Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-01 / 278. szám, péntek

[ 4j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. december 1. Jichak Rabin gyilkosának nyilatkozata MTI-hír Jichak Rabin volt izraeli miniszterelnök gyilkosa úgy nyilatkozott, hogy ő nem vallási megszállott. Bírósági kihallgatása előtt Jigal Amir újságíróknak azt mondta: hosszú megfontolás után hajtotta végre Rabin ellen a merényletet, előzetesen pedig nem kérte rabbi áldását ehhez. A tel-avivi kihallgatás után a bíróság elrendelte Jigal Amir és fivére, Hagai vizsgálati fogságának vasárnapig - a vádirat elkészültének tervezett időpontjáig - történő meghosszabbítását. „Készek vagytok az egész nemzetet feláldozni a békéért" - mondotta a 25 éves merénylő. „Ti a békében hisztek, én Istenben hiszek ... Ebben megingathatatlan vagyok" idézi a Reuter hírügynökség Amirt, aki tettét azzal indokolta, hogy Ciszjordániát Izrael átadja a palesztinoknak. Az izraeli büntetésvégrehajtási szervek egyik képviselője szerint Amirt elítélése után magánzárkában fogják elhelyezni, hogy megvédjék a börtöntársak esetleges támadásaitól. Rabin merénylője ugyanakkor ígéretet kapott, hogy jó magaviselete .esetén kényelmét biztosító különböző kedvezményeket kap majd, cellájába rádió és televízió is kerül, továbbá lehetővé teszik számára, hogy befejezze jogi tanulmányait. * * * A ciszjordániai Dzseninben ismeretlen palesztin fegyveresek elraboltak egy izraeli tisztet és egy határőrt, ám a helyi rendőröknek sikerült hamarosan megtalálni őket. Az incidens miatt 24 órára leállították a megszállt palesztin területek átadását. Jeruzsálemben közben letartóztattak egy szélsőséges zsidó fiatalt, aki kézi rakétavetővel bele akart lőni a Sziklamecsetbe, a város egyik muzulmán szentélyébe. Clinton Észak-Írországban MTI-Jelentés A brit-ír rendezési keretegyezménynek köszönhetően nem üres kézzel érkezett tegnap reggel az északír tartomány fővárosába az amerikai elnök. Biii Clinton, aki a hivatalban lévő amerikai elnökök közül elsőként tette lábát Ulster földjére, szerdán kezdődött nagy-britanniai látogatásával mindenekelőtt közvetítői missziót teljesít. 24 órával belfasti érkezése előtt azonban még úgy tűnt: nemigen lesz miben közvetítenie. Major brit és Bruton ír kormányfő azonban szinte percekkel Clinton londoni érkezése előtt kompromisszumra jutott. Az áthidaló, jóllehet az alapvető nézeteltéréseket fel nem oldó egyezségben kitűzték az összes érintett felet - így a London ellen küzdő IRA is - tárgyalóasztalhoz ültető megbeszélések februári kezdő dátumát. Tették ezt annak ellenére, hogy a brit kormány nem kapott biztosítékokat az IRA-fegyverzet beszolgáltatásának elkezdésére. A fennálló nézeteltérések dacára Clinton a feltételes brit-ír egyezséggel a zsebében már elláthatja közvetítői szerepét. Ennek jegyében találkozott tegnap késő este a konfliktusban érintett felekkel - a Londonhoz hű unionistákkal, illetve az IRA politikai vezetőjével, Gerry Adamsszel. A békefolyamat elbizonytalanította az ír protestánsokat, akik közül jónéhányan új kulturális azonosságtudatot keresve felfedezik az ír (gael) nyelvet, amely eddig csupán a nacionalista katolikusok nemzeti örökségéhez tartozott. A tűzszünet létrejötte előtt elképzelhetetlen lett volna, ami most megtörtént. Az ulsteri Unionista Párt (fő célja megakadályozni Ulster Írországhoz csatlakozását) egyik városi tanácsosa Belfastban felszólította protestáns hivőtársait: tanuljanak írül. Az ír Köztársaságban a két hivatalos nyelv közül az angolt megelőzve az első helyen álló ír nyelvet az ulsteri protestánsok gyalázatosnak tartották, miközben a katolikusok az ír nemzeti öntudat politikai szimbólumaként tekintettek rá. Párizsban a buszoknak csupán az egy százaléka futott ki a garázsokból TA SR/EPA-felvétel FRANCIAORSZAG Dagad a sztrájkhullám Tovább terjed a sztrájkhullám Franciaországban. A kormány megszorító intézkedései ellen tüntető vasutasok és a tömegközlekedési dolgozók akciójához tegnap csatlakoztak a villamosés gázipari dolgozók több szakszervezete, az egyetemisták pedig az egész országban tüntettek. A távolsági vonatok már egy hete nem járnak, a Párizsba vezető utakon több száz km-es dugók alakultak ki. A fővárosban nem közlekedik sem a metró, sem a gyorsvasút. MTI Ha nem kapnánk intőket... Michal Kováč államfő jobban érezné magát, ha az Európai Unió intője nem érkezett volna meg Pozsonyba. Mindezek ellenére sem hajlandó bírálni az intőt, mert szilárd meggyőződése, hogy nem Szlovákia belügyeibe való beavatkozásról, hanem az ország iránti őszinte aggodalom kifejezéséről van szó. „Elnökként jobban érezném magam, ha nem kapnánk intőket. Sajnos el kell ismernem, hogy az intők reális problé mákat tükröznek. Az Európai Unión belüli partnereink aggodalmukat fejezték ki amiatt, nehogy Szlovákia megnehezítse saját útját ebbe a szervezetbe. Ezért az intőket nem ítélem el, nem tartom őket a belügyekbe való megengedhetetlen beavatkozásnak, hanem az őszinte érdeklődés és aggodalom megnyilvánulásainak" - jelentette ki a köztársasági elnök abban az interjúban, amelyet a prágai Denní Telegraf közölt. Az államfő szerint az intőket nem kell tragédiának tekinteni. „Tragédiának inkább azt tartom, hogy azok, akiknek ez a jelzés szólt, nem képesek megérteni lényegét. Tragédiának tartom, hogy nekik ténylegesen benső meggyőződésük, minden, amit csinálnak, jó és összhangban van a demokratikus elvekkel. Ugyanakkor minden jel arra vall, hogy az ő elképzeléseik a demokráciáról jelentősen eltérnek azoktól az elképzelésektől, amelyeket az EU országai vallanak" - mondta Kováč. MTI NATO-CSAPATOK BOSZNIABAN Luxusvilla Jelcinnek Mialatt Borisz Jelcin lábadozik, Oroszország erdős északi részén új luxusvillát építenek neki az adófizetők pénzéből - ina a Komszomolszkaja Pravda. Karéliában egy kis tó mellett, közel a finn határhoz, 900 km-re Moszkvától, 160 olasz, kanadai és orosz építőmunkás nyári dácsát épít. Lesz ott helikopter-leszállóhely, szauna és teniszpálya is. Az újság nem közölte az építkezés költségeit, de azt igen, hogy a 160 munkás átlagbére havi 800 dollárra rúg. Az átlagos orosz havi bér mintegy 100 dollár. Az építkezési anyagokat külföldről importálták. MTI-PANORÁMA VILÁGHÍRADO Havel: Moszkva nem fenyegeti Európát Václav Havel úgy látja, hogy az észak-atlanti szövetség tervezett kibővítésének további elhalasztása Moszkva malmára hajtja a vizet, s megerősíti azokat az orosz politikai erőket, amelyek ellenzik a közép-kelet-európai országok felvételét. A cseh államfő erről tegnapi prágai sajtóértekezletén beszélt. Havel szerint napjainkra már nyilvánvalóvá vált, miért és hogyan kellene a NATO-t kibővíteni. Most már csak az a kérdés, hogy mely országok váljanak a szövetség új tagjaivá. Oroszországgal kapcsolatban Havel leszögezte: a NATO esetleges kibővítése keleti irányban egyáltalán nem azt jelenti, hogy az ellenség közelebb került volna az orosz határokhoz, hanem ellenkezőleg: a stabilitás, a biztonság és a demokrácia kerültek közelebb Moszkvához. „Meg vagyok győződve arról, hogy Oroszországot nem fenyegeti semmiféle veszély, mint ahogy arról is, hogy Oroszország sem fenyegeti Európát" - hangsúlyozta a cseh köztársasági elnök. Kínai haditerv Tajvan ellen A kínai hadsereg feltételes tervet készített Tajvan visszaszerzésére - állítja egy jól értesültnek számító hongkongi lap. A South China Morning Post szerint ez akkor lépne érvénybe, ha a szigeten tovább erősödne a ma még csak lappangó függetlenségi mozgalom, amely Tajvan de jure függetlenségének kikiáltását követeli. Az állítólagos terv szerint a kínai fegyveres erők elfoglalnának egy Tajvanhoz tartozó, de a szárazföldhöz közelebb eső szigetet a Tajvaniszorosban, Tajvan főszigetét pedig tengeri blokád alá vennék. Tajpej így, „késsel a nyakán" valószínűleg kénytelen lenne tárgyalni Pekinggel az újraegyesülésről, méghozzá a kínai vezetők feltételei alapján. Az állítólagos haditerv végrehajtásának idejéről csak annyit ír a lap, hogy az semmiképpen sem következik be a jövő év márciusa, az akkorra kiírt tajvani elnökválasztás előtt. Bizottsági támogatás A magyar Országgyűlés Külügyi Bizottsága tegnapi ülésén ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta azokat a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat, amelyek nyomán száz-száz millió forinttal növekedne a határon túli magyarok segítését biztosító Illyés és Új kézfogás alapítványok támogatása. A testület tanácskozásán elhangzott, az alapítványok megnövelt támogatásának pénzügyi forrásáról még nem született végleges döntés. Castro Pekingben Csiang Có-min kínai államfő tegnap reggel Pekingben fogadta Fidel Castro kubai elnököt, aki kilencnapos hivatalos látogatásra érkezett az ázsiai országba. A két vezető politikus a kínai-kubai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet kérdéseiről tárgyalt, és szóba került a gazdasági együttműködés fejlesztésének a lehetőségével foglalkozó témakör is. Fidel Castro először jár Kínában. A 60-as években, a szovjet-kínai ideológiai szembenállás idején Havanna Moszkva híve volt, és ezért Pekinggel kapcsolatait csak 1991-ben normalizálta. Csiang Cö-min 1993-ban már járt Kubában. Torgyán-Pataki találkozó Eredményesnek minősítette a George Pataki kormányzóval New Yorkban szerdán lezajlott félórás találkozóját Torgyán József, az FKGP elnöke, aki tíznapos körúton tartózkodik az Egyesült Államokban. Megítélése szerint a megbeszélés nagyon jelentős állomás volt mind a kisgazdapárt politikája, mind a magyarság ügyének előrelendítése szempontjából. Torgyán József a találkozón tájékoztatást adott a határon túli magyarság problémáiról és általában a magyarságot érintő kérdésekről is. Tájékoztatása szerint George Pataki helyesnek tartotta azt a gondolatot, hogy olyan helyzetet kellene kialakítani, amikor össze lehetne fogni a világ magyarságát. Téli szezon a román börtönökben Könnyen megeshet, hogy hamarosan nem lesz üres hely a romániai börtönökben. A kisebb bűncselekmények elkövetői ugyanis a szó szoros értelmében a börtöncellákban keresnek menedéket a téli hideg elől. A Curierul National című román lap ugyanis megszólaltatott több börtönigazgatót, akik elmondták: a rács mögé került elítéltek „mérték utáni" kisebb bűncselekményeket követtek el, hogy a cellákban telelhessenek át. „Itt az elítéltek meleg ételt és hálóhelyet kapnak, olyasmit, amit odakint nem engedhetnek meg maguknak" - nyilatkozta egy börtönparancsnok. MTI Békési László: Magyarország kikerült a veszélyzónából Békési László vólt magyar pénzügyminiszter finanszírozhatónak ítéli az 1996-os évet, ha az ár-bér tárgyalásokon nem kerül sor olyan kompromisszumokra, amelyek felborítják a makrogazdaság kényes egyensúlyát. Békési kifejtette: a személyi jövedelemadó felső határában nem lett volna szabad ennyire magasra emelni a mércét. Magyarország 1995-ös teljesítménye alapján kikerült abból a közvetlen veszélyzónából, ahova az 1993-94-es megalapozatlan gazdaságélénkítés sodorta. Kedvezőnek ítélte, hogy a GDP növekedése nem állt meg. Az export lendületes, és a keresletet a belső felhasználás rovására sikerült átterelni a beruházás javára. A volt pénzügyminiszter szerint az exportimport olló még csak kevéssé zárult be, bár a tavalyi csaknem 4 milliárd hoz képest 1 milliárd javulás. Lényegesnek tartja, hogy az import dinamikája csökkent, és így elkerülhetők lettek az év végére a kritikus napi finanszírozási gondok. Ugyancsak lényeges elemnek tartja, hogy a lakosság nettó megtakarítása ma már fedezi az államháztartás hiányát, a gazdasági szféra hiteligényeit még nem fedezi a megtakarítás, de jövőre talán ez is meglesz. Láthatóan erős a nyomás a bérek oldaláról a költségvetésre, pedig ennek kimenetelén áll vagy bukik a konszolidáció. Ha sikerül a bérspriált megszakítani a költségvetés finanszírozhatóvá válik. A fizetési mérleg hiánya jövőre feltételezhetően 2 milliárd dollárra csökken, amit az is valószínűsít, hogy decemberben valutabevételre lehet számítani a stratégiai ágazatok részvényeinek eladásából. 1996 végén gondot jelent majd, hogy az államháztartási reform vontatottan halad, és ezért 1997-ben, amikor már nem lesz számottevő privatizációs bevétele az államkasszának, megint új források után kell nézni. (MH)