Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

1995. november 2645. VÉLEMÉNY - TALLÓZÓ ÚJ SZ Ó 5 1 A magyar kormány... (Folytatás az 1. oldalról) napirenden kívánjuk tartani ezt a kérdést, tehát a különböző szintű érintkezéseknél keressük a szlovák fél meggyőzésének le­hetőségét. Ezen túl azokban a nemzetközi szervezetekben, melyeknek Magyarország és Szlovákia is tagja, illetve a tagság elnye­résére mindkét ország törekszik, ezeket a kérdéseket szintén fel lehet vetni. A kétol­dalú és a nemzetközi szervezetekben tett lépéseket össze is lehet hangolni. Én rend­kívül jónak tartanám, ha megtörténne az, amiről Horn Gyula miniszterelnök és Vladi­mír Mečiar miniszterelnök legutóbbi talál­kozóján beszélt, hogy a két ország együtt forduljon az ET-hez, kérve szakértőik köz­reműködését a helyzet rendezésében. En­nek elősegítését kezdeményezni óhajtom szlovák kollégámnál, Juraj Schenknél. • Az ET parlamenti közgyűlése a magyar kormány egyoldalú felvetése alapján is napirendjére tűzheti a nyelvtörvény ügyét. Ennek nyomán vizsgálat indulhat a kisebbségi jogokra vonatkozó ajánlá­sok megtartására, amelyre Szlovákia fel­vételekor kötelezte magát. Ennek azon­ban csupán nyomásgyakorló hatása le­het, hiszen nem létezik szankciórend­szer az ajánlások meg nem tartása ese­tére. Felmerül a kérdés: mit várhatunk az ET-től? - Ez valóban kérdés, hiszen az ET kezé­ben nincsenek komoly kényszerítő eszkö­zök. Volt már rá példa, hogy az ET viszony­lag kemény intézkedéseket hozott egy-egy, a szervezet szabályait figyelmen kívül ha­gyó országgal szemben. Am látni kell azt is, hogy az ET alapvetően nem olyan szerve­zet, amely a kényszerre építené politikáját. Ugyanez vonatkozik az Európai Unióra, illet­ve az Európa Parlamentre is. Az EU, mint is­meretes, - nem a nyelvtörvénnyel össze­függésben, hanem a demokrácia, a jogál­lamiság, a sajtó- és szólásszabadság tiszte­letben tartása témakörében - két alkalom­mal is figyelmeztetést intézett Szlovákiá­hoz, ám a szlovák magatartás tudomásom szerint meglehetősen elutasító volt. Hason­ló volta szlovák magatartás az Európa Par­lament legutóbbi határozatával kapcsolat­ban is. Nagyon nagy megdöbbenést keltett Nyugat-Európa országaiban az a sajtóban megjelent hír, miszerint a miniszterelnök pártjának szóvivője a hitleri Németország­hoz és a brezsnyevi Szovjetunióhoz hasonlí­totta az Európa Parlamentet. Látjuk, hogy a nemzetközi közösség bizonyos dolgokban kifejezi nemtetszését, s látjuk azt is, hogy Szlovákia erre adott esetben elutasítóan re­agál. Nem lehetnek ezért illúzióink, hogy egy Európa Tanács-i vélemény Szlovákiára azonnal kényszerítő erőként fog hatni. A do­log azoban nézetem szerint ennél összetet­tebb. A különböző nemzetközi szervezetek elfogadott normák, elvek alapján végzik te­vékenységüket, és ezeket a követelménye­ket senki nem hagyhatja figyelmen kívül, aki Közép-Kelet-Európából ezekhez a szer­vezetekhez szeretne tartozni. Tartósan nem lehet szembehelyezkedni a nemzetkö­zi közösséggel, mert ez végső soron az adott ország és az adott nép érdekeinek a kárára lenne. Én ebben látom a reményt. • Elméletileg létezik gyorsabb probléma­kezelési lehetőség is. Mivel a nyelvtör­vény az oktatás és a művelődés terén is diszkriminálja a kisebbségeket, az Em­beri Jogok Európai Konvenciója alapján Magyarország államok közti panaszos el­járást indíthatna, melynek döntése jogi­lag kötelező lenne. Számol Budapest ez­zel a lehetőséggel? - Mivel a két ország kisebbségeinek hely­zetét nagymértékben befolyásolja a két or­szág közti viszony légköre, ebben a pillanat­ban azt mondom: az lenne a jó, ha a nyelv­törvény tekintetében Magyarország nem egyoldalúan cselekedne , hanem együtt lép­ne fel Szlovákiával. Amíg van erre esély, nem nyilatkozom a további lépésekről. • Szlovákiában egyelőre jele sincs annak, hogy a kormánykoalíció önbírálatra ké­szülne a frissen elfogadott nyelvtörvény tekintetében. Mečiar kormányfő szerint a magyar kormány magatartása ellent­mond a magyar-szlovák alapszerződés­nek, mely szerint a két országnak segíte­nie kell egymást az euro-atlanti integráció folyamatában. Számolnak azzal a le­hetőséggel, hogy a nyelvtörvénnyel kap­csolatos magyarországi bírálatot Pozsony ürügyként használja fel az alapszerződés ratifikálásának elutasítására? - A magyar-szlovák alapszerződés Szlo­vákiának ugyanúgy érdeke, mint Magyaror­szágnak, ezért bízom abban, hogy hozzánk hasonlóan Szlovákia is ratifikálni fogja. A kormányfők által aláírt nemzetközi szerződé­sek ratifikálása az adott ország szavahi­hetőségéről tanúskodik. Bízom abban, hogy Szlovákia ezzel pontosan tisztában van, és nem keres ürügyet a ratifikálás megtagadá­sára. Magyarország egyébként semmilyen lépést nem tesz, ami Szlovákia euro-atlani integrációs törekvéseit fékezné vagy gátol­ná. Magyarország érdeke az. hogy szomszé­daink közül minél többen csatlakozhassa­nak az euro-atlanti intézményekhez. Erre ter­mészetesen csak akkor van lehetőség, ha a tagsággal járó követelményeknek az egyes országok eleget tesznek. Kétségtelen, hogy mi nem tudjuk Szlovákia helyett a felvételi követelményeket teljesíteni. • Az euro-atlanti intézményekhez csatla­kozni kívánó országok szempontjából fontosnak találom a Nyugat-Európai Unió főtitkárának múlt heti kijelentését, misze­rint az EU-val társulási szerződést kötött közép-európai országoknak egy időben kellene belépniük az EU-ba és a NATO-ba. Reálisnak tartja ezt az elképzelést? - Én ezt egy kívánatos elképzelésnek tar­tom, melynek realitása természetesen or­szágonként különböző. Vannak országok, amelyek a NATO-tagság követelményeit vél­hetően előbb teljesítik, mint az EU-ét, s ez megtörténhet fordítva is. A két szervezetnél a csatlakozás követelményei csak részben azonosak. A NATO többek között azt a szem­pontot is figyelembe veszi, hogy az adott or­szág csatlakozása miként illik bele a térség egészének stabilitásába, s hogyan reagálna egy-egy adott ország csatlakozására Orosz­ország. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Oroszországnak bármely ország eseté­ben vétójoga lenne, de a NATO mérlegeli ezt a körülményt is. Az említettek miatt annak van nagyobb lehetősége, hogy egy-egy or­szág ha akar, sem tud egyidejűleg csatla­kozni mindkét szervezethez. Egy azonban biztos: nem csatlakozhat a jövőben az EU­hoz egyetlen ország sem, amely nem kész a NATO-hoz csatlakozni, és a NATO tagja sem lehet olyan ország, amely nem törekszik az EU-tagságra. HORVÁTH GABRIELLA Ülésezett a legiszlatív tanács Tegnap Pozsonyban Katarína Tó­thová vezetésével megtartotta 45. ülését a kormány jogalkotó tanácsa. Az ülésen a nemzetközi magánjogot és joggyakorlatot módosító törvényter­vezet-javaslatot, valamint az ügyészek büntetőjogi felelősségét szabályozó törvény alapelveit vitatták meg. A ta­nács által megvitatott további törvény­javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy szlovák gyermekek idegenbe tör­ténő örökbefogadása esetén a külföl­di országok bíróságai döntsenek. Minden második elítélt dolgozik A tavalyi év végén Szlovákiában 5801 jogerősen elítélt személyt tar­tottak a büntetés-végrehajtó intéze­tekben, közülük azonban csupán 2696-an dolgoztak, ami az elítéltek 54,72 százaléka. A szlovákiai elítél­tek átlagkeresete 2220 korona, állí­totta Dušan Porubec, a büntetés-vég­rehajtó testület szóvivője, aki el­mondta, hogy a foglalkoztathatók lis­táján 4927 személyt tartanak nyil­ván, mivel a betegeket és időseket nem kényszeríthetik munkára. Az el­ítéltek általában közvetlenül a bör­tönben, illetve az azt körülvevő gaz­daságban dolgoznak. VÁLASZ OLVASÓINKNAK Csalódás Gy. L: Az édesapám és a nagybátyám nemigen tartotta a rokonsá­got, habár én gyakran eljártam hozzá, hiszen nem volt családja, nem volt felesége, egyedül élt. Az utóbbi négy-öt évben, amikor Po­zsonyban jártam főiskolára, már nemigen jutott erre Időm. A nagy­bátyám fél évvel ezelőtt meghalt. A lakásában csak valamiféle öreg bútorok maradtak, egy alighanem még a 70-es években vásá­rolt televízió, egy még régebbi rádió. A hagyatéki tárgyalást még nem Is tartották meg, de nekem már jött egy felszólítás a lakás­gazdálkodási vállalattól, hogy a nagybátyám megközelítőleg 15 ezer koronával tartozik nekik, és mivel megtudták, hogy én vagyok az örökös, üríttessem ki a lakást, és fizessem ki az említett össze­get, különben a bíróságra adnak engem. Mit tehetek ebben a hely­zetben? Ellenőrizhetem az adósság kimutatását? Nem igazán értjük, hogy miért lenne ön az az örökös, akitől a ha­gyatéki tartozásokat követelni le­het, de nem kell megijedni, és egyelőre fölösleges lenne el­lenőrizni a lakásgazdálkodási vál­lalat számláit, okmányait. Mind­össze arról van sző, hogy a lakás­gazdálkodási vállalat megpróbál pénzhez jutni. Mert ugye, ha en­nek a vállalatnak olyan ügyes jogá­sza volt, aki ki tudta nyomozni, hogy ki az örökös, a Polgári Tör­vénykönyvben is „kinyomozhatta" volna azt a 470. paragrafust, amely az örökhagyó tartozásainak „örökléséről", átszállásáról szól. Az említett rendelkezés szerint az örökös csak a megszerzett hagya­ték értékének összegéig tartozik felelősséggel az örökhagyó elte­metésével kapcsolatos kiadáso­kért, valamint az örökhagyó azon tartozásaiért, amelyek reá az örök­hagyó halálával átszálltak. Mivel az örökös csak az átvett hagyaték értékének összegéig tartozik fe­lelősséggel az ilyen tartozásokért, és mivel a nagybátyja vagyontala­nul hunyt el (legalábbis az Ön által közölt adatok szerint), érdektelen­nek tartjuk a lakásgazdálkodási vállalat felszólítását, illetve olyan dolgokról van itt szó, amelyeket in­kább a hagyatéki eljárásban kelle­ne tisztázni (ám ennek ellenére a lakást kiürítheti, ha abból valamire igényt tartana). dr. G. D. BAUER EDIT: Hudec miniszter félretájékoztatott Ivan Hudec kultuszminiszter többször állította a nyelvtörvény körüli vi­tában, hogy Szlovákiában 34 törvény szabályozza a kisebbségek nyel­vének használatát. Szerkesztőségünk többször fordult a tárca illetéke­seihez azzal a kéréssel, hogy engedjenek betekinteni ezen törvények jegyzékébe, ám mindannyiszor elutasítás volt a válasz. Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője a mozgalom keddi sajtótájékoztató­ján felfedte: az illetékesek olyan törvényeket is besorolnak a 34 közé, amelyekben egy szó sem esik a kisebbségi nyelvek használatáról. - A lista tartalmazza például a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az 1949-es kormánydekrétumot a német kisebbség állampolgárságá­nak visszaállításáról, a faji megkü­lönböztetés elleni nemzetközi egyez­ményt 1974-ből, az 1976-ban kihir­detett, a gazdasági-szociális és kul­turális jogokról szóló nemzetközi egyezményt, továbbá a színházakról szóló 1978-as törvényt, az iskolák­ról, a házszabályról szólókat, vala­mint diszkriminációt tiltó gyülekezé­si, egyesülési és petíciós törvénye­ket. Tizennégyes sorszámmal szere­pel a listán a hivatalos nyelvről szóló törvény is. • Amit a most elfogadott nyelvtör­vény hatályon kívül helyez. - Igen, de a jegyzéknek koránt sincs vége. Tartalmazza az emberi jogok és szabadságok alkotmányle­velét, a polgári és a büntető per­rendtartást, de ami számomra a leg­megdöbbentőbb, az 1993-ban meg­kötött cseh-szlovák alapszerződést, vagy a bíróságon kívüli rehabilitáció­ról szóló törvényt, amelyet még a Szövetségi Gyűlés fogadott el. • Az utóbbiakban azonban egy szó sincs a kisebbségek jogairól vagy azok nyelvhasználatáról. - A kulturális minisztérium sze­rint ezek is ebbe a kategóriába so­rolhatók. De a 34 jogszabály közé sorolják a foglalkoztatási törvényt is, amely mindössze a nemzetisé­gi, a faji és a nyelvi megkülönböz­tetést tiltja. Hogy teljes legyen a kép, tartalmaz a lista olyan specifi­kus törvényeket is, amelyek a ki­sebbségi nyelvek használatának egy szűk szeletét szabályozzák, ilyen a nevekről, a keresztne­vekről, az anyakönyvről, a helység­nevek jelöléséről szóló törvény, valamint a rádióról, a tévéről és az iskolaügyről szóló, amely a kisebb­ségek érdekéhez köti a nyelvhasz­nálatot. Áz utóbbiakkal az a gond, hogy nincs egy olyan legiszlatív testület, amely jogosult lenne meghatározni, mi a kisebbség ér­deke, és mi nem, s amely vélemé­nyét, nézetét kötelező érvényűnek tartanák. • Miként jutott hozzá a jegyzék­hez? Kérdezem ezt azért is, mert mi a minisztériumban mindannyi­szor süket fülekre találtunk. - Az információt egy, a hivatalos szervek által külföldön terjesztett propagandaanyagból merítettem (The Situation of the Hungarian Mi­nority in the Slovak Republic - a Comparison with the International Documents), amely a kisebbségek szlovákiai helyzetét taglalja. • Tehát a miniszter hazudott? - Nem minősítem. Tény, hogy a miniszter félrevezető kijelentései alapján került a nyelvtörvény első paragrafusába, hogy a kisebbségek nyelvének használatát már törvé­nyek szabályozzák. Valójában csak nagyon kis részét szabályozzák jog­szabályok, általános szabályozás nincs érvényben. Ennek fényében érthető az ET-szakértők álláspontja, hogy amennyiben Szlovákiában .már 34 törvény szól a kisebbségi nyel­vekről, akkor az ország igazán elbír egyet az államnyelv használatáról is. Az ET szakértői nem feltételezik, hogy a miniszter nem mond igazat, állításainak ellenőrzésére pedig nincs módjuk. (gágyor) Jótékonysági est a CSEMADOK javára A CSEMADOK OV elnöksége októberben „Végveszélyben" címmel kiáltvánnyal fordult a szlovákiai magyarokhoz, köz­adakozásra kérve azokat, akik szívükön viselik kulturális örökségünk megmaradását. A CSEMADOK Komáromi Alapszervezete egy jótékonysági zenés kabaréest megren­dezésével kíván bekapcsolódni az országos gyűjtésbe. A rendezvényre „MINDEN CSAK KOMÉDIA...!" címmel no­vember 27-én, 18.00 órakor kerül sor a Komáromi Jókai Színházban. A jótékonysági est apropóján Bősi Szabó Lászlóval, az egyik legismertebb szlovákiai magyar nóta- és operetténekessel be­szélgettünk, aki tavaly három­száz versenyző közül került be a Duna Televízió által meghir­detett Dankó Pista Nótaver­seny döntőjének legjobb hat előadója közé. Több televíziós és rádiós felvételt készítettek vele, gyakorta lép fel Budapes­ten, ahol legközelebb decem­berben szerepel majd a Főváro­si Művelődési Házban rende­zett Jákó Vera Nótaszínház műsorban. Úgy tűnik azonban, ő sem próféta a saját hazájá­ban, hiszen Magyarországon jó­val ismertebb, mint Szlovákia magyarlakta területein, és a Petőfi Rádióban is jóval gyak­rabban szerepel, mint a Szlo­vák Rádió magyar adásában. Hogyan lesz valakiből a mai „diszkós világban" nótaénekes, amikor a nótázgatás már nem örvend akkora népszerűség­nek, mint nagyszüleink idejé­ben, és ön korántsem tartozik az idősek korosztályába? - A kezdetek kezdetén a bősi énekkarban énekeltem, aztán fokozatosan szerettem meg az operetteket, s végül, körülbelül öt éve a nótaénekléssel is fog­lalkozom. Két esztendeje tanu­lom az éneklést Budapesten, Kovács Gabriella énekta­nárnőnél, a nóta-előadásmódot pedig Miklósi József nótaéne­kessel gyakorolom. Előfordul, hogy hetente kétszer is Pestre utazom. Egy nótaénekes többnyire nem állandó kísérettel lép fel. Hogyan készül egy-egy fellépés­re, és mekkora feladat egy-egy új zenekarhoz alkalmazkodni, illetve ki alkalmazkodik kihez? - Odahaza többnyire csak szövegtanulással foglalkozom, fürdőszobai éneklésektől, ská­lázástól megkímélem a csalá­dom. Kovács Gabriellával zon­gorakíséret mellett vesszük át a dalokat, ha jut rá idő, a zene­karral is próbálok, de ez ritka­ságszámba megy. Eleinte ez gondot is okozott, de idővel be­letanul az ember. Jobbára a ze­nészek is megismertek, és most már legtöbbször Oláh Kál­mán kísér. Polgári foglalkozása szerint ön tanár, a bősi alapiskolában tanít. Éneket? - Éppen ez az érdekes; ma­tematika-testnevelés szakos tanár vagyok, az éneklés in­kább csak a hobbim. Talán ha korábban kezdtem volna foglal­kozni az énekléssel, ha szülőhelyem, Tornaija közelé­ben konzervatóriumot látogat­hattam volna, másként alakul a dolog. A komáromi jótékonysági koncerten szlovákiai művészek mellett budapestiek is fellép­nek. Mi ismerjük a CSEMADOK áldatlan anyagi helyzetét, de ők talán nem annyira. Mégis vállalták a fellépést. - Tény, hogy cigányzeneka­rok ritkán játszanak „köszönö­mért", ők tulajdonképpen az én felkérésemre vállalták a sze­replést, ami nagyon jólesett. Az itteni helyzettel pedig tisztában vannak, hiszen gyakran ven­dégszerepelnek Dél-Szlovákiá­ban. • • • A hétfői jótékonysági estet a budapesti Ferkó István konfe­rálja, fellép Lévay Dezső és né­pi zenekara Dunaszerda­helyről, Kolossy Piroska és Komlóssy József nóta- és ope­retténekesek Budapestről, Po­vinszkyné Bábi Elvira sanzon­és kupiéénekes Rimaszombat­ból, valamint Sztrecskó József, aki kabaréval szórakoztatja majd a remélhetőleg szép szá­mú közönséget. Belépők (80 korona) a Jókai Színház pénz­táránál vásárolhatók,. a teljes bevételt a CSEMADOK bank­számlájára utalja át a ren­dezőség. (holop) Utasíthat-e az államfő CTK-hír Ennek a kérdésnek az eldön­tésére kéri fel a szlovák kor­mány az Alkotmánybíróságot. A végrehajtó hatalom képviselői ugyanis alkotmányellenesnek tartják Michal Kováč államfő több kormánytaggal szemben támasztott követelését, mivel véleményük szerint a köztársa­sági elnök csupán részt vehet a kormány ülésén, illetve vezethe­ti azt, és jelentéseket kérhet az egyes kormánytagoktól, azon­ban nem utasíthatja a miniszte­reket valamilyen feladat elvég­zésére. Mint ismeretes, Michal Kováč nemrégiben azt kérte Ju­raj Schenk külügyminisztertől, hogy juttasson el jegyzéket kül­földre hurcolt fia hazahozatala érdekében. Ľudovít Hudek bel­ügyminiszter pedig azt a felada­tot kapta az elnöktől, hogy ál­lapítsa meg, hány személyt vizs­gáltak ki a rendőrség tagjai a DU petíciós íveivel kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents