Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-05 / 6. szám
1995. február 5. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. február 5. A NAP kel 07.17 - nyugszik 16.55 órakor A HOLD kel 09.29 - nyugszik 23.31 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁGOTA, INGRID - AGÁTA valamint Abiáta, Adelaida, Alida, Kada, Kájusz, Kolos, Léda, Modeszta, Modesztusz nevű kedves olvasóinkat Ágota - az Agáta régebbi magyar formája a név, a görög eredetű Agatha névből ered. Jelentése: a jó. február 6. Dorottya, Dóra február 7. Tódor február 8. Aranka február 9. Abigél február 10. Elvira február 11. Bertold, Marietta A „Nem is” újabb megoldása Ambarcumjan nyomán Ha a tüskéből nem is, de szirmaiból összerakhatod a rózsát. (Murphy) üasárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Megbízott lapszerkesztő: Mislay Edit A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 VASÁRNAP: 185 éve, 1810. február 5-én halt meg Rät Mátyás újságíró, evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó szerkesztője. • 135 éve, 1860-ban született a magyarországi művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás úttörője, Kner Izidor nyomdász, könyvkötő és kiadó. Nevét tulajdonképpen a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté. HÉTFŐ: 125 éve, 1870. február 6-án született Rékai Nándor karmester és zeneszerző, Hubay Jenő tanítványa, operák, zenekari művek és dalok szerzője. • 110 éve, 1885-ben született Zoli bohóc, Hirsch Zoltán artista, törpe, a cirkuszi közönség nagy mulattatója, akit 1945-ben végeztek ki Auschwitzban. • 100 éve, 1895- ben született Dési Huber István festő és grafikus, a ku- bizmus és az expresszionista törekvések követője. Művészete összekötő volt a Derkovits-féle expresszio- nizmus és az ún. alföldi iskola expresszív realizmusa között. KEDD: 110 éve, 1885.február 7-én született Sinclair Lewis regényíró, a magyar olvasók legszélesebb körében ismert amerikai írók egyike. Szinte minden jelentős műve megjelent magyarul. • 75 éve, 1920-ban született Zala Tibor Munkácsy-díjas grafikus. • 25 éve, 1970-ben hunyt el Igor Vasziljevics Kurcsatov szovjet fizikus. SZERDA: 270 éve, 1725. február 8-án halt meg Nagy Péter cár, Szentpétervár megalapítója, aki az orosz társadalom szinte valamennyi területét érintő reformjaival, Oroszország elmaradottságának megszüntetésével igyekezett növelni országa nemzetközi befolyását. Szenvedélyes, nyers természetű, érzékiségre és iszá- kosságra hajló zsarnok volt, de emellett kiváló uralkodó, aki nagy éleslátással és fáradhatatlan munkássággal megteremtette országa nagyhatalmi alapjait. • 200 éve, 1795-ben született Moritz Saphir osztrák humorista és kritikus, aki Pozsonyban, Prágában és Pesten tanult. • 110 éve, 1885-ben született Búza László nemzetközi jogász. Több szakmunkája jelent meg nyomtatásban. • 70 éve, 1925-ben született Jack Lemmon amerikai színész és rendező. CSÜTÖRTÖK: 220 éve, 1715. február 9- én született Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi református kollégium matematika-fizika szakos tanára, a fiát, Bolyai Jánost megelőző időszak legkiválóbb magyar matematikusa. *115 éve, 1880-ban született a 20. század egyik legjelentősebb, világhírű magyar matematikusa, Fejér Lipót, aki pályája kezdetén Konkoly-Thege Miklós ógyallai csillagdájában is dolgozott. • 35 éve, 1960-ban hunyt el New Yorkban Pozsony szülötte, Dohnányi Ernő zongoraművész, zeneszerző, karmester és zenepedagógus, századunk legnagyobb előadóművészeinek egyike. PÉNTEK: 240 éve, 1755. február 10- én halt meg Charles Motesquieu francia író és filozófus, akinek a 19. század végéig kimutatható a szellemi befolyása Magyarországon. • 220 éve, 1775-ben született Charles Lamb angol író, aki világhírű meséket írt Shakespeare drámáiból. • 185 éve, 1810-ben ezen a napon keresztelték meg (születésének pontos dátuma ismeretlen) Barabás Miklós festőművészt, a magyar biedermeier festészet legnagyobb alakját. • 15 éve, 1980-ban hunyt el Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas botanikus, a magyar geobotanikai iskola megteremtője. SZOMBAT: 345 éve, 1650. február II-én halt meg René Descartes francia filozófus. jjsszowyofe havm A régi idők naptárkészítői februárt még a sor végére szorították, ez volt az év utolsó hónapja. Maga a február szó eredete vitatott. Egyesek hajlanak arra, hogy az ősi itáliai istenség, Febris nevéből származtassák. Ö volt a láztól megszabadító isten, az ókori rómaiak ugyanis sokat szenvedtek a maláriától. Más források a hónap nevét egy szintén római eseménnyel, a Luper- caliával hozzák összefüggésbe. Kora tavaszi ünnep volt ez, a megtisztulás és a termékenység február 15-ére eső napja. Eredetileg ezen a napon Lu- percusnak, a mezők istenének és a nyájak védelmezőjének mutattak be áldozatot, hogy elnyerhessék kegyeit. Később Faunus isten ünnepévé vált és fáklyás felvonulás is tarkította az eseményt. Faunus (akit a görög Pánnal azonosítanak) a hajósok, a pásztorok, a nyáj patrónusa, kecskebak formájú istenség, az érzékiség, a csúfolódó jókedv megtestesítője. Rómában neki szentelték a Lupe real nevű barlangot a Palatinus-domb lábainál. Innen indultak a lupercik - Faunus papjai - szinte meztelenül, csupán egy kecskebőr köténybe öltözve. Az áldozati kecske bőréből hasított szíjakkal a kezükben végigrohangálták a várost, és ha nőkkel találkoztak, akkor bizony jól rájuk csaptak. Nos, ezeket a szíjakat nevezték fibrának és a szertartás célja az volt, hogy az asszonyokból kiűzzék a rossz szellemeket, ezáltal megtisztulva, termékenységnövelő hatást érnek el. (Reméljük, hogy soraink olvastán nem fordul meg némely férfiolvasónk fejében ennek a régmúlt szokásnak a felélesztése.) A tisztító eszközt fibruának vagy februáriak hívták, innen világosnak látszik a kapcsolat a hónap nevével. Az ünnepet Itáliában a kereszténység elterjedése után is megtartották, mindaddig, amíg 494-ben Szent Gelasius pápa megszüntette. Helyette azonban kijelölte február 2-át Mária tisztulásának ünnepeként. Érdekes megjegyezni, hogy a hagyomány szerint Szűz Mária a Krisztus születését követő negyvenedik napon ment a főtemplomba, hogy tisztulását égő gyertya mellett ülje meg. Innen ered a Gyertyaszentelő Boldogasszony, és így vonulhatott be a köztudatba az a meggyőződés, hogy szülés után hat hétig tart az asszony „megtisztulása”. (Vlado Gloss felvétele) Ami a gyertyaszentelést illeti, ez már későbbi eredetű, Európában kb. a XII. században terjedt el. Ilyenkor előbb a tüzet áldották meg, majd ennek lángjánál gyújtották meg a gyertyákat. A szentelt gyertyának gyógyító erőt tulajdonítottak, így pédául a felpuffadt gyomrú beteg köldökére ebből tettek egy darabkát. Előbb meggyújtották, majd pohárral borították be, hogy a kialvó láng szívja ki a betegséget. Székelyföldön például a beteget „megkerítették” vele, hogy meggyógyuljon. Nagyon sok népszokás kötődik egyrészt a termékenység, másrészt a megtisztulás ünnepéhez. Februárban egyes vidékeken a vénkisasszonyok hátára ajtószárnyat kötnek, s úgy kergetik végig a falun. Máshol a lányok kiállnak a kapuba, hogy a pajkos kedvű fiúk hátukra vagy tenyerükre verhessenek a kezükben tartott szíjjal. Mindkét szokástól a férjhezme- nést, illetve a termékeny séget, gyermekáldást várják. Vannak helyek, ahol külön asszonyünnepeket tartanak, itt tilos a férfiak megjelenése, akik csak vacsorára kerülhetnek elő. Manapság bizony sok férfi venné jó néven az ilyenfajta szabadnapot. Főleg ha még azt is megteszik a férfiemberrel, hogy vacsora után szíve választottja ölbe kapja és elviszi az ágyig. Természetesen, ha van ehhez elég ereje. BÖNGÉSZŐ Egy hét szünet után újra játék. A szabályok időközben nem változtak. Tehát böngészni kell, és ha böngészik, pénzt is találhat. Ezer, illetve ötszáz-ötszáz koronát nyerhet a kedves olvasó. Kérdésünk a következő: A VASÁRNAP 4. számában Miklósi Péter interjúját olvashatták Anton Neuwirthtal. Hol nagykövet Anton Neuwirth? 1. Bonnban 2. Budapesten 3. a Vatikánban A helyesnek vélt választ levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére. A levelezőlapra írják rá: BÖNGÉSZŐ. Százhúsz nappal a választások után a parlament jóváhagyta a kormányprogramot. A nagy általánosságban biztató, de sajnos nem elég konkrét tervek zavarba hozzák a választókat és a kérdések sokaságát vetik fel, amelyre a négy évre tervezett keretprogram nem ad választ. Sorolni lehetne a kérdéseket, de nekem ezúttal csupán az egyszerű embereket nagyon is érdeklő három kérdésem lenne, amelyre az uralkodó párt politikusainak szinte naponta elhangzó nyilatkozataiban nem találok választ, íme: 1. Mi lesz a csábító választási ígéretekkel? 2. Hová tűnnek el az államkasszából a lakosságtól befolyt milliók? 3. Ki szítja tulajdonképpen a nacionalizmust? A Trend gazdasági lap ügyesen összefoglalta azokat a választási ígéreteket, amelyeket Meciar miniszterelnök tett különféle gyűléseken lelkes hallgatóságának. Ugyanis a 305 millió koronába került kampány (amelyből minden megválasztott képviselőre ötmillió jut!) nem volt elegendő a lakosság tartós megszédítéséhez Itt nincs hely arra, hogy felsoroljam az ígéretek teljes listáját, de legalább emlékeztetőül néhány: o A választások után tíz százalékra csökkentjük a munkanélküliséget. o Megállítjuk az árak emelkedését. o Megváltoztathatjuk a családi pótlék fizetéséről hozott törvényt. o Kétszeresére emeljük a főiskolai tanárok fizetését. o 25 százalékról 6 százalékra csökkentjük a hozzáadottérték-adót. o 1998-ra konvertibilissé tesszük a szlovák koronát. Satöbbi, satöbbi... Áttanulmányozva a kormányprogramot, kiderül, hogy a sok ígéret csupán választási han- dabanda volt. A dokumentumban csupán ködös utalások vannak a nagygyűléseken elhangzott ígéretekből. Ez pedig nem más, mint az elvakult, hazafias érzelmű állampolgárok becsapása. Ugyanis megvalósításukhoz nincsenek meg a reális lehetőségek. Második kérdésemhez egy szlovák kolléga összefoglalóját veszem kölcsön, nehogy elfogultsággal vádolhassanak. A Plus 7 dní magazin főszerkesztője heti kommentárjában felteszi a kérdést: „Sokan kérdezik: Az ég szerelmére, hová tűnik el az a sok pénz? Hiszen emelték az adókat, csökkentették a reálbéreket, növekedett az ország külföldi adósságállománya, növekedtek az elvonások, fizetünk a gyógyszerért, lényegében megszűntek a beruházások, radikálisan csökkent az állami dotáció, nem támogatjuk a külföldi forradalmakat, nincs lakásépítés, nem fosztanak ki bennünket a csehek, és az égvilágon mindenért töbet fizetünk, mint régen. A magánvállalkozók tönkremennek, mivel az embereknek nincs pénzük termékeik megvásárlására, az állami vállalatok pedig tovább termelik a ráfizetést, hogy a privatizációban csökkenjen az áruk. Az állampénztár mintha feneketlen lenne, egyre üresebb.” Ki ad erre választ? A burjánzó bürokrácia és az új intézmények képtelenek megzabálni ezt a tömérdek pénzt. Harmadik kérdésemre jó lenne, ha azok adnának választ, akik a szlovákiai magyarokat nacionalizmussal vádolják. Naponta olvassuk, hogy az európai átlagnál nagyobb jogaink vannak. A kormányprogram is ilyen szellemű. Törvény biztosítja a magyar helységnévtáblákat. Azonban a Hofbauer exminiszter kezdeményezte táblaeltávolítás tovább folyik. Csupán a Lévai járásban 34 magyar helységnévtáblát tettek tönkre hazafiúi lelkesedésből. (Mindegyik négyezer koronába kerül!) De más járásokban is folyik a táblapusztítás. Nem lehet mindegyik táblához őrt állítani, azonban ha a szlovák tévé és sajtó nyíltan ostorozná e barbarizmust, bizonyára lenne foganatja. Akik a nacionalista szenvedélyeket csiholják, arra számítanak, hogy kiprovokálhatják a magyarokat. Bízom benne, hogy a józan szlovákok útját állják a további táblarombolásnak, provokációknak. E három kérdésre az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal választ kapunk. Ne adja Isten, hogy azok csak újabb kérdéseket szüljenek! Szűcs Béla
