kölcsönösen elfogadjuk egymás bogarait. Vannak persze konfliktushelyzetek, példának okáért akkor, mikor egyszerre többféle dolgot kellene csinálnom. Elég nehéz a családdal szembeni kötelességeknek eleget tenni, meg kell mondanom, néha van is egy olyan érzésem, sokkal többet kellene velük lennem, ám vannak helyzetek, amiket egyszerűen el kell fogadni.- Ahhoz mit szólt a család, hogy folytatni fogja a képviselői pályafutását?- Beleegyezésük és támogatásuk nélkül nem csinálhatnám.- Milyen a munkabeosztás Baueréknél? A háztartási munka továbbra is az ön dolga, vagy a lányok besegítenek?- Ez is egy neuralgikus pontja a családi kalákának. A lányok igyekszenek segíteni, különösen a nagyobbik, aki érti, látja, hogy nekem már nem jut időm még erre is. Besegít hát a takarításba. Talán ez a legrosszabbul megoldott munkakör. Amíg élt édesapám, megvolt egy bizonyos menetrend a család életében. A főzést nem lehetett elhanyagolni, ha valami, akkor a takarítás maradt el. Ebben mind a mai napig nem tudom utolérni magam. Ráadásul mi amolyan altruista família vagyunk. Nincs olyan ünnep, hogy ne legyen nálunk valaki idegen, például a férjem intézetéből egy vietnami, ukrán vagy valaki más, távoli rokon és egyéb anyátlan-apátlan árva. Ez is bonyolítja a helyzetet.- Házvezetőnőjük nincs?- Volt egy kedves hölgy, aki, míg élt édesapám, eljárt hozzánk segíteni az ellátásában, de ez sajnos már nem aktuális. S különben sem ilyen egyszerű az egész. Akkor még nem beszéltem arról, hogy van egy hatalmas kertünk, hát az van leginkább elhanyagolva, azután a lakás és azután már csak az fordulhat elő, hogy este kiderül, nincs otthon egy morzsa kenyér sem. Nem mondom, mindent meg lehet oldani, de a napnak is csak huszonnégy órája van, és vannak az életnek olyan területei, melyek fontosak és kevésbé fontosak. A kevésbé fontosak pedig értelemszerűen háttérbe szorulnak.- Nem érzi úgy, hogy egy kicsit a családja rovására megy az ön politikusi munkája?- így azért nem fogalmaznék. Persze, meg vannak rövidítve, de azáltal, hogy bizonyos mértékben kénytelenek megélni a valóságnak egy más dimenzióját is, úgy gondolom, gazdagodnak is. A gazdagodást persze nem a hagyományos értelemben értem. Lehet, hogy nem kötök annyi pulóvert, mint különben tenném, de gazdagodnak azáltal, hogy kapcsolatba kerülnek egy más értékrenddel. Elsősorban a gyerekek. Ez persze nem vonatkozik a férjemre. Az ő közéleti szerepe egy csöppet sem kisebb jelentőségű és csöppet sem kevésbé igényes, mint az enyém. Arról külön lehetne beszélni, hogy ez a kettős teher mit jelent a család számára. De azért, köszönjük, megvagyunk.- Én pedig köszönöm a beszélgetést. S. Forgott Szilvia tülő ika- ; el, ; tánint ziá- ból, i vi- col- níg- izan lők- no- ibbi yár- irdíizív, :án- dött ibad lós- i fá'tár5jük ittak égével nevelődtek, így a veszteség alig húsz százalék volt. Magától adódott hát a kérdés, hogy miért hagytak fel e sikeres módszerrel.- A rendszerváltás után sok minden történt ebben az országban, stagnál a mezőgazdaság is, aminek a vadászat örök időktől a függvénye. De nem volt tisztázott a tulajdonjog sem, amivel párhuzamosan kellett, hogy új vadásztörvény szülessen. A vadászok várakozó álláspontra helyezkedtek, és ez nem használt a vadászatoknak, de elsősorban a vadnevelésnek. Mi is leálltunk a jól bevált fácántenyésztéssel. A gyönyörű decemberi, napsütéses szombat reggelen Ivan Cerveny kürtjével jelt adott a sorakozóra, amelyen vagy harminc hazai vadász és öt vendég vett részt és várt az eligazításra. A vendégeket és a vadászokat Stefan Harangozó elnök üdvözölte, majd átadta a szót Bujalkó Zoltánnak, a vadásztársaság vadgazdájának, aki ismertette, hogy a gyülekezőt azért rendelték Dicskére, mert a dicskei rész levadászására kerül sor. Elsőnek a Zsitva menti bozótosokat kutatják át, majd átvonulnak a Kövecsesdűlőbe, s végül az Orhány-hegy alatti részre. Az eligazítás után elindult a társaság, ki-ki a maga kijelölt helyére. Közben a vadgazdával, Bujalkó Zoltánnal is ejtettünk néhány szót, aki egyébként Verebély alpolgármestere, de most nem a hivatali munkája, hanem a vadászatok iránt érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a Zsitva völgyében fekvő Verebé- lyen a társaság vadászterülete 3020 hektár, a 40 vadász Verebélyről, Felsőaháról és Dicske községekből verbuválódott, és természetesen a határok egyesítésével jött létre a vadászterület.- Miután megszületett az új vadásztörvény és 1993-ban lejárt a bérleti szerződés, a határozatok értelmében 1994-ben a földterületek - néhol új - tulajdonosaival 10 évre meg kellett kötni az új bérleti szerződést. Verebélyen betartották és időben teljesítették a határozatot? - kérdeztük.- Komoly gondok az egyházi birtokok és a 10 hektáron felüli földterületek tulajdonosaival akadtak a bérletkötésnél; szerencsére az utóbbiak nem voltak sokan. Ámde a 3020 hektáron felül szeretnénk visszakapni, illetve bérelni a totalitárius rendszerben tőlünk önkényesen leválasztott, elvett területeket is. Ezek a verebélyi szőlőhegy, a halastó és a dicskei Orhány-hegyen túli rész, amelyeket az állami gazdaság használ és most a kálazi vadásztársaság birtokol.- Mennyi a bérleti díj? Ügy hallottuk, hogy területenként másként alakul.- A bérleti díj nem egységes, mint annak idején. A múltban egy korona volt hektáronként. Jelenleg a vadászterület minőségétől, a vadállomány összetételétől függ, a mi esetünkben 6,20 korona lesz egy hektárra, amit, mondjuk, 30 hálózott élőnyúl árából fedezni lehet. Ám mindjárt hozzáfűzném, hogy a vadásztársaságokat keményen sújtja az igen magasnak tűnő, 40-45 százalékos forgalmi adó. A vad- gazdálkodásból származó jövedelem tetemes része az államkasszába vándorol. Tehát a vadászat manapság már nem öncélú úri passzió, hanem közérdekű gazdálkodás. Közben azért vadásztunk is, én már három kakassal gyarapítottam a terítéket. A fácánvadászatok, különösen jó időben, vidám hangulatban telnek, a vadászok biztatják, de néha ugratják is egymást:- Gyalogosra nem lövünk! - rikkantotta valaki, ami alatt azt értette, hogy az ellábaló, röpülni nem akaró madarakra szégyen puskát emelni. A verebélyi-dicskei fácánvadászat jól végződött. Vagy ötven fácán került terítékre. Ha hozzászámítjuk, hogy egy héttel előtte az ahai határban a teríték hasonló volt, és még hátra van egy fácánvadászatuk, akkor a kilövési tervet - száz-százötven madár - eredményesen teljesítik, ügyelve egyúttal a mértékletességre is, mert a népi mondás szerint a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt. Széchenyi Zsigmond mondaná: „Emberséges vadászatot” a jövőben is! Motesiky Árpád TÁRSADALOM 1995 január 8 \las6rmp (pppapf oziazs y)
