Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-02 / 14. szám
Vasárnap 1995. április 2. riport eln öknek,Václav Havelnak. De még mielőtt igent mondhatott volna és megtelepedhetett volna a kistapol- csányi elnöki rezidenciában; más szívek, másféle indíttatásokból, másként dobbantak és kettészakították az országot. Szlovákia új elnöke, Mi- chal Kovác úr jóformán még meg sem melegítette az elnöki széket, megküldték neki az elnöki rezidenciára szóló ajánlást, némi módosítással ugyan; a kisebb és könnyebben őrizhető, gondozható, biztonsági szempontokból is előnyösebb „vadász- kastélyt” kínálták fel elnöki rezidenciájaként. Gyorsfutár vitte az ukázt Kista- -5- polcsányba, hogy a vadászkastélyt ’S mielőbb ki kell üríteni. Az erdészek ^ szófogadó emberek, csomagoltak és vittek mindent: a trófeákat, bútoro- £ kát, festményeket, csak az üresen táti tongó szobák maradtak... Tavaly szeptemberben a Nagysu- w rány és KistapolA KISTAPOLCSANYI ELNÖKI REZIDENCIA rS“A kistapolcsányiak gyöngyszeméről, a kastélyról és a kastélyt körülölelő park, arborétum szépségeiről nyilván hallott, esetleg személyesen is meggyőződött a kedves olvasó. Kistapolcsányt szívesen keresik fel Szlovákia távolabbi, magyarlakta tájairól is a kirándulók és üdülni vágyók. A kastély, a vadaskert, a méntelep, a múzeumok és a bölényrezervátum történetét egy cikkben méltatni nagyon hosszú lenne. Mostanság azonban a közvéleményt a kistapolcsányi elnöki rezidencia foglalkoztatta, amelynek gyökerei messzire nyúlnak. Kezdjük talán ott, hogy a kastély egy régi vár alapjaira épült, de a múlt században - Hild József tervei alapján - építettek egy kisebb klasszicista vadász- kastélyt; mindezen birodalmak gazdája 1897-től József Ágost főherceg lett. Habsburg Józsefről (1872-1962) van szó, aki nagy gondot fordított a vadaskert, a park és a kastélyok karbantartására. Ámde a magyar szellemiségen növekedett és magát magyarnak valpontjába került. Attól kezdve a „papa” (tatínek Masaryk - a szerző megj.) második otthonává vált Kis- tapolcsány, ahová nagyon szívesen érkeztek látogatói, illusztris vendégei is. Dr. Eduard Benes, az elnöki szék várományosa már miniszterellójának ünnepségein Kistapolcsány- ban jártunk. A városka és az ünneplő gyülekezet nagyon várta a köztársaság első emberét, s csalódottan vették tudomásul, hogy nem érkezett meg rezidenciájába.- Miféle rezidenciáról van szó? - suttogták a beavatottak, akik tudták, hogy a rezidencia még nem az elnöké. Utólag kiderült, hogy Nyitrán, a kataszteri hivatalban valóban csak a T. G. Masaryk és E. Benes piknikezés közben a kistapolcsányi parkban ló Habsburg hercegi saij nem sokáig gyönyörködhetett birtokai szépségében, mert jött az első világháború, amelynek következtében a monarchia összeomlott. A kistapolcsányi gyöngyszemek az újonnan alakult állam. Csehszlovákia birtokába kerültek. Á kellemes fekvésű és éghajlatú parkot hamarosan a köztársasági elnök, T. G. Masaryk nyári rezidenciájává jelölték ki. A krónikák szerint Masaryk elnök először 1923. július 29-én - díszes különvonaton - érkezett Kistapol- csányba, ami feledhetetlen esemény volt a városka életében, mert egyszerre a hírek, az érdeklődés köznök korában is érdeklődést tanúsított a vidék és az elnöki rezidencia iránt. Később, mint az ország első embere, sem fordított hátat Kistapolcsánynak... A második világégés után új fejezet kezdődött. Voltak ugyan elnöki támogatói a rezidenciának, Antonin Zápo- tocky országosának idején azonban átalakult üdülővé, ahová az ország minden sarkából érkeztek vendégek, „szocialista” beutalóval. A hercegi kastély első szárnyát múzeummá alakították át, s a megmaradt antik bútorokat, porcelángyűjteményt és a tizenötezer kötetes könyvtárat - a könyvtárnak gazdag magyar anyaga van - helyezték itt el. A vadászkastély is megbízható kezekbe került, az erdészeti igazgatóság gondjaira bízták, falait hamarosan aranyérmes trófeák, kapitális agancsok és jeles vadászfestők alkotásai díszítették. Említésre méltó például Sovánka Károly olajfestménye, mely méreteit tekintve is jelentős. Így működött a beolajozott gépezet egészen 1989 bársonyosáig, amikor megszólaltak a büszke honfiszívek, és felszökött a nosztalgialáz: a kistapolcsányi kastélyt felajánlották az újonnan választott demokratikus múlt év novemberében ruházták át tulajdonjogilag az elnöki irodára a kistapolcsányi vadászkastélyt. A hivatalos bejegyzés a hozzá tartozó ingatlanokat is tartalmazza. Ezekről az elnöki iroda szóvivője nyilatkozott március elején a Szlovák Rádió hírműsorában.- Most, hogy elhárultak a jogi akadályok, miért nem költözik oda az elnök, legalább egy rövidke hétvégére? - kérdezhetné az olvasó.- No de kérem, a puszta falak közé mégsem utazhat! - hangzana a válasz, mint azt a szóvivő szavaiból következtetni lehetett. Arról van szó, hogy a kistapolcsányi elnöki rezidencia felújítására, biztonságos lakhatóvá tételére hatmillióra lenne szükség.- Nincs pénze az elnöki hivatalnak?- Van, de azt a hatmilliót „pluszban”, az elnöki költségvetés keretein túl igénylik, ami bizony nem kis összeg a mai világban... A válaszon, illetve a hatmillión elgondolkodik az ember, mellyel szemben ott áll a lassan elpusztuló kistapolcsányi vadászkastély. A felújítást nem lehet sokáig halogatni. Bármily gyorsan is rendeződik a rezidencia sorsa egy szembetűnő hibát mindenképp elkövettek. Vagyis először gondolkodni kellett volna és aztán cselekedni; ami annyit jelent aprópénzre váltva hogy az erdészeti hivatalt - agancsaival, gyűjteményeivel, értékeivel - a helyén kellett volna hagyni addig, amíg nem történik meg a vagyonjogi bejegyzés és nincs meg a hatmillió. Mert így most bizony az elnöki rezidenciát a halottaiból kell feléleszteni. Motesiky Árpád zlovákiá- ban néhány kisváros, amelynek főutcájáról lerí: valaha szebb időket is megélt. Az elmúlt negyven évben éppen a polgárság, a középréteg megszűntével párhuzamosan hagyta a rendszer lezülleni az ország városait és főleg azok főutcáit, gazdasorait. Diószeg sem kivétel. A múlt század végének fontos mezőgazdasági-élelmiszeripari központja ma siralmas állapotban van. A gazdasorról 1947-ben eltűntek a gazdák - nem költöztek el, egyszerűen bevagonírozták őket, s helyükre új telepesek érkeztek. A kisváros évekig hallgatott, lakossága műszakokban dolgozott a helyi cukor- és konzervgyárban, vagy a közeli Szereden és Galántán keresett megélhetést. A hatvanas évek végén szűnt meg a hallgatás. A diószegi vegyeskart, legalábbis a kultúraszerető embereknek, aligha kell bemutatni. Ugyanekkor néhány diószegi fiatalember tánccsoportot is alapított, de további öt év kellett ahhoz, hogy e munka rendszeressé váljon, hogy az igyekezet eredményeképpen megszülessen a tartós siker: 1975-öt írtunk s Diószegen bemutatkozott az Üj Hajtás! Most húsz év sikereit illenék felsorolni, de a jubileum apropóján nemigen tudja az ember, hol kezdje... Mert húsz évet idézve nem a fesztiváldíj, a helyezés a fontos, hanem az, ami megmaA változó évszázadok ismétlődő színjátékának talán az egyik legkedvesebb és szívet melengető eseménye az első virágok megjelenése kora tavasszal. Mostanság már a virágoskertekben is meghonosodtak a korán nyíló sáfrányok, hunyorok, daravirágok és a hóvirágok kerti változatai, mégis a szabad természetben, emberi kéz érintése nélkül megélő virágok nyílása a leg- megkapóbb. Az ártéri tölgyes ligetek talaját a lombok hiányában a tél végén elérik a napsugarak. Ezt az időszakot választotta ki az amarilliszfélék családjába tartozó tavaszi tőzike (Leucojum veraum) arra, hogy kibocsássa sötétzöld leveleit és kinyíljanak a ragyogóan fehér színű virágok, amelyek kis harangocskákra emlékeztetnek. Bár rokona a hóvirágnak, de nem azonos vele. Tu virága hófehér színére utal (görögül fajnév - vemum - pedig a virágzás ii A napsütötte sziklás, sekély talajú sárgult fűben igen hamar megjelenn ánykökörcsin (Pulsatilla grandis) bol lárkafélék családjába tartozó növény mészköves vagy vulkáni eredetű 1 Szirmainak mirigyszőrzetén szikráz külön kiemeli szépségét. Leggyakrabban a mészköveken < szön vagy vályogos anyagon terem