Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

2646 j Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 25. CHIRAC LAKA SUGYE Nincs eljárás A francia főváros főügyésze tegnap úgy döntött, nem lesz vizsgálat Jacques Chirac ál lamfő lakásügyében. A politi­kust hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolták, azzal, hogy Párizs főpolgármestere­ként neki is szerepe volt abban a tranzakcióban, amikor a fővá­ros egyik cége még a 80-as évek végén megvette az általa bérelt lakást addigi tulajdonosaitól. Ez utóbbiak ugyanis el akarták ad­ni ingatlanukat, s egy új tulajdo­nosnak jogában állt volna fel­mondani a bérleti szerződést, vagy alaposan megemelni az addigi, a piaci szintet meg sem közelítő lakbért. Az új tulajdonos feltűnően engedékeny volt Chi­rac iránt, miközben az adott cé­get a gazdasági érdekek éppen ennek ellenkezőjére sarkallták volna, hiszen az alacsony lakbér miatt számára így ez vesztesé­ges üzletnek bizonyult. Ugyanak­kor az is nyilvánvaló volt, hogy a francia kormányzat ellenőrzése alatt álló ügyészség nem fog eljá­rást indítani az államfő ellen az­után, hogy egy hónappal ezelőtt a kormányfő hasonló, s ráadásul nem pusztán az erkölcs, de a jog parancsaiba ütköző ügyét is eljá­rás nélkül zárta le. így azután a párizsi főügyész döntése nem is keltett meglepetést. Merénylet Groznijban Két nappal a Doku Zavgajev csecsen kormányfő ellen végre­hajtott merényletkísérlet után újabb nagy erejű robbanás rázta meg tegnap reggel Groznij köz­pontját. A detonáció egy halálos áldozatot követelt. Mint az Inter­fax jelentette, a robbanás a hétfői támadás helyszínének kö­zelében történt. Újabb francia atomrobbantás Franciaország a csendes­óceáni Mururoa-szigetén kedden újabb kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A töltet hatóereje a hivatalos bejelentés szerint nem érte el a 40 kilotonnát. MTI-Jelentés Franciaország szeptember ele­jén kezdte el - s a párizsi ígére­tek szerint legutolsó - nukleáris robbantássorozatát, s ennek ke­retében ez volt a 4. kísérlet. Jac­ques Chirac államfő eredeti beje­lentése szerint Franciaország összesen 8 robbantást hajtott volna végre. Az újabb hírek azon­ban már csak 6 kísérletről szól­nak, s az eddigi menetrend, az egymást gyorsan követő robban­tások arra utalnak, hogy a nem­zetközi tiltakozások miatt Párizs szeretné minél gyorsabban lezár­ni ezt az ügyet. Japán, Ausztrália és Új-Zéland nyomban elítélte az újabb rob­bantást. Ausztrália kormányfője, Paul Keating nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Franciaország továbbra is teljes mértékben fi­gyelmen kívül hagyja a térség la­Világszerte tiltakozást váltott ki a franciák 4. atomrobbantási kísérlete. Szöulban például „halálálarcos" környezetvédők tüntettek a francia nagykövetség közelében - rendőrfelügyelet mellett. TA SR/AP-f elvétel kosságának véleményét, érzése­it. A kontinensnyi állam külügymi­nisztere behivatta Franciaország canberrai nagykövetét, hogy hi­vatalos formában is tiltakozzék az újabb atomkisérlet végrehajtása reellen. Új-Zéland külügyminiszte­re ugyancsak hivatalába kérette a francia nagykövetet, s „teljesen elfogadhatatlannak" minősítette a francia atomkisérletet. Tiltako­zott a japán kormány is, Nagy-Bri­tannia viszont továbbra sem haj­landó" elítélni a francia kísérleti atomrobbantásokat - jelentette ki egy kormányszóvivő. Clinton gratulált Kwasniewskinek B ill Clinton kedden este telefon­beszélgetést folytatott Aleksander Kwasniewskivel, Lengyelország megválasztott államfőjével. Az amerikai elnök kezdeményezésé­re létrejött beszélgetés 10 percig tartott. Clinton gratulált Kwasni­ewskinek, a lengyel politikus pe­dig ugyancsak elismerését fejezte ki az USA elnökének a boszniai békeszerződés megkötésében játszott szerepéért. Mindketten ki­fejezték azon szándékukat, hogy a személyes találkozásig rendsze­res telefonkapcsolatot tartsanak. Clinton Lech Walesát is felhívta, s eszmecserét folytattak a választá­sok után kialakult lengyel belpoliti­kai helyzetről. Kwasniewski közben a Wale­sáttámogató katolikus egyházzal való megbékélést szorgalmazta. II. János Pál pápa segítségét is kérte a lengyelek megegyezésé­nek eléréhez. A megválasztott ál­lamfő La Stampa című lapban megjelent interjújában „üzent" a katolikus egyházfőnek. A CNN te­levíziónak adott interjúban „az egyház fontos szerepét" hangsú­lyozta a megbékélés megterem­tésében, amelyben „a párbeszéd és nem a harciasság, a szemben­állás eleme" játszana főszere­pet. Egyben úgy vélekedett, az egyház választási kampánya „os­toba" volt, ám hangsúlyozta, a po­litikai vezetésnek „normális kap­csolatai" lesznek az egyházzal. Végezetül kifejezte azt a remé­nyét, hogy Walesa túlteszi magát vereségén. A távozó államfő kam­pánystábja egyébként a választá­si eredmények meghamisításá­val vádolta meg Kwasniewskit, és jelentése szerint óvást nyújt be a legfelsőbb bírósághoz. A központi választási bizottsághoz is érkez­tek bejelentések a választás sza­bályainak megsértése miatt. A bi­zottság valamennyi ügyet ki fogja vizsgálni, s december 11-én nyi­latkozatottesz közzé a kihirdetett eredmény érvényességét, illetve a választás törvényességét il­letően. A beadványok többsége Kwasniewski iskolai végzettségé­nek megtévesztő feltüntetése és a kampánycsend megsértése mi­atttiltakozott. MTI ROMANIA Megbukott tervezet A román képviselőházban kedden másodszor is megbu­kott a Büntetőtörvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényjavas­lat, amely többek között az ide­gen országok nemzeti jelképei­nek az engedélyezett eseteken kívüli használatát is súlyos bün­tetésekkel sújtotta volna. Azok szavaztak a módosítások ellen, akik különböző cikkek végső szövegezésével nem értettek egyet. Az RMDSZ képviselői az „idegen országok zászlajának használatával, himnuszának el­éneklésével", a „nemzetgyalá­zással" és más hasonló cselek­ményekkel kapcsolatban előírt szigorú büntetések ellen foglal­tak állást, de a Szocialista Mun­kapárt honatyái azért voksoltak a tervezet ellen, mert nem értet­tek egyet azzal, hogy a homo­szexualitást csak nyilvános bot­rányokozás esetén büntessék. A román kormány közlemé­nyében „meglepetésének és aggodalmának" adott hangot és leszögezte, hogy így „rendkí­vül megnehezül a törvényelle­nes cselekedetek elleni küzdel­me". MTI Földrengés a Közel-Keleten MTI-hír A földrengésjelző állomások egymástól távoli szélső értékek között, a Richter-skálán 5,7-7,2 közötti erősségűre becsülték a közel-keleti térségben, köze­lebbről az Akabai-öbölben teg­nap reggel történt földrengést, amely a délutáni adatok szerint összesen hat áldozatot követelt. Kairót és környékét 5,7-es erősségű földrengés rázta meg, egy épület teljesen, kilenc régeb­bi építésű lakóház részben összeomlott a földmozgás követ­keztében. Nuveiba fürdőváros­ban 2 ember halt meg, Aszjut­ban a pánik hatására egy férfi ki­ugrott a 4. emeletről és szörnyet­halt. Izraelben és a Gáza övezet­ben 6,2-es erősségű földrengést mértek. A rengés károkat oko­zott Eilatban, a Vörös-tenger partján, egy turista, feltehetően szívrohamban, életét vesztette, és több helyi lakos könnyebben megsérült. Az izraeli hadsereg rádiója szerint három személyt szállítottak kórházba. Ajordániai hatóságok Akabából is károkról és két halottról számoltak be. A világ legismertebb földren­gésjelző központja a Colorado, Goldenben 7,2 erősségűnek mérte, a rengést. VILÁGHÍRADO Perry a NATO-tagságról A jelentkezők, köztük a balti államok felvétele a NATO-ba hosszabb folyamat lesz, néhány évig is eltart, s addig a belépni szándékozóknak teljesíteniük kell az ehhez szükséges feltételeket - ismertette az amerikai védelmi miniszter lettországi tv-nyilatkoza­tát az ITAR-TASZSZ. William Perry kifejtette: meggyőződése, hogy Oroszország nem fenyegeti sem a balti államokat, sem pedig más szomszédait. De a NATO sem fenyegeti Oroszországot, sem mosta­ni, sem pedig majdani, kibővített formájában. Perry véleménye sze­rint Oroszországnak aktívan részt kellene vennie a NATO békepart­nerségi programjában, és elfogadható lenne az a NATO-javaslat, hogy Oroszországgal hozzanak létre olyan, biztonsági kérdéseket taglaló konzultatív tanácsot, amelyben megvitathatnák és megold­hatnák az éppen időszerű problémákat. Csökken Vranitzky népszerűsége Franz Vranitzky osztrák kancellár másfél év alatt elveszítette min­den második szimpatizánsát. Ez derül ki abból a közvélemény-kuta­tásból, amelyet a „Der Standard" című lap ismertet. 1994 júliusá­ban, az Ausztria EU-tagságáról szóló népszavazás után a megkérde­zettek 57 százaléka választotta volna meg Vranitzkyt kancellárnak - ha erre módot adna az osztrák alkotmány. Jelenleg a válaszadók­nak csak a 29 százaléka tenné ugyanezt. Vranitzky még így is a leg­népszerűbb kancellárjelölt, Wolfgang Schüssel néppárti elnök he­tek óta tartja 22 százalékos mutatóját, Jörg Haider szabadságpárti politikus pedig egy hete ugyanazon az értéken áll, azaz a megkérde­zettek 14 százaléka látná őt szívesen a kancellári székben. Milosevics és a Nobel-békedíj A dél-szerbiai Nis szocialistái és városvezetői indítványozzák, hogy Milosevics szerb elnököt tüntessék ki Nobel-békedíjjal - jelen­tette a Nasa Borba című független lap. Az újság szerint a város kép­viselői úgy vélik, a szerb elnök a délszláv béke érdekében hozott ha­talmas erőfeszítéseiért érdemelné meg a kitüntetést. Brüsszelben tárgyalt a magyar külügyminiszter Magyarország kész engedélyezni, hogy területének déli részén NATO-csapatok vonuljanak át, amennyiben megszületik az erre vo­natkozó ENSZ-mandátum, és az észak-atlanti szervezet erre hivata­losan is felkéri az országot. Ezt Kovács László magyar külügyminisz­ter jelentette be, amikor a NATO brüsszeli központjában tárgyalt a tagországok nagyköveteivel. Skalický a kelet-európai privatizációról A kelet-európai országok privatizációs folyamatát nem lehet összehangolni - jelentette ki Jirí Skalický cseh privatizációs minisz­ter kedden, 12 térségbeli miniszter hétfői, budapesti találkozójáról beszámolva. Úgy vélte, minden országnak magának kell megolda­nia a magánosítás gondjait, mert a privatizáció foka ma már nemze­tenként eltérő. Csehország nem tudja elképzelni, hogy ez a folya­mat ne egymástól függetlenül menjen végbe, bár Prága is kívána­tosnak tartja a tapasztalatok rendszeres cseréjét. A miniszter sze­rint a privatizációs eszközök összehangolásának igénye elsősorban magyar és orosz részről vetődött fel a tanácskozáson. Megtalálták Luther Bibliáját Egy kutató megtalálta Luther Márton személyes Bibliáját. A Bibli­ában olyan jegyzetek találhatók, amelyek megmutatják, hogyan for­dította Luther az Új Testamentumot német nyelvre. A Bibliát egy portugál kutató fedezte fel, miközben Baden-Württemberg állam könyvtárát katalogizálta. A kutató kézzel írt jegyzeteket talált benne és összehasonlította azokat Luther ismert kézírásával. így került sor a Biblia azonosítására. A Bibliát az 1519-ben nyomtatták, 2 évvel azután, hogy Luther kiszögezte a wittenbergi templomkapura a tör­ténelmi 95 tézist, amely visszavonhatatlanul szembefordította őt a katolikus egyházzal. A nyomtatás időpontjából kitűnik, hogy Luther 1521-22-ben használta, amikor átültette az Új Testamentumot né­met nyelvre. Elutasított bizalmatlansági indítvány A spanyol parlament kedden késő este szavazott négy ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványáról és elutasította azt. Az ellen­zék Felipe González kormányfő eltávolítását, a parlament feloszla­tását és januári választások kiírását akarta elérni. A képviselők kö­zül 174-en a bizalmatlansági indítvány ellen 153-an pedig mellett szavaztak. MTI A boszniai béketeremtő erők felépítése A NATO által előkészületbe helyezett boszniai békete­remtő erők három nagylétszá­mú nemzetközi egységben csoportosulnának, amelyek­ben a derékhadat az amerikai, illetve brit, valamint francia egységek adnák. A katonai szövetség e három államán kí­vül a teljes béketeremtő erő létszámának 25 százalékáig Oroszország, számos muzul­mán, valamint kelet-európai ország járul hozzá. A katonák között, azonban különbséget kell tenni a Boszniában fegyve­res szolgálatot teljesítők és a háttérbázisokon logisztikai (hadtáp) támogatást adók kö­zött. Az AFP hírügynökség rész­letesen ismertette azokat az országokat, amelyek felajánlá­sokat tettek, bár az adott kato­nák számát és a felszerelések mennyiségét még nem ponto­sították. NATO-csapatok: Egyesült Államok - 20 ezer fő, ebből 12 ezer harci egység, Nagy-Britannia - 12 ezer fő, ebből 8 ezerfős harci kontingens, Franciaország - 10 ezer fő, ebből 7500 fős harci egység, Németország - 5 ezer fős hadtápalakulat, Olaszország ,2,100 fő, Spanyolország 1000 fő. Dánia, Portugália'. Belgium, Hollandia, és Luxemburg is felajánlott egységeket. Nem NATO-csapatok: Oroszország - 5000 főig, ennék három­negyede hadtápos, Csehország - 100,0 fő, Ukrajna, Lengyelor­szág, Szlovákia, Magyarország, Szlpypn.ia. Albánia, Ausztria - lo­gisztikai támogatás. Finnország, Svédország, Észtország. Litvá­nia. Pakisztán. Malajzia és Egyiptom is kátonákat küldene. 1 MTI Kárpátaljai kincsvadászok A bronzkor reneszánsza sö­pör végig Kárpátalján. A megyé­ben mindent leszerelnek, szét­vernek, ami rézből vagy más szí­nesfémből készült, s külföldre eladható. Az újkori „kincsvadá­szok" nem kímélik a modern be­rendezéseket sem, de kedvelt célpontjuknak mégis a szobrok és emlékművek számítanak. Szolyván például nemrég a vá­ros híres szülöttjének a szobrá­ból tulajdonítottak el jókora da­rabot, most a temető síremléke­iről veitek le vésővel réz díszít­ményeket. Októberben Bereg­szászon lopták el ismeretlenek a Mikes Kelement ábrázoló domborművet, mert az rézből készült. E hónapban Kárpátal­ján már két fiatal elszenesedett holttestét találták meg megás­feszültségű vezetékek tartóosz­lopain. Feltételezések szerint a rézhüzalokat akarták levágni, amikor halálos áramütés érte őket. MTI-Panoráma Az izraeli parlament 62:8 arányban, 38 tartózkodás mellett bizalmat szavazott Simon Peresz kormányáriak. A szavazás után Peresz letette a kormányfői esküt. Felvételünk a Munkapárt keddi ülésén készült: Peresz'Hirte­len a fejéhez kapott, amikor eszébe jutott, hogy elfelejtette ismertetni az új belügyminiszter nevét. T A SR/AP-f elvétel

Next

/
Thumbnails
Contents