Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-29 / 276. szám, szerda

6 I ÚJ SZÓ REGIO - HIRDETES 1995. november 29. Nyelvtörvény után - vidéken Csakis szlovákul! Bár a „külföldi" segítség is elkel: „Slovakia-szerte vásároljon a BILLA üzletekben - és már heute térjen be!" (Prikler László felvétele) VALAHOL GÖMÖRBEN Nyitják az ajtót... - Ezután hogy lesz? - kérdezi az idős néni az egyik gömöri kisközség polgármesterének irodájá­ban a nyelvtörvény elfogadása utáni napon. Mert .általában ide tér be „eligazításra". így tett annak idején a földtulajdon rendezésekor, s így tesz ­be-betérve a hivatalba - szinte mindig, ha apró­cseprő gondjaira, kérdéseire megoldást, választ keres. Meghallgatásra és segítségre talál a sok mindent vállaló polgármesternőnél. - Tetszik tud­ni, egyebek mellet úgy - mondja a falu elöljárója -, hogy itt, nálam, ebben az irodában nem lesz szabad magyarul beszélni. Az asszonykának szin­te eláll a lélegzete: - Itt, édes lelkem? - de még ki se mondja mindazt, amit hirtelen válaszolni sze­retne erre, amikor léptek hallatszanak. A fej­kendős néni az előbbi információt gyorsan feldol­gozva máris indul, hogy megnézze, vajon olyan ér­kezik-e, akitől nyelvügyben tartani kell. - Á, csak a Pista - szól vissza a polgármesternőnek. - Tőle nyugodtan beszélhetünk. (af) a vagyonjegyes privatizáció első hullámából származó részvények adásvétele üzletkötés reális időben részvények időszerű árfolyama osztalékok szétosztása Kereskedelmi helyek jegyzéke Banská Bystrica, Robotnícka 6, 088/72 81 17 Bardejov, nám. SNP 1, 0935/63 68 Bratislava, Krížna 4, 07/32 87 91 Bratislava, Miletičova 3, 07/201 84 45, 201 82 24 Bratislava, Budatínska 30, 07/83 21 32, 89 21 37 Dolný Kiififn, Matuškova 7, 0845/86 51 19 Dunajská Streda, Hlavná 21, 0709/52 29 88-9, 35-ös mellék Galanta, Mierové nám. 1, 0707/53 61 —— Humenné, Kukurelliho 60, 0933/675 71 Komárno, Dunajské nábr. 1. 0819/621 92 Košice, Werferova 3, 095/410 52 77, 52 71 Levice, Sládkovičova 2, 0813/279 66 Liptovský Mikuláš, ul. 1. Mája 724, 0849/212 58-9 Lučenec, Vajanského 7J, 0863/2+9 39, 68-as mellék Martin, Mudroňová 5, 0842/359 06 Michalovce, nám. Slobody 1, 0946/316 20 Nitra, Výstavná 1, 087/355 45, 327 48 Nové Zámky, T. C. Masaryka 1, 0817/287 88, 261 77 Poprad, Mnoheľova 26, 092/649 87 Považská Bystrica, Štefánika 148/27,0822/227 84 Prešov, Plzenská 2, 091/73 46 83 Prievidza, Bojnická cesta 93,0862/379 26, 374 93 Rožňava, Ul. zeleného stromu 10, 0942/277 72 Senica n. Myjavou, Hollého 750, 0802/52 76 Spišská N. Ves, Markušovská cesta 2, 0965/214 80 Topoľčany, Dr. Adamiho 5, 0815/32 70 15, 32 68 32 Trebišov, Kukučínova 184/1, 0948/72 48 53 Trenčín, Nám. SNP 6, 0831/53 65 10 Trnava, Rybníková 14, 0805/233 07, 463 96 Zvolen.-!. J iskru 0, 0855/215 33, 272 43 Žilina, Murgašova 2, 089/62 07 51-3 NE HABOZZON, JÖJJÖN EL KERESKEDELMI HELYÜNKRE LICE Érdeklődő minisztérium Lice község önkormányza­ta a nyelvtörvény parlamenti tárgyalásának a napján tilta­kozó levelet küldött, melyben a helyi képviselők kérték a törvényhozókat, ne foglalkoz­zanak a jogsértő, megalázó törvénnyel. Ez idő tájt több ilyen szellemben megfogal­mazott tiltakozás is eljutott Gömörből a szlovák parla­mentbe. És megint a Slo­venská Republika című lap járt elöl, amely „eredetiben" közölte az első oldalon a licei levelet - természetesen a „hozzá méltó" tálalásban. Nyilván kellemetlen dolog a gőgös hatalom szempontjá­ból, hogy a vidéki kisember sem ért egyet a megalázó for­mulákkal. A törvény elfogadá­sa után úgy tűnt, süllyesztőbe kerültek az ellenvéleménye­ket tükröző gondolatok, ám már másnap kiderült, hogy mégsem. Lice községi hivata­lában megszólalt a telefon, s egyenesen a kulturális mi­nisztériumból érdeklődtek azok iránt, akik felemelték szavukat. Meg hogy hányan is laknak magyarok a község­ben, és a képviselő-testület­ben mennyien is vannak? Kapták a választ, hogy 89 százalék, és az önkormány­zat is két képviselő kivételé­vel csupa magyarból áll. ­Nem volt hát hiábavaló „oda­szólni" - mondja egy bácsi. ­Legalább már ott is tudnak rólunk. A. F. Kell egy magyar - Nekünk szükségünk van egy magyar emberre, aki segít nekünk - mondja a vár alatti parkolóban a kocsiját javító magas-tátrai vál­lalkozó. - Eddig a csehektől hoztuk az árut, de ugyanúgy, ahogyan nekik, a magyaroknak is fizethetünk, és ők még közelebb is vannak hozzánk. Szeretnénk ott partnereket keresni, és ha megéri, náluk vásárolni az alapanyagot. Önök itt, délen biztos tudnának ebben se­gíteni. A megszólított gömöri emberke bólint: - Miért ne? (ambrus) BOGELLO Egyházmegyei tiltakozás Mitán megújultak a pres­bitériumok, múlt szerdán Bögellőn sor került a pozso­nyi református egyházme­gye rendkívüli közgyűlésé­re. A közgyűlés kimondta a megbízatási időszak lejár­tát, és új választások meg­tartását rendelte el. Ezzel összefüggésben a közgyűlés tagjai jelölteket állítottak az egyházmegyei, valamint a zsinati képvi­selői funkciókra. Most már az anyaegyházközségek presbitériumain van a sor, hogy szavazataikkal hat év­re kialakítsák az egyházme­gye tisztikarát, valamint képviselőket küldjenek a zsinatba. A közgyűlés egyhangú határozatot fogadott el, melyben tiltakozik az elfo­gadott nyelvtörvény ember­telen cikkelyei ellen, meg­békélésre és a másság tisz­teletére szólít fel. -akb­GORTVA-VÖLGYE Döntés a hovatartozásról Hétfőn Almágyban tanácskoztak a Gortva patak völgyében fekvő települések polgármesterei. Azoké a falvaké, ame­lyek az SZNT 1950. december 20-án hozott határozata alapján 1962-ig a Füleki Járáshoz tartoztak. (Ekkor a Füleki járás beolvadt a Losonciba.) A megbeszélésnek egyetlen témája volt: a résztvevők arról tárgyaltak, hogy Szlovákia új köz­igazgatási elrendezése után a te­lepülések az ország melyik ki­sebb területi egységéhez kíván­nak tartozni. A járási elöljárók legutóbbi országos tanácskozá­sán ugyanis egyebek között el­hangzott, hogy a települések egy része a maga módján bekapcso­lódhat a kisebb területi egységek kialakításába. Azok a falvak, amelyek a körzetek kialakítása­kor hátrányos helyzetbe kerültek, holnapig kérhetik átsorolásukat egy számukra kedvezőbb fek­vésű, elérhetőbb körzeti hivatal­hoz. Az almágyi tanácskozáson, amelyen az érintett vidék tizen­egy polgármestere vett részt, részletesen elemezték a jelenlegi és a várható lehetőségeket. Le­szögezték, hogy a Rimaszombati Körzeti Hivatal, ahová most tar­toznak, messze esik a falvaktól, ám a közlekedés szempontjából hamarabb elérhető, mint a lénye­gesen közelebbi Füleki Körzeti Hi­vatal. Mivel Fülek már a Losonci járás részét képezi, az ehhez a körzeti hivatalhoz való csatlako­zás azt jelentené, hogy ez a régió más járás irányítása alá tartozna, mint eddig. A polgármesterek kérdéseire Stanislav Jačmeník, a Losonci Já­rási Hivatal és Matúš Kučera, a Füleki Körzeti Hivatal elöljárója válaszolt. Elmondták, hogy a köz­lekedési problémák megoldha­tók, hasonlóképpen a vidéken működő egészségügyi intézmé­nyek és bankfiókok üzemelteté­sével kapcsolatos gondok is. A ta­nácskozáson jó néhány érv el­hangzott a Füleki Körzeti Hivatal mellett, ennek ellenére a polgár­mesterek nem döntöttek véglege­sen, melyik körzeti hivatalhoz kí­vánják községüket csatlakoztat­ni. Úgy határoztak, hogy rendkívü­li önkormányzati ülést hívnak össze, és legkésőbb holnap írás­ban értesítik döntésükről az érin­tett hivatalokat. (farkas) Harc a kábítószer ellen Ma már szinte minden utca­sarkon árulják. Az első cigaret­tát általában ingyen adják, a többiért viszont fizetni kell. A ná­lunk eddig leginkább elterjedt marihuanás cigaretta ára húsz és hatvan korona között mozog. Szlovákiában körülbelül ötvene­zerre tehető a drogfüggőségben szenvedők száma. A 15-17 évesek nyolc százaléka már ki­próbált valamilyen kábítószert. Annak érdekében, hogy ez a szám a jövőben csökkenjen ­bár ennek az ellenkezőjét jósol­ják -, országszerte kábítószer­ellenes programokat szervez­nek. Ennek keretében a múlt hé­ten az Érsekújvári járásban ká­bítószer-ellenes hetet tartottak. Érsekújvár, Nagysurány és Pár­kány közép- és alapiskoláiban szakemberek beszéltek a kábí­tószerekben rejlő veszélyekről. Bálint Ernőt, a Párkányi Ma­gyar Tannyelvű Alapiskola igaz­gatóját kérdeztük, hogyan kap­csolódtak be a kábítószer-elle­nes programba. - Egy egész napot szenteltünk ennek a problémának. A kábító­szerek okozta veszedelmeken kívül a felső tagozatosoknak be­széltünk még a környezetvéde­lemről, és volt egy egészségügyi előadás, amelyen főleg korunk pestisére, az AIDS-re összponto­sítottunk. Felhívtuk a gyermekek figyelmét a kábítószer-élvezet veszélyeire, arra, hogy milyen fontos számunkra az egészség­védelem, s rámutattunk, ahhoz, hogy egészségesen tudjunk élni, elengedhetetlenül fontos a tisz­ta környezet. Ezekről a témákról szakemberek bevonásával előadásokat tartottunk, majd pe­dig kötetlen beszélgetéseken te­hették fel kérdéseiket á diákok. • Ön szerint az ilyen előadá­sok, beszélgetések elérik a várt hatást, nevezetesen hogy a gyermek a későbbiekben ne nyúljon kábítószerhez? - Az a véleményem, hogy min­denképpen jó, ha a gyermek erről a problémáról - amelyről másutt, a televízióban, rádió­ban, újságokban már biztosan hallott, illetve olvasott - az isko­la falai között is beszéljünk. A szakemberek megpróbáltak fe­kete képet festeni a kábítósze­reknek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Ha a fiatal olyan közegbe jut, hogy kábító­szerrel kínálják, talán éppen egy ilyen előadáson elhangzottak jutnak az eszébe, és - nemet mond. Ha csak egy-két gyermek­kel fordul ez elő, már megérte. Én ezért tartom jónak az ilyen programokat. (kamoncza)

Next

/
Thumbnails
Contents