Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-14 / 263. szám, kedd

14] ÚJ SZÓ HIR

DE

TÉ

S 1995. november 15. FULEKSAVOLY Előlegezett vízvezeték Két évvel ezelőtt időközi önkormányzati választásokat tartottak Füleksávolyban, s a visszahívott polgármesteren kívül Palik László is jelöltette magát. Indult és nyert. Programjában többek között szerepelt a község vezetékes ivóvízzel való ellátása. Hivatalba lépése után elkészíttette a szükséges dokumentációkat, versenytárgyalást hirdetett meg a kivitelezésre, a Füleki Állami Gazdaság igazgatóságán engedélyt kapott a mezőgazdasági vállalat fülekvsávolyi részlegén ásott kút használatára. Két esztendő alatt azonban nem történt semmi. Csak most. - Pénzmilliókat a község saját erejéből nem tudott előteremteni, állami dotációt pedig nem kaptunk - magyarázta Palik László. - Hiába adtunk be kérvényeket a különböző állami szervekhez, nem részesültünk állami támogatásban. Egészen szeptemberig. A falu ekkor kereken 1 millió koronát kapott a vízvezeték megépítésére. Az összeg viszont csak töredéke annak a pénznek, amelyre szükség volna, de a polgármester szerint már ez is óriási segítség. A képviselő-testület úgy döntött, hogy félmillió korona bankhitelt is felvesznek a mun" kák megkezdésére. Felkeresték az említett versenytárgyaláson sikeresen szereplő felsőszeli céget, és közölték, hogy a munka kivitelezéséhez szükséges összeg egy részét előteremtet"ték. - A cég képviselőivel megállapodtunk, hogy bár két év alatt a beépítendő anyagok lényegesen medrágultak, a munkálatokat az 1993-ban megegyezett áron végzik el, és egy utcában saját költségükön fektetik le a vízvezetékcsöveket. Mihelyt az önkormányzat újabb dotációt kap, kifizetjük az elvégzett munka értékét a kivitelező cégnek. Ezzel azokba az utcákba eljut az ivóvíz, ahol a legnagyobb a vízhiány. Mint arról a polgármester beszámolt, az állami támogatás megszerzésében nagy segítségükre volt Stanislav Jačmeník, a Losonci Járási Hivatal elöljárója, aki a szomszéd községben lakik (Füleksávolyban született és nevelkedett), és jól ismeri a helyi viszonyokat. A most épülő újabb soron közel 20 méter mély kutakat ástak a családok, nyáron mégis alig akadt egy-kettő, amelyben megmerült volna a veder - a víz minőségéről nem is beszélve. Mivel a most használt vízforrás hozama másodpercenként 2,6 liter, remélhetőleg a legaszályosabb nyáron sem lesz többé vízhiány Füleksávolyban. (farkas) PÁRKÁNY - MARIA-VALERIA HID Tavaly is késő lett volna Párkány és Esztergom között már ötven esztendeje kompon történik az átkelés. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy évente folyamatosan emelkedik azoknak a száma, akik ily módon utaznak Szlovákiából Magyarországra, illetve Magyarországról Szlovákiába. Pavol Moravčíknak, a párkányi vámhivatal vezetőjének tájékoztatása szerint a nyári turistaidényben több mint százezer utast vámoltak el. Ősztől tavaszig ez a szám általában néhány tízezerrel csökken. A párkányi átkelőhely 1994-ig mint kis határátkelőhely működött. 1994. október l-jétől nemzetközivé vált, azaz harmadik országokbeli állampolgárok is igénybe vehetik. Pavol Moravčík a legutóbbi, októberi kimutatást rakja elém. Eszerint a múlt hónap során 14 577 szlovák, 50 273 magyar, illetve 1749 harmadik országokbeli polgár utazott a komppal. Ezért ilyen feltűnően magas a Magyarországról érkezettek száma, mert ekkor, október közepén tartották a hagyományos párkányi Simon-Júda vásárt. A kompot a Ma hart magyar hajózási vállalat üzemelteti. Nyári időszakban reggel héttől este nyolcig közlekedik. Ősztől tavaszig viszont csak reggel 7.20-kor indul az első, délután négy órakor pedig az utolsó. Aki lekési, kénytelen a komáromi határátkelőn keresztül utazni, ami körülbelül száz kilométeres plusztávolságot jelent. Igaz ugyan, hogy tavaly október elsején átadták a Szalka és Letkés közötti kis határátkelőhelyet, de ez is csak délután négy óráig üzemel. Nos, mindez azt támasztja alá, hogy égető szükség lenne a Párkányt Esztergommal összekötő híd fel-, illetve újjá-, építésére. Főleg a nyári időszakban, amikor a párkányi fürdőben több ezer külföldi, főleg csehországi állampolgár üdül, akiknek néha komoly gondot okoz, hogy a Duna két partja között csak komppal lehet közlekedni. Ez egyrészt az idő szempontjából ruccantak" volna kicsit szétnézni a Duna másik oldalára, megcsodálni a bazilikát és Esztergom egyéb látványosságait. Ezt sokan nem tehették meg. A hídra tehát az idegenforgalom és a kereskedelem szempontjából egyaránt szükség volna. Erre már a múlt században rájöttek. 1895-ben a Duna két partja közötti árukereskedelem fellendítését ...és 1995-ben is előnytelen és bizony korlátozást jelent, másrészt a Mahart szolgáltatásai viszonylag drágák. Párkányból Esztergomba felnőtteknek húsz, gyerekeknek tizennégy éves korig 10 korona a viteldíj; személyautóért 60 koronát kell fizetni. A viteldíjon kívül sokakat kellemetlenül érint - mint már említettük is -, hogy ősztől tavaszig délután négy órakor „elmegy" az utolsó járat. Ismeretes, hogy még a párkányi vásár ideje alatt is tombolt a vénasszonyok nyara, az emberek szívesen „átA párkányi Duna-híd 1895-ben... (Archív felvételek) elősegítendő felépítették a Párkányt Esztergommal összekötő hidat, melyet Ferenc József császár lányáról, Mária-Valériáról neveztek el. A hidat ötven évvel később, a második világháború alatt felrobbantották. Azóta komp jár a két part között. Állítólag már nem sokáig. A tervek szerint ugyanis 1996 januárjában el kellene kezdeni a híd újjáépítését, s 1997 derekára már állnia kellene az újjáépített Mária-Valéria hídnak. Ebben a két ország, Magyarország és Szlovákia közlekedési minisztere már megállapodott. A híd újjáépítésének költségei nyolcmillió ECU-t tesznek ki, ennek több mint felét, ötmillió ECU-t az Európai Unió fedezi, a maradék hárommilliót pedig fele-fele arányban Magyarország és Szlovákia. A legfrissebb hírek szerint már e hónap folyamán eldől: milyen vállalatokat bíznak meg az újjáépítési munkákkal, s abban is megegyezik a két fél, hogy a Duna melyik partján működjön a vámhivatal. Tehát ha minden igaz, 1997 augusztusában már állni fog a híd. Bár a párkányiak többsége erről úgy vélekedik, hogy ha már tavaly felépült volna, akkor is késő lett volna. (kamoncza) ERSEKUJVAR Januártól hetilap? Az érsekújvári polgárok lapja a Castrum Novum. 1991-től jelenik meg. Bő egy éven keresztül havilap volt, majd 1992 októberétől kéthetente jelenik meg. A városi hivatal adja ki. Ebben tájékoztatja az ott élőket a település gondjairól, beszámol a képviselőtestület üléseiről, és lehetőséget nyújt a városban élő magánvállalkozásoknak, hogy kedvezményes áron hirdessenek. A lap 2500 példányszámban jelenik meg - felefele arányban szlovák és magyar nyelven. Nemrég felröppent a hír, hogy a Castrum Novum január elsejétől hetilapként jelenik meg. Valóban így lesz? - kérdeztük Kis Pétertől, a lap magyar változatának felelős szerkesztőjétől. - Egyelőre úgy néz kl, hogy igen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a kéthetenként való megjelenés nem túl szerencsés. Az emberek jobban szeretik azokat a lapokat, amelyek hetente, illetve havonta jelennek meg. Mi azért kardoskodunk a hetilap mellett, mert így sokkal frissebb híreket, információkat tudnánk közölni. Azt észleljük, hogy a város polgárai is igényt tartanak egy hetilapra, hiszen a mostani 2500 példány szinte rögtön elfogy. - Januártól milyen lesz a lap terjedelme és változik-e az ára? - Erre vonatkozóan még nem született végleges döntés. Valószínűleg heti nyolc oldalon jelenünk meg és a jelenlegi ár sem változik. Az újság hetilapként is azzal foglalkozik majd, amit korábban felvállalt, nevezetesen: tárgyilagosan beszámolni a városban történtekről. A példányszám emelése érdekében sem kívánunk különböző pletykákat, meg nem alapozott szenzációs híreket közölni. K. M. LOSONC Szélmalomharc A losonci székhelyű Szlovák-Magyar Baráti Társaság (SZMBT) elnöksége csaknem egy teljes hónapja folytat szélmalomharcot a Slovenská republika szerkesztőségével. A részletekről Gerő Ervin, az SZMBT alelnöke elmondta: - A Slovenská republika október 12-i számában megjelent egy írás, amely szerintünk primitív módon szeretne éket verni az SZMBT és a Szlovákiában működő Helsinki Polgári Társulás közé. M. Š., az írás szerzője bírálja František Bročeket, a társulás elnökét, mivel az a nemrég Losoncon tartott nemzetközi konferencián elhangzott felszólalásában azt állította, hogy a szlovákiai kisebbségednek a szövetségi államban több joguk volt, és annak idején nagyobb biztonságban érezhették magukat, mint az önálló szlovák államban. A cikk szerzője a tanácskozás szünetében állítólag szót váltott Peter Gottreichttel, az SZMBT elnökével, aki szerinte szerencsétlennek minősítette Broóek felszólalását, és elhatárolta magát az említett kijelentéstől. Az írás megjelenését követően Peter Gottreicht levelet küldött a Slovenská republika szerkesztőségének; leírta, hogy a lapban közölt állítás nem felel meg a valóságnak, az SZMBT és ő is egyetért Broóek úr kijelentésével. Levelét a mai napig nem közölték. - Személyesen is felkerestük a szerkesztőséget. Broček úr beszélt a főszerkesztő-helyettessel, aki időt kért az ügy tisztázására. (Egy hónap kevésnek bizonyult? - a szerk. megj.) Mivel bennünket a főszerkesztőnek kellett volna fogadnia, de Broček úrral közölték, hogy ő házon kívül van, Peter Gottreicht és én visszafordultunk, a főszerkesztő-helyettessel nem kívántunk beszélni. (-kas) SAJOGOMOR Fiatalok mindenkiért Nem egészen egy éve annak, hogy Sajógömörön egy kis csapat elhatározta, hogy a fiatalokat összetartva egy új közösségi formát hoz létre. Szó szót követett, és nemsokára meg is alakult a Mátyás Ifjúsági Klub, amelynek jelenleg mintegy 60 tagja van. Az ifjúsági klub kiveszi a részét a falu életéből: a fiatalok besegítettek a helyi sportpálya építésébe, rendbetették a Mátyás-szobor körüli parkot, valamint a Pál György honvédsírját. A klub tagjai részt vettek az idei gombaszögi kulturális találkozó, valamint a tornaijai juliális megszervezésében, amely az iskoláinkért feliratú kopjafaállításával ért véget. A sajógömöri fiatalok fél év leforgása alatt két helyi kulturális rendezvényt is szerveztek meg, amelyre a községi művelődési otthonban került sor. Az első akció a Magyar Televízióból jól ismert: A férfi, aki tetszik nekünk címet viselte, és osztatlan sikert aratott, Október 21-én tartották a Mátyás Ifjúsági Klub második nagyszabású műsoros estjét, amelyre zsúfolásig megtelt a kulturház. Akik megnézték műsorukat - csak elismeréssel szóltak róla. A program címe MIK-SHOW, műfaja kabaré volt, de az érdeklődők táncprodukciókat, paródiát, énekszámokat, bűvészmutatványokat is láthattak. Ezúttal a gömöri fiatalok erősítést is hoztak, hiszen a műsorban felléptek tornaijai, szárnyai és hanvai fiatalok is. A műsor létrejöttéhez nagy segítséget nyújtott a helyi önkormányzat Csernok István polgármesterrel az élen, a Bancs/ Gyula vezette mezőgazdasági szövetkezet, továbbá a Magyar Polgári Párt helyi szervezete. Az est díszvendége Solymos József, az MPP gazdasági alelnöke volt. Csak néhány nevet említsünk meg a fiatalok közül: Gergely Erika, Gergely Renáta, Lóczy Anna, Mázik Tibor, Homoly Attila, Barna Károly, Papp Zsuzsanna, Lóczy István, Németh Zsuzsanna, Beta Albert, Gergely Zoltán, Várady Gabriella. Összetartásuk, tenniakarásuk példaértékű, és követendő lehet más falvakban és városokban is. KISS ISTVÁN KEMEND Visszahódítják a jó hírnevet A Garam mentén elterülő 1600 lakosú Kéméndet több mint 90 százalékban magyar ajkúak lakják. A mezőgazdasági jellegét máig megőrző településen az emberek zöme a helyi szövetkezetben dolgozott, de sokan találtak maguknak munkát a párkányi papírgyárban is. Ám az utóbbi időben a szövetkezetből és a papírgyárból nagy létszámban bocsátottak el embereket. Ennek következtében Kéménden ugrásszerűen megemelkedett a munkanélküliek száma. Jelenleg 40 százalék körül ingadozik, a téli hónapokban eléri a 50 százalékot is. Tavaly ősszel a helyhatósági választásokon az MKDM színeiben induló Benefi László négy polgármester-jelölt közül került ki győztesen. m Miért szállt ringbe? - Valamikor jó hírneve volt Kéméndnek a környéken, az utóbbi években viszont háttérbe szorult a község. Azért vállaltam tehát a megmérettetést, hogy ha megválasztanak polgármesternek, mindent megteszek a falu jó hírnevének visszahódítása érdekében, képességeim és lehetőségeim szerint előbbre viszem a fejlődés kerekét a községben. m Ezek szerint régebben nem sok minden történt Kéménden? - Úgy fogalmaznék, többet is el lehetett volna érni a községfejlesztés területén. Egyfajta pangás volt tapasztalható. A művelődési ház is 13 évig épült. Ugyan üzemelt, de hivatalosan csak idén adhattuk át. Vagy itt van a vízvezeték sorsa. Tavaly december végéig el kellett volna készülnie. Nemhogy nem készült el, még csak el sem kezdődött az építése. Nincs mit tenni, sürgősen hozzá kell fognunk a kivitelezéshez. Elkészültek a gázvezeték-építési tervei is. m Mit tehetnek a rendkívül magas munkanélküliség ellen? - Ezen a téren, sajnos, szerények a lehetőségeink. Részben úgy tudunk rajta enyhíteni, hogy a munka nélkül maradottak egy részét a közhasznú munkák során alkalmazzuk. Már eddig is nagy segítségünkre voltak, például a temető rendbetétele, a ravatalozó festése és tetőszerkezetének szigetelése, továbbá az illegális szemétlerakatok eltávolítása során. A nyáron az iskola épületének tatarozásánál segítkeztek, elvégezték az óvoda tetőszigetelését és a plébánia épületének felújításánál is számolunk a segítségükkel. Sajnos, nem tudunk mindenkit alkalmazni, mindenesetre előnyt élveznek a hátrányos szociális helyzetben élők, no meg a mesteremberek, például a kőművesek, festők. (bodzsár)