Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-02-26 / 9. szám

savval kísérlik meg kimaratni a bőrükben levő színezékanyagot, s a savmarásnak csúnya seb­hely lesz a következménye. A savon kívül egyebek között fokhagymával, galambtrágyá­val (!), anyatejjel és bomlásnak indult vizelet­tel való bedörzsöléssel is kísérleteztek a teto­váláshoz értő, ám annak eltávolításában kontár „szakemberek”. A helyi érzéstelenítésben végzett sebészeti eltávolítás az egyetlen eljárás, amely egyszer s mindenkorra megszabadíthatja az embert a te­toválástól, de még akkor is láthatók maradnak a forradás vonalai, ha a test más részéről vett bőrdarabbal fedik be a kimetszett bőrterületet. Ha a festékszemcsék nem túlságosan mélyen telepedtek meg a bőrben, nem kell azt teljes vastagságában kimetszeni, hanem az arra szol­gáló eszközzel csupán lecsiszolják, legyalulják a festékanyagot tartalmazó rétegét. Minél vé­konyabb réteget kell legyalulni, annál keve­sebb nyoma marad a beavatkozásnak. Újabban terjed a tetoválás lézeres eltávolítá­sa is. Elsősorban a zöldeskék fényű argonlézer vált be erre a célra, de néhol a széndioxid-lézer alkalmazásával is kísérleteznek. Az előbbit azért tartják előnyösebbnek az orvosok, mert úgy párologtatja el a festékszemcsék java ré­szét, hogy eközben a szőrtüszők és a verejték­mirigyek nem károsodnak. Arról nem is szól­va, hogy gyengébb hegképződés figyelhető meg ilyenkor, mint a széndioxid-lézerrel való kezelés után. De mert a hegképződésre való hajlam tekintetében nagy eltérések vannak az emberek között, az amerikai W. F. Larrabee azt ajánlotta nemrég az Amerikai Egyesült Ál­lamok orvostovábbképző folyóiratában, hogy előbb a tetoválás egy kis részén ki kell próbál­ni az argonlézer hatását, s az egész tetoválást csak akkor érdemes ezzel a lézerrel kezelni, ha a próba során nem képződött durva hegszövet. Egy másik amerikai orvos, D. E. Dismukes ellenben az úgynevezett kemolézeres kezelés hatásosságára esküszik. Eljárásának az a lé­nyege, hogy a lézeres kezelés után előbb izo- propil-alkohollal, majd acetonnal átitatott vattával átdörzsöli a bőrt. végül egy különle­erben feloldott karbamidot rétegez rá. Az ese- százalékában jól eltűnik a fekete szín, ám a vö- 5gyéb színű tetoválások esetén második vagy cezelésre is szükség van a kozmetikailag elfo- sdményhez. Dr. B. E. izárba! A maga módján minden gyerek szép, de természete­sen valamennyi szülőnek a saját csemetéje a leg­szebb. Ezért is olyan népszerűek a különböző gyer­mekszépségversenyek. Ezt bizonyítja a vasárnapi magazinunkban tavaly meghirdetett és lebonyolított gyermekszépségverseny is. Rengeteg gyermekfotó ér­kezett a szerkesztőségbe, hétről hétre képek tucatjait közöltük lapunk hasábjain, mégis egy évbe tellett, míg az összes gyerekfotót bemutattuk. Hogy ki lett a legszebb, ki lett a verseny győztese, azt olvasóink sza­vazatai döntötték el. A legtöbb szavazatot az érsekúj­vári Kovács Andrea, az ugyancsak érsekújvári Pse- nák Diana és a hidaskürti Nagy Annamária kapta. Lássuk hát a győzteseket! A Psenák család Érsekújvárban Psenákéknál a csa­ládfő nyitott ajtót, így elsőként ő tudta meg az örömhírt. Alig akarta elhinni, hogy kislánya valóban ilyen sok szavazatot kapott, meglepetése és öröme egyaránt határtalan volt. Annál inkább, mivel a családra nem is olyan régen már rámosolygott a szerencse, a nagyobbik gyerek, a tí­zéves Patrik egy televíziós vetél­kedőn egyhetes kirándulást nyert a Kanári-szigetekre. És most az öté­ves Diana! Erre mondják: szeren­csés család! No de ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a szerencsés családdal! Psenákék két gyermekükkel egy nem túl nagy háromszobás lakótelepi lakásban laknak Érsekújvárott. A családfő, Psenák Gábor Pozsonyban dolgozik, a vasúttól nem régen öná- lósult utasellátó alkalmazottja immár tizenhetedik éve. Naponta ingázik munkahelye és otthona között. Igaz, kaphattak volna Pozsonyban is la­kást, de ők inkább a szülővárosukban maradtak, a szüleik végett, mivel így kölcsönösen segíteni tudják egymást. Psenákné korábban bolti eladóként dolgozott, ám fiuk megszületése óta gyakorlatilag háztartásbeli. Előbb a kis Patrik betegeskedése miatt nem tudott visszamenni dolgozni, majd megszületett Diana is, és mire otthon talál­tuk a fiatal anyukát, ki mit sem sejt­ve invitált beljebb az ap­ró, egyszobás lakásba. A tiszta, rende­zett otthonban csupán a gye­rek játékait találtuk, mi­vel a háromé­ves kis And­rea már né­hány hónapja óvodába jár. A kislányos kinézésű hu­szonhárom éves fiata­lasszony sze­rint ( aki alig akarta elhin­ni, milyen szerencse ér­te) a kicsi na­gyon sze­hetőség számukra is meghozza jobb életet. Rózsika, aki egykor bolti el­adónak tanult ki, vállakózásba kez­dett, 1992-ben egy kis butikot nyi­tott a házuk mellett, ahol főleg ruha­féléket árult. Az üzlet ugyan ma is megvan, de a hozzáfűzött reménye­iket nem váltotta be. Csak azért nem számolták még fel, mert itt-ott azért csurran-cseppen valami belőle, és mindenekelőtt azért, mert a fiata­lasszony a nap huszonnégy órájá­ban kislánya közelében lehet, aki lisztérzékeny. A kis Annamária egyébként roppant eleven, bátor és értelmes kislány, az óvodában is sok barátja van, de egy kivételével mind fiúk. Ha otthon van, akkor leginkább a szonszédban lakó déd­nagymamájánál tartózkodik, aki ágyban fekvő beteg. Játékai közül azt a piros törpét szereti legjobban, amelyet édesapjá hozott neki egy­szer Besztercebányáról. Az apa, Nagy József bizony elég kevés időt tölthet kislányával, mivel váltott műszakban dolgozik a diószegi kendergyárban. A hét-nyolc kilo­méteres utat naponta biciklivel teszi meg. Így olcsóbb és egyszerűbb. Bi­zony nem könnyű e kis család élete, amely sokak számára talán már szinte hihe­Kovács Andrea ne, mint ra de mit vár­jon egy olyan apá­tól, aki csak ha­vonta egy­szer ki- , váncsi a I lányára?! j Kovács- I né egye- 1 düláíló fl anya- fl k é n t I sem fél fl rét ovodaba járni, a töb­bi gyerek­kel játsza­ni. Noha ő a legki- s e b b e k 1 egyike, I nincs ve- I le prob- K 1 é m a , I mert al­I kal­fl mazko­H d ■ c H des. H k e d - g|l v m gye­H r e k . munká­ba állha­tott vol­na, mun­kahelye megszűnt, új helyet pedig nem sikerült találnia. így a férj fizetéséből él a négytagú család már tizedik éve, de azért nem panaszkodnak. Kiegyensú­lyozott, boldog család az övék, ahol szeretet és harmónia uralkodik. A család szeme fénye a kis Diana, a várva várt kislány, aki nagyon barát­kozó, vidám gyerek. Legszívesebben állandóan pajtásai között lenne, de legtöbbet mégis a bátyjával játszik. A testvérek nagyon szeretik egymást. Most a család minden tagja örül Dia­na sikerének. A szülők hálásak a ro­konoknak, ismerősöknek és ismeret­leneknek, akik a kislányukra szavaz­tak, s ezzel mindannyiuknak ilyen nagy örömet okoztak. A Kovács család A város másik végében lakó Ko- vácsékhoz először hiába csönget­tünk. Másodszori kísérletre végre Édesanyja így nyugodtan végezheti munkáját, nem kell miatta aggódnia, felügye­letet biztosítania számára, merthogy magával mégsem vihetné a trafikba, ahol immár második éve dolgozik. A bevételből próbálja eltartani ma­gát, kislányát, fizetni a lakást és a kölcsönt. Férje ugyanis néhány hó­napja elköltözött tőlük. A fiata­lasszony szerint nem értették meg egymást, talán el is hamarkodták an­nak idején a házasságot, mindketten fiatalok, éretlenek voltak még, aztán mindjárt jött a gyerek is, és a sok új kötelesség, gond mellett bizony ke­vés idő maradt a szórakozásra, amit koruknál fogva mindketten igényel­tek volna még. Hiába költöztek kü­lön a szülőktől, a saját lakás sem ol­dotta meg a problémákat. Így most külön élnek, alighanem el is válnak, ha lesz pénzük a bontóper költségei­re - mondja a fiatalasszony. Azt ugyan ő is elismeri, hogy kislányá­nak az apjára éppoly szüksége len­a jövőtől, bízik magában és abban, hogy szülei, rokonai barátai segítségére mindig számíthat. Nem­csak ő, hanem kislánya is. A Nagy család A hidaskürti Nagy házaspárnak 1989-ben született meg mindmáig egyetlen gyermeke, Annamária. A kis család kezdetben - mint annyi más fiatal pár - a feleség, Rózsika szüleinél lakott, de ők is vágytak az önálló életre, ezért döntöttek úgy, hogy megveszik a Rózsika nagyma­májának szomszédságában álló öre­gebb családi házat. A ház ugyan csak két apró helyiségből állott, s fürdőszobája, de még vízvezetéke sem volt, ám akkor úgy gondolták, egyelőre megteszi, míg jobbra nem telik. Ők is abban reménykedtek, hogy a rendszerváltás, az új le­tétien körül- m é - nyék í között él (kan- n á v a 1 hordják a vizet a mosako­dáshoz, főzéshez, fürdéshez, mosáshoz, a kis konyha egyben fürdőszoba és mosokonyha is, de a vendégeket is csak itt tudják leültetni). Ezért nem is mernek egyelőre másik gyerekre gondolni, pedig a kis Annamária szeretne már egy testvérkét. Igen, öröm a gyerek, de a mai világban egy gyerek becsületes felnevelése is elég feladat - vallják Nagyék, akik most mindketten nagyon büszkék kislányukra. Érthetően. Ők hát a legszebbek. Legalábbis az olvasók szavazatai alapján. Ám a többi gyerek szülei éppoly büsz­kék lehetnek, mint a Psenák, Ko­vács és a Nagy szülők. Mert áldás a gyerek és öröm, minden család számára. S. Forgon Szilvia Vlado Gloss felvételei GYERMEKSZÉPSÉGVERSENY-MÉG EGYSZER 1995 február 26.

Next

/
Thumbnails
Contents