Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

1995. november 2645. VÉLEMÉNY - TALLÓZÓ ÚJ SZ

Ó 5 1 A magyar kormány... (Folytatás az 1. oldalról) napirenden kívánjuk tartani ezt a kérdést, tehát a különböző szintű érintkezéseknél keressük a szlovák fél meggyőzésének lehetőségét. Ezen túl azokban a nemzetközi szervezetekben, melyeknek Magyarország és Szlovákia is tagja, illetve a tagság elnyerésére mindkét ország törekszik, ezeket a kérdéseket szintén fel lehet vetni. A kétoldalú és a nemzetközi szervezetekben tett lépéseket össze is lehet hangolni. Én rendkívül jónak tartanám, ha megtörténne az, amiről Horn Gyula miniszterelnök és Vladimír Mečiar miniszterelnök legutóbbi találkozóján beszélt, hogy a két ország együtt forduljon az ET-hez, kérve szakértőik közreműködését a helyzet rendezésében. Ennek elősegítését kezdeményezni óhajtom szlovák kollégámnál, Juraj Schenknél. • Az ET parlamenti közgyűlése a magyar kormány egyoldalú felvetése alapján is napirendjére tűzheti a nyelvtörvény ügyét. Ennek nyomán vizsgálat indulhat a kisebbségi jogokra vonatkozó ajánlások megtartására, amelyre Szlovákia felvételekor kötelezte magát. Ennek azonban csupán nyomásgyakorló hatása lehet, hiszen nem létezik szankciórendszer az ajánlások meg nem tartása esetére. Felmerül a kérdés: mit várhatunk az ET-től? - Ez valóban kérdés, hiszen az ET kezében nincsenek komoly kényszerítő eszközök. Volt már rá példa, hogy az ET viszonylag kemény intézkedéseket hozott egy-egy, a szervezet szabályait figyelmen kívül hagyó országgal szemben. Am látni kell azt is, hogy az ET alapvetően nem olyan szervezet, amely a kényszerre építené politikáját. Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra, illetve az Európa Parlamentre is. Az EU, mint ismeretes, - nem a nyelvtörvénnyel összefüggésben, hanem a demokrácia, a jogállamiság, a sajtó- és szólásszabadság tiszteletben tartása témakörében - két alkalommal is figyelmeztetést intézett Szlovákiához, ám a szlovák magatartás tudomásom szerint meglehetősen elutasító volt. Hasonló volta szlovák magatartás az Európa Parlament legutóbbi határozatával kapcsolatban is. Nagyon nagy megdöbbenést keltett Nyugat-Európa országaiban az a sajtóban megjelent hír, miszerint a miniszterelnök pártjának szóvivője a hitleri Németországhoz és a brezsnyevi Szovjetunióhoz hasonlította az Európa Parlamentet. Látjuk, hogy a nemzetközi közösség bizonyos dolgokban kifejezi nemtetszését, s látjuk azt is, hogy Szlovákia erre adott esetben elutasítóan reagál. Nem lehetnek ezért illúzióink, hogy egy Európa Tanács-i vélemény Szlovákiára azonnal kényszerítő erőként fog hatni. A dolog azoban nézetem szerint ennél összetettebb. A különböző nemzetközi szervezetek elfogadott normák, elvek alapján végzik tevékenységüket, és ezeket a követelményeket senki nem hagyhatja figyelmen kívül, aki Közép-Kelet-Európából ezekhez a szervezetekhez szeretne tartozni. Tartósan nem lehet szembehelyezkedni a nemzetközi közösséggel, mert ez végső soron az adott ország és az adott nép érdekeinek a kárára lenne. Én ebben látom a reményt. • Elméletileg létezik gyorsabb problémakezelési lehetőség is. Mivel a nyelvtörvény az oktatás és a művelődés terén is diszkriminálja a kisebbségeket, az Emberi Jogok Európai Konvenciója alapján Magyarország államok közti panaszos eljárást indíthatna, melynek döntése jogilag kötelező lenne. Számol Budapest ezzel a lehetőséggel? - Mivel a két ország kisebbségeinek helyzetét nagymértékben befolyásolja a két ország közti viszony légköre, ebben a pillanatban azt mondom: az lenne a jó, ha a nyelvtörvény tekintetében Magyarország nem egyoldalúan cselekedne , hanem együtt lépne fel Szlovákiával. Amíg van erre esély, nem nyilatkozom a további lépésekről. • Szlovákiában egyelőre jele sincs annak, hogy a kormánykoalíció önbírálatra készülne a frissen elfogadott nyelvtörvény tekintetében. Mečiar kormányfő szerint a magyar kormány magatartása ellentmond a magyar-szlovák alapszerződésnek, mely szerint a két országnak segítenie kell egymást az euro-atlanti integráció folyamatában. Számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a nyelvtörvénnyel kapcsolatos magyarországi bírálatot Pozsony ürügyként használja fel az alapszerződés ratifikálásának elutasítására? - A magyar-szlovák alapszerződés Szlovákiának ugyanúgy érdeke, mint Magyarországnak, ezért bízom abban, hogy hozzánk hasonlóan Szlovákia is ratifikálni fogja. A kormányfők által aláírt nemzetközi szerződések ratifikálása az adott ország szavahihetőségéről tanúskodik. Bízom abban, hogy Szlovákia ezzel pontosan tisztában van, és nem keres ürügyet a ratifikálás megtagadására. Magyarország egyébként semmilyen lépést nem tesz, ami Szlovákia euro-atlani integrációs törekvéseit fékezné vagy gátolná. Magyarország érdeke az. hogy szomszédaink közül minél többen csatlakozhassanak az euro-atlanti intézményekhez. Erre természetesen csak akkor van lehetőség, ha a tagsággal járó követelményeknek az egyes országok eleget tesznek. Kétségtelen, hogy mi nem tudjuk Szlovákia helyett a felvételi követelményeket teljesíteni. • Az euro-atlanti intézményekhez csatlakozni kívánó országok szempontjából fontosnak találom a Nyugat-Európai Unió főtitkárának múlt heti kijelentését, miszerint az EU-val társulási szerződést kötött közép-európai országoknak egy időben kellene belépniük az EU-ba és a NATO-ba. Reálisnak tartja ezt az elképzelést? - Én ezt egy kívánatos elképzelésnek tartom, melynek realitása természetesen országonként különböző. Vannak országok, amelyek a NATO-tagság követelményeit vélhetően előbb teljesítik, mint az EU-ét, s ez megtörténhet fordítva is. A két szervezetnél a csatlakozás követelményei csak részben azonosak. A NATO többek között azt a szempontot is figyelembe veszi, hogy az adott ország csatlakozása miként illik bele a térség egészének stabilitásába, s hogyan reagálna egy-egy adott ország csatlakozására Oroszország. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Oroszországnak bármely ország esetében vétójoga lenne, de a NATO mérlegeli ezt a körülményt is. Az említettek miatt annak van nagyobb lehetősége, hogy egy-egy ország ha akar, sem tud egyidejűleg csatlakozni mindkét szervezethez. Egy azonban biztos: nem csatlakozhat a jövőben az EUhoz egyetlen ország sem, amely nem kész a NATO-hoz csatlakozni, és a NATO tagja sem lehet olyan ország, amely nem törekszik az EU-tagságra. HORVÁTH GABRIELLA Ülésezett a legiszlatív tanács Tegnap Pozsonyban Katarína Tóthová vezetésével megtartotta 45. ülését a kormány jogalkotó tanácsa. Az ülésen a nemzetközi magánjogot és joggyakorlatot módosító törvénytervezet-javaslatot, valamint az ügyészek büntetőjogi felelősségét szabályozó törvény alapelveit vitatták meg. A tanács által megvitatott további törvényjavaslat kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák gyermekek idegenbe történő örökbefogadása esetén a külföldi országok bíróságai döntsenek. Minden második elítélt dolgozik A tavalyi év végén Szlovákiában 5801 jogerősen elítélt személyt tartottak a büntetés-végrehajtó intézetekben, közülük azonban csupán 2696-an dolgoztak, ami az elítéltek 54,72 százaléka. A szlovákiai elítéltek átlagkeresete 2220 korona, állította Dušan Porubec, a büntetés-végrehajtó testület szóvivője, aki elmondta, hogy a foglalkoztathatók listáján 4927 személyt tartanak nyilván, mivel a betegeket és időseket nem kényszeríthetik munkára. Az elítéltek általában közvetlenül a börtönben, illetve az azt körülvevő gazdaságban dolgoznak. VÁLASZ OLVASÓINKNAK Csalódás Gy. L: Az édesapám és a nagybátyám nemigen tartotta a rokonságot, habár én gyakran eljártam hozzá, hiszen nem volt családja, nem volt felesége, egyedül élt. Az utóbbi négy-öt évben, amikor Pozsonyban jártam főiskolára, már nemigen jutott erre Időm. A nagybátyám fél évvel ezelőtt meghalt. A lakásában csak valamiféle öreg bútorok maradtak, egy alighanem még a 70-es években vásárolt televízió, egy még régebbi rádió. A hagyatéki tárgyalást még nem Is tartották meg, de nekem már jött egy felszólítás a lakásgazdálkodási vállalattól, hogy a nagybátyám megközelítőleg 15 ezer koronával tartozik nekik, és mivel megtudták, hogy én vagyok az örökös, üríttessem ki a lakást, és fizessem ki az említett összeget, különben a bíróságra adnak engem. Mit tehetek ebben a helyzetben? Ellenőrizhetem az adósság kimutatását? Nem igazán értjük, hogy miért lenne ön az az örökös, akitől a hagyatéki tartozásokat követelni lehet, de nem kell megijedni, és egyelőre fölösleges lenne ellenőrizni a lakásgazdálkodási vállalat számláit, okmányait. Mindössze arról van sző, hogy a lakásgazdálkodási vállalat megpróbál pénzhez jutni. Mert ugye, ha ennek a vállalatnak olyan ügyes jogásza volt, aki ki tudta nyomozni, hogy ki az örökös, a Polgári Törvénykönyvben is „kinyomozhatta" volna azt a 470. paragrafust, amely az örökhagyó tartozásainak „örökléséről", átszállásáról szól. Az említett rendelkezés szerint az örökös csak a megszerzett hagyaték értékének összegéig tartozik felelősséggel az örökhagyó eltemetésével kapcsolatos kiadásokért, valamint az örökhagyó azon tartozásaiért, amelyek reá az örökhagyó halálával átszálltak. Mivel az örökös csak az átvett hagyaték értékének összegéig tartozik felelősséggel az ilyen tartozásokért, és mivel a nagybátyja vagyontalanul hunyt el (legalábbis az Ön által közölt adatok szerint), érdektelennek tartjuk a lakásgazdálkodási vállalat felszólítását, illetve olyan dolgokról van itt szó, amelyeket inkább a hagyatéki eljárásban kellene tisztázni (ám ennek ellenére a lakást kiürítheti, ha abból valamire igényt tartana). dr. G. D. BAUER EDIT: Hudec miniszter félretájékoztatott Ivan Hudec kultuszminiszter többször állította a nyelvtörvény körüli vitában, hogy Szlovákiában 34 törvény szabályozza a kisebbségek nyelvének használatát. Szerkesztőségünk többször fordult a tárca illetékeseihez azzal a kéréssel, hogy engedjenek betekinteni ezen törvények jegyzékébe, ám mindannyiszor elutasítás volt a válasz. Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője a mozgalom keddi sajtótájékoztatóján felfedte: az illetékesek olyan törvényeket is besorolnak a 34 közé, amelyekben egy szó sem esik a kisebbségi nyelvek használatáról. - A lista tartalmazza például a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az 1949-es kormánydekrétumot a német kisebbség állampolgárságának visszaállításáról, a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi egyezményt 1974-ből, az 1976-ban kihirdetett, a gazdasági-szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezményt, továbbá a színházakról szóló 1978-as törvényt, az iskolákról, a házszabályról szólókat, valamint diszkriminációt tiltó gyülekezési, egyesülési és petíciós törvényeket. Tizennégyes sorszámmal szerepel a listán a hivatalos nyelvről szóló törvény is. • Amit a most elfogadott nyelvtörvény hatályon kívül helyez. - Igen, de a jegyzéknek koránt sincs vége. Tartalmazza az emberi jogok és szabadságok alkotmánylevelét, a polgári és a büntető perrendtartást, de ami számomra a legmegdöbbentőbb, az 1993-ban megkötött cseh-szlovák alapszerződést, vagy a bíróságon kívüli rehabilitációról szóló törvényt, amelyet még a Szövetségi Gyűlés fogadott el. • Az utóbbiakban azonban egy szó sincs a kisebbségek jogairól vagy azok nyelvhasználatáról. - A kulturális minisztérium szerint ezek is ebbe a kategóriába sorolhatók. De a 34 jogszabály közé sorolják a foglalkoztatási törvényt is, amely mindössze a nemzetiségi, a faji és a nyelvi megkülönböztetést tiltja. Hogy teljes legyen a kép, tartalmaz a lista olyan specifikus törvényeket is, amelyek a kisebbségi nyelvek használatának egy szűk szeletét szabályozzák, ilyen a nevekről, a keresztnevekről, az anyakönyvről, a helységnevek jelöléséről szóló törvény, valamint a rádióról, a tévéről és az iskolaügyről szóló, amely a kisebbségek érdekéhez köti a nyelvhasználatot. Áz utóbbiakkal az a gond, hogy nincs egy olyan legiszlatív testület, amely jogosult lenne meghatározni, mi a kisebbség érdeke, és mi nem, s amely véleményét, nézetét kötelező érvényűnek tartanák. • Miként jutott hozzá a jegyzékhez? Kérdezem ezt azért is, mert mi a minisztériumban mindannyiszor süket fülekre találtunk. - Az információt egy, a hivatalos szervek által külföldön terjesztett propagandaanyagból merítettem (The Situation of the Hungarian Minority in the Slovak Republic - a Comparison with the International Documents), amely a kisebbségek szlovákiai helyzetét taglalja. • Tehát a miniszter hazudott? - Nem minősítem. Tény, hogy a miniszter félrevezető kijelentései alapján került a nyelvtörvény első paragrafusába, hogy a kisebbségek nyelvének használatát már törvények szabályozzák. Valójában csak nagyon kis részét szabályozzák jogszabályok, általános szabályozás nincs érvényben. Ennek fényében érthető az ET-szakértők álláspontja, hogy amennyiben Szlovákiában .már 34 törvény szól a kisebbségi nyelvekről, akkor az ország igazán elbír egyet az államnyelv használatáról is. Az ET szakértői nem feltételezik, hogy a miniszter nem mond igazat, állításainak ellenőrzésére pedig nincs módjuk. (gágyor) Jótékonysági est a CSEMADOK javára A CSEMADOK OV elnöksége októberben „Végveszélyben" címmel kiáltvánnyal fordult a szlovákiai magyarokhoz, közadakozásra kérve azokat, akik szívükön viselik kulturális örökségünk megmaradását. A CSEMADOK Komáromi Alapszervezete egy jótékonysági zenés kabaréest megrendezésével kíván bekapcsolódni az országos gyűjtésbe. A rendezvényre „MINDEN CSAK KOMÉDIA...!" címmel november 27-én, 18.00 órakor kerül sor a Komáromi Jókai Színházban. A jótékonysági est apropóján Bősi Szabó Lászlóval, az egyik legismertebb szlovákiai magyar nóta- és operetténekessel beszélgettünk, aki tavaly háromszáz versenyző közül került be a Duna Televízió által meghirdetett Dankó Pista Nótaverseny döntőjének legjobb hat előadója közé. Több televíziós és rádiós felvételt készítettek vele, gyakorta lép fel Budapesten, ahol legközelebb decemberben szerepel majd a Fővárosi Művelődési Házban rendezett Jákó Vera Nótaszínház műsorban. Úgy tűnik azonban, ő sem próféta a saját hazájában, hiszen Magyarországon jóval ismertebb, mint Szlovákia magyarlakta területein, és a Petőfi Rádióban is jóval gyakrabban szerepel, mint a Szlovák Rádió magyar adásában. Hogyan lesz valakiből a mai „diszkós világban" nótaénekes, amikor a nótázgatás már nem örvend akkora népszerűségnek, mint nagyszüleink idejében, és ön korántsem tartozik az idősek korosztályába? - A kezdetek kezdetén a bősi énekkarban énekeltem, aztán fokozatosan szerettem meg az operetteket, s végül, körülbelül öt éve a nótaénekléssel is foglalkozom. Két esztendeje tanulom az éneklést Budapesten, Kovács Gabriella énektanárnőnél, a nóta-előadásmódot pedig Miklósi József nótaénekessel gyakorolom. Előfordul, hogy hetente kétszer is Pestre utazom. Egy nótaénekes többnyire nem állandó kísérettel lép fel. Hogyan készül egy-egy fellépésre, és mekkora feladat egy-egy új zenekarhoz alkalmazkodni, illetve ki alkalmazkodik kihez? - Odahaza többnyire csak szövegtanulással foglalkozom, fürdőszobai éneklésektől, skálázástól megkímélem a családom. Kovács Gabriellával zongorakíséret mellett vesszük át a dalokat, ha jut rá idő, a zenekarral is próbálok, de ez ritkaságszámba megy. Eleinte ez gondot is okozott, de idővel beletanul az ember. Jobbára a zenészek is megismertek, és most már legtöbbször Oláh Kálmán kísér. Polgári foglalkozása szerint ön tanár, a bősi alapiskolában tanít. Éneket? - Éppen ez az érdekes; matematika-testnevelés szakos tanár vagyok, az éneklés inkább csak a hobbim. Talán ha korábban kezdtem volna foglalkozni az énekléssel, ha szülőhelyem, Tornaija közelében konzervatóriumot látogathattam volna, másként alakul a dolog. A komáromi jótékonysági koncerten szlovákiai művészek mellett budapestiek is fellépnek. Mi ismerjük a CSEMADOK áldatlan anyagi helyzetét, de ők talán nem annyira. Mégis vállalták a fellépést. - Tény, hogy cigányzenekarok ritkán játszanak „köszönömért", ők tulajdonképpen az én felkérésemre vállalták a szereplést, ami nagyon jólesett. Az itteni helyzettel pedig tisztában vannak, hiszen gyakran vendégszerepelnek Dél-Szlovákiában. • • • A hétfői jótékonysági estet a budapesti Ferkó István konferálja, fellép Lévay Dezső és népi zenekara Dunaszerdahelyről, Kolossy Piroska és Komlóssy József nóta- és operetténekesek Budapestről, Povinszkyné Bábi Elvira sanzonés kupiéénekes Rimaszombatból, valamint Sztrecskó József, aki kabaréval szórakoztatja majd a remélhetőleg szép számú közönséget. Belépők (80 korona) a Jókai Színház pénztáránál vásárolhatók,. a teljes bevételt a CSEMADOK bankszámlájára utalja át a rendezőség. (holop) Utasíthat-e az államfő CTK-hír Ennek a kérdésnek az eldöntésére kéri fel a szlovák kormány az Alkotmánybíróságot. A végrehajtó hatalom képviselői ugyanis alkotmányellenesnek tartják Michal Kováč államfő több kormánytaggal szemben támasztott követelését, mivel véleményük szerint a köztársasági elnök csupán részt vehet a kormány ülésén, illetve vezetheti azt, és jelentéseket kérhet az egyes kormánytagoktól, azonban nem utasíthatja a minisztereket valamilyen feladat elvégzésére. Mint ismeretes, Michal Kováč nemrégiben azt kérte Juraj Schenk külügyminisztertől, hogy juttasson el jegyzéket külföldre hurcolt fia hazahozatala érdekében. Ľudovít Hudek belügyminiszter pedig azt a feladatot kapta az elnöktől, hogy állapítsa meg, hány személyt vizsgáltak ki a rendőrség tagjai a DU petíciós íveivel kapcsolatban.