Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-30 / 277. szám, csütörtök

6 \ ÚJ SZÓ REGIO 1995. november 30. NYIRAGO TŐKETEREBES NANA FÜLEK Vármúzeumot terveznek A vár felújítására a napokban félmillió korona alapítványi támogatást kapott Fülek. Mivel az összeg csak az év végéig áll a város rendelkezésére, az önkormányzat kérvényezni fogja a pénz felhasználási határidejének a meghosszabbítását. A város ugyanis a legcélszerűbben szeretné felhasználni a támogatást. A nyitott Bebek-torony mindkét szintjén ajtókat es ablakokat kívánnak beszerelni, szerényebb vármúzeumot szeretnének berendezni, illetve megvásárolnának egy gyorsan összeállítható színpadot, hogy a várudvar gyakrabban nyújthasson lehetőséget kisebb rendezvények, hangversenyek szervezésére. Amennyiben az alapítvány nem fogadná el a város által javasolt időpontot a pénzösszeg felhasználására, a félmilliónak természetesen akkor is lesz helye a füleki várban. -kasTelegraf - Zselízen megjelenő lap GÖMORPANYIT Szerény, de biztos munkahely Amikor egy évvel ezelőtt a pelsőci Gemodev Kft. Gömörpanyiton bérbe vette a Jednota fogyasztási szövetkezettől a falu központjában levő volt vendéglőt, és az épületben egy kis varrodát létesített, több helybéli varrónőnek nyílt lehetősége arra, hogy a munkahelyekben nem bővelkedő vidéken helyben dolgozhasson. - Megörültünk akkor ennek a lehetőségnek - mondja a műszakvezető -, mert a panyiti Gemodev-részleg mostani tíz dolgozója akkor még munkanélküli volt, vagy gyermekgondozási szabadságát letöltve próbált munkát találni. A műszakvezető a szomszédos Beretkéről jár be, a többiek helybeliek. Az egykori vendéglői asztalok helyén ma tehát varrógépek állnak, s a varrónők reggel nyolctól délután négyig dolgoznak a műhelyben. - Mennyire elégedettek a munkával, a bérekkel? - kérdezem a műszakvezető hölgytől. - A dolgozóink közül mindenki tudja, hogy itt nagyon szorgalmasan kell varrni, ha keresni akarnak, mert a teljesítményünk szerint fizetnek bennünket. Ha van elég munka - s eddig még mindig volt -, akkor kereshetünk is. Meg vagyunk elégedve a jelenlegi helyzetünkkel, és eddig azok is meg voltak, akiknek a kész termékeket szállítjuk, mert a rendszeres minőség-ellenőrzések során nem tapasztaltak hiányosságokat. A régióban mindenki örül, ha el tud helyezkedni. Ha ezt szakmájában teheti, úgy nyilván még inkább. (ambrus) RIMASZOMBAT Véradók találkozója Kisebbfajta háziünnepségre kerül sor december 7-én a Rimaszombati Járási Hivatal nagytermében. A Vöröskereszt rimaszombati területi egyesülete ezen a délelőttön 177 véradót jutalmaz meg a hagyományokhoz híven Jánský-emlékéremmel. Idén első alkalommal adnak át gyémánt fokozatot. S mindjárt kettőt. Eddig két hölgy adományozott 60-60 alkalommal vért. (A férfiak 80 véradás után részesülhetnek a legmagasabb elismerésben.) matos, nagyobb vérhiányt eddig még nem tapasztaltak. Előfordult ugyan, hogy bizonyos vércsoport esetében segítségre szorultak, de mindig volt más vércsoportból többlet, amit cserébe felajánlottak. A járásban különféle módon igyekeznek bővíteni a véradók táborát. Az új tanévben a középiskolások között is versenyt írtak ki. Az a diák, aki légalább három véradót „szerez", sorsoláson vesz részt, és értékes díjat nyerhet. (farkas) Rajtuk kívül harmincan vehetik át a Jánský-érem arany fokozatát, negyvenöten az ezüst, százan pedig a bronz fokozatot. Mint arról Mária Majerčíková, a rimaszombati Vöröskeresztszervezet elnöke tájékoztatott, a járásban körülbelül 5 ezer véradót tartanak nyilván, s évente háromszázra tehető azoknak a száma, akik először adnak vért. A Rimaszombati járás kórházai azok közé az egészségügyi intézmények közé tartoznak, amelyekben a vérellátás folyaLegutoljára 1925-ben jelent meg újság Zselizen. Hetven évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a városnak újra legyen lapja. Ugyanis ez év szeptemberében magánkezdeményezésből született meg a Zselizen kiadott és kéthetente _ megjelenő Telegraf című lap, amely az Alsó-Garam-mentének és a környéknek a periodikuma. Kiadója a zselízi székhelyű TPV Kft. Főszerkesztője egy szimpatikus szlovák fiatalember, Anton Pižutný, aki azonkívül, hogy jártas a lapszerkesztésben, rádiós tapasztalatokkal is rendelkezik, sőt költőként is ismert. Jelenleg Selmecbányán él, onnét utazik szülővárosába, Zselizre. A Telegraf szerkesztőségében beszélgettünk a lap indulásáról. - Ugy éreztük, egyfajta vákuum keletkezett az Alsó-Garam-mente tájékoztatásában, s mi ezt az űri szeret nénk kitöJteni a Telegraf megjelentétésével. Célunk kimerítő tájékoztatást nyújtani a régió történéseiről és eseményeiről. Az újságírói etika tiszteletben tartásával igyekszünk kommentálni a történéseket, ami azt jelenti, mindenkinek egyforma teret biztosítunk a lapban - tekintet nélkül nemzetiségi, politikai és egyéb hovatartozására. A 12 oldallal indult és ma már 16 oldalon megjelenő újságban egy oldalon Déli Telegraf cím alatt jelennek meg magyar nyelven hírek, tudósítások. Mi több, ezen az oldalon Esztergomi Telegraf címmel Szűcs Katalin, az esztergomi levéltár munkatársa Zseliz és környékének múltjára vonatkozó ismertetéseket ad közre. - Nemzetiségileg vegyesen lakott területen élünk. Ez tény, amit a szerkesztőség nem kíván megkerülni. Pillanatnyilag csak egy oldalt tudunk szentelni a magyar nyelvű írásoknak, de mihelyt sikerül az oldalszámot növelni, egy oldallal a magyar rész is bővülni fog, melynek szerkesztésében eddig Kalló Béla volt nagy segítségemre. És itt említeném tudósítóink, Szalay János és Ottmár Gábor nevét - mondotta rövid beszélgetésünk végén a Telegraf főszerkesztője. B. GY. Csemadok-iroda Udvardon Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a Csemadok terjeszkedik, és új irodát nyit Udvardon. Pénzhiány miatt a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya költözik a várostól nyolc kilométerre fekvő nagyközségbe. Tehát január l-jétől nem Érsekújvár központjában, a Csemadok székházában, hanem az udvardi községi hivatalban dolgozik majd az egyetlen alkalmazott, Dániel Erzsébet titkár. A választmány eddig bérleti díjat fizetett a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének - egyébként az épület, amelyben még az év végéig működik a választmány, a város tulajdonát képezi -, erre azonban a jövőben már képtelen, ezért fogadta el az udvardi polgármesteri hivatal ajánlatát. Kéménd önkormányzata is rendelkezésre bocsátott volna helyiséget, de a területi választmány a nagy távolság miatt inkább Udvard mellett döntött. Januártól a választmány az öt munkanapból hármat Udvardon, kettőt pedig Párkányban tölt. -kmKétnyelvű istentisztelet Sörház épül A Lévai járás kis települései közé tartozik az alig 600 lélekszámú, túlnyomórészt magyarok lakta Nyírágó. Bene s Lajos polgármester tájékoztatása szerint a községben 12 magánvállalkozót, 15 magángazdát és 55 munkanélkülit tartanak nyilván. - Ebben az évben kezdtük el a vízvezeték kivitelezését. Egy része elkészült, most éppen szünetel a. munka, mert elfogyott a pénzünk. A lévai Aquamont Primo cég csak akkor hajlandó folytatni a vezeték építését, ha fizetünk. Ez nem is okozna gondot, feltéve, hogy az állami gazdaság és a mezőgazdasági szövetkezet kiegyenlíti a községgel szembeni tartozását. Az előbbi ugyan törlesztett valamicskét az adósságából, de még így is 650 ezer koronát tesz ki az elmaradás. Ennél jóval több, mintegy kétmillió korona a szövetkezet tartozása. Az elnök ígéretet tett arra, s ezt jegyzőkönyveztük, hogy az év végéig megkapjuk a pénzt. A továbbiakban a polgármester elmondta: az önkormányzat nem feledkezik meg a-nyugdíjasokról, de a legkisebbekről sem. Az előbbiek tisztálkodási feltételeinek a javítása céljából fürdőhelyiséget létesített, az óvodába járó húsz gyerek ellátásához pedig havonta 150-150 (kiscsoportosok esetében), illetve 75-75 koronával (nagycsoportosok) járul hozzá. Kétségtelenül Nyírágó nevezetessége lesz az átadás előtt álló sörház, ahol házi főzésű sörkülönlegességet fognak gyártani bajor recept alapján. A helybeli Sanzol-Bier Kft. sörfőzdéjének egyik társtulajdonosa, Fekete Zoltán elárulta, hogy még év vége előtt szeretnék megkezdeni a próbaüzemelést. (bodzsár) Andrássy-hagyaték a vasgyűjtőben Az utóbbi időben a keleti végeken egyre jobban elszaporodnak a „színes szarkák", ahogy itt nevezik őket. Ugyanis a hulladékanyag-felvásárolok a színesfémekért kínálják a legtöbb pénzt. így nem csoda, hogy a munkanélküli, de nem egy esetben a munkaviszonyban lévő „vas- és hulladékgyűjtők" leginkább a színesfémek felkutatására összpontosítanak, sőt olykor még műemlékrongálástól sem riadnak vissza. A tőketerebesi gróf Andrássy János egykori kastélyát, a legendás hírű Andrássy Katinka szülőházát (ma a járási honismereti múzeum működik itt) gondosan rendezett parkerdő övezi. A családfő a park keleti végében lévő mesterséges halastó partjára állíttatott családi sírboltot. A neogótikus stílusban épült mauzóleumban a családfőnek kijáró tisztelet jeleként a gróf bronzból készült mitikus figurákkal díszített - márványszarkofágja foglalja el a fő helyiséget. Ablakai csiszolt üvegből készültek, de az idők forgatagában kitöredeztek, s így elhárult az akadály a könnyű bejutás elől. A „gyűjtők" figyelmét elsősorban a bronzfigurák keltették fel. Drasztikus eszközökkel távolították el őket, majd felajánlották az egyik vasgyűjtő szervezetnek, amely jelentéktelen összegért nagy készséggel megvásárolta. Természetesen ma még csak a feltételezett rongálókról és felvásárlókról esik szó. Pontos kilétük, valamint a bronzból készült díszítőelemek holléte és sorsa ismeretlen. A tőketerebesiek műemléktisztelete azonban közismert. Annak ellenére, hogy a város költségvetése nagyon szűkös, a városatyák a minap úgy döntöttek, hogy pályázatot hirdetnek a szarkofágok és a díszítőelemek restaurálására. (katócs) Ady-hét Párkányban A párkányi magyar tannyelvű alapiskola idén már harmadik alkalommal rendezte meg az Ady-hetet. Ennek keretében a környező iskolák diákjainak részvételével irodalmi vetélkedőkre, néprajzi és rajzversenyre, népi hagyományok bemutatására került sor. Néprajzosok tartottak előadást a Párkány környékére jellemző bortermelésről és az adventi koszorúk készítéséről. Bálint Ernő igazgatótól megtudtuk: az iskola szeretné felvenni a költő nevét. Ezt már három éve szorgalmazzák, ám kérésük mind a mai napig süket fülekre talált. A párkányi alapiskola évek óta együttműködik az esztergomi József Attila Általános Iskolával, amely nagyszabású ünnepségeken emlékezik meg névadójáról, s rendszeresen meghívják a párkányi alapiskolásokat, akik ezt az Ady-héten viszonozzák. Minden évben azzal búcsúznak esztergomi barátaiktól, hogy a következő esztendőben már az Ady Endre Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulóiként hívják majd meg őket. Majd jövőre... K. M. Kis falu nagy tervek Nána harminc éven keresztül, 1960-tól 1990-ig Párkány részét képezte. 1990-ben aztán a jelenleg 1138 lakost számláló kisközség elszakadt a várostól, s most teljesen önállóan próbál megbirkózni a mindennapok gondjaival. - A kevés pénz jelenti a legnagyobb problémát egészít ki Drubits László polgármester, majd hozzáteszi: Azért van mivel büszkélkednünk. Első lépésként létrehozták a polgármesteri hivatalt. Befejezték a vízvezeték és a szennyvízcsatorna kivitelezését. A templomra új tető került, a temetőt bekerítették, kijavították az utakat. A faluban működik egy óvoda és egy kisiskola. A munkanélküliek a lakosság 16,4 %-át teszik ki. A község területén levő laktanya is foglalkoztat néhány helybelit. - A közeljövőben szeretnénk bevezetni a gázt - tér át a tervekre a polgármester. - Becsléseink szerint a költségek tízmillió koronára rúgnak. Tervezzük egy szeméttelep létrehozását, ahová tizenhat faluból lehetne hulladékot szállítani. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy ez legkésőbb 1997-ig megvalósul. Kórházat is szeretnénk működtetni két osztállyal, szülészettel és elsősegéllyel. Az épület már áll, csak a berendezés hiányzik. Szeretnénk mihamarabb befejezni a szennyvíztisztító állomás építését. Tervek tehát vannak szép számmal, csak legyen hozzá elég energiánk és kitartásunk, hogy meg is tudjuk valósítani őket. (kamoncza) Az MKDM füleki alapszervezetének társszervezésében ökumenikus istentiszteletre kerül sor karácsonykor a Vigadó nagytermében. A szertartáson ott lesznek a református, a katolikus és az evangélikus egyház képviselői, valamint cserkészek rövid műsort mutatnak be. A prédikációk szlovákul és magyarul hangzanak el, ugyanúgy kétlyet a tanítanak be. Mindebben csupán a^ a sajnálatos, hogy a városban, ahol az ilyen kétnyelvű rendezvényeknek természetesnek kellene lenniük, manapság már hírértékük van. F. 0. Boldogabb öregkorra vágytam.. (Méry Gábor felvétele)