Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

2644 j Ú J SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 25. RÖVIDEN Ivan Gašparovič vonakodik közzétenni a nyelvtörvény elfo­gadott változatát, ezzel bizonyít­ja, hogy szándékosan próbálja félrevezetni a közvéleményt, állí­totta. tegnap a DU politikai bi­zottságának ülése után a párt . alelnöke, Ján Budaj. Hozzátette, hogy a DU parlamenti képviselői révén kérni fogja a kormányt, hogy ígéretéhez híven terjessze elő a kisebbségek nyelvhaszná­latát szabályozó törvényterveze­tet. Felhívta a tévétanács figyel­mét a televízióban uralkodó kri­tikus állapotra, s javasolta, hogy a • tévé központi igazgatója mondjon le, s a tisztség betölté­sére írjanak ki pályázatot. A Pénzügyminisztérium nyi­latkozatban pontosította a nyug­díjasok vasúti kedvezményeit il­lető előírását. Ezek szerint a 70 év feletti nyugdíjasok minden megkezdett 50 km után kötele­sek szimbolikus 1 korona ér­tékű vasúti jegyet váltani. Az em­lített rendelkezés alapjában vé­ve visszaállította az 1995. július 1-je előtti állapotokat, ettől az időponttól november 20-ig ugyanis ők is kötelesek voltak félárú menetjegyet váltani. Budapesten zajlott a közép­kelet-európai országok privatizá­ciós problémáival foglalkozó konferencia, amelyen részt vett Peter Bisák szlovák privatizáci­ós miniszter is. Megállapította, hogy a privatizáció üteme az egyes országokban nem egyfor­ma, ezért szükségesnek látja a tapasztalatok cseréjén alapuló együttműködést. Peter Saco földművelési mi­niszter tegnap levélben válaszolt Rudolf Baláž püspök november 2-i keltezésű levelére, amelyben tiltakozott a Turčianske rybárstvo állami vállalat igazgatójának ön­kényes behatolása ellen a püs­pökség területére. A miniszter sajnálkozását fejezte ki a vitás kérdések megoldásának formája miatt. Az Európa Tanács elutasítot­ta Vladimír Mečiar törekvését a halálbüntetés felújítására. A szlo­vák kormány július végén kérte a tanács véleményét a halálbünte­tés bevezetéséről. Továbbra is életveszélyes ál­lapotban van Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség el­nöke, akit hétfőn ért súlyos au­tóbaleset a vajdasági Csóka kö­zelében. A súlyos koponya- és agysérülést szenvedett VMSZ-el­nököt kezelő újvidéki orvosok el­mondták: Csubela Ferenc kómá­ban van, s mesterséges lélegez­tetésre szorul. MTI, TA SR, ČTK II, kiadás Lapzárta: 22.15 Gašparovič bírálta... (Folytatás az 1. oldalról) félreértés elkerülhető lett volna, ha lenne ilyen párbeszéd - mon­dotta Gašparovič, akinek meglá­tása szerint a Nyugat nem érde­kelt kellőképpen az ilyen párbe­szédben. Szó szerint azt mondta: a demarsok és figyelmeztetések veszélyes belpolitikai feszültsé­get,. idegességet eredményez­nek, aminek hatására a szlovák állampolgárok nagy része kezd komolyan kételkedni a Nyugat őszinte óhaján, hogy Szlovákia az EU és a NATO tagjává válhasson. Az ilyen egyoldalú információkra alapuló nyomásgyakorlás szá­munkra teljes mértékben elfo­gadhatatlan. Nem így képzeljük el az együttműködést - hangoz­tatta Gašparovič. A szlovák törvényhozás elnöke több példát is felhozott annak bi­zonyítására, hogy miként mani­pulálták a tényeket. Elsőként cá­folta, hogy Csehszlovákia szét­esése a szlovák nacionalisták műve lenne. Példaként említette továbbá Bőst, amelyet szerinte az akkori magyar kormány jócs­kán segített. Cáfolta továbbá, hogy Szlovákiában nincs sajtó­szabadság, illetve, hogy valaki ki akarja dobni a DU képviselőit a parlamentből. Gašparovič szerint egyik országot sem monitorozták az ET-felvételkor olyan szigorúan, mint Szlovákiát a kisebbségi jo­gok betartása miatt. Azt mondta: a 108 szavazattal elfogadott nyelvtörvény nem veszélyezteti a kisebbségeket. A magyar kártyát a szlovákiai helyzet destabilizálá­sára használják fel - hangoztatta Gašparovič, aki megkérdezte hallgatóközönségétől, hallott-e valaha a csaknem félmilliós ma­gyarországi szlovákság példa nél­küli asszimilációjáról. Hasonló szellemben szólalt fel Juraj Schenk külügyminiszter is. Szerinte az Európai Unió úgy tud­ja legjobban segíteni Szlovákiát, ha nem avatkozik be belügyeibe, hanem a prointegrációs irányza­tokat segíti, támogatja. Az osztrák Herbert Bösch, az EP delegációvezetője válaszában leszögezte, mindannyian szíve­sen látnák Szlovákiát az EU-ban, s az EP egyforma figyelmet szen­tel az összes társult országnak. Azt is leszögezte, hogy nem csu­pán az ellenzéktől kapják a szlo­vákiai információikat. A szlovák bizottsági tagok kö­zül Ivan Šimko (KDM) megjegyez­te, hogy Gašparovič elnök beszé­dében nem az egész szlovák par­lement véleményét tolmácsolta, hanem csupán pártjáét. Roberto Bermudez spanyol nagykövet beszédében kijelen­tette: az EU egyértelműen kinyil­vánította, hogy úgy akar Szlová­kiára nézni, mint egy olyan jogál­lamra, amely respektálja a de­mokráciát, és garantálja a sajtó­szabadságot. Azt mondta, a pri­vatizációt úgy kell megvalósítani, hogy esélyt adjon a külföldi tőké­nek is. Pozitívan értékelte a szlo­vák-magyar alapszerződés alá­írását, amely erősíti a térség sta­bilitását. A bizottság egyik angol tagja ezt követően megkérdezte az ülést vezető Augustín Marián Húskától, a szlovák küldöttség vezetőjétől, hogy hozzájut-e a saj­tó a bizottsági ülésen elhangzott felszólalásokhoz. Húska igennel válaszolt, ám röviddel azután a sajtóteremben kikapcsolták a hangszórókat és a televíziót. A ta­nácsteremben a képviselők időközben - Peter Weiss (DBP), Ivan Šimko és a svéd Hans Lind­quist indítványára - megszavaz­ták (32 bizottsági tag közül 30 szavazott igennel), hogy a ta­nácskozás nyilvános lesz, s az új­ságírók az eredetileg meghirdetet­tel ellentétben nem csupán a hi­vatalos beszédeket hallgathatja meg, hanem az egész tanácsko­zást figyelhetik. Ezt követően a sajtóteremben ismét bekapcsol­ták a hangszórókat. Az újságírók tegnap azt is feljegyezték, hogy a tanácskozás kezdetén csak az akkreditált tollforgatókat akarták beengedni a Tisztelt Házba. A többieknek sokáig a portán kel­lett várniuk, amíg elintézték szá­mukra, hogy átléphessék a parla­ment küszöbét. A bizottság ma reggel folytatja tanácskozását. (gágyor) Szükség van a párbeszédre Tegnap este az 1989-es no­vemberi események évfordulója apropóján a Csemadok érsekúj­vári székházában találkoztak az ellenzéki politikai pártok, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Moz­galom, az Együttélés, a Magyar Polgári Párt, a Keresztényde­mokrata Mozgalom, a Demokra­tikus Unió és a Demokrata Párt helyi képviselői. A tanácskozá­son a jelenlévők kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjuk re­gionális és helyi jellegű prog­ramjáról. A megbeszélések szer­vezője a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom Érsekújvári Területi Választmánya, amely­nek alelnöke, Török József a kö­vetkezőképpen foglalta össze a tegnapi találkozó lényegét: fon­tosnak tartjuk, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki a hason­ló értékrendet képviselő pártok között. Ezeken lehetőség nyílik arra, hogy jobban megismerjük vitapartnereink elképzelését a régió jövőjét illetően, és nem utolsósorban a rendszeres esz­mecserék elősegítik az egymás iránti bizalom megszilárdulását. (kamoncza) Csehországban bujkál a garamszentkereszti skinhead A besztercebányai Kerületi Ügyészségtől nemzetközi elfoga­tóparancs kiadását kérte a júliusi brutális skinheadtámadást kivizs­gáló nyomozótiszt, mivel feltéte­lezhető, hogy annak egyik elkö­vetője, a fiatalkorú P. B. Csehor­szágban bujkál. A hírt a rendőrség nyomozási osztályának illetékesei is megerősítették. Az ügy vizsgála­ta egyébként lezárult, és a nyomo­zati anyag alapján a kerületi vizs­gálótiszt 16 személy ellen javasol­ja a bírósági eljárás megindítását. Közülük a 16 éves B. F. gyilkos­ság, a 18 éves T. K. gyilkosságra való felbujtás vádjával áll majd a bíróság elé. A vádlottak közül négy vizsgálati fogságban várja a per kezdetét. A bűnténnyel vádolt garam­szentkereszti skinek szülei nyílt le­vélben fordultak a kormányfőhöz, a belügyminiszterhez és az igaz­ságügyminiszterhez, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyben felhívták a figyelmet, hogy régebben nem egy esetben történt gyilkosság roma elkövetői nevetségesen alacsony bünteté­seket kaptak, a mostani esetben viszont rendkívül szigorú bünteté­seket helyeztek kilátásba. ČTK Devizakészletek 3 milliárd felett November 20-án a Szlovák Nemzeti Bank devizatartalékai első ízben haladták meg a mági­kusnak tartott 3 milliárd dollárt. A központi jegybank sajtószó­vivőjének tájékoztatása szerint ez év január elsejétől a deviza­tartalékaink 1,3 milliárd dollár­ral növekedtek, s a kereskedel­mi bankok devizakészleteivel együtt elérték a 4,55 milliárd dollárt. Mint ismeretes, 1994. végén a jegybank devizatartalékai 1,745 milliárd dollárt tettek ki, a kereskedelmi bankok tartalékai 1,348 milliárd dollárra rúgtak. Jövőre tárgyalják a gyilkos újságíró perét Jövő év január végén vagy február elején kezdődik az egykori újságíró Ronald B. és volt felesége, Zuzana B. pere, akiket gyilkosság, tiltott fegy­verviselés és rablás bűntettével vá­dol az ügyész. A vádirat szerint Ronald B. 1994 májusában felbujtotta Ľ. L.-t, hogy rabolja ki apósa lakását. Leírta a belső elrendezést, megjelölte, hol tartja az értéktárgyakat, majd a la­káskulcs másolatát is átadta neki. Két nap múlva végre is hajtotta a rablást. Ennek során 186 ezer koro­na kárt okozott a sértettnek. 1993-94-ben Ronald B. automata puskát és pisztolyt is szer­zett. 1994. július 7-én felesége né­met márka eladására tett ajánlattal egy kölcsönzött személyautóba csal­ta F. H. jugoszláv állampolgárt. Férjé­vel előzetesen megegyezett abban, hogy egy elhagyott helyen az a kocsi­ba szállva fegyverrel kényszerítette volna a férfit pénzének átadására. A jugoszláv férfi a veszélyt megszima­tolva azonban kiszállt a gépkocsiból. 1994. augusztus 3-án ugyanilyen in­dokkal (15 ezer márkája van eladó) szintén kölcsönzött gépkocsiba csal­ta Rustemaj Xhemajl jugoszláv állam­polgárt, majd menet közben férje a poggyásztérből előbújva pisztollyal fejbe lőtte a jugoszláv férfit. A még élő férfival a Nové Záhrady kerttelepre hajtottak, ahol a férj még kétszer fej­belőtte áldozatát, majd a zsebéből 285 ezer koronát kivéve vasdarab ne­hezékkel a Kis-Dunába dobták. A bűntett elkövetése után az áldo­zat ruháit elégették, a személygép­kocsit szétszedették, s a rabolt pénz­zel Olaszországba utaztak szabad­ságra. Az előzetes vizsgálati fogság során a házaspár elvált, az asszony beismerte tettét, a férj viszont arra alapozza védekezését, hogy csak az­után lőtt önvédelemből, miután a ju­goszláv pisztolyt rántott. Ha a bűn­tett elkövetését rájuk bizonyítják, 10-től 15 évig terjedő fegyházbünte­tésre számíthatnak. SZOMBATON Ifj. Michal Kováč a tévében Ifjabb Michal Kováč állásfoglalását a Technopol ügyé­ben a jogerősen elítélt Peter Krylov múlt héten szombaton közreadott állításaival kapcsolatban csütörtökön veszi fel Bécsben a Szlovák Televízió, állította Ján Haviét, az ál­lamfő fiának jogi képviselője. A másik érintett, Martin Syč-Mily pénteken áll a tévé kamerái elé, hogy elmondja véleményét az üggyel kapcsolatban. Mindkét nyilatkoza­tot szombaton, november 25-én az SZTV l-es programján 20.00 óra után tűzik műsorra. Tanácskoztak a nyugdíjasok . A tavalyi közgyűlés határozatainak teljesítését elemez­te tegnapi, Gyűgyön tartott tanácskozásán a Szlovákiai Nyugdíjasok Egyesületének Tanácsa. A szövetségnek jelen­leg 35 járásban mintegy 35 ezer tagja van, s amint azt Peter Kružiiak értékelő jelentésében hangsúlyozta, to­vábbra is a taglétszám emelésén fáradoznak. Elsősorban a helyi nyugdíjasklubokkal veszik fel, illetve tartják a kap­csolatot. A szövetség elnöke kiemelte a főiskolák szere­pét a Harmadik generáció művelődési programjában való aktív részvételében, melybe ez idáig 1700 nyugdíjas kap­csolódott be. A tanácskozáson jelen lévő Boris Sopira, a munka-, szociális és családügyi minisztérium illetékese tájékoztatta a résztvevőket a nyugdíjasok szociális ellátá­sának rendszeréről. Új stabilitási paktum? (Folytatás az 1. oldalról) Eközben újabb, Daytont követő Bosznia-értekezletek gondolata merül fel. Nagy-Britannia decem­ber 8-án és 9-én a megállapodás „civil aspektusairól" szervez kon­ferenciát, Németország pedig azt javasolja, hogy heteken belül ülje­nek össze Bonnban azok, akik a fegyverzet ellenőrzés kérdései­nek megtárgyalására hivatottak. Vélemények a daytoni megállapodásról A daytoni egyezmény legna­gyobb eredménye a béke, ami le­hetővé teszi Bosznia megújítását - jelentette ki Zágrábba érkezé­sekor Alija Izetbegovic boszniai elnök. Arra a kérdésre, mennyire elégedett az egyezménnyel, Izet­begovic így válaszolt: „Viszonylag elégedett vagyok, mondhatnám: nem vagyok elégedetlen. A legki­sebb elégedettségre minden­képp a Száva menti területtel kapcsolatos megállapodás ad okot, ez a legkisebb siker. Brckó­val kapcsolatban nem tudtunk megoldást kidolgozni, emiatt a tárgyalás sikerét is kockáztattuk." A boszniai szerbek elutasító állás­pontjáról szólva Izetbegovic kije­lentette, hogy ez aggasztó, de vé­gül megoldható kérdésekről van szó, mivel a boszniai szerbek tel­jesen elszigetelődtek. Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke elfogad­hatatlannak nevezte Bosznia Daytonban egyeztetett területi fel­osztását. „Közöltük Milosevics el­nökkel, hogy senkinek sincs joga elfogadni és aláírni egy ilyen ter­vezetet" - mondta Krajisnik, majd hozátette: „A mi küldöttsé­günk nem fogadta el, s nem is fogja elfogadni a rendezési ter­vet s a felosztási térképet". A hat­tagú küldöttségben három jugo­szláv és három boszniai szerb po­litikus vett részt, s a Pale és Belg­rád közötti egyezség értelmében Milosevicsnek döntő szava volt a rendezési terv elutasításában vagy elfogadásában. Franjo Tudjman horvát elnök ki­jelentette, hogy a daytoni egyez­mény valóban biztosítja a békét, s a legfontosabb az, hogy olyan megállapodás született, amelyét mindhárom fél - a horvát, a szerb és a boszniai tárgyalóküldöttség ­elfogadott. Tudjman hazaindulá­sa előtt Daytonban kifejtette: leg­inkább olyan értékelések voltak, hogy Horvátország győztesként fe­jezte be a tárgyalásokat. Az elnök rámutatott, hogy Dayton végérvé­nyesen megerősítette Horvátor­szág nemzetközi helyzetét. A világ államfői és kormányai sorra méltatták a daytoni megálla­podást. A Bosznia kapcsán lét­rejött egyezség még nem a béke, de egy lépés a béke felé - jelen­tette ki a tegnapi francia kor­mányülésen Jacques Chirac fran­cia államfő. „Egy dolog, hogy ma­gán a hadszíntereken megállít­suk a háborút, de most már a szí­vekben és a fejekben is véget kel­lene vetni ennek" - nyilatkozta. KonoJoheijapán külügyminiszter a parlamentben elmondta, kor­mánya kész támogatást nyújtani a háború utáni újjáépítéshez. Sali Berisha albán államfő, Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, André Quellet kanadai külügymi­niszter, valamint Stevo Crven­kovski macedón külügyminiszter egyaránt méltatta a tárgyalóasz­talnál elért eredményt. II. János Pál pápa „forró üdvöz­letét" küldte a boszniai békemeg­állapodás minden bábájának. A katolikus egyházfő szokásos heti általános audienciáján hálát adott Istennek a megállapodás megszületéséért, s azért imádko­zott, hogy a konfliktusban érintet­tekben - elsősorban az áldoza­tokban - legyen mega szükséges akarat és erő az egyezmény meg­valósításához. NATO-béketeremtés Brüsszelben visszatérő módon hangsúlyozzák, hogy a NATO kü­szöbönálló boszniai béketeremtő művelete a szövetség közel fél év­százados történetének legje­lentősebb vállalkozása lesz. Az operatív tervek szerint 12 hónap során több mint 20 ország mint­egy 60 ezer katonáját telepítik majd a térségbe. Szövetségi for­rások szerint a NATO Katonai Bi­zottsága a hétvégén Brüsszelben a vezérkari főkönök szintjén tart ülést, és ekkor kerülhet sor a műveleti tervek véglegesítésére. Ezt követően a nagyköveti tanács „akár már másnap" hivatalos jó­váhagyását adhatja az „IFOR" (Implementation Force for Bos­nia) kódnéven nyilvántartott ter­vekre. Mindez azonban nem je­lenti még a „béketeremtő csapa­tok" nagytömegű telepítésének a megkezdését is. Ehhez további 3 lépésre van még szükség. Minde­nekelőtt a békemegállapodást a feleknek alá kell -írnuk; ezt kö­vetően a Biztonsági Tanácsnak hivatalosan is fel kell hatalmaz­nia a NATO-t; a szövetségi ta­nács mindezek birtokában dönt majd hivatalosan is a műveletek megkezdéséről. Magyar katolikusok üzentek A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mélységes ag­godalommal értesültek arról, hogy a Szlovák Köztársaság par­lamentje elfogadta az államnyelv használatáról szóló törvényt. A testületet komoly nyugtalanság­gal tölti el az a tény, hogy a tör­vény az élet legtöbb területén le­hetetlenné teszi, vagy erősen kor­látozza - még a tisztán nemzeti­ségi falvakban is - a kisebbségek nyelveinek használatát, és emel­lett rendelkezéseit kiterjeszti a la­kosságnak szóló egyházi okira­tokra is. Egyebek között ez olvas­ható abban a levélben, amelyet Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Konferen­cia elnöke küldött a Szlovák Kato­likus Püspöki Konferenciához, il­letve az Apostoli Szentszékhez. A levél szerint a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia tagjai bizalommal kérik szlovák testvé­reiket: az állam és az egyház szétválasztásának elve alapján tegyenek meg mindent, hogy a Szlovákiában élő nemzeti kisebb­ségek - közöttük a magyarok ­tagjai vallásukat továbbra is nemzetiségük nyelvén gyakorol­hassák, és közösségi istentiszte­leteiket saját nyelvükön végez­hessék. A püspöki konferencia meggyőződése szerint a katoli­kus egyház tanításával és a Szentatyának a nemzeti kisebb­ségek védelmében hozott rendel­kezéseivel teljes mértékben el­lenkezne, ha a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű katolikus híveket . arra kényszerítenék, hogy ne anyanyelvükön kösse­nek házasságot, ne anyanyelvü­kön kereszteltessék meg gyer­mekeiket, vagy temetésüket ne magyar nyelven végezzék. MTI Levél Ion Iliescunak A Ziua cínű bukaresti ellenzéki lap közölte annak a levélnek a szö­vegét, amelyet az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága írt a román államfőnek. A testület a levél­ben többek között aggodalmát fejezi ki a romániai kisebbségek hely­zete miatt. A szerzők megemlítik, hogy az új román oktatási törvényt nem csupán a romániai magyar és német közösség bírálta, hanem az Európa Tanács is, mert úgy látják: előírásai korlátozzák a kisebbsé­gek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, s kötelezővé teszik a román nyelvű felvételi és érettségi vizsgát, továbbá ellentéte­sek a megelőző gyakorlattal. MTI

Next

/
Thumbnails
Contents