Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-05 / 6. szám
Jógáról sokszemközt A jóga nem moralizál. Etikai rendszere, erkölcsi bázisa tömör ajánlásokra épül, kerüli a körmönfontan érvelő prédikációkat, a feddhetetlenségre intő dorgálást, tekintélyelven alapuló lec- kéztetést. A „külső és belső fegyelem szabályai” (járna, nijáma) megelégszenek öt-öt ajánlással, amelyek egy tőről fakadnak az ember (emberiség) ősi erkölcsi predesztinációjával. A járnák és nijámák nem alkotnak etikai-elméleti konstrukciót. Az ember és környezete ökológiájából fakadnak. Gyökerük ugyan ősi kultuszok televé- nyébe kapaszkodik, ám nem kerülheti meg őket a parlamenti demokráciák törvénytára, illetve a magát modernnek nevező ember belső értékrendje, viselkedésformáit szabályozó kódexe sem. Mindent minősítő és rangsoroló járna az ahimszá - erőszaknélküliség. A fogalom lebontható testes fóliánsokat megtöltő törvénycikkelyekre, paragrafusokra, ám teljes súlya, valamennyi vonatkozása csak egyetlen szó jelentéstani keretei között jelenhet meg a maga teljességében, félre nem érthető és nem magyarázható tisztaságában. Az ahimszá nem parancsolat, hanem életforma. Önmagába visszatérő magatartás, amely eleve kizárja a kompromisszumot, következésképp nem tesz különbséget fizikai és mentális szint között, tehát az erőszakot már az értelem, a tudat szintjén semlegesíti. Mert hiszen az arcul csapás az arculcsapás következménye...! Nem véletlen, hogy az astanga-, illetve rádzsa-jóga a járna és nijáma ajánlásaira építkezik. Egyensúlyt, harmóniát teremtő elv- és eszmerendszer- az erőszaknélküliségen (ahimszá) túl- aligha nélkülözhetné az igazmondást, az igazsághoz történő ragaszkodást (szatja), mások tulajdonságának a tiszteletben tartását (aszteja = nem lopás), a kapzsi harácsolás negációját, elutasítását (aparigraha), az érzelmi kulturáltságot (brahmacsarja), a külső és belső tisztaságot (szaucsa), az elégedettséget, belső nyugalmat (szántása), önuralmat, önfegyelmet (tapasz), amelyek viszont magától értetődően feltételezik az alapos önismeretet, ön- nönmagunk tanulmányozását (szvádh- jája) és odaadó figyelmünket a lelkiismeret hangjára (Isvara pranidhána). Egyensúlyról, harmóniáról szóltunk, amely a jógi, a jógával bármely szinten foglalkozó ember törekvéseinek a homlokterében áll. Nos, ennek eléréséhez, belső stabilizálásához szabadulnia kell fizikai és lelki gátlásaitól, a test és szellem meg-megmerevülő görcseitől, a további haladást akadályozó-gátló korlátoktól, torlaszoktól. Sziszifuszi munka ez, kisebb-na- gyobb feladatok végtelennek látszó sora, amelyek maradéktalan vállalása nélkül kudarcok, csalódások leselkednek majd ránk úton-útfélen. A jógában - mint a természet műhelyében fogant valamennyi rendszerben - a tények és elvek kölcsönös hatásmechanizmusa érvényesül. A testi és szellemi cselekvésfázisok mintegy „retúr” feltételezik egymást. Az ászanák rendszeres végzése nem lehet teljes légzésgyakorlatok (pránajáma) nélkül, mindezek viszont nem nélkülözhetik az adekvát koncentrációt, de a meditativ mozzanatot sem. Mindennek érvényességét természetesen nem kívülálló, „harmadik” személy eszmefuttatásai, hanem a saját tapasztalat pecsételi meg egyszer s mindenkorra, amint azt a klasszikusnak már méltán minősülő Vivekdnanda mester is állítja: „A tapasztalás az egyedüli tanító- mesterünk. Egész életünkön át beszélhetünk és vitatkozhatunk, mégsem fogjuk megérteni az igazság egyetlen szavát sem, amíg azt magunkon nem tapasztaltuk. ” A jámát és nijámát gyakran nevezik a jóga „tízparancsolatának”. Az áttételek kétségtelenek. Az erkölcsi jellegű kritérium a mi esetünkben megkerülhetetlen feltétel, bármely cselekvés helyességének, illetve helytelenségének a mértékadója. A moralizálás valóban fölösleges. Viszont korántsem fölösleges párhuzamot vonni Aquinói Tamás szemléletével, mely szerint az erkölcs mértéke az emberi értelem, amelyet viszont az örök törvényen alapuló természeti törvény szabályoz. Más kérdés, vajon kis vagy nagy kezdőbetűvel írom-e az „örök törvényt”, milyen nézőpontból ítélem meg a kozmikus értelem, szellem, intelligencia mindenütt és mindenben megnyilvánuló formáit. Ez azonban már kétségtelenül egy másik, a meditációval összefüggő kérdéscsoportba tartozik. A jóga útjára lépő ember, legyen bár indítéka, motivációja különböző - az egészség megőrzése, új értékrend kialakítása, az élet feltöltése pozitív gondolatokkal, kialakult meggyőződések elmélyítése -, nem ugorhatja át, nem nagyolhatja el a járna és nijáma sok gyakorlást igénylő fokozatait. Ha mégis, a mulasztás jóllehet évek múlva, de feltétlenül „visszaparancsolja” a startvonalra... Polák Imre Az érsekújvári Honismereti Múzeum Czuczor Gergely (1800-1866) életét és munkásságát bemutató állandó tárlatot nyitott. A megnyitón a költő életét kutató Révész Bertalant faggattam: mi újat tudhatunk meg Czuczor Gergelyről, s mi az, ami a ma emberének is jelzésértékű?- Czuczor Gergely édesapja köz- tiszteletben álló ember volt, telkes jobbágy; tisztségeket viselt. Czuczor a közéleti orientáltságot a szülői házból hozta. Egészen pici volt, amikor a család An- dódról Érsekújvárba költözött. A vakációzó papnövendéket édesapja paraszti munkára fogta. Ez azért fontos a későbbi költő számára, mert ennek köszönhetően került kontaktusba a folklórral, a népdallal. Munkámban ezt bizonyítom is. Később, amikor Toldyék bizonyos költői stílusbeli fordulatot kifogásoltak a verseiben, arra hivatkozott, hogy „Mátyusföldén” ezt így használják. Azt is tudjuk - unokatestvére, Jedlik Ányos visszaemlékezéseiből, hogy amikor Szímőn - a szomszéd falu - egy-egy családi ünnepség alkalmával találkoztak: Jedlik Ányos visszahúzódó, Czuczor pedig bátor, táncra kész, szerepelni szerető kisfiú volt. Amikor a próbaév letelte után Győrben a kétéves bölcsészeti tanfolyamot végzi, a leendő kis- papokból tánckört szervezett és az akkor magyar muzsikának nevezett verbunkos dallamaira ropták a táncot. Közéleti elkötelezettségére más példám is van: amikor a harmincas évek első felében öt éven keresztül Komáromban tanárkodon, a tanári teendői mellett a messze földön híres Komáromi Kalendáriumot szerkesztette. Ez rendkívül színvonalas volt, az egész Kárpátmedencében, a Szent István-i Magyarországon a legjobb kalendáriumok közé tartozott. (Kiadója a jeles honleány, Weim- müller Franciska.) Harminctól harmincötig élt Komáromban, amíg az Akadémia nem szólította... • Mennyire kötődött Újvárhoz?- Hivatkozásokat nem találtam erre vonatkozóan. Miután belépett a bencés rendbe, Újvárral nem volt közelebbi kapcsolata. Lekötötte a szerzetesi élet és a hazafias költői szerepvállalás, később meg a tudományos munka. Innen azonban a világi és egyházi hatalmasságok hamarosan eltávolították - mondván: a szerzetesnek klastrombán a helye. Előbb Győrben tanárkodott, később Komáromban, majd az Akadémia felkeresésére tisztséget vállalt. A főapátja sem volt csodálója népies, patrióta költészetének. Nyomatékosan közölte vele: a szerzetes tartsa magát a kötelmekhez: • Czuczor Gergely költészetét nemigen ismerik. Mikor adták ki az életművét?- Örülök a kérdésnek. Utoljára csaknem negyven évvel ezelőtt - 1956-ban - jelent meg egy szűkre szabott válogatás a műveiből Budapesten, a jeles író, Hegedűs Géza előszavával. Annak meg mintegy száz éve, hogy Zoltvá- nyi Irén, egykori tudós rendtársa közreadta a Czuczor-életművet. Ez a kritikai kiadás mind a mai napig a legteljesebb. Ezért tartom szent kötelességemnek, hogy mielőbb közreadjak egy bővebb válogatást. • Önnek tavaly jelent meg a Czuczor-monográfiája.- Pályázatra nyújtottam be, és a magyar oktatási minisztériumtól kétszázezer forintot kaptam. Ez a kiadási költségeknek mintegy a felét fedezte. De hála a nagylelkű és megértő polgármestereknek, megjelenhetett a könyv hétszáz példányban. kifutási lehetősége sokkal nehezebb, mint a magyarországinak, ezért években számolva is sok... Már írom a monográfia második részét, mert eddig csak a közepéig jutottam az életműelemzésnek, s ha elvégzem a halaszthatatlan penzumkötelességeket, bezárkózom és se látok, se hallok. A katolikus pap és a református ivadék Az elfeledett CZUCZOR GERGELY Beszélgetés Révész Bertalan docenssel, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola tanárával • Elfogyott?- Bizony elfogyott. Egyharma- da Magyarországon kelt el, kétharmada itthon. De még mindig van rá igény. Jó volna után- nyomni - de hát ez pénzkérdés... • Melyek azok a Czuczor- művek, amelyeket ma is haszonnal lehetne forgatni és az iskolában tanítani, illetve olvasóként élvezni? Kell a teljes életmű-kiadás?- Ma már a teljes életmű kiadására nincs igény, de egy reprezentatív válogatásra igen. A kötetben helyet kapnának neves nagyepikai műveinek (eposzainak) sikerültebb részletei, népies dalköltészetének és lírájának jelentősebb hányada - ezek ugyanis a ma olvasója számára is élvezhetők. És ott vannak a meséi! A meséit kissé elhanyagolták, az ötvenhatos kiadásba is csak néhány került bele, holott a meseírás meglehetősen modern. Kisepikái műveiben sok újat hozott, összekötő láncszem Kisfaludy Károly és Arany János között. A balladái - akár a Szondit, Hunyadit, Kinizsit, akár a többieket vesszük - modernebb felfogásban íródtak és közelebb állnak a mai olvasó ízléséhez, mint Kisfaludy Káro- lyéi. • Mióta foglalkozik Czuczor Gergellyel?- Jó pár éve. Csak hát a nemzetiségi sorsban leledző kutatónak a • Megéri évtizedeket áldozni egy kevéssé ismert íróra? Miért éppen őt választotta?- Arra céloz, hogy Czuczor nem tartozik a Petőfi, Arany vagy Ady formátumúak közé? A zsenik közé? Sok múlott a véletlenen. Annak idején a híres eperjesi evangélikus kollégium történetének irodalmi vonatkozásait szerettem volna kutatni, de ott nem találtam megértésre... Kutatási témámat meghatározta Budapest és Pannonhalma közelsége is. Az egyik döntő tényező az érsekújvári Czuczor Gergely Kulturális Napok voltak. A hatvanas évek második felében és a hetvenes évek elején, amikor foglalkozni kezdtem Czuczorral, még nem számozták a kulturális Ü napokat, de én már akkor lejária tam a versmondóimmal és ünne- g pi műsorokat adtunk. Hála a ^ Csemadok áldásos működésének, hogy a regionális hagyományápoló napokat beiktatta, nem csak a kutatandó terület sorjázó publikációját tettem közzé, hanem a hagyományőrző rendezvények részese is lehettem. Ez a mi kisebbségi sorsunknak szerves része, ami időnként meghatározza a kutató irányultságát. • Nem vágyott másra ?- Közben azért mást is csináltam, tankönyveket, jegyzeteket írtam, de a Czuczor-életmű alapvető és első rangú. Nagyon derék ember volt, kiváló tudós, jó költő - még ha nem is a zseniális rangúakkal egy szinten alkotott. Elsősorban a bátor kiállása ragadott meg. Szerzetesi kötöttségek fékezték, nem mindig talált megértésre a feletteseinél, mégis megszállottként végezte a munkáját. Riadó című versét ismeri leginkább a magyar közönség. Kevesen tudják, hogy ez a vers nemcsak hogy vetekszik, hanem szinte túlszárnyalja a legmerészebb hangú Habsburg-ellenes Petőfi-költeményeket - amiért Kufsteinben kellett raboskodnia. Jó költő volt; közéleti, társadalombíráló verseket is írt. Azok a bíráló szavak, amelyeket a negyvenes években, a forradalomhoz közeledve leírt, máig szólóak. A mai, szeretet nélküli, gyűlölködéssel teli világunkhoz is szólnak ezek a versek. Amit akkor elmarasztal a kortársak körében, az ma is időszerű. Hát ezért kötöttem én ki, a református ivadék, a katolikus paptanár, költő és tudós Czuczor Gergelynél. (kopasz)
