Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-10 / 260. szám, péntek

U 7 / ff Szépen szól a magyar nóta,., Kovács Apollónia, Szentendrei Klári, Tornai Kiss László, Zentai Anna, Palácz László (a Szomszédokból), Goda Marika, Hortobágyi Judit. Kísér: ifj. Oláh Kálmán és cigányzenekara. November 16-án Homárom VMM, 20-án Érsekújvár, 22-én Dunaszerdahelyi, 23-án Pozsonyi Istropolis, 24-én Párkány, 27-én Galánta VMK, december 14-én Nagymegyer. Fiz előadások 19.oo órakor kezdődnek. VK-l 093/1 ELEKTRO @ UNIVERZAL Irodatechnika forgalmazása, vásárlása és szervizelése Južná trieda 119 040-03 Košice Tel.: 095/55 013 fax: 095/762 966 - Konica, Canon, Toshiba, Sharp másológépek javítása - Tonerek eladása VK-1051 Péntek, 1995. november 10. Ara 4 korona XLVIII. évfolyam, 260. szám Vádemelés katonatisztek elle n Újvidéki munkatársunktól A szerbiai állami sajtószer­vek, beleértve a hivatalos belg­rádi hírügynökséget is, még teg­nap délután sem közölték azt a hírt, hogy a hágai bíróság vádat emelt az egykori Jugoszláv Nép­hadsereg (JNH) három tisztje el­len. Vukovárnál elkövetett hábo­rús bűnökkel terhelik Mile Mrksics tábornokot, Miroszlav Radics és Veszelin Sljivancsa­nin tiszteket. A vádirat szerint személyes felelősség terheli őket 260 hadifogoly kivégzésé­ért. A hágai bíróság tavaly folyta­tott vizsgálatot az ügyben. Kide­rítették, .hogy Mrksics , Radics és Sljivancsanin voltak a pa­rancsnokai azoknak az alakula­toknak, amelyek Vukovár eleste után a városi kórházból 261 személyt a közeli Ovcsari farmra hurcoltak, ott napokig ütlegel­ték, majd legyilkolták őket. A meggyilkoltak között voltak a fronton megsebesült katonák, (Folytatás a 2. oldalon) EURÓPAI AUTONOMIAKONCEPCIOKROL BUDAPESTEN Esélyt csak a türelmes párbeszéd kínál Európai viszonylatban Is fontos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Budapesten az autonómia­koncepciókról és megvalósításuk esélyeiről Közép-Európában. A ta­nácskozás jelentőségét nemcsak az izgalmas és rendkívül Időszerű témakör fémjelzi, hanem az Is, hogy a kétnapos rendezvényen nagyszámú külföldi és magyar szakember vesz részt. ÚJ Szó-tudósítás Bevezető előadásában Tabajdi Csaba politikai államtitkár több szempontból tartotta fontosnak ezt az eszmecserét. Magyarországon jelenleg 13 nemzeti és etnikai kisebbség él. A magyar kormány és állam alapvető érdeke e kisebbségek identitásvesztésének megállítása, ezért hozták létre a kisebbségi önkormányza­tokat, és a pozitív diszkrimináció más hatékony eszközeit is igyekeznek érvé­nyesíteni. Ilyen szempontból is ösztön­zéstjelenthet ez a konferencia. A továbbiakban Tabajdi Csaba a kár­pát-medencei magyarság helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy ez a magyar­ság ugyancsak keresi azokat a megoldá­sokat, amelyek révén fennmaradásuk és fejlődésük, az adott állam határai kö­zött és jogrendszerével összhangban, ki­sebbségként biztosítható. Hangsúlyozta azt is, hogy a közép-európai kisebbségi kérdés rendezése európai érdek, a sta­bilitás egyik fontos része. A jelenlegi kö­zép-európai politikai légkört jellemezve megállapította, hogy a többségi nemzet egy része a fenyegetettség érzésével re­agál a magyar nemzeti kisebbség érde­kérvényesítő törekvéseire, ezért is vesz­élyesek az absztrakt, illetve a nem egyér­telmű autonómiakoncepciók. Ugyanak­kor mára már világos, hogy Európában nem lehet elkerülni az autonómiát, ha­bár ahány ország, annyi sajátos helyzet, még a magyar nemzeti kisebbség vonat­kozásában is. Ezért egységes autonómi­amodell nem létezik. Döntő jelentőségű tehát az autonómiát hozzáértő, türelmes párbeszéddel alulról és felülről egyaránt építeni. Lábody László államtitkár a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a kár­pát-medencei autonómiakoncepciókat elemezve rámutatott: a határon túli ma­gyar kisebbség feladata és kötelessége önmaga igényeinek megfogalmazása. Budapest egyetlen koncepciót, egyetlen mozgalmat sem legitimál, hanem az alapvető dokumentumok kimunkálásá­ban, felkérés esetén, szakmai segítsé­get nyújt, és a hatékony nemzetközi dip­lomácia lehetőségeivel is élni kíván. Várady Tibor, a neves vajdasági szár­mazású szakember az autonómiakon­cepciók megvalósításának jogi aspektu­sait elemezve kiemelte, hogy a kisebb­ségi jogok érvényesítésében az egyenlőség elve helyett a kellő egyen­súly koncepcióját kellene alkalmazni, főleg a nyelvhasználatban és az anya­nyelvi művelődés rendszerében. Ugyanis az egyenlőség elve a gyakorlatban nem ritkán a többség diktátumaként ölt tes­tet. Az elméleti és politikai helyzetelem­zést követően A működő autonómiák Európában című részben izgalmas és ta­nulságos kép tárult a hallgatóság elé, többek között a skandináviai, a moldo­vai, a horvátországi, a spanyolországi és belgiumi autonómiák eredményeiről és különböző gondjairól. Az egyik legna­gyobb visszhangot Aharon Kliemen izra­eli szakember fejtegetése váltotta ki, aki arról beszélt, hogy az izraeli-palesztin vi­szony rendezésében az autonómia nem jelent végső megoldást, ugyanis ennek működéséhez konszenzusra van szük­ség. Véleménye szerint az izraeli-pa­lesztin tárgyalások végeredménye az el­szakadás lesz. Ugyancsak felfigyeltető volt Gwin Edwards walesi szakember előadása, aki hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek megmaradásának alap­vető feltétele az anyanyelv prosperálá­sa, a közélet minél nagyobb területén. Az előadásokat sokrétű vita követte, amelynek egyik végső kicsengése az volt, hogy csak türelmes és folyamatos párbeszéd kínál esélyt az autonómia­koncepciók fokozatos valóra váltására. Ma délelőtt a magyarországi kisebb­ségi önkormányzatok tapasztalatait elemzik, délután pedig a határon túli magyarság autonómiatörekvéseit vitat­ják meg, itt a Magyar Koalíció képvi­selőinek előadása is elhangzik. SZ. J. MA BERLINBEN TALALKOZNAK Horn levele Mečiarnak Berlinben ma kezdődik az összeurópai együttműködés le­hetőségeivel foglalkozó Európai Fórum elnevezésű nemzet­közi tanácskozás, amely egyúttal lehetőséget ad egy újabb magyar-szlovák kormányfői eszmecserére is. Az előzetes tervek szerint Horn Gyula és Vladimír Mečiar közvet­lenül a fórum megnyitása előtt, már a tanácskozás helyszínén folytat négyszemközti megbeszé­lést, és várhatóan a magyar ki­sebbséget sújtó szlovák nyelvtör­vény lesz a találkozó fő témája. Mindkét miniszterelnök be­szédet mond a kora délután kezdődő tanácskozáson, ame­lyet a BMW bajor autógyár által fenntartott Herbert Quandt Ala­pítvány, valamint a Financial Ti­mes című brit lap szervezett. A német alapítvány 25 éves fennállása alkalmából az euró­pai politikai és gazdasági élet több mint hatvan kiemelkedő személyiségét hívták meg a ta­nácskozásra, amelyet a követ­kező években rendszeresen meg kívánnak ismételni a német fővárosban. A budapesti XI. kerületi szoci­alisták vendége volt tegnap este a magyar miniszterelnök. Horn Gyula a legtöbb kérdést a bérek és a nyugdíjak alakulásáról, a várható szakszervezeti meg­mozdulásokról, a stabilizációs csomagról és a koalíción belüli vitákról kapta. A magyar-szlovák viszonyról szólva Horn Gyula elmondta: le­velet küldött Vladimír Mečiar­nak, amelyben ismertette a szlo­vákiai nyelvtörvénnyel kapcsola­tos magyar kifogásokat. Itt is el­mondta: ezt a kérdést Berlinben a mai megbeszélésen is fel kí­vánja vetni. MTI A PARLAMENT DONTESE A SZÖVETKEZETI RESTITUCIOROL Termelőeszközök helyett értékpapírokat Három évvel ezelőtt a transzformációs törvények elfogadá­sával megkezdődött a hazai mezőgazdaság átalakítása. Ez­zel kapcsolatban a parlament tegnap olyan módosítást fo­gadott el, amely sokak véleménye szerint jelentősen meg­nehezíti a magángazdaságok kialakítását, és egyoldalú előnyökhöz juttatja a földműves-szövetkezeteket. Új Szó-tudósítás A parlament tegnapi munkáját az erdőgazdasági törvény mó­dosításával kezdte. Peter Baco földművelési miniszter beter­jesztését azzal indokolta, hogy a tulajdonviszonyok rendezetlen­sége tág teret biztosít az el­lenőrizetlen kitermelésnek, amely néhány körzetben már túllépte az elviselhetőség hatá­rát. A módosítás leghatásosabb intézkedésének a faanyag meg­jelölését nevezte, de az erdei őrség el is kobozhatja a jogtala nul kitermelt fát. A módosítást a képviselők jóváhagyták. Ásványi László (MKDM) javasolta, hogy a vétkeseket a büntetés megfize­tésén kívül újratelepítésre is kö­telezzék, de ez nem nyerte el a többség támogatását. A parlament elfogadta a kis- és középvállalkozói szféra helyze­téről szóló kormányjelentést. Ez­zel kapcsolatban Gabriel Palacka (KDM) arra figyelmeztetett, hogy pozitív kép rajzolgatása helyett in­kább a szféra valós problémáinak kellene figyelmet szentelni. Ilye­neknek nevezte az adó- és társa­dalombiztosítási terheket, jogsza­bályi kereteket, sőt a vállalkozók politikai indíttatású üldözését az állami hivatalok részéről. (E témá­ról rövid interjúnk a 3: oldalon.) Ľudovít Cérnák (DU) szintén felszínesnek nevezte az anya­got, és a valódi problémák or­voslása érdekében javasolta pél­dául, hogy a felesleges admi­nisztráció elkerülése érdekében a kisiparosok nyereségadó he­lyett átalányadót fizessenek. Ez­zel szemben Michal Baránik (DSZM).szerint nem túlzottak a vállalkozókat érintő elvonások, sőt az eddigi intézkedések ­mint például a pénztárgépek be­vezetése - sem csökkentették jelentősen a létszámukat. A fejlődés zálogaként a nagyválla­latokatjelölte meg, bár elismer­te, hogy ezek általában még nem működnek együtt a közép­és kisvállalatokkal. Ladislav Lysák (DSZM) pedig azt kifogá­solta, hogy a kisvállalatoknak a munkahelyteremtésre adott pénz kevés eredménnyel járt. (Folytatás a 2. oldalon) Duray nem kér bocsánatot Nagy port vert fel Duray Miklósnak, az Együttélés elnökének keddi sajtónyilatkozata, melyben Jichak Rabin izraeli ál­lamfő meggyilkolását a nemzetiségi összeférhetetlenséggel és a fundamentalizmussal hozta összefüggésbe. Duray bizo­nyos analógiát vélt felfedezni a közel-keleti események és a szlovák-magyar viszony alakulása között, s kijelentette: „Olyan típusú merénylők, mint amilyenek Rabin életére tör­tek, nálunk a kormányban vannak". A szlovák kormány ál­lásfoglalást adott ki: elvárja, hogy az Együttélés elnöke nyil­vánosan kérjen bocsánatot a kabinet címére tett kijelenté­seiért. Duray Miklóst megkérdeztük: eleget kíván-e tenni az elvárásnak, s kikértük a koalíciós partnerek álláspontját is. Uj Szó-összeállítás Duray Miklós, az Együttélés elnöke: - Én nem érzem, hogy a szóban forgó kijelentésem miatt bocsánatot kellene kér­nem, mert ezt megfontoltan, a helyzet ismeretében tettem. Teljesen egyértelmű, hogy Ji­chak Rabint azon politikai erők körébe tartozó személy gyilkolta meg, amelyek semmi­képpen nem akarnak egyezsé­get és megbékélést a paleszti­nokkal. Teljesen egyértelmű az is, hogy Szlovákiában ma azok az erők, amelyek semmi­képpen nem akarnak megbé­kélést a magyarokkal, ellen­kezőleg, fokozatos felszámolá­sukra törekednek, kormányon vannak. A párhuzam teljesen egyértelmű, nem tudom tehát, miért kellene elnézést kér­nem. A. Nagy László, az MPP elnö­ke: Duray Miklós kijelentései az (Folytatás a 3. oldalon) Történelmi találkozás A vietnami látogatáson tartózkodó Robert McNamara - aki 1961 és 1968 között volt Kennedy és Johnson védelmi minisztere - tegnap első ízben találkozott Vo Nguyen Giap tábornokkal, a viet­nami hadsereg volt fő stratégájával. Az AP jelentése szerint McNamara rögtön rákérdezett arra, hogy valójában mi is történt a Tonkini-öbölben 1964. augusztus negyedikén, amikor egy állítólagos észak-vietnami támadásról szóló jelentés miatt az Egyesült Államok fokozta háborús erőfeszítéseit. Giap elmondta, hogy nem történt semmiféle támadás. TA SR/AP

Next

/
Thumbnails
Contents