Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-17 / 266. szám, péntek

6 ) ÚJ SZÓ ERDEKESSEG - HIRDETES 1995. november 18. ÚJ ZENÉS BEMUTATÓ ELŐTT A GIMISZ SZÍNPAD Láss, ne csak nézz... E cím talán mottója is lehetne a készülő Ezek a fiatalok... című előadásnak. Egészen felkavaró, ahogyan a most tizenéves fiata­lok, tűzzel teli átéléssel éneklik a hatvanas évek első felében született dalokat, amint a közel két tucat „snittben" megeleve­nednek a szülő, a tanár és az önmagát kereső még nem felnőtt, de már nem gyerek konf­liktushelyzetei. Kiss Péntek Jó­zsef rendező így vall a készülő előadásról: alkohol, Ez az a ház, Gyémánt és arany, A bolond lány... Sorolhat­nám. Összesen tizennégy örök­zöld szerzemény hangzik majd el az előadásban. Hozzáteszem, komoly felkészülés előzte meg a magyar beat őskorának cseme­géi zenei „újrafogalmazását" és begyakorlását. Azt, hogy igyeke­zetünk szerint ma szóljanak, mégis megtartva a hangulatu­kat, üzenetüket. Mert ezeknek a daloknak van üzenetük. S azt is megkockáztatom, hogy némelyi­..van üzenetük. A Glmlsz Színpad szereplői. (Fotó: Wallach Péter) - Amit a néző lát majd, az nem a szó megszokott értelmé­ben vett történet, hanem in­kább, ahogy ráéreztél, pillanat­felvételek, olykor sarkított, felna­gyított mozzanatok, esemény­sor-szilánkok a generációs és olykor degenerációs jelenségek garmadájából. Felvillanások, amelyekre felfűződnek egy ' letűnt, de nyomaiban máig ben­nünk élő korszak máig szóló, a lelkünkben visszhangzó dalai... - Melyek ezek a dalok? - Csupa régi nagy szám a 60­as évek első feléből. Csak né­hány cím: Rohan az idő, Miszter ket egészen meglepő erejű előadásban tolmácsolják a ko­máromi Selye János Gimnázium végzős diákjai. - Végzősök. A Gimisz Színpad már harmadik éve egy előadás, a Rómeó és Júlia kivételével csak végzős diákokkal készít a nagyközönség számára előadá­sokat. Nagy létszámú, amatőr vi­szonyokban gondolkodva „monstre" előadásokat. Van en­nek valamilyen specifikus oka, magyarázata? - A színpadi munka, a színház létrehozása szempontjából nem fontos erről beszélni. De ha már a „specifikumról" kérdezel, ak­kor néhány dolgot elmondanék. A gimnáziummal való közös munkánk (a Városi Művelődési Központé - a szerző megj.) több évre nyúlik vissza. Korábban al­kalmi szerkesztett műsorok, egy­egy diákelőadás, például Schwajda Nincs többé iskola című mesejátéka után 1993­ban bemutattuk a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról-t. A lejátszott előadások száma meg­haladta a húszat. A budapesti Eurowoodstock-i fergeteges si­kerrel bezárólag. Eredetileg egy szalagavatói műsornak indult a dolog, s az lett belőle, ami kissé bizony felkavarta a kedélyeket. Nem látom be, miért kellene kar­dinális alapkérdést csinálni ab­ból, ha egy diákszínpad amatőr színházi előadást mutat be, amely egyúttal az iskola egyik legszebb ünnepének, a szalaga­vatónak is eseményszámba menő része lesz. Előfordult, hogy a Jókai Napok nagyrészt alkalmi szakemberekből álló zsűrije ezt a tényt szempontnak tekintette. Ilyenkor megáll az ész. - A Popfesztivál után jött ta­valy a Pomádé, s most az Ezek a fiatalok... című egykori filmsiker szabadon átdolgozott színpadi változata. Meddig lehet ezt még fokozni? - Fokozni?! Akármeddig és se­meddig. Attól függ, milyen szem­pontból vizsgáljuk. Minden előadás más és más. Legfeljebb az alkotók (dramaturgia, képi elem, rendezés) kézjegye, a sze­replők egyénisége, tehetsége függvényében hasonlítgatha­tunk. Csinálni pedig addig kell és szabad, amíg igény mutatkozik rá. Elsősorban a színpadra vágyó diákok részéről, akik legalább egyszer az életben találkoznak azzal, ami a színpadi fegyelmet, az alkotói folyamatot és a. tap­sot, a nézőtér örömének és kö­szönetének felemelő érzését je­lenti. Biztos, hogy évekre, ha nem egy életre szóló élményt je­lent minden szereplőnek és köz­reműködőnek egy-egy ilyen csa­patmunka. Egyszer érdemes len­ne erről megkérdezni őket is. Vagy esetleg arról, mi a különb­ség egy rendezői, legtöbbször „pedagógiai" önkény által kreált egyszeri „művészet" és az álta­luk választott kifejezési forma adta élmény között. (Most is kö­zel nyolcvanan dolgoznak ezen az előadáson - a szerző megj.) S az is bizonyos, hogy másképp néz színházat, színpadi produk­ciót az, aki egyszer belekóstolt. Ha csak egyetlenegyszer is talál­kozott a színpadi jelenléttel. Ez a dolog egyik, részben művészi, részben pedig pedagógiai­közművelődési „oldala". A másik pedig az, hogy a korábbi két előadásunkra együttvéve és „do­kumentálhatóan" körülbelül ti­zenhatezer ember volt kíváncsi a legkülönfélébb korosztályokból... - Reméljük, hogy az Ezek a fi­atalok... sem marad el siker te­kintetében az előbbiektől... - Ebben magam is bízom, az egész stábbal együtt; megkö­szönve a Selye János gimnázium teljes pedagógusközösségének, a városi művelődési központ munkatársainak és minden tá­mogatónknak a segítségét. A de­cember 4-i bemutató után, re­mélem, már azt is elmondha­tom, hogy nem volt hiábavaló az a sok-sok óra, amelyet az előadás szerkezeti felépítésével, a dalok, a koreográfia, a szcení­rozás egy mederbe terelésével eltöltöttünk... - Köszönöm a beszélgetést. CZÉKUS PÉTER LILIUM AURUM BIBLIOTÉKA Visszatekintések A jeles szlovákiai magyar irodalomtörté­nész, Turczel Lajos újabb visszatekintései­ben a két háború közti irodalmi, tudományos és politikai életünk néhány alapvető fontos­ságú területét vizsgálja. A könyv, amely a Lili­um Aurum Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban, kisebbségi létünk első szaka­szát öleli fel, s olyan fontos irodalomtörténeti és társadalmi tanulmányokat találhat benne az olvasó, mint a hiteles Fábry-portré, a Márai Sándorról írt triptichon, vagya két háború kö­zötti a tudományos életünket taglaló írás. A röviddel a rendszerváltás előtt és az azt követően született tanulmányok fontosságát és aktualitását talán nem is szükséges hang­súlyozni. „A csehszlovák kisebbségi jogsza­bályozás ellen elvi szempontból alig lehet ki­fogásokat emelni. Ez a jogrendezés abban az időben több vonatkozásban nemzetközi vi­szonylatban is mintaszerű volt. Talán a nyelv­törvény volt mégis az, amelynél komolyabb kifogás is felmerült. Nemcsak a kisebbségi politikusok és jogászok tartották túl magas­nak azt az alsó határul megállapított száza­lékszámot (20 százalékot), amelytől a nyelv­használati jogosultság függött, hanem a ki­sebbségi kérdés olyan kitűnő cseh szakem­bere is, mint a filozófus és politológus Ema­nuel Rádi. Ő rámutatott arra, hogy Finnor­szágban már a tíz százaléknyi kisebbséget is megilleti a nyelvhasználat joga, s hivatkozott arra is, hogy a cseh kisebbségi képviselők 1903-ban - a kisebbségi nyelvhasználat ak­kori szabályozása idején - hevesen tiltakoz­tak a „magas százalék" ellen - olvashatjuk többek közt A magyar lakosság jogi helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban címet viselő tanulmányban, amelyből az olvasó megtudhatja, hogyan igyekeztek gyöngíteni a hatóságok a kisebbségek erejét a választá­sok során, vagy hogy miképpen maradt írott malaszt a kisebbségvédelmi szerződés kité­tele, hogy a nyilvános állások, hivatalok el­nyerése tekintetében a nemzetiségi különb­ség nem jelenthet hátrányt. „Az állam két leg­nagyobb vállalatánál, a postánál és a vasút­nál 1930-ban a következő voit a helyzet: a postánál mindössze 0,88 százalékban, a va­sútnál is csak 2 százalékban volt képviselve a magyar lakosság..." A demokratikusnak emlegetett első köztársaság kisebbségelle­nes politikájáról írt (ám a kisebbségi politika negati vizmusát is tá rgyi lagosa n felm utató) ta­nulmány mellett természetesen az irodalom­és sajtótörténeti vonatkozású írások alkotják a kötet gerincét, amely szervesen illeszkedik Turczel Lajos életművébe. (k-y) Baróti Szabó Dávid Napok Nyolcadik alkalommal rende­zik meg Dunaradványon ma és holnap az idei Baróti Szabó Dá­vid Napokat Dunaradvány és Virt önkormányzata, a Csema­dok és a Rákóczi Szövetség Neszmélyi Alapszervezete szer­vezésében. Ma délután 17.00 órakor Bar­ta Gyula festőművész kiállítását nyitják meg, majd Bárdos Ágnes tart előadói estet Halotti Beszéd címmel. Holnap reggel 8.00 óra­kor az I. Baróti Szabó Dávid sza­valóverseny döntője zajlik a neszmélyi általános iskolában, délután 15.00 órakor pedig Vir­ten koszorúzzák meg a költő emléktábláját. Este 17.00 óra­kor Bánffy György színművész előadóestje várja a közönséget, majd a dr. Szabó Rezsővel, a Csemadok országos alelnökével folytatott beszélgetés (témája: a nyelvtörvény) zárja a rendez­vényt. (k) II. Kadosa-Bartók zongoraverseny Léván Ma és holnap tartják Léván a Művészeti Alapiskola és a Pe­dagógiai Szakközépiskola kon­certtermében a Kadosa-Bar­tók zongoraverseny második évfolyamát. A rendezvény szer­vezői a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társa­sága, a Lévai Városi Művelődé­si Központ és a Lévai Művésze­ti Alapiskola. Míg ma délután (13.30) a II. és III. kategória elődöntőit tartják, holnap (9.00) az I. B és I A. kategóriák versenyeire kerül sor. Délután (14.30) az első kategóriák ver­senyében hirdetnek eredményt, majd a II. és a III. kategória döntőjére és eredményhirdeté­sére kerül sor. -y­Szeminárium Nagyszombatban Kétnapos szemináriumot tar­tanak ma és holnap a Nagyszom­bati Egyetem épületében az egyetem és a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Szlovák Történel­mi Társaságának rendezésében. A tudományos tanácskozásra a Pázmány Péter által alapított egyetem létrejöttének 360. év­fordulója apropóján kerül sor. A szeminárium előadói közt a ha­zai tudományos élet jeles képvi­selőin kívül osztrák, magyar (dr. Szögi László, dr. Käfer István) és cseh történészek, egyetemi okta­tók is részt vesznek. Jubilál a füleki férfikar December másodikán 16 órától ünnepség lesz a füleki Vi­gadó színháztermében: fennál­lásának 75. évfordulója alkal­mából ünnepi hangversenyt ad a helyi férfikórus. A jubileumi előadásra meghívást kapott a Budafoki Vegyes Kórus, a sal­gótarjáni Pedagógus Kórus, a kömlői férfikar és a füleki női kar. Reszutyik István, a férfikórus elnöke szerint lélekben már két éve készülnek a hangverseny­re, amelynek gyakorlati megva­lósítását csupán nemrég, szep­temberben kezdték meg. Az ün­nepi hangverseny pontos reper­toárját még nem állították össze, ám ez nem okozhat gon­dot, mivel a kórus a régi száma­it is műsoron tartja és a közel­múltban sok új kórusművet ta­nult. Nemcsak azért, mert rep­rezentatív műsorral szeretné­nek a közönség elé állni, ha­nem azért is, mert december 9­én Salgótarjánban minősítési versenyen vesznek részt, s már most megkezdik a jövő évi Ko­dály Napokra a felkészülést. Nem mindegy, mondják, milyen díjjal térnek majd haza Galán­táról. (kas) Lipcsey György szobrai Nagymegyeren November 20-án, hétfőn a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ előcsarnokában Lip­csey György szobrászművész al­kotásaiból nyílik kiállítás. A Cse­madok nagymegyeri alapszerve­zete, a VMK és a Művészeti Alapiskola szervezésében ren­dezett kiállítást este 18.00 óra­kor nyitják meg. HÍRVIRÁGOK A klasszikus elvérzett - a „puskákkal" szem­ben. Három amerikai színész azzal az ötlettel állt elő, hogy létre­hozza „A Zanzásított Shakespeare Barátainak Társaságát". A nagy drámaíró legjelentősebb műveiből kivont párlattal álltak közönség elé az angliai Brightonban, ahol hatalmas sikert arattak. Főként az iskolások körében. Hisz számukra nem kis gondot okoz az angol iro­dalom büszkeségének dicsfénye. A mai számítógépekhez és akciófil­mekhez szokott fiatalságot a klasszikusok művei enyhén szólva un­tatják. Ebből indult ki az amerikai kezdeményező szellem, amely 17 Shakespeare-drámából készült kétórás előadást eredményezett. A háromtagú színészcsoport főnöke elárulta, hogy ami Shakespeare műveiből tartósnak bizonyul, az a szex és a gyilkosság. A többi úgy­mond fabatkát sem ér... Szlovák Galéria Békéscsabán, szlovák képzőművé­szek alkotásaiból rendezett tárlat nyílik a hétvégén a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ugyancsak ez alkalommal adják át a szervezőknek azt a mintegy félszáz festményt, amelyet a szlovákiai művészek ajánlottak fel a Szlovák Galéria megalapítására. Ez a kez­deményezés az elmúlt időszakban egyre többet foglalkoztatta az al­földi szlovákság szellemi központjában, Békéscsabán élő, illetve on­nan elszármazott kisebbségieket, s most már valóban megszülethet a szlovákiai képzőművészetet kellő súllyal képviselő létesítmény. He­lyét most keresik a csabaiak. Vízen úszik a csehországi Mostban a kated­rális. Épp húsz évvel ezelőtt sikerült különleges műszaki eljárással áthelyezni az észak-csehországi bányavárosnak a 16. században épült késő gótikus Szűz Mária templomát, mely a bányabővítés útjá­ban állt. Az eredetileg domb tetején álló hatalmas templomot lefej­tették alapzatáról, „vonatot" csúsztattak alá, amely négy párhuza­mos vágányon kereken 841 méter és 10 centiméterrel juttatta to­vább, percenkénti egyméteres sebességgel. Az építészeti bravúr ak­kor 156 millió csehszlovák koronába került. Azóta viszont a talajvíz megtámadta a templom betonalapjait, s a műemlékvédők szabály­szerű áthatolhatatlan kádat vonnak az alapok köré. Mindezentúl azonban még további gondok jelentkeznek. Szakértői közlések sze­rint a szomszédos tárna feltöltődése miatt az építmény alatt tó képződött és a kádszerű megoldás folytán a templom hajóként kezd viselkedni és máris dőlni kezd. A műemlékvédők paradox helyzetnek tartják, hogy az értékes katedrálist nem vették fel a cseh nemzeti kultúrkincsek közé. Edward király, a náci barát... vm. Edward angoi király nem csupán javíthatatlan romantikus volt, aki a szerelem oltárán uralkodói címét is feláldozta, de a nácik kezére is akarta játszani ha­záját - jelentette Londonból kiszivárgott értesülések szerint az MTI. A megdöbbentő történetet a Chanel-4 kereskedelmi tévétársaság dolgozza fel a héten műsorra tűzött dokumentumfilmjében. A krimi­be illő történet legfontosabb epizódjai 1940 nyarán, a semleges, de kémektől hemzsegő Portugáliában játszódtak. A Salazar-rezsim irat­tárából most előkerült titkosszolgálati iratok szerint Edward sze­mélyesen bonyolódott konspiratív találkozókba német ügynökökkel, mígnem a mind veszélyesebb exkirályt a Churchill-kormánynak egy amerikai hajó fedélzetén sikerült a Bahama szigetekre tuszkolnia. Edwardot a korabeli dokumentumok szerint a bosszú vezérelte az összeesküvés útjára, amiért szerelmi kalandja okán letaszították a trónról. A Buckingham-palotából 1936-ban kellett távoznia egy elvált amerikai asszonyhoz fűződő kapcsolata miatt, akit a tróntól meg­fosztva feleségül vett. Külföldön a legjobb kínai diákok. Csupán az egy harmada tért vissza hazájába az 1979 óta külföldön tanuló kínai di­ákoknak. Nagy részüket az Egyesült Államokban és Kanadában csá­bítottak ottmaradásra, jelentette ki a Reuternek egy pekingi tisztvi­selő. Kína 1979-ben kezdte el a nyitott kapuk politikáját. Azóta mint­egy 220 ezer diák ment külföldre tanulni, a fele az állam pénzén, a fele a sajátján, s közülük csak 75 ezer tért vissza. Pedig Peking na­gyon szeretné, ha a külföldi korszerű egyetemeken szerzett ismere­teket hazájukban hasznosítanák. Szláva Zajcev védi kollektíváját A pártállami idők egykori konkurencia nélküli szovjet divatkirálya ma sem szorult ki a pálya szélére. A „tiszta" művészetre igaz, ma már nincs nagyon ide­je, amint azt elmondta az Argumenty i Fakty-ban megjelent interjú­ban. Felelősséget érez moszkvai Divatházának több mint 400 mun­katársáért. Régebben állítólag nem kellett törődnie az értékesítéssel és becsületes közvetítők felkutatásával. Vevőköre kicserőlődött. Az egykori nála öltözködő értelmiségi elit helyét elfoglalták az újgazdag oroszok, akik megvédik az ellene irányuló akcióktól. Elterjedt róla, hogy birodalmában„tilos a szerelem". Az információ szerinte téves, csupán nyugati mintára munkatársai szerződésben vállalják, hogy tartózkodnak a válogatás nélküli nemi élettől. Szerinte ez óvintézke­dés a közösség szétesésének megakadályozására. (Külföldi lapok és hírügynökségek alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents