Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-17 / 266. szám, péntek

6 ) ÚJ SZÓ ERDEKESSEG - HIRDETES 1995. november 18. ÚJ ZENÉS BEMUTATÓ ELŐTT A GIMISZ SZÍNPAD Láss, ne csak nézz... E cím talán mottója is lehetne a készülő Ezek a fiatalok... című előadásnak. Egészen felkavaró, ahogyan a most tizenéves fiatalok, tűzzel teli átéléssel éneklik a hatvanas évek első felében született dalokat, amint a közel két tucat „snittben" megelevenednek a szülő, a tanár és az önmagát kereső még nem felnőtt, de már nem gyerek konfliktushelyzetei. Kiss Péntek József rendező így vall a készülő előadásról: alkohol, Ez az a ház, Gyémánt és arany, A bolond lány... Sorolhatnám. Összesen tizennégy örökzöld szerzemény hangzik majd el az előadásban. Hozzáteszem, komoly felkészülés előzte meg a magyar beat őskorának csemegéi zenei „újrafogalmazását" és begyakorlását. Azt, hogy igyekezetünk szerint ma szóljanak, mégis megtartva a hangulatukat, üzenetüket. Mert ezeknek a daloknak van üzenetük. S azt is megkockáztatom, hogy némelyi..van üzenetük. A Glmlsz Színpad szereplői. (Fotó: Wallach Péter) - Amit a néző lát majd, az nem a szó megszokott értelmében vett történet, hanem inkább, ahogy ráéreztél, pillanatfelvételek, olykor sarkított, felnagyított mozzanatok, eseménysor-szilánkok a generációs és olykor degenerációs jelenségek garmadájából. Felvillanások, amelyekre felfűződnek egy ' letűnt, de nyomaiban máig bennünk élő korszak máig szóló, a lelkünkben visszhangzó dalai... - Melyek ezek a dalok? - Csupa régi nagy szám a 60as évek első feléből. Csak néhány cím: Rohan az idő, Miszter ket egészen meglepő erejű előadásban tolmácsolják a komáromi Selye János Gimnázium végzős diákjai. - Végzősök. A Gimisz Színpad már harmadik éve egy előadás, a Rómeó és Júlia kivételével csak végzős diákokkal készít a nagyközönség számára előadásokat. Nagy létszámú, amatőr viszonyokban gondolkodva „monstre" előadásokat. Van ennek valamilyen specifikus oka, magyarázata? - A színpadi munka, a színház létrehozása szempontjából nem fontos erről beszélni. De ha már a „specifikumról" kérdezel, akkor néhány dolgot elmondanék. A gimnáziummal való közös munkánk (a Városi Művelődési Központé - a szerző megj.) több évre nyúlik vissza. Korábban alkalmi szerkesztett műsorok, egyegy diákelőadás, például Schwajda Nincs többé iskola című mesejátéka után 1993ban bemutattuk a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról-t. A lejátszott előadások száma meghaladta a húszat. A budapesti Eurowoodstock-i fergeteges sikerrel bezárólag. Eredetileg egy szalagavatói műsornak indult a dolog, s az lett belőle, ami kissé bizony felkavarta a kedélyeket. Nem látom be, miért kellene kardinális alapkérdést csinálni abból, ha egy diákszínpad amatőr színházi előadást mutat be, amely egyúttal az iskola egyik legszebb ünnepének, a szalagavatónak is eseményszámba menő része lesz. Előfordult, hogy a Jókai Napok nagyrészt alkalmi szakemberekből álló zsűrije ezt a tényt szempontnak tekintette. Ilyenkor megáll az ész. - A Popfesztivál után jött tavaly a Pomádé, s most az Ezek a fiatalok... című egykori filmsiker szabadon átdolgozott színpadi változata. Meddig lehet ezt még fokozni? - Fokozni?! Akármeddig és semeddig. Attól függ, milyen szempontból vizsgáljuk. Minden előadás más és más. Legfeljebb az alkotók (dramaturgia, képi elem, rendezés) kézjegye, a szereplők egyénisége, tehetsége függvényében hasonlítgathatunk. Csinálni pedig addig kell és szabad, amíg igény mutatkozik rá. Elsősorban a színpadra vágyó diákok részéről, akik legalább egyszer az életben találkoznak azzal, ami a színpadi fegyelmet, az alkotói folyamatot és a. tapsot, a nézőtér örömének és köszönetének felemelő érzését jelenti. Biztos, hogy évekre, ha nem egy életre szóló élményt jelent minden szereplőnek és közreműködőnek egy-egy ilyen csapatmunka. Egyszer érdemes lenne erről megkérdezni őket is. Vagy esetleg arról, mi a különbség egy rendezői, legtöbbször „pedagógiai" önkény által kreált egyszeri „művészet" és az általuk választott kifejezési forma adta élmény között. (Most is közel nyolcvanan dolgoznak ezen az előadáson - a szerző megj.) S az is bizonyos, hogy másképp néz színházat, színpadi produkciót az, aki egyszer belekóstolt. Ha csak egyetlenegyszer is találkozott a színpadi jelenléttel. Ez a dolog egyik, részben művészi, részben pedig pedagógiaiközművelődési „oldala". A másik pedig az, hogy a korábbi két előadásunkra együttvéve és „dokumentálhatóan" körülbelül tizenhatezer ember volt kíváncsi a legkülönfélébb korosztályokból... - Reméljük, hogy az Ezek a fiatalok... sem marad el siker tekintetében az előbbiektől... - Ebben magam is bízom, az egész stábbal együtt; megköszönve a Selye János gimnázium teljes pedagógusközösségének, a városi művelődési központ munkatársainak és minden támogatónknak a segítségét. A december 4-i bemutató után, remélem, már azt is elmondhatom, hogy nem volt hiábavaló az a sok-sok óra, amelyet az előadás szerkezeti felépítésével, a dalok, a koreográfia, a szcenírozás egy mederbe terelésével eltöltöttünk... - Köszönöm a beszélgetést. CZÉKUS PÉTER LILIUM AURUM BIBLIOTÉKA Visszatekintések A jeles szlovákiai magyar irodalomtörténész, Turczel Lajos újabb visszatekintéseiben a két háború közti irodalmi, tudományos és politikai életünk néhány alapvető fontosságú területét vizsgálja. A könyv, amely a Lilium Aurum Kiadó gondozásában jelent meg a közelmúltban, kisebbségi létünk első szakaszát öleli fel, s olyan fontos irodalomtörténeti és társadalmi tanulmányokat találhat benne az olvasó, mint a hiteles Fábry-portré, a Márai Sándorról írt triptichon, vagya két háború közötti a tudományos életünket taglaló írás. A röviddel a rendszerváltás előtt és az azt követően született tanulmányok fontosságát és aktualitását talán nem is szükséges hangsúlyozni. „A csehszlovák kisebbségi jogszabályozás ellen elvi szempontból alig lehet kifogásokat emelni. Ez a jogrendezés abban az időben több vonatkozásban nemzetközi viszonylatban is mintaszerű volt. Talán a nyelvtörvény volt mégis az, amelynél komolyabb kifogás is felmerült. Nemcsak a kisebbségi politikusok és jogászok tartották túl magasnak azt az alsó határul megállapított százalékszámot (20 százalékot), amelytől a nyelvhasználati jogosultság függött, hanem a kisebbségi kérdés olyan kitűnő cseh szakembere is, mint a filozófus és politológus Emanuel Rádi. Ő rámutatott arra, hogy Finnországban már a tíz százaléknyi kisebbséget is megilleti a nyelvhasználat joga, s hivatkozott arra is, hogy a cseh kisebbségi képviselők 1903-ban - a kisebbségi nyelvhasználat akkori szabályozása idején - hevesen tiltakoztak a „magas százalék" ellen - olvashatjuk többek közt A magyar lakosság jogi helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban címet viselő tanulmányban, amelyből az olvasó megtudhatja, hogyan igyekeztek gyöngíteni a hatóságok a kisebbségek erejét a választások során, vagy hogy miképpen maradt írott malaszt a kisebbségvédelmi szerződés kitétele, hogy a nyilvános állások, hivatalok elnyerése tekintetében a nemzetiségi különbség nem jelenthet hátrányt. „Az állam két legnagyobb vállalatánál, a postánál és a vasútnál 1930-ban a következő voit a helyzet: a postánál mindössze 0,88 százalékban, a vasútnál is csak 2 százalékban volt képviselve a magyar lakosság..." A demokratikusnak emlegetett első köztársaság kisebbségellenes politikájáról írt (ám a kisebbségi politika negati vizmusát is tá rgyi lagosa n felm utató) tanulmány mellett természetesen az irodalomés sajtótörténeti vonatkozású írások alkotják a kötet gerincét, amely szervesen illeszkedik Turczel Lajos életművébe. (k-y) Baróti Szabó Dávid Napok Nyolcadik alkalommal rendezik meg Dunaradványon ma és holnap az idei Baróti Szabó Dávid Napokat Dunaradvány és Virt önkormányzata, a Csemadok és a Rákóczi Szövetség Neszmélyi Alapszervezete szervezésében. Ma délután 17.00 órakor Barta Gyula festőművész kiállítását nyitják meg, majd Bárdos Ágnes tart előadói estet Halotti Beszéd címmel. Holnap reggel 8.00 órakor az I. Baróti Szabó Dávid szavalóverseny döntője zajlik a neszmélyi általános iskolában, délután 15.00 órakor pedig Virten koszorúzzák meg a költő emléktábláját. Este 17.00 órakor Bánffy György színművész előadóestje várja a közönséget, majd a dr. Szabó Rezsővel, a Csemadok országos alelnökével folytatott beszélgetés (témája: a nyelvtörvény) zárja a rendezvényt. (k) II. Kadosa-Bartók zongoraverseny Léván Ma és holnap tartják Léván a Művészeti Alapiskola és a Pedagógiai Szakközépiskola koncerttermében a Kadosa-Bartók zongoraverseny második évfolyamát. A rendezvény szervezői a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a Lévai Városi Művelődési Központ és a Lévai Művészeti Alapiskola. Míg ma délután (13.30) a II. és III. kategória elődöntőit tartják, holnap (9.00) az I. B és I A. kategóriák versenyeire kerül sor. Délután (14.30) az első kategóriák versenyében hirdetnek eredményt, majd a II. és a III. kategória döntőjére és eredményhirdetésére kerül sor. -ySzeminárium Nagyszombatban Kétnapos szemináriumot tartanak ma és holnap a Nagyszombati Egyetem épületében az egyetem és a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Történelmi Társaságának rendezésében. A tudományos tanácskozásra a Pázmány Péter által alapított egyetem létrejöttének 360. évfordulója apropóján kerül sor. A szeminárium előadói közt a hazai tudományos élet jeles képviselőin kívül osztrák, magyar (dr. Szögi László, dr. Käfer István) és cseh történészek, egyetemi oktatók is részt vesznek. Jubilál a füleki férfikar December másodikán 16 órától ünnepség lesz a füleki Vigadó színháztermében: fennállásának 75. évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt ad a helyi férfikórus. A jubileumi előadásra meghívást kapott a Budafoki Vegyes Kórus, a salgótarjáni Pedagógus Kórus, a kömlői férfikar és a füleki női kar. Reszutyik István, a férfikórus elnöke szerint lélekben már két éve készülnek a hangversenyre, amelynek gyakorlati megvalósítását csupán nemrég, szeptemberben kezdték meg. Az ünnepi hangverseny pontos repertoárját még nem állították össze, ám ez nem okozhat gondot, mivel a kórus a régi számait is műsoron tartja és a közelmúltban sok új kórusművet tanult. Nemcsak azért, mert reprezentatív műsorral szeretnének a közönség elé állni, hanem azért is, mert december 9én Salgótarjánban minősítési versenyen vesznek részt, s már most megkezdik a jövő évi Kodály Napokra a felkészülést. Nem mindegy, mondják, milyen díjjal térnek majd haza Galántáról. (kas) Lipcsey György szobrai Nagymegyeren November 20-án, hétfőn a Nagymegyeri Városi Művelődési Központ előcsarnokában Lipcsey György szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás. A Csemadok nagymegyeri alapszervezete, a VMK és a Művészeti Alapiskola szervezésében rendezett kiállítást este 18.00 órakor nyitják meg. HÍRVIRÁGOK A klasszikus elvérzett - a „puskákkal" szemben. Három amerikai színész azzal az ötlettel állt elő, hogy létrehozza „A Zanzásított Shakespeare Barátainak Társaságát". A nagy drámaíró legjelentősebb műveiből kivont párlattal álltak közönség elé az angliai Brightonban, ahol hatalmas sikert arattak. Főként az iskolások körében. Hisz számukra nem kis gondot okoz az angol irodalom büszkeségének dicsfénye. A mai számítógépekhez és akciófilmekhez szokott fiatalságot a klasszikusok művei enyhén szólva untatják. Ebből indult ki az amerikai kezdeményező szellem, amely 17 Shakespeare-drámából készült kétórás előadást eredményezett. A háromtagú színészcsoport főnöke elárulta, hogy ami Shakespeare műveiből tartósnak bizonyul, az a szex és a gyilkosság. A többi úgymond fabatkát sem ér... Szlovák Galéria Békéscsabán, szlovák képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlat nyílik a hétvégén a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ugyancsak ez alkalommal adják át a szervezőknek azt a mintegy félszáz festményt, amelyet a szlovákiai művészek ajánlottak fel a Szlovák Galéria megalapítására. Ez a kezdeményezés az elmúlt időszakban egyre többet foglalkoztatta az alföldi szlovákság szellemi központjában, Békéscsabán élő, illetve onnan elszármazott kisebbségieket, s most már valóban megszülethet a szlovákiai képzőművészetet kellő súllyal képviselő létesítmény. Helyét most keresik a csabaiak. Vízen úszik a csehországi Mostban a katedrális. Épp húsz évvel ezelőtt sikerült különleges műszaki eljárással áthelyezni az észak-csehországi bányavárosnak a 16. században épült késő gótikus Szűz Mária templomát, mely a bányabővítés útjában állt. Az eredetileg domb tetején álló hatalmas templomot lefejtették alapzatáról, „vonatot" csúsztattak alá, amely négy párhuzamos vágányon kereken 841 méter és 10 centiméterrel juttatta tovább, percenkénti egyméteres sebességgel. Az építészeti bravúr akkor 156 millió csehszlovák koronába került. Azóta viszont a talajvíz megtámadta a templom betonalapjait, s a műemlékvédők szabályszerű áthatolhatatlan kádat vonnak az alapok köré. Mindezentúl azonban még további gondok jelentkeznek. Szakértői közlések szerint a szomszédos tárna feltöltődése miatt az építmény alatt tó képződött és a kádszerű megoldás folytán a templom hajóként kezd viselkedni és máris dőlni kezd. A műemlékvédők paradox helyzetnek tartják, hogy az értékes katedrálist nem vették fel a cseh nemzeti kultúrkincsek közé. Edward király, a náci barát... vm. Edward angoi király nem csupán javíthatatlan romantikus volt, aki a szerelem oltárán uralkodói címét is feláldozta, de a nácik kezére is akarta játszani hazáját - jelentette Londonból kiszivárgott értesülések szerint az MTI. A megdöbbentő történetet a Chanel-4 kereskedelmi tévétársaság dolgozza fel a héten műsorra tűzött dokumentumfilmjében. A krimibe illő történet legfontosabb epizódjai 1940 nyarán, a semleges, de kémektől hemzsegő Portugáliában játszódtak. A Salazar-rezsim irattárából most előkerült titkosszolgálati iratok szerint Edward személyesen bonyolódott konspiratív találkozókba német ügynökökkel, mígnem a mind veszélyesebb exkirályt a Churchill-kormánynak egy amerikai hajó fedélzetén sikerült a Bahama szigetekre tuszkolnia. Edwardot a korabeli dokumentumok szerint a bosszú vezérelte az összeesküvés útjára, amiért szerelmi kalandja okán letaszították a trónról. A Buckingham-palotából 1936-ban kellett távoznia egy elvált amerikai asszonyhoz fűződő kapcsolata miatt, akit a tróntól megfosztva feleségül vett. Külföldön a legjobb kínai diákok. Csupán az egy harmada tért vissza hazájába az 1979 óta külföldön tanuló kínai diákoknak. Nagy részüket az Egyesült Államokban és Kanadában csábítottak ottmaradásra, jelentette ki a Reuternek egy pekingi tisztviselő. Kína 1979-ben kezdte el a nyitott kapuk politikáját. Azóta mintegy 220 ezer diák ment külföldre tanulni, a fele az állam pénzén, a fele a sajátján, s közülük csak 75 ezer tért vissza. Pedig Peking nagyon szeretné, ha a külföldi korszerű egyetemeken szerzett ismereteket hazájukban hasznosítanák. Szláva Zajcev védi kollektíváját A pártállami idők egykori konkurencia nélküli szovjet divatkirálya ma sem szorult ki a pálya szélére. A „tiszta" művészetre igaz, ma már nincs nagyon ideje, amint azt elmondta az Argumenty i Fakty-ban megjelent interjúban. Felelősséget érez moszkvai Divatházának több mint 400 munkatársáért. Régebben állítólag nem kellett törődnie az értékesítéssel és becsületes közvetítők felkutatásával. Vevőköre kicserőlődött. Az egykori nála öltözködő értelmiségi elit helyét elfoglalták az újgazdag oroszok, akik megvédik az ellene irányuló akcióktól. Elterjedt róla, hogy birodalmában„tilos a szerelem". Az információ szerinte téves, csupán nyugati mintára munkatársai szerződésben vállalják, hogy tartózkodnak a válogatás nélküli nemi élettől. Szerinte ez óvintézkedés a közösség szétesésének megakadályozására. (Külföldi lapok és hírügynökségek alapján)