Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-30 / 301. szám, szombat

A németek világelsők A világranglistán elsők között lenni egyénnek és nemzetnek egyaránt dicsőség. Ám vannak olyan rekordok, amelyk nem éppen dicsőségesek. Az egy főre jutó alkoholfogyasztásban változatlanul a németek állnak a világon az első helyen - állapította meg a szenvedélybetegségekkel foglalkozó német országos egyesület legfrissebb éves jelentésében. A szervezet adatai szerint a német polgárok tavaly fejenként 11,4 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiségű szeszes italt fogyasztottak. A nyolcvanmillió lakosú országban 4,5-6,5 millióra teszik a túlzott mértékben alkoholt fogyasztók számát. Évente mintegy 40 ezer haláleset az alkoholizmus következménye. Az egyesület megbízásából készített közvélemény-kutatás adatai arról tanúskodnak, hogy a 18 és 59 év közötti korúak kilenc százaléka az egészségre ártalmas mennyiségű szeszes italt fogyaszt. A férfiak tíz százaléka naponta 0,4, a nők nyolc százaléka 0,2 deciliter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget iszik. A szakemberek különösen aggasztónak tartják, hogy a terhes kismamák nem veszik tudomásul az alkoholnak a magzat fejlődésére gyakorolt rendkívül veszélyes hatását. Sajnálattal állapították meg, hogy tavaly mintegy négy százalékkal nőtt a cigaretta fogyasztása, s emelkedik a nyugtató- és altató gyógyszerek indokolatlan igénybevétele is. A 18 millió dohányosból hatmillió orvosi kezelésre szorul, és ez évente 90 milliárd márkába kerül az országnak. A nyugati országrészben az emberek 13,6 százaléka, a keleti tartományokban kevesebb mint három százalék fogyasztott már kábítószert. MTI Ukrán-orosz sörbarátság A sör elmossa az államhatárokat címmel a közelmúltban közös határ menti megmozdulást szerveztek az ukrán és az orosz sörbarátok. Az Oroszországi Sörimádók Pártja és az Ukrán Sörtisztelők Pártja közös nyilatkozatban az államhatárok szabad átjárhatósága mellett emelte fel a szavát. Az oroszországi Voronyezs és a kelet-ukrajnai Luganszk megye határán megtartott találkozón a szláv sörtestvérek felváltva ittak ukrán és orosz sört. Nyilatkozatuk szerint meg kell szüntetni a vámhatóságok visszaéléseit, és lehetővé kell tenni Oroszország és Ukrajna határán az állampolgárok, az áruk, a tőke szabad áramlását, és mindenekelőtt a sör szabad folyását. A két ország pártba tömörült sörbarátai a találkozó végén a legjobb ukrán és orosz sörrel elárasztották az államhatár egy egyméteres szakaszát. Örök testvériségük jeleként táblát állítottak fel, amelyen két egymásba fonódó, söröskorsót tartó kar látszik, s alatta a felirat: Velünk tartasz harmadikként? MTI Ha keddre esik, még keményebbtől várható, de termékeny lesz az év. Szerencsés lesz a szerdával kezdődő év, sok bort ád, de semmi mézet. Csütörtökkel kezdődő évben enyhe a tél, szeles a tavasz, fullasztó a nyár, gyönyörű az ősz, sok a gyümölcs, és bőséggel terem a gabona. A péntekkel kezdődő évben óvakodjunk a szembetegségektől, ráadásul sok lesz a haláleset, és még háború is fenyeget. Ha újév napja szombatra esik, kevés lesz a gabona, kevés a szél, sok a gyümölcs, de a láz is. A vasárnappal kezdődő évben enyhe télre, termékeny tavaszra és szeles nyárra számíthatunk. Az oldalt irta és szerkesztette; Görföl Zsuzsa 2950 j ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. december 19. Pezsgőbontás előtt A pezsgő szülőatyjának Dom Perignon-t (1639-1715), a champagne-i bencés apátság pincemesterét tartják. Champagne egy kis dombos terület Franciaországban, központja Epernay, és az egykori pince ma a Moet et Chandon cég tulajdona. Csak az erről a borvidékről származó üvegek címkéjére kerülhet - közöspiaci előírás szerint - a „champagne" felirat. E pezsgő külön érdekessége, hogy kék szőlőből, pinot noire-ből készül, de a gyors préselés eredményeként már a must is fehér színű. Kicsit komplikáltán, de szabatosan fogalmazva „a pezsgő az a szénsavas szőlőbor, amely szőlő mustjából vagy borából készült, a must cukortartalmának egy részéből vagy a természetes borhoz adott cukorból zárt palackban vagy zárt tartályban képződött szénsavat tartalmaz, és amelyet borban oldott cukorból, borpárlatból, természetes borból és az élelmiszer-előállításhoz felhasználható ízesítő vagy zamatosító adalékanyagokkal készített likőrrel (pezsgőlikőrrel) ízesítettek." Minden pezsgő a végső palackozásig teljesen „száraz", azaz brut, és az utolsó fázisban hozzáadott úgynevezett expedíciós likőrtől (amelyben lehet gyógynövénykivonat, aromaanyag, konyak is a cukron kívül) kapja meg félédes, édes stb. jellegét. Az igazi szakértők csak teljesen száraz pezsgőt isznak, mert abban lehet a finom aromákat megérezni. Véleményük szerint az édesség elnyomja az ízt és a zamatot. A pezsgő jellegét (száraz, édes stb.) elsősorban a cukortartalom szabja meg. „Üdítő" hatása ugyanakkor függ a fogyasztói hőmérséklettől és az ital széndioxid-tartalmától is. A pezsgőgyártás metodikájától függően más és más lesz a végeredmény az érlelés módjától is. Ha testesebb, finomabb, érett aromákkal és a bomló élesztősejtek ízével kiegészült, illatos italra vágyunk, akkor palackos érlelésű vagy erjesztésű pezsgőt válasszunk. A tankpezsgő fogyasztásakor az ital frissessége, könnyedsége, gyümölcsös üdesége okozza az élvezetet, amelyet a palackos pezsgőknél intenzívebben felszabaduló szénsav még tovább fokoz. Kevesen tudják, hogy a pezsgő (ellentétben a borral) frissen palackozva a legjobb. Vannak, akik nagyon kedvelik a pezsgőt, és sokszor csak azért mondanak le róla, mert nem szeretnék, hogy egy-két pohárka miatt az egész palack veszendőbe menne. Ritka eset, de előfordulhat az is, hogy a vendégek távozása után azt tapasztaljuk: jócskán maradt még pezsgő áz üvegben. Ilyenkor próbáljuk visszagyömöszölni a dugót a palackba - általában csekély sikerrel, ráadásul azt kell tapasztalnunk, hogy a megmentett ital már másnap szinte élvezhetetlen. Gondunkon segíthet két komoly amerikai tudós felfedezése: a már kibontott pezsgő jobb ízű marad, ha nem dugaszoljuk be. Richard Zare és Harold McGee kétszáz dollárt áldozott saját zsebből kizárólag kísérleti célból pezsgőre, míg sikerült megtenniük ezt a korszakalkotó felfedezést. A két elismert élelmiszer-kutató nem elégedett meg saját tapasztalásával, még egy hatfős ízlelőzsűrivel is teszteltették felfedezésüket. Az emberiség alkoholizálását jelentősen előrevivő kutatás eredménye: a visszadugaszolatlan pezsgőmaradékok közül az egynapos a legjobb, íze kellemesebb az ismét lezárténál. Zare feltételezi, hogy - mint néhány bor esetében is - a pezsgőnek nem árt, ha „levegőzik", mert az kicsit érleli az ízét. Felfedezésüket a kutatók frissen bontott pezsgővel ünnepelték meg... Népi jóslások Manapság nem divat a kalendárium, amelybe az emberek bejegyezték a fontos családi eseményeket, a természeti jelenségeket, az időjárás változásait. Pedig éppen ezeken a hétköznapi feljegyzéseken alapulnak a különböző jeles napokhoz kötődő jóslások. Nem kell őket túl komolyan venni, de lehet, hogy nem nélkülöznek minden valóságalapot. Magunk is leellenőrizhetjük, hogyan „működnek" ezek a jóslások, ha - kalendárium nem lévén - noteszunkba jegyezzük fel, milyen is volt Szilveszter, újév napja. 366 nap múlva - szökőév lesz! meggyőződhetünk róla, mennyire voltak jó megfigyelők őseink, vagy éppen arról, mennyire távolodott el ez a túlcivilizált világ attól, amelyben a természet még zavartalanul uralkodott. Ha Szilveszter éjszakája szeles, a reggel viszont derült, kevés jó bor fog teremni. Ha az óév derült idővel búcsúzik, az új esztendőben üresek maradnak a csűrök. Ha az év első éjszakáján szélcsend van, és nem esik, jó évre van kilátás. Újév éjszakáján a keleti szél betegséget hoz az állatokra, a déli az emberekre. Az északi szél rossz termést jósol, a nyugati a királyok halálát. Újév napján a vörös hajnal szegénységet hoz. Ha újév napján jó az idő, jó lesz az aratás is. Ha újév napján kisüt a nap, akár csak egy ostorpattintásnyi időre, az augusztus is napos lesz. Ha újév napja hétfőre esik, kemény lesz a tél, nyirkos a tavasz, áradások és súlyos betegségek várnak ránk. Szilveszter ünnepe Az év utolsó napja I. Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, pápaságának idejére (314-335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. A Római Birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, hanem intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. Szilveszter pápának ebben nem sok része volt, hiszen még arra a két zsinatra sem ment el, amelyet a császár az ő pápasága idején hívott össze két egyházbontó eretnek szekta ügyében. Valószínű, hogy a császárral is csak legendáiban, s nem személyesen találkozott. Szilveszter napja, estéje manapság az óév duhaj búcsúztatásánakjegyében telik el. Mivel a január 1-jei évkezdés nem is olyan régóta általános Európában, az év végi mulatozás sem ehhez a naphoz kötődött eredetileg. Sőt amikor az év első napja karácsonyról január 1-jére helyeződött át, vele együtt a karácsonyeste szokásai, hagyományai is részben átkerültek az óév utolsó napjára. A karácsonyi tizenkét nap valamelyikén ülte a középkori Nyugat-Európa a bolondok ünnepét, ami az újév profán ünneplése volt. A Saturnaliából származik, s egyben a mi szilveszterünk őse. E napra alkalmi uralkodót választottak, aki a karnevál hercegéhez és a pünkösdi királyhoz hasonlóan gondoskodott a rendetlenségről a felfordított világban. Sütöttek egy malomkeréknyi süteményt, amiben elrejtettek egy szem babot. A süteményt egy gyermek szétosztotta a résztvevők között, és akinek a babszem jutott, az lett a babkirály vagy bolondkirály, s természetesen királynéja is akadt. N-g Az elsó jeles nap: újév Ajeles napok, a népi ünnepek évbeli élenjárója: január elseje, Julius Caesar római uralkodó a Krisztus születése előtti 45. évben bevezetett naptárreformja óta az év első napja. Ezt a napot a rómaiak kicsapongásokkal, zabolátlan vidámsággal, bőséges evéssel-ivással ünnepelték, és ajándékokkal halmozták el egymást. Bod Péter erdélyi református lelkész és történetíró az ezerhétszázas évek közepe táján írta, hogy a rómaiak féktelen szokásai „a pogányok kereszténnyé lévén... a keresztények közé is eljöttek. Még a mi időnkben is sok rendetlenségek mennek véghez, bizonyítják ezt azok, a kik Újesztendő éjszakáján zöld fű, vagy hagyma kalendáriumokat készítenek. Nem is lehet minden babonát eltörleni, a míg ember lészen a földön." Igaz. Mindmáig sokan azt tartják, hogy ha újév napján elsőként férfi vagy fiú jön köszönteni, az szerencsét hoz az induló évben, ha viszont asszony vagy leány, balszerencsés lesz az év. Jó jel kéményseprővel találkozni, ruháját megérinteni. Egyes vidékeken újév reggelén egy edénybe piros almát és ezüstpénzt tettek, majd a „szótlan" vagy „kezdetlen" vízzel leöntötték, s abban mosakodott meg a ház népe, hogy szép piros, egészséges és serény legyen az új esztendőben. A vizet azért nevezték szótalannak vagy kezdetlennek, mert merítésekor nem volt szabad megszólalni, s előzetesen tilos volt bármire is használni. Ezen a napon nézték meg, hogy a karácsonykor egy tálba ültetett búza sűrű vagy ritka zöldet hozott-e; ebből az évi búzatermés minőségére következtettek. Régen a falvakban e napon a legények járták az utcát, s jő termést kívántak, gonosz szellemet elűzni tértek be a gazdák házába. Somogy megyében a jókívánság például így hangzott: „Adjon isten minden jót / Ez új esztendőben; / Fehér kenyér dagadjon / Fűzfa tekenőben; / Bor, búza, kolbász / Legyen mindig bőven; / A patikát felejtsük el / Ez új esztendőben." A férjhez menni vágyó leányoknak is volt mit tenniük: ki kellett menniük az erdőbe, keresni egy nyírfát, amelyik gallyra az utolsó napsugár esett, azt le kellett vágni, koszorúba fonni, fejükön hazavinni. Hazatérve dunyhájuk alá kellett tenni szólván: Hozd el a vőlegényemet, mert amíg nem hozod, itt száradsz. A háziasszonyok pedig különös gonddal állították össze az újévi ebédet, vacsorát; egyes ételek kívánatosak, mások kifejezetten tiltottak voltak. A jók: lencse, malac, káposzta, mák, kukorica, kása ezek a gazdagságot, a pénzt, a jószág szaporodását jelezték, míg a csirke, nyúl, hal tilos volt, mert ezek elviszik a szerencsét, a gyarapodást. Az újévi asztalon nem lehetett savanyúság sem, hogy az induló év „édes legyen". H. K. Szilveszterkor, újév napján a malac a sztár, hiszen a hiedelem szerint szerencsét hoz. Ez a malac pedig vidámságot: ő Babe, az új filmsztár, a törtető disznófí, aki karriert akar csinálni, mint juhászkutya.