Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-02-05 / 6. szám

Fél éve, hogy Déry-Pós-Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljének huszadik előadásával befejeződött a komáromi Selye János Gimnázium és a Városi Művelődési Központ GIMISZ-SZÍNPAD nagysikerű előadás-sorozata. Ezt az előadást Budapesten, a Diáksziget-Eurowoodstock Fesztivál nyitóelőadásaként tartották 1994 augusztusában. Végzős gimnazistákkal játszották a musicalt Pozsonytól Tatabányán és Párkányon át Budapestig. • Nem okozott gondot az iskolai köte­lezettségek s az előadások egyezteté­se?- Az egyeztetés, ráadásul egy ilyen nagy létszámú gárdánál, sohasem egy­szerű. Voltak gondok, igaz, de nem tu­dok arról, hogy bármelyik szereplő a já­ték miatt rontott volna korábbi előmene­telén. És Ipóth Barnabás igazgató úr is mindvégig tartotta a hátát a színházért, méghozzá egy olyan gimnáziumban, ahol a reál tárgyak egyre inkább előtérbe kerülnek, olykor a humán műveltség ro­vására is. De ez más téma. Fontos a Ko­máromi Művelődési Központ támogatá­sa is. Varga Anna igazgatónő nem ismer akadályt, ha a közművelődést szolgáló ügyről van szó. • A Popfesztivál búcsúelőadása és a GIMISZ-SZÍNPAD új produkciója: a POMÁDÉ között csupán fél év telt el. Hogyan lehet ekkora tempót diktálni egy középiskolás együttesnek?- Eszünkbe sem jutott, hogy ez tem­pó! Már régebben eldöntöttük, hogy 1994 szeptemberének elején elkezdjük próbálni a POMÁDÉ-t. Már „csak” a szövegkönyv, a zenei anyag, a díszlet, a kosztüm, a világítás, a színpadtech­Két pillanatkép a POMÁDÉból Kiss Péntek Józseffel a GIMISZ-SZÍNPAD új bemutatója után • Miért a POMÁDÉ-ra esett a vá­lasztás?- Mindenképpen zenés darabot akartak eljátszani a diákok. Olyant, ami róluk szól vagy róluk is szól. 0 Ez még a Popfesztiválnál is na­gyobb létszámú és igényesebb kiállítá­sú előadás, amely - gondolom - pénz­be került...- ... és nem kevésbe! Szerencsére a VMK, a gimnázium, a MISZ segítsé­ge mellett számos más támogatót is sikerült szereznünk. A városi önkor­mányzat támogatásán kívül a CSIR­KEFOGÓ grillbár lett az előadás fő támogatója. Ezen kívül a Jókai Szín­ház díszletelemekkel, a NEC Arte propagációval, a Cleopátra presszó pedig frissítőkkel járul hozzá az előadáshoz. Mindez amatőrszínházi körülmények között nem kis ered­• Ilyen rövid idő alatt hogyan sike­redett ennyire pergővé ez az igényes dalbetétekkel, koreográfiával, techni­kával működő előadás?- Munkával. Kemény, fegyelmezett próbákkal. 0 És a szereplők kiválasztása? Köz­tudott, hogy nem könnyű énekre fogni a fiatalokat. Ráadásul színpadon, nézők előtt...- Nálunk ez úgy működik, hogy a gimiben van egy több éve működő színjátszó kör. Így ismerem azokat a diákokat, akikre eleve számíthatok, akikre az igényesebb szerepeket bíz­hatom. Hozzá kell még tennem, hogy a táncosok között is legalább tíz olyan tehetséges diákkal dolgoztam, akik közül bárkire szerepet mernék bízni. Prózai vagy énekes szerepet. Elpletykálom, hogy a Jókai Színház ke Sándor is megnézte legújabb előadásunkat. Számomra kitüntetés volt, amikor azt mondta: e gyerekek közül néggyel pár év múlva akár Cse- hovot rendezne! Ha sikerül bejutniuk a szakmába. Ahogy annak idején Rancsó Dezsőnek, Varga Szilvinek, Tóbiás Szidinek, Tóth Tibornak sike­rült. Hadd legyek őszinte: bámulatos és felháborító, hogy színházunk a stú­dió címén hogyan bánik el jó néhány, talentummal megáldott fiatallal. Egy­szerűen nem értem azt a riasztó into­leranciát, amellyel a csikókorú tehet­ségeket hivatalnoki stílusban kinyír­ják tájainkon. Hacsak nincs az il­letőnek valamilyen „keresztapukája”. 0 A keserűség hangján beszél...- Igen. A tények, a látottak okozta keserűség ez. A színház ugyanis nem látszatmunka, pótcselekvés, hanem (Varga Róbert és Vallach László felvételei) 0 A Popfesztivállal sokat tájoltak. A POMÁDÉ iránt is nagy az ér­deklődés?- Bonyolultabb a helyzet. Ennek részben műszaki, részben anyagi okai vannak. Két autóbusznyi a sze­replőgárda, és a díszletet csak külön teherjárművel tudjuk szállítani. Ráadá­sul csupán megfelelő technikai felsze- reltségű és méretű színpadon tudjuk eljátszani az előadást. Én mindig ah­hoz ragaszkodtam, ha egy kész előadáshoz az újrajátszások során nem tudok hozzátenni még valamit, akkor legalább ne csonkítsak rajta. És ezt a „gyerekeim” is megtanulták: az ötö­dik, hetedik, huszadik előadást is ugyanazon a hőfokon kell játszani, mint a premiert! • A tervei?- Márciusban Illyés Gyula Tűvé- tevőkjét mutatjuk be, és Padfirkák cí­men, a gimista kis csoporttal, egy összeállítást is. A következőkben pe­dig? Egyelőre valóban csak elképzelé­seim, ötleteim vannak. Például a Csár­dáskirálynő, a Hair, esetleg egy elfe­lejtett Presser-Adamis musical dalai­nak színpadi clip-változata. 0 Hogyan lehet ezt bírni?- Erővel, hittel, akarattal, türelemmel. De ezek a szavak manapság már közhe­lyek. Inkább azt mondanám: bírni kell! A mikor Szinyérbe érkeztem, szin­te már az első lépésnél beleüt­köztem e Ticce parti falu egyik nagy problémájába: Geri Erzsébet tit­kárnő felvilágosít, hogy egy akkora kis­községben, mint az övék, csak félállás­ban tölthető be a polgármesteri tisztség. Telefonon viszont üzenhet Bagos Berta­lannak, hogy vendége van. Csakhamar meg is érkezik a negyvenhét éves pol­gármester, aki ilyenkor, reggelente a Szomotori Magtermelő Állami Gazda­ság szinyéri részlegén villanyszerelő­karbantartóként dolgozik.- Nehéz „ideszökni” - mondja -, csak engedéllyel, vagy a szabadság rovására hagyhatom el a munkahelyemet... Elújságolom neki, hogy Királyhelme- cen járva Isten háta mögötti zugnak mondták Szinyért. Elmosolyodik, de utána komolyan megjegyzi:- Igaz, hogy csak mellékutak vezetnek a faluba, de Lelesz, Körtvélyes, Zétény azért összeköt bennünket a világgal... Ritkaság, de a helyi lakosság számát tekintve mindmáig az 1869-es esztendő (!) tartja a rekordot, amikor 433 lélek élt Szinyérben. Másfél évtizede még 356- an voltak, ez a szám mára 256 főre apadt. Csaknem mindenki magyar, hi­szen mindössze négy személy él itt ve­gyes házasságban. Ritka dolog manap­ság az is, hogy a községben csak egyet­len párt létezik, az Együttélés. Múlt év őszén is ez a politikai mozgalom jelölte a polgármestert és a kilenc képviselőt. BEZÁRTÁK AZ ÓVÓDAT Bántó gondjuk, hogy egyre jobban öregszik a falu. A lakosok fele már nyugdíjas. gondok- 1989 előtt alaposan elhanyagolták Szinyért. Építkezési engedélyeket sem akartak adni, így megindult az elván­dorlás. Kevés itt a fiatal, nincs kitől a szaporulatot várni. A körzetesítéssel, 1974-ben, a kisiskolánkat is Bolyba vit­ték; tavaly októberben pedig az óvodát is kénytelenek voltunk megszüntetni. Csupán négy gyermek miatt nem tart­hattuk fenn. Halasztgattuk az óvoda be­zárását, amíg csak lehetett, reméltük, hogy visszajönnek a fiatalok, de hiába... Ifjúság és tanító nélkül megfeneklett a kulturális élet, visszamaradt a sport is.- Az ötvenes-hatvanas években már színdarabokat is előadtunk. Én is ját­szottam, a szomszédos falvakban is sze­repeltünk. De most kit szervezzünk? A nyugdíjasokat?! Iskolánk ugyan nincs, de a község, a Csemadokkal együtt, megrendezi a gyermeknapot és a falu­ban lakó tanulók álarcosbálját. Kultúr- házunk a hetvenes években épült, de rit­ka már ott a táncmulatság is. A fiatalok számára így is berendeztük az ifjúsági klubot. A futballpályán öltözőt építet­tünk, de két év óta nem rúgja ott a bőrt senki, mert egy csapatot sem tudunk összehozni...- Kis falunak kicsi a költségvetése is - mondja Bagos Bertalan. - Tavaly hatszázezerrel rendelkeztünk. Ebbe nem vettük bele a jelenleg fizetéskép­telen állami gazdaság 235 ezres tarto­zását. Egyelőre belátással vagyunk, nem adjuk bíróságra a dolgot, hiszen legalább munkalehetőséget ad a szi- nyérieknek. A község felújította a helyi haranglá­bat és a szőlőhöz vezető utat. Nem ma­radt el a villanyhálózat, a közvilágítás felújítása sem. És a Ticce partján ott magaslik a régi magtár nagy épülete is, amely most a falu tulajdona.- Nagyapám emlegette, hogy a gye­rekkorában ott rendezték a bálokat. A magtár alatt van egy jókora pince is. A község kezdeményezésére páran össze­fogtunk és átalakítottuk borospincévé. A negyvenöt szőlősgazda közül jelenleg tíznek van ott bora. És fodrászt is kere­sünk, hogy a lányok, asszonyok idehaza csináltathassák a frizurájukat. A polgármester elpanaszolja, hogy Szinyér is megszenvedte a Ticce és a bodrogközi vizek lecsapolását. Kútjaik- ban megcsappant a víz, és a minőségét tekintve is sokat romlott. A tavalyi költ­ségvetésük felét ezért a vízvezeték-háló­zat építésére fordították. Boly meg Zé­tény után, 1996-ban, hozzájuk is eljut a gáz! A korábbiakhoz viszonyítva ez már hatalmas lépés. „Kisebb” kiadásaikhoz tartozik az is, hogy betonjárdát építettek a község mindkét templomához. KÖZSÉGEK ÖSSZEFOGÁSA- Sokáig semmi reményünk sem volt arra, hogy a magtár mögött kanyargó, állóvízzé pocsolyásodott, vagy éppen­séggel kiszáradt Ticcébe újra visszatér­jen az élet - jelenti ki Bagos Bertalan. - Összefogtunk az érdekelt tizenegy köz­séggel, összeadtuk a tervek elkészítésé­hez szükséges összeget. A polgárok jo­gos követelése, hogy újjáélesszük a Tic­ce növény- és állatvilágát. Ha ez meg­történik, a kútjainkban is megemelkedik a víz, erre pedig a jószágnak is, a zöld­ségnek is szüksége van. A vízhiány mi­att ugyanis nálunk is lezüllött a zöldség- termelés; de a Ticce vize majd helyre­hozhatja a gondokat. És lesz újra hal is, télen pedig a gyerekek korcsolyázhat­nak majd. Úgy, mint régen...- Ügy beszél erről, mintha már való­ság lenne...- A Ticce feltöltésére már az idén sor kerülhet, ha megkapjuk a szüksé­ges állami támogatást. Reméljük, si­kerül. És akkor újra madárdaltól lesz hangos a Ticce. Rengeteg volt itt a gém, a szárcsa, a vízicsirke. Amikor jött az este, elkezdtek énekelni. Es­ténként öröm lesz újra madárdalt hallgatni... VISSZATÉR A RÉGI FALUSI ÉLET? Jelenleg csak egyetlen regisztrált ma­gángazdájuk van: az ötvennégy éves, 18-19 hektáron gazdálkodó Geri Pál. Mások is vettek ki földet - tizenöten két-három hektárt hogy a foglalkozá­suk mellett kisegítő jövedelemhez jut­hassanak. De nem is ez, hanem valami más jelzi itt a kisközség életében végbe­menő nagy változást:- Az emberek a családi házaktól el­különített istállókat építenek! Volt itt azelőtt istálló bőven, de fürdőszoba lett belőlük, amikor a tehenet is a közösbe kényszerítették. Ma viszont már tizen­hat portán van ismét tehén, összesen hu­szonhárom darab. S a jövőben csak sza­porodni fog a jószág. Büszke vagyok hát a községünkre, hiszen ugyanolyan itt az élet, mint másutt. Sőt! A régi falu­si élet újjáélesztésében talán mások előtt járunk. Sokan kérdezgették, vajon a tavalyi helyhatósági választásokon újra indul-e Bagos Bertalan; félállásban ismét vállal­ja-e a fárasztó polgármesteri megbízást? Vállalta, de már azzal a kilátással, hogy egy év múlva talán főállású pol­gármesterként tehet majd még többet a hajdani falusi élethez visszatérő Szinyér érdekében. Petrőci Bálint RIPORT 1995. február 5.

Next

/
Thumbnails
Contents