Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-12 / 7. szám
l/BSŰrnap 1995. február 12. VALÓSÁG Vijjogás a hallatán önkéntelenül is összerezzenünk. A sofőrök lelassítanak, és az út szélére húzódva adnak utat a szirénázó, villogó mentőautónak, mert tudják: életmentésről van szó. Szlovákiában 72 mentőállomás üzemel 105 gyorsmentővel. Pozsony és Kassa kivételével az egészségügyi intézetekhez tartoznak, az ország két nagyvárosában a mentőállomás önállósult.- A rendszerváltás óta 22 külföldi gyorsmentő szeli Pozsony utcáit, Renault. Mercedes és Volkswagen kocsikkal száguldunk a beteggel, ha baleset éri őt - ültetett be a francia gyártmányú mentőbe dr. Ján Kovalcík, a Pozsonyi Mentő és Szállító Egészségügyi Szolgálat mentőorvos-igazgatója. Alig váltottunk néhány Az élet kék csillaga mondatot, máris a baleset színhelyére értünk. A fejsérülést szenvedett sofőrt 15 percen belül leadtuk a kórházban, s indultunk is volna vissza a központba, de a mentőkocsi legénységét új esethez hívták. A hordágyra fektetett szívinfarktusos beteget futólépésben tolták be a mentőautóba, ahol intenzív ellátásban részesítették. A kórház felvételi osztályán ügyelő orvos hangosan is kifejezte elismerését: ez jó munka volt, fiúk!- Azért vállaltam ezt a rövid különszolgálatot, hogy kóstolót adjak a mindennapi munkánkból. Hogy riportenként tapasztalhassa, a külföldi mentőautó is kirázhatja az ember lelkét. A vidéki kollégák is csak addig irigykednek márkás hírű kocsikkal felszerelt autóparkunk miatt, amíg bele nem ülnek a kocsiba. Tévedés ne essék, nem a mentőautók a rosszak, hanem az útjaink. Mihelyt átlépjük a határt Ausztria felé, mindhárom kocsifajta a lehető legkényelmesebbé válik. A pozsonyi mentőszolgálatnak a múltban sem volt, ma sincs egy igazi központja. A főváros öt helyszínén, albérletekben húzódnak meg, s mivel a főbérlők nem ingyen bocsátják rendelkezésükre a helyiségeket, tevékenységük megdrágul. A bizonytalan politikai helyzet, a gyakori (egészségügyi) minisztercsere miatt minduntalan elmarad a mentőszolgálat gondjainak megoldása. Mindig fontosabb volt a kórházak anyagi helyzetének, a gyógyszerellátás kérdéseinek megoldása, esetleg a kórházigazgatók cseréje, mint az, hogy a betegszállítás minősége elfogadható szintre kerüljön. A pozsonyi mentőállomás, amely 1992 óta üzemel önálló jogi személyként, nemcsak életeket ment, nemcsak betegszállítással foglalkozik, hanem egészségügyi segédanyagokkal is ellátja a főváros területén lévő kórházakat. Összesen 346 alkalmazott és 148 mentőautó végzi ezt a temérdek teendőt. Tavaly 11 560 sürgős esethez szálltak ki, 20 900 gyermek- és felnőttbeteget látogattak meg, a pozsonyi kórházak között 112 620 alkalommal szállították a pácienseket s 4500 esetben fertőző beteget vittek az egészségügyi intézetbe.- Nagy büszkeségünk a légi mentőszolgálatunk, amelyet 1991-ben vezettünk be, s 1992 óta a gyors betegszállítást már helikopterrel is végezzük. Természetesen a légi mentőszolgálat nemcsak a város területén történt balesetek súlyos sérültjeit, hanem alapvetően 70 kilométeres körzetből szállítja a kórházakba a rászorultakat. Mindig az időtényező dönti el a segítségnyújtás módját. Tavaly 310 esetben szálltunk a levegőbe. Ha nem szállítható közúton a beteg, akkor repülőgéppel megyünk érte, akár külföldre is. Ha az állapota úgy kívánja, orvosi kíséretet is biztosítunk.- Nem túl költséges ez?- Ha emberéletről van szó, semmi sem drága. Kötelességünknek tartjuk a külföldön megsérült szlovákiai lakosok hazaszállítását is. Az esetleges miértre is egyszerű a válasz. Olcsóbb ugyanis hazaszállítani a beteget, semmint fizetni a kezelési, kórházi költségeket. A fejlett országokban körülbelül 300 dollárba kerül egynapi ellátás. Tavaly 25 turistát hoztunk haza légi úton. Az volt a szerencséjük, hogy még elutazásuk előtt külön balesetbiztosítást kötöttek, szállításuk költségei ezért a biztosítót terhelték.- Mennyibe kerül a kényszerrepülés?- Nem olcsó dolog. Belföldi út esetén egyetlen óra 20 000 korona, a külföldre utazás még drágább, óránként 29 000 korona. A helikopterszállítás az országhatárokon belül óránként 6000, azon kívül 7000 koronába kerül. Összehasonlításképpen a közúti szállítás két adata: a gyorsmentő költsége kilométerenként 22 korona, a várakozási időért óránként 200 koronát számlázunk. Az igazgató a mentőautók állapotáról már- már lesújtó, ám valós és őszinte képet festett. Az országban cirkáló kocsiknak több mint a fele túl van a második generáljavításon is, átlagkoruk 8-10 év. Pedig a mentőautók élettartama - akár a hazaiaké, akár a külföldieké - négy év csupán. A különbség tehát „csak” a kocsik árában van. Míg a jól ismert Skoda 1203-asok már 250-280 ezer koronáért megvásárolhatók, a külföldiek ára 400-600 ezer korona körül van, és a pótalkatrészek is jóval drágábbak.- A mentőautók felszereltsége közötti különbség miatt kellenek a drága kocsik. A külföldiek valóban alkalmasak az életmentésre. Sajnos, a hazaiak... - vonta meg a vállát. - Noha autószerelőink mesterei a szakmának, előfordul, hogy a kocsi menet közben lerobban. Nemegyszer láttam már egymást vontató mentőautókat. A társaimmal ezért gyakran arról ábrándozunk, hogy ha egy jótündér óhajunk teljesítését ígérné, akkor mindannyian egyet kérnénk csupán: 60 milliót gépparkunk teljes felújítására. Mert nemcsak a mentő, hanem a beteglátogató orvosok szállítására is szükségünk lenne személyautókra. Ez minden szlovákiai kórház gondja, hiszen nem egynek, például az ipolyságinak, még csak gyorsmentője sincs!- Nem beszéltünk még a mentőorvosok bérezéséről...- Az alacsony fizetések miatt ebben a szakmában különösen nagy a munkaerővándorlás. Nem sok sofőr és orvos vállalja az állandó készenlétet, az azonnali döntéshozatal terhét, a szaktudás folyamatos növelését, azt, hogy légben és földön egyaránt jól tudjon segíteni. A mentősök havi átlagbére 5-6 ezer korona körül mozog, de jutalmazásuknál Dunaszerdahelyen korszerű mentőautó is szállítja a betegeket természetesen kihasználjuk a törvény adta lehetőségek mindegyikét. Németországban például a mentőautós betegszállítás ára ezer márka, ha orvosi kíséretre is szükség van, ez máris 500 márkával többe kerül. Persze, ezt többnyire nem a beteg fizeti, hanem a biztosító állja a költségeket. A sofőrök felvételekor ügyelünk erkölcsi tulajdonságaikra és szakképesítésükre. Míg az egészségügyi anyagokat szállító autók vezetőinél megelégszünk a 101 órás egészségügyi tanfolyam eredményes elvégzésével, a gyorsmentőkön csakis képzett ápolók teljesíthetnek szolgálatot. Beszélgetéskor az indokolatlan hívások gyakorisága is szóba került. Kovalőík doktor szerint Szlovákiában a mentőszolgálattal, a többi ország ez irányú adataihoz hasonlóan, a segélykérők körülbelül 20 százaléka él vissza.- Szakmai szempontok szerint előfordulhatnak felesleges kiszállások, ám ha figyelembe vesszük a hozzátartozó rémületét, nem csodálkozunk azon, hogy a lehető leggyorsabban akar segítséghez jutni. Annak viszont nem örülünk, ha részeghez hívnak. Szerintünk az ittas, önkívületi állapotban lévő, esetleg az utcán fekvő emberek kórházba szállítása a rendőrségre tartozik. Szeretnénk, ha a most készülő, törvényerejű gyógyrend, többek között, magába foglalná a felesleges kiszállás miatti büntetéskiszabás játékszabályait is. Azután hol szomorú, hol vidám történetek kerültek szóba. A doktor nem tagadta, hogy míg valaha a kocsmai verekedésekhez kihívott mentőorvos megúszta néhány pofonnal, manapság keményebb támadások ér(het)ik őket: az autómegrongálástól egészen a lőfegyveres támadásig.- Én csak a szépre emlékezem... - mosolyo- dott el. - Még 1978-ban, amikor mentőorvos lettem, az országban más viszonyok uralkodtak. Az emberek segítőkészebbek voltak, talán azért is, mert úgyszólván kötelező volt az elsősegélynyújtás elsajátítása. Meggyőződésem, hogy az életmentés alapjaival meg kellene ismertetni a 10 éven felüli iskolásokat. Nagyon nagy segítséget jelent ugyanis a vészhelyzetben cselekedni tudó és akaró ember megjelenése, legyen az családtag vagy idegen. Ősszel például egy 70 éves nagymama mentette meg 10 évvel idősebb férje életét. A bácsi mérges gombát evett, szerencsére csak egy falatot nyelt le az ételből. Ennek ellenére rosszul lett. A talpraesett asszony előbb meghányatta a bácsit, s csak azután hívott orvost. A telefonügyeletes alkalmazottunk még ellátta őt tanácsokkal, s mire megérkeztünk, az idős öregúr túl volt az életveszélyen. Persze, ennek ellenére kórházba került. Gyakran hívnak valódi szívinfarktushoz vagy csak infarktusgyanús esetekhez. Itt is fél sikert jelent, ha a hozzátartozó nem ijed meg, hanem megteszi az ilyenkor szükséges tennivalókat.- A megmentettek kifejezik hálájukat?- Ritkán. Egy év alatt 4-5 köszönőlevél érkezik a címünkre. De nem is ez a lényeg. Azt szeretnénk, ha azok, akikkel kapcsolatba kerültünk, jó hírünket terjesztenék. 1992 óta mentőautóinkon nem a vöröskereszt felségjea rozsda marja hanem a (Prikler László felvételei) nemzetközileg elismert kék csillag látható. Azt szeretnénk, ha mindenki tudná: a kék csillag a mentőautó fényét jelképezi, és a reményt jelenti. Ennek vagyunk a részesei, a hordozói Péterfi Szonya N em szoktam az utcán idegenekkel beszélgetni, ezzel az asszonnyal mégis szóba elegyedtem. Többször találkoztunk. Mindig ugyanazon a helyen állt és szoborszerű, természetellenes merevsége, földre szegezett tekintete felkeltette a figyelmemet. Nem volt tipikus koldusasszony. Lényéből szinte áradt a kilátástalanság. Karácsony táján, részben az ünnep hatására egy ötkoronást csúsztattam széltől vörösre csípett tenyerébe. Hetek múlva ismét találkoztam vele. A sűrű hóesés elől néhány méterrel odábbhúzódott megszokott helyétől. Szemét akkor is a földre szegezte, s csupán előrenyújtott keze jelezte, hogy alamizsnára vár. A közelben van egy falatozó, ez adta az ötletet, hogy meghívjam egy teára. Szavaim láthatóan meglepték. Tekintetéből a meglepetésen kívül mérhetetlen szomorúság áradt. Nyilván fázott és ez megtörte idegenkedését. A falatozó sarkában leültünk egy asztalhoz. Kortyolgattuk a forró teát, de szóra bírni nem tudtam. Már nem is számítottam rá, hogy beszélni fog, amikor váratlanul megszólalt. KOLDUSBOTRA JUTVA- Köszönöm a teát - mondta, majd egy sóhaj kíséretében így folytatta -, egy évvel ezelőtt még nem gondoltam, hogy koldusbotra jutok.- Mi sodorta ebbe a helyzetbe ?- Azt, hogy kiálltam koldulni, egy szerencsétlen lakáscserének köszönhetem - mondta és újból elhallgatott.- Nincs megfelelő lakása? - faggattam tovább értetlenül.- Egyszobás szövetkezeti lakásom van - válaszolta.- Elvesztette a munkahelyét?- Két éve vagyok munkanélküli. Gépírónő voltam, de a munkahelyemet megszüntették. Sokáig kerestem megfelelő állást, de hiába. Végül, amikor már nagyon szorult helyzetbe kerültem, két hónapig nagyon nehéz gyári munkát végeztem. Belebetegedtem és kórházba kerültem.- Egyedül él? - kérdeztem.- Évekkel ezelőtt elváltam a részeges férjemtől és a válás után kisfiámmal a szüléimhez költöztem. Velük éltem. Haláluk után én örököltem a háromszobás szövetkezeti lakásukat. Ha nem vesztem el az állásomat, most is ott laknék a gyerekkel, de a munkanélküli segélyből meg a gyermektartásból, amit hol fizet, hol nem fizet a volt férjem, nem tudtam fizetni a magas lakbért. Hirdetést adtam fel. Jelentkezett egy férfi, és felajánlott egy egyszobás szövetkezeti lakást meg háromszázezer koronát. Megmutatta az üres lakást, s megígérte, hogy elintézi a cserét a szövetkezetekben, de ahhoz, hogy ez gyorsan menjen, húszezer koronát kell fizetnie. Éurcsának találtam, hogy miért nem vonja le ezt a nekem járó összegből. Akkor kezdte magyarázni, hogy az én lakásomba nem ő költözik be, hanem a barátja, aki jelenleg külföldön van és csak hetek múlva érkezik meg. Azt hajtogatta, hogy ha nekem kell a lakás, akkor a cserét minél előbb le kell bonyolítani. Kivettem a bankból a szüleimtől örökölt összes pénzt, a többit pedig kölcsönkértem egyetlen itteni rokonomtól, aki azt mondta, hogy csak pár hétig tudja nélkülözni az összeget. Megígértem neki, hogy azonnal visszafizetem, amint megkapom a lakásom árát. Így kifizettem a férfit - akiről később kiderült, hogy egy kolostor telefonszámát adta meg nekem, ahol soha nem hallottak róla -, és másnap már költözhettem is. Akkor láttam a férfit utoljára, amikor ideadta a lakás kulcsát és a cserét engedélyező iratokat. A háromszázezret sohasem fogom látni. Napok múltán elmentem a régi lakásomra, ahol már egy fiatal család lakott. Azt állították, hogy ők egy idősebb nőnek félmilliót fizettek ki a lakásért, és nem is hallották a férfi nevét, aki a hirdetésemre jeentkezett.- Nem fordult a rendőrséghez?- De, azonnal odamentem. Felvették a jegyzőkönyvet, s rövidesen kiértesítettek, hogy ilyen nevű férfinek nincsen a városban bejelentett lakása. A rokonom kezdte követelni a pénzét. Minden értéktárgyamat a zálogházba adtam, mert eladni nem sikerült, de még így adós is maradtam kétezerrel. Akkor vállaltam el azt a nehéz munkát, amibe belebetegedtem. Lejárt a táppénzes idő és a gyárból megkaptam a felmondást. Most újból kapom a munkanélküli segélyt, de ha kifizetem a lakbért, a villanyt és a gázt, alig marad valami a kosztra. Ezért álltam ki kétségbeesésemben koldulni. Tudom, hogy ez nem megoldás, mert van olyan nap, hogy harminc koronát sem kapok, de nem tudok mit tenni, így legalább a gyereket jóllakatom. Lőrincz Kató
