Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-21 / 269. szám, kedd

6 I ÚJSZÓ HI R DETES 1995. november 21. SZESZTA A türelem meleget terem? Tavaly ilyentájt írtunk a Kassa-vidéki járásban található község­ben kialakult gázművesítési problémákról. Arról, hogy akkor sók ember gázkazánt szereltetett, mert a gázművesítés kivite­lezői azt ígérték, a tél beálltáig befejezik a munkát. Ám a várt nagy nap nem és nem akart elérkezni. Pedig kint már fagyott... Most is hasonló a helyzet Szesztán. Igaz, a panaszosok egy része már nyugodt, a jelenlegi gond miatt már nem bosszanko­dik. Tudniillik a falu egyik felében tavaly mégis befejezték a gázművesítést. Mosta másik fele fázik. Sok helyen már üzemképes állapotban áll a gázkazán, de gáz egyelőre nincs. Mintegy 100 ház lakói várják a nagy napot - türel­metlenek, bírálják az önkormány­zatot, a polgármestert, a kivite­lezőt és beruházót. - A gázművesítés két szakasz­ban történik, ugyanis nem akadt annyi pénzünk, hogy egy kalap alatt elvégezzük a beruházást az egész faluban. Tavaly csak a fél falura jutott a kasszából. Sajnos, a másik felére egyhamar nem tudnánk előteremteni a szüksé­ges összeget, ezért más beruházó után kellett nézni. Végül is a Kelet­szlovákiai Gázművek vállalta a munkát. A község gázm űvesítésé­nek mielőbbi befejezése tehát elsősorban ettől a cégtől függ. A helyi önkormányzatnak nincs módjában nyomást gyakorolnia rá. A kivitelezőt is a beruházó vá­lasztotta - foglalja össze érveit Fe­dor József polgármester. A gázművek illetékes osztályáról azt a választ kapjuk, hogy ők nem érzik magukat „bűnösnek" ebben az ügyben. A tervek szerint Szeszta gázművesítésének határideje 1995 decembere. A beruházás ki­vitelezése tehát nem késik. Az év végére minden házban lesz gáz. Miroslav Kollár, a kivitelezéssel megbízott kassai Cedimex Kft. egyik tulajdonosa azzal kezdi ma­gyarázatát, hogy különböző regio­nális újságokban már sok bírálat érte őket Szeszta miatt. - A beru­házóval kötött szerződésben az áll, hogy a ránk bízott feladatot au­gusztus elseje és október 3l-e kö­zött kell elvégeznünk. A vezeték­hálózatot a beruházó november elején átvette tőlünk. A hivatalos eljárás szerint most a Szepsi Kör­zeti Környezetvédelmi Hivatal van soron, hogy elvégezze a kollaudá­ciót. Úgy tudom, ez november 22­én lesz. Ezt követően a gázművek felszereli a gázórákat, és megin­dul a gázszolgáltatás. A szesztai Fazekas József azt mondja, ő megérti, hogy időbe te­lik a gázművesítés is, mint min­den építkezés, de ettől a lakásá­ban még nem lesz meleg. - A fa­lugyűléseken arról volt szó, hogy az ősz folyamán a mi utcánkban is lesz gáz, így hát kicseréltettük a kazánt Persze még nem működ­het, mert nine s gáz, így hát külön­böző villanymelegítőkkel fűtünk. Igen ám, de azzal is baj van, tudni­illik a községi elektromos hálózat nem bírja el a nagy megterhelést Valahogy okosabban kellett volna megszervezni a dolgot Másokkal is beszélünk a falu­ban. Bosszankodnak. Van, aki azt mondja, ilyen eset a múltban nem fordulhatott volna elő... Amikor megkérdezzük tőle, hogy akkor miért nem akkor gázművesítették Szesztát, valamint a Kelet-szlová­kiai Vasmű közelében lévő továb­bi községeket, válasza egy sokfé­leképpen értelmezhető legyintés. Akad, aki úgy látja, a polgármester és a helyi képviselők sürgethették volna a beruházót és a kivitelezőt. Hogy milyen alapon, arra nincs ja­vaslatuk. Elgondolkodtató a további meg­kérdezett véleménye is. - Megte­hettük volna, hogy nyáron azt mondjuk a beruházónak, az idő rövidségére való tekintettel ha­lasszuk inkább későbbre a kivite­lezést de ebben az esetben mikor kerültünk volna, pontosabban mi­kor kerülnénk sorra? Jövőre? Vagy még később? így meg ha fá­zunk is egy kicsit néhány napig, rövidesen valóra válik régi ál­munk. A türelem meleget terem. GAZDAG JÓZSEF ALSOSZTREGOVA Befejeződött a tatarozás Évekkel ezelőtt a jobb sorsra érdemes épületben óvoda és iskola működött, s csak 1964-ben, a költő halálának 100. évfordulóján rendezték át irodalmi múzeummá, amelyben a Madách Imre életét és munkásságát bemutató kiállításon kívül a vidék jeles íróinak és költőinek is emléket állí­tottak. Az évek folyamán a kastély állaga annyira megromlott, hogy már nem lehetett to­vább halogatni a tatarozást. Tíz évvel ezelőtt fogtak hozzá a felújításhoz. Kezdetben nagy lendülettel folyt a mun­ka, ám egy idő után észreve­hetően alábbhagyott, ami a pénzforrások elapadásával magyarázható. A rendszervál­tást követően a kékkői szék­helyű járási honismereti mú­zeum igazgatója, előteremtve a szükséges anyagiakat, újra­indította a félbeszakadt tata­rozási munkákat, melyeknek végére az elmúlt hónap végén tettek pontot az építők. Dr. Vladimír Siváček múze­umigazgatót arról kérdeztük, mikor lesz újra látogatható az alsósztregovai Madách­kastély. Igyekszünk minél előbb hozzálátni a kastély berende­zéséhez. Még a tél folyamán elszállítjuk a kékkői várból azokat a bútorokat, köztük Madách személyes bútorait, amelyek eredetileg Alsósztre­gováról származnak, csak ide­iglenesen kerültek a kékkői várba. Májusban szeretnénk megnyitni a Madách Imre Iro­dalmi Múzeumot, s ehhez ma­gyarországi kollégáink is fela­jánlották segítségüket. Itt ren­deznénk meg a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napo­kat, s irodalmi szemináriu­moknak is szívesen helyet adunk. Mihelyt anyagi helyze­tünk engedi, szeretnénk rend­be tenni a kastélyhoz tartozó értékes parkot, de mindenek­előtt a Madách-síremlékhez vezető, meglehetősen elha­nyagolt állapotban levő sé­tányt. (bodzsár) LOSONC Új üzletközpont Vadonatúj épülettel és élelmiszerüzlettel gazdagodott Losonc. A létesítményt - amelyet a Stavoúnia vállalat nem egész négy hónap alatt épített fel - néhány napja a M-Market társaság nyitotta meg. A városban és környékén ez az első olyan üzlet, melynek saját par­kolója van, azaz az autóval érkezők a bevásárlőkocsikat egészen a gépjárművekhez tolhatják. Hamarosan befejeződik az egykori Korzó kávéház átépítése, és szépül a Kubinyi tér is. Járdája, az egykori sétány új, elegáns kőburko­latot kap. A tér másik végén pedig a Vigadó Szálló épül. (puntigán) FEL Generációk találkozója Három nemzedék tagjai talál­koztak november 12-én az idősek iránti tisztelet hónapja alkalmából a féli művelődési házban. A közsé­gi hivatal, a Vöröskereszt-szervezet, valamint a nyugdíjasklub által szervezett akción Szalay József al­polgármester üdvözölte a vendé­geket. A magyar, illetve szlovák alapiskolások műsorát követően ünnepi beszédek hangzottak el. Az alpolgármester, valamint a Vö­röskereszt-szervezet elnöknője, Horváth Mária meleg szavakkal köszöntötte a megjelent szemé­lyeket. Ezután a nyugdíjasklub Du­najka énekkara, majd az Ősziró­zsa vegyes kar lépett fel, majd be­mutatkozott a többi meghívott is. SZALAY JÓZSEF HOMONNA Ünnepelt a városi tévé Első születésnapját ünnepelte a hét végén Homonnán a városi televízió. A helyi médium hetente egyszer, csütörtökön este hat órá­tól sugároz háromnegyed órás műsort a város politikai és gazdasá­gi életéből. A stáb munkájának eredményességéről tanúskodik, hogy a városi televíziók első kassai nemzetközi fesztiválján az egyik legfiatalabb városi tévét újságírói díjjal jutalmazták. A homonnai vá rosi televízió stábja - öt állandó és két bedolgozó munkatárs - az új évben a lakosság igényei alapján összeállított műsorokat kíván su­gározni. (-kat) KOMAROM Szórakozás - veszélyekkel Napjainkban a fiatalok ámulva bámulják az akciófilmek hőseit. Nem csoda hát, hogy jóval erőszakosabbak, ag­resszívebbek, mint elődjeik. Egy dologban mégis hason­lítanak egymásra: az iskola és a munkahely hétfőtől péntekig tartó monoton verklijét a hétvégén szeretnék szórakozással felváltani. Önfeledten táncolni, hango­san őrjöngeni, kellemesen elmerülni a „szombat esti lázban". élet elleni bűncselekmények­kel az utóbbi időkben nem ta­lálkoztunk. Komolyabb vereke­dések, késelések nem történ­tek. Ez részben annak köszön­hető, hogy megpróbáljuk kiszűrni a potenciális elkö­vetőket, távol tartjuk őket a szórakozóhelyektől. Természe­tesen néhány pofon elcsattan a diszkókban, néha egy-egy heve­sebb eszmecsere is verekedés­be torkollik, de ezek általában nem komolyak, ismét hangsú­lyozom: a járásban egyelőre a fiataloknak nem kell rettegve szórakozniuk. Ám, amikor a diszkókban, ze­nés szórakozóhelyeken az üdítővel együtt árulják a kábító­szert és a bíróságok egyre gyak­rabban foglalkoznak huszoné­ves hidegvérű gyilkosok ügyei­vel, szinte magától adódik a kér­dés: ilyen helyzetben lehet-e egyáltalán biztonságosan szóra­kozni? - És milyen a helyzet e téren a Komáromi járásban? ­kérdeztük Izák Gyulától, a ko­máromi járási rendőrparancs­nokság bűnügyi osztályve­zetőjétől. - Merem állítani, hogy járá­sunk ebben a tekintetben az egyik legbiztonságosabb régió az országban. Ezzel korántsem azt mondtam, hogy jó a helyzet. Egyébként a szórakozóhelyek biztonságáért nem az állami rendőrség felel, hanem a tulaj­donos, illetve az a szerv, amely engedélyt adott a szórakozóhely megnyitására. Sajnos, tapaszta­lom, hogy a helyi szervek az ilyen engedélyek megadásá­nál nem minden esetben veszik figyelembe a biztonsági szem­pontokat. A rendőrséget csak abban az esetben hívják, ha ­úgymond - vészhelyzet alakul ki. - Milyen bűncselekmények történnek a szórakozóhelyeken, illetve környékükön? - Szerencsére erőszakos, A járás nagyobb településein hétvégeken rendszeresen szer­veznek zenés összejöveteleket, ahol a fiatalok kedvükre kitom­bolhatják magukat. Az ilyen he­lyeken általában helyi, azaz köz­ségi rendőrök ügyelnek a biz­tonságra, bár nem jellemző, hogy ezeken nagyobb inciden­sekre kerülne sor. Egyelőre te­hát nyugodtan tácolhatunk, szó­rakozhatunk. Egyelőre. S ezt a rendőrparancsnok is hangsú­lyozta: ugyanis lassan felnő az a nemzedék, mely brutális gyil­kosságokkal teletűzdelt filme­ken nevelkedik, s félő, ha egy­szer kikerül az éjszakába, ott saját törvényeit alkalmazza majd. (kamoncza) Gyilkossági kísérlet A losonci régióban az elmúlt tíz hónap során egy gyilkossági kísér­let történt. Néhány héttel ezelőtt egy kisközségben a férj vágóhídon használatos fegyverrel súlyosan megsebesítette 53 éves feleségét, majd öngyilkosságot követett el. A férfi életét az orvosok már nem tudták megmenteni, az asszony azonban túlélte a támadást, és az­óta felépült sérüléséből. (farkas) Nem tanultunk segíteni A közúti és a munkahelyi balesetek sérültjei közül évente több százan csak azért halnak meg, mert nem akad senki, aki helyszíni elsősegély­nyújtással hárítaná el a közvetlen életveszélyt. A baleset szemtanúi főleg azzal magyarázzák tehetetlen­ségüket, hogy nem akarnak még na­gyobb bajt okozni. És az esetleges gerincsérülésre utalnak... Sajnos, nem tudják rögzíteni a töréseket, el­állítani a vérzést, a mesterséges lég­zés alkalmazásának gondolatára is undor fogja el őket, arról pedig fogal­muk sincs, hogy a hátracsúszott nyelv kiszabadításával a fulladásos haláltól menthetnék meg a bajbaju­tottat. A baleseti mentők szerint két­ségbeejtő nemcsak az emberi tudat­lanság, hanem a közöny is. A Mentsd meg a életemet elneve­zésű, egy hónapig tartó akció cél­kitűzése a kedvezőtlen helyzet meg­változtatása lett volna. A kezdemé­nyezés „szülőanyja" Ingrid Murínová, az ausztriai ganserndoríi Safari Park szlovákiai kirendeltségének képvi­selője volt, és a nemes szándék meg­valósítására a Vöröskereszt vállalko­zott. A gyakorlati tudnivalókra összpon­tosító, ingyenes tanfolyamok iránt alig volt érdeklődés. Az elmúlt na­pok során a miértre kerestük a vá­laszt. A Vöröskereszt dunaszerdahelyi te­rületi szervezetének hivatásos dolgo­zói rendőrökkel együtt közúti el­lenőrzéseken szűrték ki azokat a gép­kocsivezetőket, akikről kiderült, nem tudnának segíteni a rászorulókon. Négyszer végeztek ellenőrzést; szóró­lapokat osztogattak, s tanfolyam el­végzésének a lehetőségét ajánlották fel. A négy előadáson 24-en vettek részt Sok ez vagy kevés?kérdez­hetnénk, ám a válaszadás nem könnyű. Mert ha a tanfolyamot el­végzők közül esetleg csak egynek si­kerül az életmentés, az akció nem volt felesleges. A dunaszerdahelyi vöröskereszte­sek dicséretére legyen mondva: ked­vüket nem vette el az sem, hogy két alkalommal csak négyen voltak kíván­csiak a gyakorlati tudnivalókra. Saj­nálattal vették tudomásul, hogy a na­gyobb üzemek, noha külön felajánlot­ták a lehetőséget, egyáltalán nem mutattak érdeklődést. A Lévai járásban két alkalommal csak 8 embert „képeztek ki", s bár a másik két időpontban felkészülten várták a tanulni vágyókat, senki nem nyitotta rájuk az ajtót Talán azért, magyarázta a lévai Vöröskereszt-szer­vezet vezetője, mert az emberekben hiányos az egészségtudat Rosszabb eredményt értek el az ér­sekújváriak és a komáromiak, akik egyetlenegy tanfolyamot sem szer­veztek. Az érsekújváriak felkészülten vár­ták a jelentkezőket, mégsem akadt senki, akinek a megadott időpont megfelelt volna. Az érdektelenség okát a vöröskeresztes igazgatónő a nagy munkanélküliségben látja. Sze­rinte azok az emberek, akik a napi be­tevő falat megszerzéséért küzdenek, érthetően nem gondolnak mások megsegítésére. Elmondta kifogásait is. Például azt, hogy az időzítés sem volt a legjobb, a pozsonyi központ nem egyeztette az időpontot, nem mérte fel az egyes területi egységek lehetőségeit, s nem adott elég időt a hasznos országos akció alapos meg­szervezésére. A tanfolyam hiába ka­pott nagy publicitást, vidéken csakis személyes utánajárás nyomán szület­het siker. Komáromban azért maradt el, mert a vöröskeresztes dolgozók a véradók kitüntetésének ünnepségére össz­pontosítottak, s másra sem idejük, sem energiájuk nem maradt Pajda Ilona igazgatónő nem is tagadta, hogy nem volt hajlandó „iasszóval fogni" az embereket, időhiány miatt nem szervezte meg a közúti el­lenőrzéseket, s nem kereste fel a nagyvállalatok, üzemek vezetőit sem. Ha lettek volna érdeklődő önkénte­sek, egészen biztosan megtartották volna a t.anfolyamo(ka)t. De mert nem volt jelentkező... A társadalom nem nagyon értékeli a vöröskeresztesek tevékenységét, de ez nem lehet ok arra, hogy az or­szágos akció ilyen csúfos ered­ménnyel záruljon. Fontos, hasznos, sőt áldásos munkájuk nem merülhet ki csak a véradás, illetve az ado­mánygyűjtés szervezésében, bár­mennyire is fontos területekről van szó. Egy társadalmi szervezet ütőké­pessége akkor válik nyilvánvalóvá, ha rögtönözni kényszerül. Nemcsak a váratlan természeti katasztrófák al­kalmával, hanem a hétköznapi élet­ben is. Az elsősegély-nyújtási tanfo­lyamok sikertelenségéért persze nem fognak elmarasztalni senkit, de nem fog csökkenni az elsősegély­nyújtás elmaradása miatt elhalálo­zottak száma sem. Erről elsősorban mi tehetünk, mindazok, akik elmu­lasztottuk a felkínált lehetőséget. De egy kicsit bizony a vöröskeresztesek is, akiknek ez az akció nem lett iga­zán a szívügyük. Ha bevallják, ha nem, több akarattal többre mentek volna. (péterfi) Tőketerebes Rozsnyó Alsósztregova R .szombat Nagykürtös Losonc Pozsony o• Galánta , • E.újvár "V ° D.szerdahely Komárom Homonna

Next

/
Thumbnails
Contents