Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-28 / 275. szám, kedd

4 I ÚJ SZÓ EP - DOSSZIÉ 1995. november 28. LECKE NYUGATI VITASTÍLUSBÓL A SZLOVÁK PARLAMENTBEN Kényelmetlen kérdésekről - kulturáltan (?) A múlt héten az Európai Unió képviseletében Pozsonyban járt az Európa Parlament népes küldöttsége, hogy megpró­bálja tisztázni az erélyes nyugati figyelmeztetésekkel kivál­tott felháborodott kormánypárti reagálások okait. Más­felől a strasbourgi eurohonatyák részt vettek az EP és a szlovák parlament közös bizottságának alakuló ülésén, amely ezentúl évente kétszer találkozik. Az alábbi összeál­lítás az első ülésről készült, amellyel a nyugati stílusban ve­zetett vita légkörét kíséreltük meg visszaadni. No, meg azt is, hogy honi politikusaink mennyire tudtak alkalmazkodni ehhez a vitastílushoz. Ivan Gašparovič, DSZM, a parlament elnöke:... Felteszem a kérdést, hogy vajon a nyugati diplomaták és megfigyelők tisz­tában vannak-e a szlovákiai tör­ténelmi fejlődés lényegével, megértették-e változások tartal­mát és tudatosítják-e a szlovák sajátosságokat? A valamennyi nemzetre jellemző specifikumo­kat, amelyek minden államban megvannak és általánosan tisz­teletben tartják őket.... A nyuga­ti országok megértése és támo­gatása helyett azonban szünte­len figyelmeztetések, intelmek, demarsok élezik a szlovákiai helyzetet, amelyek ráadásul sok tekintetben pontatlanok, elferdí­tik a tényleges helyzetet, sőt, he­lyenként kifejezetten hazugságo­kat tartalmaznak. A nyugati or­szágok értesülései egyoldalúak, legalábbis olyan szempontból, hogy azok túlsúlyban a kormá­nyon kívüli pártoktól származ­nak. Valóban nagyon szokatlan, ha ezek a legitim kormányok nem a legitim szlovák kor­mánnyal keresik a kapcsolatot. ...Készek vagyunk tárgyilagos és a valós helyzetet tükröző demar­sok és figyelmeztetések elfoga­dására, s ezekről hajlandók is vagyunk vitázni. Ez a nyílt és konstruktív párbeszéd része, amelyben érdekeltek vagyunk és mi magunk is szorgalmazzuk. De a Szlovák Köztársaság szá­mára teljességgel elfogadhatat­lan a nyomásgyakorlás, az egyol­dalú, gyakran nem objektív infor­mációk átvétele, amelyek alap­ján az Európai Unió nem objektív következtetésekre jut Szlovákiá­ról. ... Már lassan kifogyok a bé­ketűrésből, amikor a végtelensé­gig kell ismételnem, hogy a De­mokratikus Unió mandátumait nem fenyegeti veszély és senki sem akarja őket kiebrudalni a parlamentből ... Kérdezem te­hát, tisztelt kollégák, vajon mi történt volna, ha egy ilyen fontos politikai dokumentum közzététe­le előtt bizonyos szabályokhoz tartották volna magukat, bizo­nyos nemzetközi konvenciókról nem is szólva. Mi történt volna, ha e féligazságok közzététele előtt konzultáltak volna e szuve­rén ország legitim módon meg­választott képviselőivel? Augustín Marián Húska, DSZM, a bizottság szlovák el­nöke: El kell mondanom, a szlo­vák társadalom többségének és demokratikusan választott legi­tim képviselőinek nézete szerint nem szerencsés dolog, ha egyol­dalú értesülések alapján gyám­kodással bábáskodással felérő nyomásgyakorlás tapasztalható. Herbert Bösch, az EP osztrák képviselője, a bizottság elnöke: Az önök EU-hoz benyújtott felvé­teli kérelme kapcsán foglalkoz­nunk kell néhány politikai, gaz­dasági és intézményes problé­mával, hogy segítsünk elhárítani bizonyos akadályokat. Az Euró­pai Unió minden társult ország­hoz teljesen egyformán viszo­nyul. ... Roberto Bermudez pozsonyi spanyol nagykövet: Az EU félre­érthetetlenül jelezte, hogy Szlo­vákiát olyan országként szeretné elkönyvelni, amely jogállam, s tiszteletben tartja az alkotmá­nyos jogokat és a demokratikus folyamatot, beleértve a médiák függetlenségének szavatolását. ... A privatizálást külföldi beruhá­zók bevonásával átlátható és ob­jektív módon kell folytatni. Jan Anderson, svéd képviselő az EP-ben: Svédország az Euró­pai Unió újdonsült tagja. Amikor kérelmeztük az EU-tagságot, ná­lunk szociáldemokrata kormány volt hatalmon, de a kormány és az ellenzék szorosan együttműködött. Amikor a csat­lakozási tárgyalások meg­kezdődtek, már más kormány volt hatalmon. Az én pártom, a szociáldemokrata ellenzékbe ke­rült. De mégis volt egy közös tö­rekvésünk, és együtt léptünk fel, amikor az Európai Unióval tár­gyaltunk. Rendkívül fontos a kor­mány és az ellenzék közös fellé­pése. Norbert Glante, Németország képviselője az EP-ben:A világért sem szeretnék önöknek bármit is diktálni, de nekünk is óriási gond­jaink voltak és tapasztalataimat szeretném megosztani. A mi par lamentünk valamennyi tagja be­kapcsolódott a privatizáció lebo­nyolításába. Annyit jelent ez, hogy az egész folyamat nyilvános ellenőrzés mellett zajlott.... A de­mokrácia azt jelenti, hogy mindig bizonyos kompromisszum eléré­sén kell fáradozni az ellenzéki pártokkal.... Hans Lindquist, Svédország EP-képviselője: Glante képvi­selő mondataihoz szeretnék kapcsolódni. Ő azzal fejezte be felszólalását, hogy hangsúlyozta a kormány és az ellenzék közötti jó együttműködés fontosságát. A lényeg az, hogy nagyon nyílt és szabad párbeszéd legyen a kor­mány és az ellenzék között. Ivan Šimko, KDM: A szlováki­ai helyzet kuriozitása, hogy a kor­mány programnyilatkozatának külpolitikai részét minden ellen­zéki párt támogatja, viszont a kormánykoalíció három pártja közül csak egy. ... A továbbiak­ban elsősorban azokról az ese­tekről szólok, amelyeknél úgy látjuk, hogy éppen azokat az ér­tékeket sértik meg, amelyek a szabad és demokratikus ország szempontjából alapvető fontos­ságúak és megítélésünk szerint okot szolgáltatnak demarsok és figyelmeztetések küldésére. ...Itt van az államfő és a miniszterel­nök közötti konfliktus kérdése, amely megítélésem szerint árt nekünk. Különféle akciókat szer­veznek az elnök lemondatására, többek között az államigazgatási szervekben. ...További gondot a médiák jelentik. El kell mondani, hogy az ellenzéki sajtóra gazda­sági nyomás nehezedik. Egy év­vel ezelőtt egy éjszaka kicserél­ték mindkét közszolgálati mé­dia, a tévé és a rádió tanácsát, s egyik testületbe se jutott be az ellenzék képviselője. Eduard Kukán, DU: Szlovákiá­ban korántsem mennek olyan rendben a dolgok, mint a koalí­ció állítja, bizonyítja ezt a parla­menti szervek felállása. Elég megemlíteni, hogy a parlament elnöke, 3 alelnöke, 12 bizottsági elnök és alelnök a kormánykoalí­ció képviselője. ... Ezért mon­dom, hogy jogos az Európai Par­lament nyugtalansága, mert ez nem egy szokványos helyzet, még a posztkommunista orszá­gokban sem. Nem beszélve ar­ról, hogy a titkosszolgálatot el­lenőrző szervben sincs az ellen­zéknek képviselője. Csáky Pál, MKDM: A Magyar Koalíció a figyelmeztetéseket hasznosaknak tartja. Úgy véljük, hogy a társulási szerződés értel­mében az Európai Unió részben társfelelősséget visel a szlováki­ai helyzet alakulásáért. ... A to­vábbiakban a szlovákiai magyar kisebbség helyzetére térek ki. A MK és a szlovákiai magyarság minimálisan 90 százalékának nevében beszélek, amikor azt mondom, hogy az utóbbi negy­ven évben sohasem volt ilyen rossz a nemzetiségi politika, mint jelenleg. ... Hadd szóljak e parlament slágertémájáról, a nyelvtörvényről. Ugyan 108 kép­viselő szavazott erre a törvényre, de meglehetősen erős lélektani nyomásra. Nemcsak a mi véle­ményünk, hanem a nemzetközi szervezetek értékelése szerint is rossz ez a törvény és felül kelle­ne vizsgálni. Az én ajánlásaim e tekintetben a következők: ezt a törvényt összhangba kell hozni az alkotmánnyal, a kisebbségi keretmegállapodással, valamint figyelembe kell venni az ET szak­értőinek és Max van der Stoel­nek, az EBESZ kisebbségi bizto­sának az ajánlásait. Peter Weiss, DBP: Nem osz­tom azt a nézetet, hogy nem volt, megfelelő kommunikáció és a demarsok váratlanul, derült égből villámcsapásként érkez­tek. Ez hosszabb fejlődés ered­ménye és figyelmeztető jelzés volt. Az államfő körül kavart bot­rány megoldásának legjobb módja a vita befagyasztása len­ne. ...A nyelvtörvény margójára annyit: a gond az, hogy az alkot­mánnyal összhangban párhuza­mosan nem lett elfogadva a ki­sebbségi nyelvhasználatot a hi­vatalos kapcsolatban szabályo­zó törvény. Bartolomej Kunc, SZNP: Egy sportklubban megkérdezték tőlem, milyen arányban fogadta el az EP határozatát Szlovákiáról. A rendelkezésünkre álló értesü­lések alapján azt feleltem, hogy alacsony arányban, semmikép­pen sem a többség szavazta meg. ... Hálás lennék kollégáim­nak az EP-ből, ha megmagyaráz­nák ezt... Herbert Bösch: Kunc úr, csak nagyon röviden. Önnek tudatosí­tania kell, hogy az Európa Parla­mentben mások a szokások és a szabályok. A Szlovákiát érintő ha­tározatot nagy többséggel sza­vazták meg, ugyanígy más ese­tekben is a nagy többség érvé­nyesült. Duka Zólyomi Árpád, Együtt­élés: Ellenzéki képviselőként nem tudok egyetérteni azzal a pozitív értékeléssel, amelyet Gašparovič elnök adott a politi­kai-társadalmi helyzetről. ... An­nakellenére, hogy a jelenlegi par­lamenti pártok kerültek ki győzte­sen a legutóbbi plurális és de­mokratikus választásokból, a tör­vényhozásban teljesen meg­szűnt létezni a parlamentáris de­mokrácia. ...Nemzeti, etnikai, sőt, gyakran a vallási felekezete­ket is polgárok megbízhatatlan csoportjának, az állam potenciá­lis ellenségeinek tartják. A nem­zetközi normák, emberjogi és ki­sebbségvédelmi dokumentumok szüntelen intenzív hangoztatása közben a gyakorlatban egészen más valósul meg. Ezzel ellentét­ben áll a kemény, kérlelhetetlen de szisztematikus politika: az alattomos fokozatos asszimilá­ció. David Haliam, Nagy-Britannia EP-parlamenti képviselője:...Két konkrét dolog okoz nekünk nagy gondot. Mert valóban aggasztó, hogy az elnök fiát elrabolták. Ilyesmivel nem akarunk együtt él­ni Európában, és fel vagyunk há­borodva azon, ami itt a nyelvtör­vény körül történik, illetve amiatt, hogyan viselkednek önök a ma­gyar kisebbséggel szemben. El kell mondanom, hogy az önök or­szágát nem az alapján fogják megítélni, miként jut kifejezésre a többség akarata, hanem ho­gyan tartják tiszteletben a ki­sebbségeik jogait. Tehát újra na­gyon kérném önöket, valóban jól gondolják meg, hogyan viselked­nek magyar fivéreikhez és leány­testvéreikhez, mivel az alkotmá­nyuk ugyan jól hangzik, de el kell, mondanom, hogy emiatt az EU­ban kétségbe vagyunk esve. Vladimír Mečiar, DSZM, mi­niszterelnök: Mindenkinek bará­ti jobbot nyújtottunk és együttműködést ajánlottunk, s aki akarta, ezt elfogadta.... Szlo­vákia külpolitikai irányultságát il­letően az Európai Unió társult tagja, s rendes tagságért folya­modott. Mindkét dokumentumot én írtam alá, és a kormány ezirá­nyú céljai változatlanok. Méghoz­zá annak ellenére, hogy az utóbbi napokban egyesek célzatosan azt terjesztették, hogy oroszba­rátra változik A szlovák parla­ment többségi elv alapján műkö­dik. Ez számos országban meg­szokott. Vajon szintén nem de­mokratikusaknak fogjuk tartani ezen államok parlamentjeit is? ...Ami az államfő és a többi alkot­mányos intézmények közötti kap­csolatot illeti, itt tényleg van fe­szültség, de egyúttal a demokrá­ciát bizonyítja, hogy minderről nyilvánosan beszélnek. Miért ne lehetne nyilvánosan értékelni és bírálni olyat, aki tisztségviselő eb­ben az országban? Ha a mérleg két serpenyőjébe rakjuk a jót és a rosszat, akkor azt hiszen nem állunk olyan rosszul. ... Meg kell tanulnunk hogy hazai dolgainkat idehaza oldjuk meg, a közös ügyeket pedig az európai szerve­zetekben. ...Mi tudjuk, hogy hova akarunk jutni. Tudjuk, miként, s azt is, hogy együtt. Csak a módot, hogy ezt közösen hogyan valósít­juk meg, ebben kell még megál­lapodnunk. Jan Anderson: Az én kérdé­sem a miniszterelnökhöz az, hogy elégedett-e a párbeszéddel az ellenzéket és az elnököt il­letően.? Ha nem, mit tesz ön e di­alógus javítása érdekében? Allan Macartney: Megtudhat­nánk, hogy mikor kerül elfoga­dásra a kisebbségi nyelvvédelmi törvény? Vladimír Mečiar: Teljesen egyetértek azzal, hogy hiányzik a párbeszéd. De nemcsak ez hi­ányzik. A tolerancia és a másik politikai nézete iránti tisztelet. A kormány nem utasítja el a párbe­szédet. A kereszténydemokra­táknak ezt többször felajánlot­tuk. Az ő politikai kultúrájuk olyan, hogy kézfogásra sem haj­landóak. A terekről azt üzenik ne­künk, hogy felakasztanak ben­nünket azért, hogy saját államot alapítunk. ...Egyetértek azzal, hogy vitatkozni kell a többi ellen­zékivel is, ha ők maguk képesek ilyen párbeszédre. ... Köszönöm önnek ezeket a szavakat, nagyon lényegbevágóak.... A parlament­ben megszavazott nyelvtörvény a szlovák nyelv használatát módo­sítja, nem pedig a kisebbsége­két. A kisebbségi joggyakorlás­ban semmi sem változik, ellen­kezőleg, a 20 százalékos határ megszűnik. Ez a kisebbségek ja­vára válik. Szlovákia el fogja fo­gadni a kisebbségi nyelvek char­táját, és vita folyik arról, hogy el kell-e fogadnunk egy törvényt a kisebbségi nyelvhasználatról, vagy marad a jelenlegi állapot, amikoris használatát különböző jogszabályok szavatolják. Ha a magyar nemzetiségű polgárok­nak az az érzése, vagy meggyőződése, hogy a nyelvtör­vény alkotmányellenes, akkor le­gitim módon az Alkotmánybíró­sághoz fordulhatnak. Ivan Šimko: A vitában itt több problémáról esett szó, köztük a titkosszolgá latok e llenőrzéséről. ...Miniszterelnök úr, ön még ezzel kapcsolatban nem mondott véle­ményt. Vladimír Mečiar: Amikor a par­lament szerveit választottuk, önök itt voltak egyáltalán? Ha ott­hon voltak, s nem pedig itt a ja­vaslattételnél és a szavazásnál, akkor ezért ne a kormányt okol­ják. A szervek akkor alakultak, amikor önök már elmentek a par­lamentből. Ha utólagos átalakí­tást szogalmaznak, ez is lehetsé­ges. Gabriel Palacka, KDM: Mi­niszterelnök úr, nem válaszolt Šimko kolléga kérdésére. Kibővíthető-e a szóban forgó szerv ellenzékiekkel? Vladimír Mečiar: A DBP kapott ajánlatot tőlünk a titkosszolgála­tot felügyelő szerv kibővítésére. Gondolkozzanak csak el azon, mi­ért nem a kereszténydemokra­ták? ... Igen ez a szerv kibővíthető ellenzéki képviselőkkel. A többi politikai megállapodás kérdése. FELDOLGOZTA: P. VONYIK ERZSÉBET Gyomormosás - európaiul Három nap Pozsonyban. Lecke volt ez mindenkinek. Kormánypártiaknak, ellenzékieknek és az Európa Parlament képviselőinek egyaránt. Az utóbbiak nem azért jöttek hozzánk, hogy kioktas­sanak, mi illik és mi nem Európa tőlünk nyugatabbra lévő országaiban. Nem is azért, hogy kipucolják politikusaink gyomrát, pedig néha ezt az érzést kel­tették kérdéseikkel, megjegyzéseikkel. Az Európai Unió és Szlovákia közös par­lamenti bizottságának létrehozása szá­mukra alkalom volt arra is, hogy megbi­zonyosodjanak: a szlovák vezetés szé­pítése ellenére igenis problémák van­nak mifelénk a demokrácia értelmezé­sével, valóban pattanásig feszült a helyzet az államfő és a kormányfő, illet­ve a kormánykoalíció pártjai és az el­lenzék között, s hogy térségünkben a kisebbségi jogoknak már a puszta fel­említése is ingerült reakciót vált ki. Lecke volt ez a három nap Ivan Gašparovičnak is, aki nyomban a kez­det kezdetén, a köszöntés után (vagy helyett?) alaposan beolvasott a vendé­geknek a demarsokért és az Európa Parlament figyelmeztetéseiért. Gašpa­rovič házelnök, aki nagyon jól érti a dip­lomácia nyelvét, bár ezt nem mindig mutatja ki, bizonyára sokáig nem felejti majd el a választ, melyet többen és többféle képpen megfogalmaztak - s ráadásul lényegesen finomabban, de félre nem érthető célzásokkal. Vladimír Mečiar is alighanem kényelmetlenül érezte magát a parlamentben - pedig ő mindössze két, vagy három órát töltött el az európai urak társaságában. S bár hangnemet változtatott - összehason­líthatatlanul békésebb volt, sőt: enged­te, hogy a szlovák ellenzékiek a vendé­gek füle hallatára kellemetlen kérdé­sekkel bombázzák őt. Mečiar nagy­lelkűen elvetette az Eva Garajová és Ľudmila Mušková DSZM-es képviselők által bedobott, a szlovák parlamentben oly gyakran alkalmazott „mentőövet": azonnal vessenek véget az időfecsérlő képviselői megjegyzéseknek és térje­nek vissza a felszólalásokhoz. Nos, e szokatlan nagyvonalúság ellenére a szlovák miniszterelnöknek nem sike­rült elkápráztatnia hallgatóközönségét. Voltak, akik ezt négyszemközti beszél­getés során el is árulták az újságírók­nak, no meg azt, hogy „felfigyeltek Mečiar ujabb csúsztatásaira", mert­hogy ebből is volt néhány. Mindez arra utal: ezek az európai urak bizony tudják, hogy - pestiesen szólva - hol folyik a Lánchíd. Önámítás tehát azt állítani róluk, hogy egy forrás­ból - a szlovák ellenzékiektől - szerzik be információikat térségünkről, s hogy nem hallgatják meg a másik felet, s a kormánypártiaknak nem adnak le­hetőséget a védekezésre, a „tények", a valós vagy vélt sérelmek megmagyará­zására stb. A strasbourgi honatyák há­romnapos itt-tartózkodásuk alatt egy­szer sem próbáltak vitába bonyolódni szlovák partnereikkel, ám megnyilatko­zásaikban egyértelműen és félre nem érthető módon megfogalmazták: a föld­rajzilag ugyan Európához tartozó Szlo­vákia csak akkor kaphat bebocsátást a klubba, ha politikai vezetése és lakos­sága őszintén gondolja a csatlakozást, s ennek érdekében áldozatokra is ké­pes. így is beletelik vagy 10-15 évbe, amíg az EU ilyen-olyan segélyprogram­A Pravda karikatúrája jai és dotációi révén behozhatjuk, vagy legalábbis csökkenthetjük a lemara­dást. S kell néhány év az EU-országok és lakosságának meggyőzésére, hogy az ő érdekük is az Unió bővítése. A Mečiar-kormány ugyan deklarálta a nyugati irányultságot, egyes megfi­gyelők mégis kérdésesnek tartják, va­jon a szavakat követik-e tettek is. GÁGYOR ALÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents