Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-05 / 281. szám, kedd

4 I Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. december 4. Jön a digitális útlevél Ugyanúgy néz ki, mint egy szokványos hitelkár­tya, ám a néven, az azono­sító számon és a mágnes­csíkon kívül egy hologram is van rajta, ami az adott személy újjainak lenyoma­tát őrzi. Ilyen a legmoder­nebb útlevél, amelyet ame­rikai kipróbálás után né­hány hónapon belül több európai országban is be­vetnek. Az utazási irodák szövetségének legutóbbi, oszakai tanácskozásán közölték: eddig már 50 ezer amerikai utazóokmá­nyát váltották fel ezzel az új kártyával és a kísérlet si­keresnek tűnik. Megszűn­tek a hosszú sorok a re­pülőtereken, a kikötőkben és a közúti határát­kelőknél. A tervek szerint hamarosan Nagy-Britanni­ában, Kanadában, Német­országban és Hollandiá­ban is kipróbálják az el­lenőrzést meggyorsító újí­tást. MTI-Panoráma RABIN-GYILKOSSAG: Első vádemelés Izraelben tegnap egy katonai bíróság vádat emelt egy törzsőrmester ellen a Jichak Ra­bin életét kioltó merénylet ügyé­ben folytatott nyomozás eredmé­nyeképpen. A katonai rádió sze­rint ez az első vádemelés a gyil­kossággal kapcsolatban: Arik Svarcrói bebizonyosodott, hogy a hadsereg állományából fegyver­rel látta el a merénylőt, Jigal Amirt és fivérét, Hagai Amirt. MTI Hadaró miniszterek MTI-hír Az izraeli minisztereknek mostantól igen röviden kell megfogalmazniuk mondandóju­kat, vagy meg kell tanulniuk ha­darni, ugyanis legfeljebb 5 per­cet kapnak a kormányüléseken érveik előterjesztésére a szigorú kormányfőtől. Simon Peresz mi­niszterelnök felszereltetett a ka­binetülések színhelyéül szolgáló teremben egy sakkórát, amely 5 perc után halkan megszólal, fi­gyelmezteti a szónokló minisz­tert, hogy ideje letelt. Peresznek rövid ténykedése alatt ez a má­sodik olyan intézkedése, amellyel korlátozza minisztereit: a miniszterelnöki hivatal parko­lójából kitiltotta az újságírókat, akik az ülések idején ott vadász­tak a kabinet tagjaira. Jacques Chirac bizalmat kér A francia elnök vasárnap „bi­zalmat" kért honfitársaitól, mi­közben a szakszervezetek általá­nos sztrájkkal fenyegették meg a párizsi kormányt. A benini fővá­rosban tartózkodó Jacques Chi­rac kifejezte meggyőződését: a reformok általa választott útja a helyes, még ha nehéz is. A coto­noui francia nagykövetségen Chirac elnök úgy ítélte meg, hogy hazája válaszúthoz érkezett. „Vagy a könnyű utat választja, amely elkerülhetetlenül a defici­tes mérlegekhez s a társadalmi kirekesztéshez vezet, és hanyat­lásra lesz ítélve, vagy pedig összeszedi erejét, bátran szem­beszáll az őt emésztő - állam­háztartási deficitet, munkanél­küliséget, kirekesztést okozó ­kórral, és felvértezi magát a nagyság és a testvériség eszkö­zeivel". „Ezt az utat választot­tam, a régóta halogatott refor­mok útját" - jelentette ki a fran­cia államfő. A legtöbb francia városban közben továbbra is szünetel a tö­megközlekedés, a vonatok nagy része sem közlekedik. Sztrájkol­nak a postások, a vámosok, a pénzügyminisztérium alkalma­zottai, a tanárok. Sok városban csak ügyeletet tartanak az orvo­sok, tűzoltók. A Juppé-kormány a tegnap estére összehívott rend­kívüli ülésen foglalkozott a kiala­kult helyzettel MTI, TXT Útban Párizs felé Reuters/Népszabadság-felvétel Kormányok a kisebbségekért MTI-hír Budapesten a Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) az Európa Tanács (ET) köz­reműködésével „Kormányok a kisebbségekért Közép- és Kelet­Európában" címmel kétnapos nemzetközi konferenciát ren­dez. A csütörtökön kezdődő ta­nácskozás célja a kisebbségpo­litika kormányzati feladatainak számbavétele. A konferencián tizenhat európai ország kisebb­ségekért felelős hivatalainak képviselői vesznek részt. A napi­renden összesen négy kiemelt téma szerepel: az Európa Ta­nács kisebbségvédelmi doku­mentumai és mechanizmusai; a kisebbségek részvétele az őket érintő döntéshozatali folyama­tokban helyi és országos szin­ten; a kisebbségek nyelvi és kul­turális jogai, illetve a finanszíro­zás kérdései, továbbá a kisebb­ségi kérdésekben illetékes kö­zép-kelet-európai kormányhiva­talok együttműködésének intéz­ményesítése. * * * Jövőre a központi költségve­téstől 2,2 milliárd forintot kap­nak a magyarországi kisebbségi önkormányzatok tevékenysé­gük ellátásához. Ez az összeg félmilliárddal nagyobb az idei­nél. 30-40 százalékkal nő a dif­ferenciált oktatást segítő támo­gatás mértéke is, ami jelenleg az óvodások esetében szemé­lyenként 5.500, az általános is­kolásoknál 16.500 forint. CSEHORSZÁG Egyre brutálisabb gyilkosságok Lényegesen megnőtt a gyil­kosságok száma Csehország­ban a rendszerváltást követő fél évtizedben. A gyilkosságok több­ségét lőfegyverrel vagy robbanó­anyaggal követik el, s a tettesek jóval brutálisabbak, mint a ko­rábbi években - derül ki abból a statisztikai tanulmányból, ame­lyet a prágai Kriminológiai Inté­zet készített. A kimutatás szerint 1990-ben 212 gyilkosság történt, ami 86­tal több, mint az előző esz­tendőben. A következő évben, 1993-ban már 258-ra nőtt a gyilkosságok száma, míg 1994 elejétől az idei év feléig 695 ilyen esetet tart számon a sta­tisztika. A tanulmány szerzői kedvezőnek tartják, hogy az el­követők 86 százaléka rendőrkézre kerül. Aggasztónak találják viszont, hogy a tettesek egyre brutálisabbak, s egyre gyakoribbak azok az esetek, amikor a holttestet feldarabol­ják, vagy megpróbálják eltüntet­ni. Alig néhány hete például négy, 1994-ben meggyilkolt sze­mély holttestét egy tóban találta meg a rendőrség. Nyugtalanító az is, hogy nőtt a megrendelésre elkövetett gyilkosságok száma. A rendőrség csak az utóbbi há­rom évben több mint 60 bérgyil­kostjuttatott rács mögé. Növek­szik a női elkövetők száma is. Az idén 21 női gyilkost fogott el a rendőrség. A gyilkosságok több mint felét a tettesek a legkülön­bözőbb családi veszekedések­kel, vagyonjogi vitákkal és más perpatvarokkal magyarázták. A szakemberek ebből arra követ­keztetnek, hogy jelentősen meg­romlottak a családi és rokoni kapcsolatok. MTI VILÁGHÍRADO i Nagy erejű robbanás Groznijban Nagy erejű robbanás történt tegnap délben Groznij központjá­ban az ideiglenes csecsenföldi kormányzat épületének közelé­ben. Az első jelentések szerint egy gépjárműbe rejtett pokolgép robbanása következtében 11 ember meghalt, 60 megsebesült. Nem kizárt, hogy a halálos áldozatok száma ennél magasabb. Moszkvai megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a robbantás Csecsenföld vezetőjének tervezett megválasztásával függ össze. Dudajev elnök hívei bejelentették, bojkottálják a december 17-i szavazást, és mindent megtesznek annak megakadályozására. Dudajev szóvivője azt állította, hogy a hétvégén 46 alkalommal támadták az orosz csapatok a csecsen állásokat. A Csecsenföld­del szomszédos Ingusföld és Észak-Oszétia határán, a beszlani repülőtér közelében ismeretlen fegyveresek megtámadtak egy rendőrposztot. Három rendőr életét vesztette. Katona befejezte éhségsztrájkját Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform szóvivője orvosai utasítására befejezte 42 na­pigtartó éhségsztrájkját. Az EMK éhségsztrájk-akcióját a románi­ai magyar közösség esélyegyenlősége érdekében a 24 éves Ká­dár Attila kezdte október 11-én, az ő 12 napos akcióját folytatva Katona Ádám október 23-dika óta éhségsztrájkolt. Mindketten a román iskolatörvény ellen tiltakoztak, a kisebbséget sújtó előírá­sok megváltoztatását sürgetve, másrészt Katona hét - az 1989 decemberi forradalomban való részvételért igazságtalanul elítélt és száműzetésbe kényszerült - zetelaki fiatalember számára sürgetett kegyelmet. Földrengés a Kuril-szigeteken Tegnap hajnalban (közép-európai idő szerint vasárnap este) heves földrengés rázta meg a Kuril-szigeteket. A vészhelyzetek ügyében illetékes orosz minisztérium közölte, hogy a Richter-ská­la szerint 7,2 fokos rengés, amelynek központja az lturup (Etoro­fu) partja közelében volt, nem szedett áldozatot, sőt kárt sem okozott - adta hírül az AFP. Az Interfax szerint a gyéren lakott négy déli Kuril-szigeten riadót fújtak, s a lakosaikat a szigetcso­port magasabb fekvésű vidékeire költöztették. Magyarország: Újévkor vasutassztrájk Január 1-jére sztrájkot hirdet a magyar Mozdonyvezetők Szak­szervezete a MÁV Rt. teljes vonalhálózatára - jelentette be a szakszervezet ügyvezető alelnöke. Elmondta: a munkabeszünte­tés addig tart, amig nem születik meg a mozdonyvezetők számá­ra is elfogadható bérmegállapodás. A sztrájk január 1-jei kezdé­sének pontos idejét később határozzák meg. Mint ismeretes, a vasutas szakszervezetek jövő évi bérkövetelése 23,5 százalékos alapbér-emelésre vonatkozik, s a MÁV ezzel szemben 19,5 szá­zalékot ajánl. Légiszerencsétlenség Kamerunban Lezuhant a kameruni légitársaság Boeing 737-es típusú utas­szállító gépe. A szerencsétlenségben mintegy hatvan személy vesztette életét. Az AFP szerint a gépen 72 utas és öt tagú sze­mélyzet tartózkodott. A repülőgép először elvétette a leszállópá­lyát, majd a második leszállási kísérlet közben egy közeli mocsár­ba zuhant. A mentőalakulatok öt életben maradt személyt men­tettek ki eddig, de további túlélőket is gyanítanak a roncsok kö­zött. MTI Ezeréves a német Mikulás Mikulás napját mára X. század óta „tartják" Németországban és Ausztriában. A gyermekeket megajándékozó, jóságos Mikulás alak­jában két Miklós nevű püspök - az egyik a IV., a másik a VI. század­ban élt - emléke fonódott össze. Kettőjük közül az ismertebb a kis­ázsiai Myra 345-ben elhunyt püspöke, aki jótékonykodása és cso­dái révén lett ismert a keresztény világban. Európa németnyelvű te­rületein a XVIII. század óta Szent Miklós torzomborz kísérője, Rup­recht lovag ajándékozza meg nyalánkságokkal a jó magaviseletű gyermekeket, és tesz virgácsot a rosszak december 5-én ablakba állított cipőibe. A jótevő Mikulás és a rossz gyerekek réme, Rup­recht alakjának összeolvadásából született a századforduló táján a Télapó (Weihnachtsmann), aki karácsonykor az ajándékokat hozza. MTI Mire jó egy NATO-főtitkár? Ma, a NATO-országok külügyminiszteri szintű ülésén várható az ünnepélyes kinevezés, a december 14-15-i EU-csúcs után pedig megkezdi NATO-főtitkári megbízatását Javier So­lana, jelenlegi spanyol külügyminiszter. Személyében a NA­TO és hazája történetében egyaránt az első spanyol főtitkár­ként költözik majd be a szövetség brüsszeli központjába. A főtitkári megbízatásnak vol­taképpen nincs írásban rögzített időtartama, a szokásjog azonban általában négy évre taksálja. Igaz, akadt ettől eltérés is: Manf­red Wörner mandátumát megújí­tották, s így tavalyi elhunyta hat éves főtitkári tevékenységnek ve­tett véget. A másik végletet kép­viseli Willy C/aes, aki egy évvel ki­nevezése után máris lemondani kényszerült azAgusta helikopter­vásárlási ügyben játszott szerepe miatt. A protokolláris értelemben mi­niszterelnöki rangnak megfelelő főtitkári tiszthez politikai kérdé­sekben önálló döntési jog ugyan nem jár, de önmagában az a tény, hogy rajta keresztül szólal meg a szövetség, napjaink tárgyalásigé­nyes időszakában hallatlan fe­lelősséget rak a vállára. Persze a NATO-főtitkárnak akad jogosítvá­nya is bőven: így egyebek között ő az elnöke a szövetség legmaga­sabb szintű politikai döntéshozó fórumának, az Észak-atlanti Ta­nácsnak, ugyancsak ő elnököl a szűken vett védelmi kérdésekkel foglalkozó úgynevezett Védelmi Tervezési Csoport és a NATO nuk­leáris politikáját kezelő Nukleáris Tervező Bizottság ülésein. Ve­zetője a Szövetség Nemzetközi Titkárságának is, amely a tagor­szágok képviselőiből áll. Fontos feladata, hogy ő tesz ja­vaslatot a NATO konzultációs té­máira, és felelős ezek előkészíté­séért is. Ennek jelentősége Wör­ner főtitkársága idején megnőtt, midőn az agilis német politikus hallatlan kitartással volt képes az egyes fővárosokban fontosnak vélt kezdeményezések érdeké­ben „lobbizni", álláspontokat összehozni - sokan részben személyes érdemének is tartják, hogy határozott fellépése nyo­mán a NATO gyorsan reagálni tu­dott a kelet-európai változásokra. A mostani kiválasztást számos szempont befolyásolta. Ilyen volt, hogy biztos kezekben legyen a boszniai béketeremtés; hogy foly­tatódjék a kelet-európai nyitás, a moszkvai aggodalmakat eloszla­tó oroszországi mosolydiplomá­cia, a franciák fokozatos vissza­csalogatása a NATO-ba, valamint az USA európai elkötelezettségé­nek a fenntartása. Miként Brüsszelben fogalmaztak: franci­ául jól beszélő atlantista főtitkárt kerestek, aki pártolja a bővítést, szót tud érteni az oroszokkal és jó szervező. Remélik, Solanában megtalálták az ideális utódot. MTI-Panoráma A NATO eddigi politikai vezetői Lord Hastings Ismay (brit) 1952-57 Paul-Henrik Spaak (belga )1957-61, Dirk Stikker (holland) 1961-64, Manlio Brosio (olasz) 1964-71 Joseph Luns (holland) 1971-84 Lord Peter Carrington (brit) 1984-88 Manfred Wörner (né­met) 1988-1994 Willy Claes (belga) ta­valy októbertől idén no­vemberig MTI TOROKORSZAG I VALA SZTAS Vámunió és saríja Törökországban a december 24-ére előrehozott általános vá­lasztások alkalmasint már 11 nap­pal korábban eldőlhetnek, még­hozzá úgy, hogy az ankarai tör­vényhozás összetételéről még csak nem is Kisázsiában és az or­szág európai részén döntenek. Bár más szavakkal, de lényegé­ben ezt mondja választási küzdel­mének indítása óta Tansu Ciller miniszterelnök asszony. A döntést szerinte az Európai Parlamentben hozzák december 13-án, amikor jóváhagyólag vagy elutasítólag szavaznak az EU és Törökország vámuniójáról. Ha ugyanis a nyu­gat-európaiak az ország javuló, de még távolról sem jeles emberi jogi „bizonyítványára" hivatkozva el­utasítják, vagy akár csak elha­lasztják a jóváhagyást, akkor ezzel óhatatlanul kezére játszanak az iszlám szélsőségeseinek, akiknek választási sikere, megerősödése éreztetni fogja hatását nemcsak Törökországban, hanem az egész Közel-Keleten is. Az Igaz Út Pártjának elnök­asszonya híveinek ezt az üzenetét vitte magával legutóbbi nyugat-eu­rópai körútjára is. A vámunió elve­tése felér azzal, hogy a keresztény Európa eltaszítja magától a musz­lim Törökországot, amely az isz­lám vakbuzgóinak játékszerévé válhat. „Vagy én, vagy a saríja" (az iszlám hagyományos törvényke­zés) - idézték ankarai napilapok Európábán mondott szavait, ame­lyekkel választási ellenfelére, az Erbakan vezette Jólét Pártjára cél­zott. A muzulmám politikai meg­szállottság diadalának rémképét Ciller otthon és külföldön egyaránt felidézi, megcsillogtatja viszont azt a lehetőséget is, hogy a mindkét félnek hasznot hajtó vámunió élet­be léptetésével Törökország szilár­dan Európához kapcsolódik, a bé­ke hídja lehet, mindenekelőtt a Kaukázusban. MTI-Panoráma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents