Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

[6]ÚJSró GUSZONA Szünetei a kőfejtés Guszona határában jelenleg három kőbánya található. Érthető tehát, hogy a község lakossága a mezőgazdasá­gon kívül leginkább a kőfej­téshez ért. Az emberek anya­gilag meglehetősen nehéz körülmények között élnek: a mezőgazdasági üzem milli­ókkal tartozik, csoda, hogy egyáltalán még nem jelen­tett csődöt. Bizonyos időszakokat kivéve a bányákban sem volt jobb a helyzet. Az országban, így a régióban is visszaesett az útépítés üteme, a kőbányákban csökkentették a ki­termelést. A Šandula-féle kőbányá­ban a politikai fordulatot követően még két műszakban harminc mun­kást foglalkoztattak. Fejtették, zúz­ták, szállították a követ - az utolsó hónapokban ingyen, mivel a cég huzamosabb ideig nem fizetett a munkáért. Később felmondott a dolgozóknak. Tavaly a Šandula cég nagy részét megvásárolta a zólyo­mi CMK vállalat, s még a múlt év októberében tizennégy alkalmazot­tal újra beindította a termelést a kőbányában. Az irányítással Vladi­mír Burešt bízták meg. - Harminc éve dolgozom a szakmában, de nem emlékszem hasonló esetre, mint amilyet a cégnél tapasztaltam - mondta, és ' egy papírlapot húzott elő a levéltár­cájából. - Nézze! Šandula úr alá­írásával igazolja, hogy 110 ezer koronával maradt adósom, szóval ennyi bén nem fizetett ki nekem. A Šandula-féle cégnél szakszen/eze ti alelnök voltam, ismertem a hely­zetet és a körülményeket, higgye el nekem, százak kaptak hasonló papirost. Persze a pecséttel ellá­tott „bizonylattal" nem oldhattunk meg semmit, mert a cégvezető semmilyen vagyonnal nem rendel­kezett. Minden ingó és ingatlan va­gyonát az édesapjára és volt fel­eségére íratta. A zólyomi CMK az év végéig kö­tött szerződést a munkásokkal, akik a vezető szerint azóta elége­dettek fizetésükkel. Ám a hetek gyorsan telnek, a munkaszerződé­sek egy hónap múlva lejárnak. A baggerkezelőé korábban - no­vember végén -, s ez lehetetlenné teszi a munka folytatását. - Havonta általában 9 ezer ton­na követ termeltünk ki, nyáron, amikor túlóráztunk, még többet is. És nem halmozódott fel a bányá­ban, minden mennyiségre szük­ség volt és van az útburkolással foglalkozó leányvállalatunknál. Ezért most reménykedünk, hogy a vállalat újra munkaszerződést köt velünk, márciusig megjavítjuk a gépeket, aztán folytatjuk a kitér melést - mondta végezetül Vladi­mír Bureš. (farkas) REGIO 1995. november 23. VAGSELLYE, VAGHOSSZUFALU Calibrával célba talál Bár kezemet a fülemre ta­pasztottam, mégis jól hallottam a hatalmas durranást. Nem is csoda, hiszen egy aránylag kicsi, zárt helyiségben, a vágsellyei Calíbra sportlőszergyártó kft. vághosszúfalui gyártóüzemében dörrent a fegyver. Valójában nem is fegyver, hanem egy tesz­telő berendezés, amelyen ép­pen Bohuslav Zemko üzemve­zető mutatta be, hogyan el­lenőrzik a Calibra termékeit, a sörétes patronokat. A néhány méter hosszú, úgynevezett tesz­telő alagútba helyezte a töl­tényt, majd meghúzta a ravaszt, és a berendezéshez kapcsolt számítógép képernyőjén máris olvashatók voltak a gyártmány paraméterei: a kezdősebesség, a szórás, a becsapódás erőssé­ge és több más adat. A gyártórészlegen két férfi sürgölődött a gépsor körül, a fu­tószalagon sorakozó világoszöld patronhüvelyekbe automata töltőfejek töltötték a puskaport és a sörétet, a másik részen a cégjelzés és a műszaki adatok kerültek a hüvelyre, a gépsor vé­gén pedig a kész patronokat mindjárt dobozokba csomagol­Dobozba kerülnek a patronok mi adta az ötletet a lőszergyár­táshoz? - Csehszlovákia kettéválásá­val Szlovákia teljesen sportlőszergyár nélkül maradt, mert ilyen terméket csupán egyetlen csehországi gyárban gyártottak. Mivel a másik társtu­lajdonossal, Lelovics Benedek­kel együtt vadászok vagyunk, és sok olaszországi vadász is­merősünk van, Olaszországban néztünk körül, és ott rendeltünk egy sörétes patronokat gyártó A puskapor-adagolás nagy figyelmet igényel ták. A gépsoron óránként akár három és félezer töltényt is ké­pesek gyártani, különböző töltőfejek alkalmazásával külön­böző típusokat. Egy másik, tága­sabb helyiségben raklapokon felhalmozva vár elszállításra a sokféle lőszer. Mikus Miklóstól, a cég egyik társtulajdonosától kérdeztem, gépsort. 1993 elején indult be az üzem, ma már több mint har­mincféle lőszert készítünk. A va­dászlőszer használata azonban idény jellegű, gyártása nem biz­tosít megfelelő mennyiségű munkát az egész évben, ezért azt tervezzük, hogy a közel­jövőben pisztolylőszert is kez­dünk gyártani. Az úgynevezett (A szerző felvételei) bemutató szériával már elké­szültünk, és a tervek szerint ki­lencmilliméteres pisztolyba min­denfajta lőszert gyártunk majd. A vághosszúfalui üzemben Bo­huslav Zemko a kezembe nyo­mott egy különös formájú, rövid patront. Ha el nem árulja, bizony ki nem találtam volna, hogy gu­miprojektillel töltött patront tartot­tam a markomban. Merthogy a belügyminisztérium sörétes kara­bélyokkal felszerelt rohamoszta­gait is a Calibra látja el lőszerrel, a valódi patronok mellett kétféle gumilövedékkel is. Az üzemve­zető elmagyarázta, hogy ez nem öli meg az embert, esetleg meg­sebesítheti, de mindenképpen nagyot üt rajta. Ezt saját tapaszta­latból állítja, mivel más „vállalko­zó" nem lévén, az üzemben rajta próbálták ki a rendbontók megfé­kezésére szánt lövedéket. A szlovákiai agyaggalamblö­vészek is a Calibra cég lőszerét használják, sőt a cégnek is van sportegyesülete, a Calibra Te­am. Az ifjúsági világbajnok, a kürti Varga Erik is a vágsellyei cég által gyártott lőszerrel ért el kiváló eredményeket. A Caiibra Ukrajnába, Magyarországra, Csehországba és Ausztriába is szállít termékeket, de a teljes gyártókapacitásnak így is csak a negyven százalékát használják fel. A tulajdonosok remélik, hogy a hamarosan piacra kerülő pisz­tolytöltényeikkel is olyan elége­dettek lesznek a vásárlók, mint a Calíbra-patronokkal. (gaál) PÁRKÁNY Jövőre kezdik a híd építését Az utóbbi hónapokban egyre kedvezőbb hírek érkeztek a Párkányt Esztergommal összekötendő Mária Valéria híd további sorsával kapcsolatban. Oravec Jánost, Párkány polgármesterét kérdez­tük, mi a helyzet a híd újjáépítésének ügyében. Már megszületett a döntés arról, hogy a vám­hivatal Szlovákia területén lesz. Pillanatnyilag folynak a tárgyalások a helyszín kiválasztásáról. A polgármester úgy tudja, hogy a jövő év tava­szán eldől, milyen cégeket bíznak meg az újjáépí­tési munkálatok elvégzésével. A tervek szerint a munkát 1996 nyarán kezdik, s ha minden jól megy, egy évvel később, tehát 1997 derekán, ugyanúgy, mint száz évvel korábban, Párkányt Esztergommal ismét Duna-híd köti majd össze. K. M. ERSEKUJVAR Baj van a hulladékkal Mondhatnánk így is: a szemét az utcán hever. Ha éppen a lá­bunk alatt van, odébbrúgjuk, egyébként tudomást sem ve­szünk róla. Meg akkor szoktunk dühöngeni, amikor megtelik a kuka, és a háztartási és egyéb hulladékot nem tudjuk hová helyezni. Meg akkor, amikor a szemételszállításért fizetünk. Ersekújvárott 1991-ben egy 110 literes kuka heti elszállításá­ért egy háztartásnak évente száz koronát kellett fizetnie. Ugyane­zért 1995-ben már 550 koronát. Csanda Endrét, Érsekújvár pol­gármesterét kérdeztük: • Miért ilyen drága a hulla­dék elszállítása a városban? - Az 1994-es év végén a váro­si hulladéktárolót be kellett zár­ni, mert egyszerűen megtelt. így a szemetet az Érsekújvártól har­minckét kilométerre fekvő Koltá­ra szállítjuk. Ebből adódik, hogy a szállítási költségek megnőttek. • Tervezik-e, hogy a jövőben a városhoz közelebb hoznak létre egy új telepet? - Nem. A hulladékot továbbra is Koltára fogjuk szállítani. Ugyan­is a körzeti hivatal arra kötelezett bennünket, hogy rekultiváljuk a volt szeméttelepet. Ez becslések szerint mintegy harmincötmillió koronás kiadást jelent a város­nak. Tehát teljesen lehetetlen, hogy egy új tárolót hozzunk létre, ami legalább ötvenmillió koroná­ba kerül, s ebbe még nem számol­tam bele a földterület megvásár­lásának költségeit. A jövőben sze­retnénk a biológiai és egyéb kerti hulladékból komposztot gyártani, itt a város területén, s azt talajjaví­tó anyagként árusítanánk. Ezáltal is kevesebb szemetet kellene Koltára szállítani, (kamoncza) KASSA Öregek tanácsa Csakúgy, mint több más országban, Szlovákiában is megalakult az Idős Szakértők Szövetsége. Tagjai tanácsadóként kívánnak részt venni komoly feladatok teljesítésében, megoldásában. Az ASE szö­vetség - szakágazatok szerint - önkormányzatoknak, vállalkozók­nak, cégeknek ajánlja fel segítségét. Mindenkinek, aki igényli a sok tapasztalattal rendelkező, segítőkész emberek munkáját. Az emlí­tett szervezetben dolgozni akaró egyének egyik területi összejövete­le ma délután lesz Kassán. (g-f) NAGYKÜRTÖS Kevesen vállalkoznak A Nagykürtösi járásban a ma­gas, 20 százalék körüli munka­nélküliség annak rovására is ír­ható, hogy a túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű vidéken nincsenek meg a kellő feltételek vállalkozások beindításához és eredményes fenntartásukhoz sem. Jól példázza ezt az is, hogy a járás lakosságának csupán elenyésző része, mintegy három százaléka vállalkozik. Á Nagy­kürtösi Körzeti Hivatalban Kata­rína Bogdániová az iparengedé­lyeket kiállító osztály vezetője. Tájékoztatása szerint ez év októ­ber végéig 1466 vállalkozót tar­tottak nyilván; az év tíz hónapja alatt 330 iparengedélyt adtak ki, viszont majdnem ugyan­annyian, 304-en adták vissza engedélyüket. Az iparengedélyezési osztály munkatársai 123 alkalommal tartottak ellenőrzést vállalko­zók körében. Az észlelt fogyaté­kosságok, illetve a vállalko­zásról szóló törvény rendelkezé­seinek megsértése miatt 54 esetben róttak ki kisebb-na­gyobb bírságot. (-dzsár) Kábeltévé Szimőn Az Érsekújvártól tizenöt kilométerre fekvő Szimőn országos viszonylatban is az elsők között vezették be a kábeltele­víziót. Mint azt Morvái Istvántól, a köz­ség polgármesterétől megtudtuk, 1992­ben háromszáz háztartásba vezették be a kábeltévét, később újabb háromszáz családi házat kapcsoltaiba hálózatra, így mára már a 850 háztartás közül hat­százban nézhetik a kábelen érkező műsorokat. Összesen tizenhét csator­nát. A kínálatban található a magyar, a szlovák, a cseh televízió két-két csator­nája, tíz szatellitadás és egy információs csatorna, amelyen keresztül a községi hivatal tájékoztatja a falu lakosságát az önkormányzati döntésekről, a képviselő­testület munkájáról és egyéb társadal­mi, kulturális rendezvényekről. A kábel­hálózat szerelését a breznóbányai szék­helyű Sens cég szakemberei végezték. -km­N AGYKAPO S Menedzserképzőtanfolyam a sikerért Nem vitás, a vállalkozók számos példaértékű adattal tudnának szol­gálni azzal kapcsolatban, hogy mi minden akadályozza sikeres tevé­kenységüket - jóllehet a piacgaz­daság írott és íratlan szabályait mindannyian ismerik. Részesei a folyamatoknak, saját bőrükön ta­pasztalják a változásokat. Valójá­ban miképp kell eljárni, hogy egy ki­sebb régióban némileg olajozottan működjön a piacgazdaság? Mit kell tudni ahhoz, hogy vállalkozásunkat siker koronázza? Ezeket a kérdése­ket Fuksz Sándor mérnöknek, a re­gionális vállalkozásfejlesztési ala­pítvány elnökének tettük fel annak kapcsán, hogy az alapítvány egyhe­tes szemináriumot szervez Nagyka­poson vállalkozók, polgármesterek és önkormányzati képviselők szá­mára. - A jelenlegi gazdasági folyama­tok azon résztvevői, akik az infor­mációk birtokában tudják, hogy mit hogyan és miért kell tenniük, mér­hetetlen előnnyel rendelkeznek az időszerű adatokkal nem rendel­kezőkkel, illetve azokkal szemben, akik csak szűkebb területek le­hetőségeit ismerik. A kapcsolatok felvételének, az információcseré­nek, magának az üzletnek, üzletkö­tésnek alapvető feltétele, hogy tud­junk egymás létezéséről. Ezek a gondolatok ösztönöztek bennünket arra, hogy a kapcsolatok építésé­hez - előbb régiónkon belül, majd országos viszonylatban is - átfogó segítséget, támogatást nyújtsunk a vállalkozóknak. • Mi az alapvető célja a decem­ber 4-én kezdődő egyhetes me­nedzserképző tanfolyamnak? - A német Friedrich Neumann Alapítvány szándéka, hogy Szlová­kiában a piacgazdaság megerősíté­se, a demokratikus átalakulás segí­tése céljából egy átképzési progra­mot honosít meg, amelyet a kis- és középvállalkozók részére dolgozott ki. Ezzel kapcsolatosan az alapít­vány a budapesti SZTÁV Rt.-vel, ma­gyarországi partnerével karöltve pályázatot hirdetett, amelyet mi nyertünk meg. Egyelőre a kidolgo­zott tananyag magyar nyelvű. Ezt vettük át, és dolgoztuk át helyi és szlovákiai viszonyainkra. Ezt a tan­anyagot ismertetjük itt, Nagykapo­son. A szerzők tolmácsolják a kis­és középvállalkozói tudnivalókat, il­letve az önkormányzatok gazdasági vezetőinek szánt adatokat. Itt lesz­nek azok az előadók is, akik a jövőben ezzel a témával szlovák kö­rökben foglalkoznak majd. A szlo­vák nyelvű előadásokat a követ­kező év elején kezdjük. • Köztudott, hogy a vállalkozá­sok a térségben nem érték el a kívánt szintet. Van remény, hogy ez a kezdeményezés új lendüle­tet ad a vállalkozásoknak? - Tudjuk, rengeteg gondot okoz a vállalkozóknak, a polgármesterek­nek, önkormányzatoknak, hogy oly­kor kénytelenek úgy vállalkozni, il­letve úgy kezelni a községi vagyont, hogy nincs megfelelő szakember a hátuk mögött, aki megfelelő ada­tokkal tudna szolgálni. Ezért az ő esetükben rövid, intenzív tanfolya­mokat tervezünk, hogy valamennyi­en megismerjék azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek alapján maguk is dönteni tudnak. Vegyünk alapul egy falut vagy kisvárost, ahol egy sor községi-városi tulajdonban lévő Szervezet működik (szolgáltató- és lakásgazdálkodási vállalatok stb.). Ezek mind önálló vállalkozások, amelyeket egytől egyig gazdaságo­san kellene működtetni. Azt hi­szem, ezekben a kérdésekben so­kat segíthet majd ez a szeminárium is - az önkormányzatoknak, vala­mint a már működő és majdani vál­lalkozásoknak egyaránt. (katócs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents