Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-15 / 3. szám
Az uborka trágyázása II. A sok perzselhet A nagy adagú műtrágya (nitrogén, kálium) károsítja a növényt, pl. gyö- kérperzselést okoz, ezért ha kevés a tápanyag a talajban, ne egyszerre pótoljuk. A foszfor kivételével a műtrágyákat több részletben jutassunk ki. Oldott formában, naponta, kétnaponta igen kis mennyiségben adjuk a növénynek, ne 3-4 hetenként 4-6 dkg- os adagban. Talajban történő termesztésnél is megvalósítható a tápoldatos kezelés: heti két alkalommal, kis adagokban 0,3-0,5 %-os töménységben. A lassú mozgású foszfort az ültetés előtt egy adagban, a gyökér mélységéig dolgozzuk a talajba. A szerves trágyák használhatóságát érettségük dönti el. Az éretlen istállótrágya bomlásakor felszabaduló hő melegíti ugyan a talajt, a felszabaduló ammónia azonban perzsel. Helyes az a törekvés, hogy melegtalpra ültessük az uborkát, ilyen esetben azonban a melegtalp és a gyökérzóna közé 20-25 cm vastag földréteg kerüljön. A szervestrágyát ősszel vagy az ültetés előtt műveljük a talajba. Szokás a tenyészidőben a talaj felületére nőtt gyökeret vékonyan trágyával takarni. Erre a célra csak érett szervestrágyát használjunk. Levél vizsgálat A trágyaadagok meghatározásához ritkán használjuk a levélvizsgálatot. Ennek legfőbb oka az, hogy a növényben felhalmozódott tápelemek mennyisége igen sok tényezőtől (többek között a fajtától is) függ. A rendellenes fejlődés, a hiánytünetek okát gyakran derítik fel a levélanalízissel. Ez azt tükrözi, hogy a növény mit hasznosít a talajból. Ebből tehát a talaj tápanyagtartalmára ne következtessünk. A növényeken (leveleken, termésen) látható elváltozásokat - még ha tápanyagellátási zavarból adódnak is - nem biztos, hogy trágyázással lehet orvosolni. Hosszan tartó, párás, hűvös időben a növény keveset párologtat. A hajtásvégek sárgulása klo- rózist jelent, ez azonban lombtrágyázással nem gyógyítható. A növény vashiányban szenved, a vasat azonban a levegő hiánya miatt nem képes a talajból felvenni. Ilyenkor eredmé1. TÁBLÁZAT A HAJTATOTT UBORKA TÁPELEMIGÉNYE A TERMÉS FÜGGVÉNYÉBEN (NÉGYZETMÉTERENKÉNT 1,7 NÖVÉNNYEL SZÁMOLVA) Tápelem Növényenként 10 15 30 négyzetméterenként 17 25,5 50 kg termés eléréséhez szükséges, gramm Nitrogén (N) 26,1 39,1 71,4 Foszfor (P2O5) 14,8 21,8 42,8 Kálium (K2O) 63,4 81,6 88,7 Kalcium (CaO) 36,5 52,4 80,9 Magnézium (MgO) 7,6 10,1 16,6 2. TÁBLÁZAT _____ EG Y ALKALOMMAL KIADHATÓ SZILÁRD MŰTRÁGYA MENNYISÉGE Műtrágyázás Hatóanyag (g/m^) Műtrágya (dkg/rn“) 8-11 3^1* kálium 30 6** Tenyészidőben nitrogén 5 2* kálium 15 3** *24-26 százalékos mészammonsalétrom ** 50 százalékos kénsavas káli Szerkeszti: Pomichal Richard nyesebb és egyszerűbb a víz elvezetése és az öntözés mérséklése. Rosszabb szerkezetű talajokban gyakran alakul ki túlöntözésből adódó klorózis. A túl alacsony hőmérséklet nappal (bizonyos esetekben éjjel is) a kígyóuborka terméseinek csokrosodását okozza. Ilyen tömegesen kialakuló terméskezdeményeket a növény még májusban sem képes kinevelni, télen még kevésbé. Ritkítással és ne fokozott trágyázással serkentsük a termések növekedését, ezzel elkerüljük a perzselést, a sókártételt. Sok helyütt azt tapasztaljuk, hogy az uborkanövények magnéziumellátottsága gyenge. Különösen akkor szembetűnő ez, ha sok nitrogént, foszfort és káliumot adagoltunk, így a magnézium aránya még rosszabb lesz. A magas káliumtartalom sok- ! szór magnéziumhiányt eredményez, j Magas magnéziumtartalmú lombt- I rágyák használata pedig nem végleges megoldás. A talajok magnézium- és mésztartalmát - ahol ez in- j dokolt - célszerű alaptrágyázások idején meszezőanyagokkal (Kalci- fer Mg) és magas magnéziumtartalmú tápoldatokkal (magnéziumnitrát) javítani. A hosszú tél után sok fóliaházban tapasztaltak a mészhiányhoz hasonló tüneteket ott is, ahol korábban nem kellett meszezni. Az esetek többségében nem is mészhiány okozza a jelenséget. Szellőztessünk A növény a magas páratartalom és a szellőztetés hiánya miatt nem párologtat, lassul a légzés és a legnehezebben szállítható tápelemből, a mészből nem jut elég a növénybe. A felső levelek ezért aprók maradnak, a főerek mentén a fonák irányába pöd- rődnek; súlyos esetben a főér is meggörbül a fonák felé. A sok nitrogén és víz együtt súlyos termékenyülési zavart okoz. Valamennyi terméselrúgásért nem okolhatjuk a túlzott nitrogénellátást; betegségre, túlterhelésre, a félhosszú típusú uborkánál a méhek hiányára is gondolhatunk. A kígyóuborka jövedelmező lehet, ha az igényes növényt szakszerűen ellátjuk, kiszolgáljuk. Csak így nyereséges, s így nem okoz veszteséget. Kertészet és Szőlészet A VeFkopavlovická (1) elnevezésű kajszi középkorai érésű, elsősorban Dél-Morvaországban elterjedt fajta. A Rakovského (2) későbbi érésű, Magyarországon és Szlovákiában egyaránt népszerű Az alábbiakban ismertetett magyarországi és szlovákiai ne- mesítésű fajtákat már négy évtizede sikerrel termesztik tájainkon. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt, így további telepítésre ajánlhatók. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Erőteljes növekedésű; levelei nagyok, virágai szintén, ezek öntermékenyek, a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. Gyümölcse gömbölyded, oldalról kissé lapított, nagy. Héjának alapszíne narancssárga, a napos oldalon pirossal színezett. Magvaváló húsa szintén narancssárga, kellően kemény, kissé rostos. íze kellemesen aromatikus. Július vége felé érik. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. Sok tulajdonságában hasonlít a Magyar kajszira. A meleg, védett területeket szereti. Mind közvetlen fogyasztásra, mind feldolgozásra alkalmas fajta. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. További telepítésre érdemes. Szlovákiából, Sabinov környékéről származik. A fajta- jegyzékbe 1954-ben került. Erőteljesebb növekedésű, mint a Magyar kajszi. Levelei közepesen nagyok, virágai nagyok, fehérek, öntermékenyek; a kései tavaszi fagyokra eléggé érzékenyek. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy, változó alakú. A nagy termések szinte gömböly- dedek, a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. Héjuk narancssárga, a napos oldalon pirosas vagy pirosán pontozott. Húsuk narancssárga, bőlevű, kissé rostos, finoman aromatikus, magvaváló. Július végén érik, jól viseli a szállítást. Mind közvetlen fogyasztásra, mind feldolgozásra alkalmas. További telepítése ajánlatos. RAKOVSKÉHO Szlovák fajta, a Trencsén melletti Koéovce községből származik. A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Erőteljes növekedésű, levelei kisebbek, virágai közepesen nagyok, fehérek, csak alulról rózsaszínűek. Gyümölcse középnagy vagy nagy, tompa kúp alakú, héja citromsárga, napos oldalán piros. Magvaváló húsa narancssárga, bőbelű, aromatikus. Július végétől augusztus elejéig érik. A szállítást nagyon jól bírja. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. Főleg háztáji termesztésre ajánlott. Magyar fajta, középkései érésű. Közepesen erőteljes növekedésű, levelei közepesen nagyok, intenzíven zöldek. Virágai közepesen nagyok, majdnem fehérek. A téli és a késői tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. mint a Magyar kajszi. Korán kezd teremni; termései nagyok, megnyúltak és oldalról lapítottak. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. Húsa narancssárga, magvaváló, bőlevű, finom. Mind követlen fogyasztásra, mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. Jól bírja a szállítást, s óriási előnye, hogy egy ideig tárolható is. A Magyar kajszi után 3-5 nappal érik. Nagy értéke, hogy nagy terméshozam esetén sem ap- rósodik. A meleg, napos területeken érzi jól magát. Háztájiba, nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható. Miklós Dénes kertészmérnök Szerkesztői üzenet A Házunk tája postájában a köszönő, dicsérő levelek mellett időnként elmarasztaló észrevételeket tartalmazókat is kapunk. Az ilyenek természetesen nem sok örömet okoznak, de megszívleljük azokat, mivel kétségtelen, hogy íróikat a jó szándék, rovatunk színvonalának emelésére való törekvés motiválja. Ezeket is teljes nyíltsággal kezeljük. Szó szerinti közlésükre azonban hely hiányában nem vállalkozhatunk. HA LEHET, ELKERÜLJÜK Legutóbb Sz. J. tornaijai olvasónk felrótta rovatunknak, hogy: „Ősszel egy kukkot sem olvashattunk a talajforgatásról, faültetésről, a rózsatövek betakarásáról, a málnatövek visszavágásáról, a zöldségtárolásról stb. ” Valószínűleg olvasóink egy része igényel egy olyan sorozatot, amelyben hétről hétre leírjuk, mi a teendő a háztájiban, nagyobb gyümölcsösben, szőlőben. Rendszeres olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy 1991-1992-ben Háztáji kalendárium címen már volt ilyen. (Úgy érezzük, hogy a majdnem két év alatt a kalendárium „kifutotta magát”.) Ebben, de önálló (szakíróinktól származó vagy más lapokból átvett) írásokban is foglalkoztunk a felsorolt témákkal. Évről évre ugyanazt (kivéve, ha konkrét olvasói kérés érkezik!) nem szeretnénk ismételgetni. Igaz, nem is tudjuk mindig elkerülni! (Kivételt teszünk egy-egy kifejezetten jól megírt, új szempontokat, megfogalmazást felvillantó cikk- és szakíró esetében!) SZAKÍRÓK KERESTETNEK! Levélírónk további megjegyzése is elmarasztal bennünket, mondván: „Levélben már kértem Önöket, hogy írjanak az őszibarackfák levélsodrásáról. A nyulak tömeges elhullásáról. Itt, Dél-Szlovákiában ez napirendi probléma volt. Agyonhallgatták. ’’ Válaszom: az őszibarackfák levél- fodrosodásával kapcsolatos kérését átadtuk szakírónknak! Várjuk tőle az írást. (Megjegyzendő: a témával kapcsolatos írást - átvéve a Kertészet és Szőlészetből - az elmúlt 2-3 évben már közöltünk. Az időnként jelentkező tanácsadásainkban írtunk róla, mivel kell permetezni.) A nyulak elhullásával kapcsolatban valóban nem közöltünk egyetlen cikket sem. Ennek elsősorban az az oka, hogy szakíróink között nem akad egyetlen állatorvos sem. Lapunkban tavaly hiába közöltünk felhívást, hogy írásaikkal jelentkezzenek! Személyes felkérésnél egyéb elfoglaltságukra hivatkoztak. Most is csak a már korábban közölt felhívásunkat tudjuk megismételni: Jelentkezzenek mindazok az egyetemi, főiskolai vagy középszintű végzettséggel, kellő tapasztalattal, íráskészséggel jelentkező szakemberek, akik rovatunkkal rendszeresen kapcsolatot tudnak tartani. Hajlandók az olvasói levelek megválaszolására, s járvány esetén (vagy azt megelőzendő) megfelelő tanácsot tudnak adni. Természetesen az lenne az ideális, ha tájegységenként (pl. Bodrogköz, Gömör, Hont, Mátyusföld, Csallóköz) lenne egy-egy megbízható (nem kompiláló), jól - egyértelműen - stilizáló szakírónk. KI TERMESZT SZELÍDGESZTENYÉT? A szelídgesztenye termesztése nálunk eléggé ritka. Csak kevés helyen adottak ennek éghajlati és talajfeltételei. Akad azonban olvasónk, aki ezzel szeretne próbálkozni. A témával Levélsarok című rovatunkban majd foglalkozunk. Addig is kérjük olvasóinkat, hogy írják meg ez irányú (saját!) tapasztalataikat, illetve ajánljanak fel szaporítóanyagot (csemetét) Tárnok Károly izsai levélírónknak, írásaikat, ajánlataikat szerkesztőségünkbe kérjük. Tisztelettel: dr. Pomiclial Richárd, szerkesztő 1995. január 15. l/BSámap
