Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-23 / 271. szám, csütörtök

Csütörtök, 1995. november 23. Ára 4 korona XLVIII. évfolyam, 271. szám Es ez mind sorsolás és TV nélkül JÁTSZOM, N VE K JEN, SZÓRAKOZZON LOTO-PEXO A területi felosztásról A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának két­napos rendkívüli közgyűlé­sén az ország területi fel­osztásának kérdéseit vi­tatják meg Besztercebá­nyán tegnap kezdődött ta­nácskozáson. A zárt ülés célja, hogy állást foglaljon a kormány által előterjesz­tett területfelosztási javas­latot illetően. A tanácsko­zás második napjára meg­hívták a belügyminisztéri­um képviselőit is. - A tanácskozáson szé­les körű vitát nyitunk az ide vonatkozó javaslatok­ról, amelyeket a társulás mintegy ötven regionális szervezetében is megtár­gyalnak majd, jelentette ki Michal Sýkora, a társulás elnöke. MÉGIS NYILVÁNOS AZ EP ÉS A SZLOVÁK PARLAMENT KÖZÖS BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Gašparovič bírálta az Európa Parlamentet KOALICIQS TANACSULES A NYELVTORVENYROL Ma Hornnal, holnap Kováccsal Horn Gyula magyar kormányfő, valamint Kovács László külügy­miniszter meghívására ma Budapesten tárgyalnak a Magyar Koalíció képviselői, holnap délelőtt pedig Michal Kováč köztár­sasági elnök fogadja a magyar parlamenti pártok küldöttségét E találkozók előtti álláspontegyeztetés - a központi kérdés a nyelvtörvény lesz -, valamint a Csemadok hétvégi felhívása volt a témája a magyar pártok tegnapi koalíciós tanácskozásának. Uj Szó-tudósítás Mint ismeretes, a kulturális szervezet a szlovákiai magyarság nagygyűlésének megszervezését javasolta mintegy válaszként a nyelvtörvény elfogadására. A koalíciós tanácsülés házigaz­dája, az Együttélés nevében nyi­latkozó Duray Miklós elmondta: szándékuk rákérdezni majd arra, hogy mit kíván tenni a magyar kormány a nyelvtörvény elfog­adása után, illetve hogyan lép majd Michal Kováč. A Csemadok­felhívásról Duraynak az a véle­ménye, hogy a tiltakozással min­daddig várni kell, illik, amíg az ál­lamfő nem dönti el: visszaadja-e a parlamentnek a törvényt, illet­ve amíg a parlament nem tárgyal­ja azt újra. Megtudtuk, a felek tegnap be­széltek arról is, hogy milyen mó­don kell folytatni a tárgyalásokat a szlovákiai ellenzékiekkel, illet­ve milyen nemzetközi aktivitáso­kat fejtenek majd ki. (gágyor) B OSZNIAI MEGALLAPODAS - ALÁÍRAS PÁRIZS BAN Új stabilitási paktum? Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár kö­zölte, Párizsban fogják aláírni a Daytonban parafált boszniai bé­kemegállapodást. A diplomata ezzel véget kívánt vetni az alá­írási ceremónia helyszínét illető eddigi bizonytalankodásnak. Holbrooke egyébként - a DPA ál­tal idézett egyik nyilatkozatában - a boszniai szerbeket a megál­lapodás „nagy veszteseinek" ne­vezte, s megjegyezte: senki nem gondolta, hogy (Paléban) örülni fognak a megállapodásnak. A francia vezetés a Párizsban tartandó boszniai békekonfe­rencián egy új, ezúttal a Balkán­ra vonatkozó stabilitási paktu­mot akar kezdeményezni - je­lentette be tegnap a francia kül­ügyi szóvivő. Mint ismeretes, Franciaország korábban már tett egy hasonló kezdeménye­zést (amely a kelet-közép-euró­pai országok vitás kisebbségi és határkérdéseinek megoldását tűzte ki céljául, s ennek eredmé­nyeként idén tavasszal meg is született a Stabilitási Egyez­mény, benne a magyar-szlovák alapszerződéssel) - s a párizsi diplomata szerint most ezt a fo­lyamatot szeretnék a balkáni térségre is kiterjeszteni. A szó­vivő megerősítette, a békemeg­állapodás aláírására Párizsban, ezen a konferencián kerül sor, s ezt a rendezvényt körülbelül két hét múlva tartják. (Folytatás a 2. oldalon) Prikler László felvétele Ivan Gašparovičnak, a szlovák parlament elnökének beszé­dével tegnap kezdetét vette az EP és a szlovák parlament közös bizottságának háromnapos pozsonyi tanácskozása. Az EP részéről kilenc, a szlovák törvényhozásból pedig 23 képviselő tagja a közös bizottságnak. A Magyar Koalíciót ketten, Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) és Csáky Pál (MKDM) képviselik. A tanácskozáson részt vett Mark Fran­co, az európai bizottság szlovákiai részlegének vezetője, Roberto Bermudez, a Spanyol Királyság (az EU elnöklő or­szága) szlovákiai nagykövete, valamint Georgios Zawos, az EU szlovákiai nagykövete. Új Szó-tudósítás A szlovák házelnök beve­zetőjében kifejtette: Szlovákia és a szlovák parlament kész a nyílt, bíráló párbeszédre, az EU felé tett esetleges hibás lépése­inek korrigálására, azonban a nyugati országok a megértés és támogatás helyett nap nap után demarsokkal és figyelmezteté­sekkel bombázzák. Ezek Gašpa­rovič állítása szerint sok eset­ben pontatlanok, s helyenként nem felelnek meg az igazság­nak. Azt mondta, a nyugati or­szágok egyoldalú hírek alapján ítélkeznek, amelyeket nagyrészt a kormányon kívüli pártoktól kaptak. Furcsának nevezte, hogy a nyugati országok kormá­nyai nem tartják a kapcsolatot az SZK legitim kormányával, sok (Folytatás a 2. oldalon) Vajon sikerül-e megmagyarázni a bizonyítványt? LAPUNKNAK NYILATKOZIK KOVÁCS LÁSZLÓ, MAGYARORSZÁG KÜLÜGYMINISZTERE A magyar kormány nem oktatja ki Szlovákiát M Bár a szlovák-magyar kap­csolatok terén az elmúlt más­fél évben némely konkrét eredmények mutatkoztak, a kisebbségek helyzetében nem állt be pozitív változás. Ellenkezőleg: elfogadtak egy olyan nyelvtörvényt Szlovákiá­ban, amely éles tiltakozásra késztette a magyar kormányt annak ellenére, hogy Mečiar kormányfő kinyilvánította, a kisebbségek eddigi nyelv­használatát ez a jogszabály nem korlátozza. - Én úgy gondolom, valóban hiteles véleményt a szlovákiai nyelvtörvényről a szlovákiai ki­sebbségek tudnak mondani. A lényegesnek azt tartom, hogy egy kormány kisebbségi politiká­jával az ott élő kisebbség legyen elégedett, hiszen mi nem lehe­tünk tárgyilagos ítélőbírók. A szlovákiai magyarság valóban csalódottan reagált a szlovákiai nyelvtörvényre, amely hatályon kívül helyezett egy korábbi jog­szabályt. Ez ugyanis lehetővé tette, hogy mindazokon a tele­püléseken, ahol az adott kisebb­ség aránya eléri a lakosság 20 százalékát, a hivatalos érintke­zésben anyanyelvüket használ­hassák. A nyelvtörvény tehát nem tiltotta meg a kisebbségi nyelvek használatát, csak hatá­lyon kívül helyezett egy olyan jogszabályt, amely ezt törvényi­leg garantálta. Márpedig ha el­vész a garancia, az élet tapasz­talatai szerint megszűnik a le­hetőség is. A szlovákiai magyar­ság tehát azt nehezményezi, hogy a nyelvtörvény az eddigi gyakorlathoz képest visszalé­pést jelent. Ez pedig nem felel meg az európai tendenciáknak. Európában ugyanis nem a ki­sebbségi jogok korlátozása, ha­nem a kisebbségi jogok bővíté­se a meghatározó irányzat.. Ha a szlovákiai nyelvtörvényt tétele­sen összevetjük azokkal az eu­rópai dokumentumokba foglalt kötelezettségekkel, amelyeket Szlovákia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor és a Ki­sebbségvédelmi Keretegyez­mény ratifikálásakor felvállalt, azt tapasztaljuk, hogy ezek jó né­hány pontban ütköznek. Ezt nem a magyar kormány állapí­totta meg elsőként, hanem az ET szakértői. Ami a magyar-szlo­vák alapszerződést illeti, ezt saj­nálatos módon eddig csak a ma­gyar parlament ratifikálta, de a bécsi konvenció szerint egy nemzetközi szerződés aláírása után az aláíró feleknek tartóz­kodniuk kell minden olyan lé­péstől, amely ellentétes a szerződés szellemével és betűjével. Márpedig a szlovákiai nyelvtörvény több ponton ütkö­zik a magyar szlovák alap­szerződés szövegével. Ezeket az aggodalmakat, amelyeket a szlovákiai magyarok és az ET szakértői megfogalmaztak, oszt­ja a magyar kormány is. Hang­súlyozni szeretném: ez nem be­avatkozás Szlovákia belügyeibe, miként azt a szlovák külügymi­niszter úr hangoztatta, hiszen számos nemzetközi dokumen­tum kimondja, az emberi jogok és a kisebbségi jogok ügye nem képezi egyetlen ország belügyét sem. A magyar kormány nem kí­vánta megszabni Szlovákiának, hogy mit és hogyan szabályoz­hat, csupán véleményt nyilvání­tott egy szlovákiai törvényről a szlovákiai kisebbségek és az ET szakértőinek véleményére, vala­mint a magyar-szlovák alap­szerződés szövegére alapozva. Ez nem beavatkozás, ez nem ki­oktatás, ez ténymegállapítás. m A tények ismeretében a ma­gyar kormány határozott lépé­seket helyezett kilátásba, elsősorban diplomáciai téren. Milyen lépésekről van szó - A magyar kormány úgy dön­tött, hogy magatartásának a je­lenlegi aggasztó helyzet javítá­sára kell irányulnia, tehát olyan rendezésre törekszünk, amely nem korlátozza a kisebbségek nyelvhasználatát. Erre többféle jogi megoldás kínálkozik. A ma­gyar-szlovák kapcsolatokban (Folytatás a 3. oldalon) Egy évig a kútban A minap megtalálták azt az 51 éves bodrog­szerdahelyi férfit, akit egy éve eltűntnek nyilvánítot­tak. J. H. egy évvel ezelőtt fejszével a közeli erdőbe ment és azóta sem tért haza. A rendőrség ugyan több alkalommal tett kí­sérletet felkutatására, de kezdeményezése mindvé­gig eredménytelen ma­radt. A minap tűzoltók be­vonásával a rendőrség új­ra átvizsgálta az eltűnt személy családi házának környékét. Az alapos te­repszemle során a kútban emberi tetemre utaló jele­ket találtak. A vizsgálat és az azonosítás alapján ki­derült, hogy J. H. tete­méről van szó. A régóta munkanélküli, nőtlen férfi egy háztartásban élt fivé­rével, aki mit sem tud J. H. eltűnésének, illetve tragi­kus halálának körülmé­nyeiről. A tragédia okának megállapítására a nyomo­zószervek vizsgálatot indí­tottak. (kat) ňňifsjossújocloy In mv/-:^ NOZZOXVUOZS 'N3ÍH3/ÍN 'NOZSIVĹ VBVÍOS3X3d no zv dšx az • WSO 0S3X3d S3 3ÚS3U3ANf AÍ?S3X 3V

Next

/
Thumbnails
Contents