Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-16 / 265. szám, csütörtök

6) ÚJ SZ Ó MOZA IK 1995. november 15 . NAGYKAPOS Fél évtizedes építkezés Öt évvel ezelőtt láttak hozzá Nagykaposon egy új szennyvíztisztító állo­más építéséhez. A meg­lévő, hagyományos kis víztisztító mellé a nyolc­vanas évek végén egy új, korszerű, környezet­kímélő beruházást ter­veztek, s a kivitelezést 27 millió 663 ezer koro­nás költségvetéssel 1990-ben kezdték el. De mindmáig nem sike­rült befejezni. Az okokról Nagyidai Ba­lázs mérnököt, a városi hiva­tal építkezési osztályának munkatársát kérdeztük: - Augusztus végéig az építkezésre 19,5 millió koro­nát költöttünk, ebből 6,5 mil­liót állami dotációból. Annak ellenére, hogy a városnak a beruházóval szemben már 5,2 millió korona tartozása van, tovább folyik az építke­zés. Befejezéséhez és a pró­baüzemelés beindításához még további 8,5 millió koro­nára volna szükség. Ezt természetesen állami segítség nélkül a város költ­ségvetése már nem képes fedezni. A szükséges anyagi eszközöket semmiképp nem tudják előteremteni. Emiatt már többször kérték a kormányzatot, hogy segít­sen. Ellenkező esetben az építkezés elhúzódhat 1997­ig is. Az 5000 lakosra terve­zett régi szennyvíztisztító már évek óta túlterhelt; a szennyvíz a környezetet szennyezi, amiért az önkor­mányzat nem kis összeget kénytelen fizetni szankció gyanánt. Ferkó Barnabás parla­menti képviselő is interpel­lált az állami támogatás ügyében. - Jozef Zlocha környezet­védelmi miniszternek címez­tem az ezzel kapcsolatos be­adványomat, mert bár a Tőketerebesi járásban az ál­lami támogatásra jogosul­tak fontossági sorrendjének listáján Nagykapos a harma­dik helyen szerepelt, még­sem kapott dotációt. Tudo­másom szerint kevésbé fon­tos objektumokra is odaítél­ték a kért összeget, annak ellenére, hogy a listán jócs­kán Nagykapos mögött vol­tak. Interpellációmra eddig nem kaptam választ - je­gyezte meg a képviselő. (katócs) KOMÁROM A kormányfő nevében November 7-én a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében a magánkéz­ben levő Medicina egészségügyi köz­pont megnyitása alkalmából házi ün­nepségre került sor. Dr. Pásztor Lász­ló igazgató és dr. Sebők Zoltán ügyve­zető igazgató meghívásának eleget tettek a város elöljárói, az állami intéz­mények vezetői, az egyház képviselői, a magánvállalkozó szféra színe-java, s természetesen az orvoskollégák és a barátok is. A várakozás pillanatai­ban alig vette észre valaki az újabb vendégeket. A magas fiatalember kí­séretében érkező piros kosztümös hölgy sem keltett feltűnést, alig akadt valaki, aki felismerte volna. Azok vi­szont, akik ráismertek dr. Margita Mečiarovára és a kormányfő fiára, kissé elbizonytalanodtak. Men ugye, nem mindennapi esemény, ha a kor­mányfő felesége és fia minden előze­tes bejelentés nélkül Komáromba lá­togat. S ráadásul csak azért, hogy részt vegyen néhány magyar nemzeti­ségű orvos magánrendelőjének meg­nyitásán. Aztán kiderült, hogy az ügy­vezető igazgató hívta meg a Mečiar családot. Nincs ebben semmi külö­nös, hiszen Margita Mečiarová is or­vos, a fia meg Sebők doktor úr régi ismerőse, gondolhatták sokan. Ám üdvözlő beszédében mégsem kollé­gaként, barátként köszöntötte az il­lusztrisnak tartott vendégeket, ha­nem úgy, mintha a kormányfő „meg­bízásából'" érkeztek volna! Ha nem láttuk, hallottuk volna, amikor az ügyvezető igazgató arra kérte őket, egyezzenek bele az üdvözlés szöve­gébe, szóvá sem tennénk ezt az em­beri vagy inkább protokolláris faux pas-t. Aligha hihette komolyan a dok­tor úr, hogy lesz, aki délután három­kor elhiszi ezt a mesét! Ugyanis töb­ben láttuk Mečiar doktornő ódzkodá­sát, aki csak miután a fiára nézett, s az igent mondott barátja kérésére, vállalta, hogy „a férje nevében érke­zett". Magánügy, hogy kit hív meg, kö­szönt az ügyvezető igazgató - gon­dolhatná a tisztelt olvasó, s igaza is van. De! A magánközpont vezetői nem titkol­ták, hogy az állami egészségbiztosító nem kötött velük szerződést. Az is nyil­vánvaló, ha a lakosok esetleg kitarta­nak az állami cég mellett, előfordul­hat, hogy nehézségekbe ütköznek. A Mečiar família meghívásának tehát célja volt. Netán az, hogy az illusztris vendégek látogatása, esetleges inter­venciója rábírja az állami egészségbiz­tosító vezetését a szerződés megköté­sére?! Kissé keserű szájízzel nyugtáztuk a doktor úr félresikerült „taktikai húzá­sát". Meggyőződésünk, hogy a régió lakosai eddig a kormány segítsége nélkül is megvalósították elképzelései­ket, terveiket. Naiv dolog remélni, hogy azzal, ha bejelentik: Mečiar dok­tornő és fia a „kormányfő nevében" ér­kezett, a biztosító mindján megfelelő lépéseket tesz a magánközpont felé. Az orvosoknak tudatosítaniuk kellene, hogy a siker titka a saját kezükben van. Ha a betegek elégedettek lesz­nek a Medicina szolgáltatásaival, olyan biztosítót választanak, amely szerződött az egészségügyi központ­tal. Minden csel nélkül! (péterfi) IPOLYNYÉK Feldolgozzák a hulladékot is Ipolynyék tipikusan mezőgazdasági vidéken található. Ta­lán ezért is okozott némi meglepetést, amikor a hetvenes évek elején a zólyomi székhelyű Bučina (akkor még nemze­ti vállalat) fafeldolgozó üzemet létesített a községben. Ezt akkoriban részben azzal magyarázták, hogy a környék ház­tartásbeli asszonyainak jó munkalehetőséget biztosít majd. Tény, hogy annak idején száznál is több alkalmazottja volt. Mára némileg megváltozott a helyzet, hiszen a Bučina Rt. ipoly­nyéki divíziója csak negyvenegy­néhány embernek biztosít mun­kát. Macko Vladimír mérnök, az üzem igazgatóhelyettese, aki egyben a termelés irányításáért is felelős, annak a reményének adott hangot, hogy már a közel­jövőben mód nyílik az alkalma­zottak létszámának növelésére. Hogy ezt mire alapozza? Kérdé­sünkre így válaszolt: - Elsősorban arra, hogy már tettünk lépéseket a termelés bővítésére. Havonta mintegy 500-600 köbméter fát fűrésze­földre, főleg Svájcba és Ausztriá­ba exponáljuk. Ami nem felel meg külföldi megrendelőinknek, vagyis a maradékot helyben vagy Zólyomban dolgozzuk fel - pré­selt lemezt, parkettát és egyéb termékeket készítünk. Nemcsak a fahulladékot, de még a fűrész­port is hasznosítjuk, vagyis ná­lunk a nyersanyagból semmi sem vész kárba. Átmeneti elbocsátások A Nagykürtösi Körzeti Munkaügyi Hivatal három évvel ezelőtt nyi­tott irodát a járás legnagyobb településén, Ipolynyéken. Az ide tar­tozó 14 községben mintegy ezer munkanélkülit tartanak nyilván. Évente ismétlődő jelenség, hogy az őszi hónapok végén a létszá­muk rohamosan emelkedik. Petrezsil Márta irodavezető ezt azzal magyarázta, hogy a környező mezőgazdasági szövetkezetekből és az erdőgazdasági üzemekből ez idő tájt küldik el az átmenetileg fe­leslegessé váló dolgozókat. Főleg a Kőkeszi Mezőgazdasági Szövet­kezetből érkeztek nagyszámban - több mint százan - bejegyeztet­ni magukat. Tavasszal, a mezei munkák beindulásakor a szövetke­zet újra foglalkoztatja majd őket. (bodzsár) R0ZSNY0 Ufó - mítosz vagy valóság? Egyedül vagyunk a világűrben? - e kérdés már több száz éve foglalkoztatja az embereket. A rozs­nyói Bányászati Múzeum főtéri képtárának eme­leti helyiségeiben néhány napja kiállítás nyílt az ufológiáról. Az első teremben berendezett középkori dolgo­zószoba falain elhelyezett képeken látható, hogy a kérdés egyáltalán nem újkeletű. S hogy mítosz­e vagy valóság? Egy biztos: a válaszkeresés a mai napig tart. Sőt! Amint azt a szépen, szakmai szempontból is odafigyeléssel felépített kiállítá­son a látogató megtudhatja, ma már Szlovákiá­ban is van ufókutató központ. Ez 1990-től műkö­dik Kassán, ahol rendszeresen szerveznek a he­lyiek nemzetközi találkozókat is. A legközelebbi közép-európai ufológuskongresszusra is itt kerül sor november 24-26-án. Ezt követően Rozsnyón, a mostani kiállítás kísérőprogramjaként kétszer is tartanak ismeretterjesztő előadást. Az idegen lények „földi látogatásait" ábrázoló képeken kívül több művészi szempontból is figye­lemre méltó festménnyel és rajzzal is találkozhat a kiállításra látogató. A nyilván az elkövetkező he­tekben majd sok érdeklődőt vonzó kiállítás egé­szen karácsonyig, december 22-éig tekinthető meg Rozsnyón. (ambrus) NAGYKÜRTÖS Megszűnik a területi titkárság A Csemadok tarthatatlan anyagi helyzete következtében decem­ber elsején megszűnik a szövetség nagykürtösi területi titkársága. Balogh Gábor választmányi alelnök ezzel kapcsolatban elmondta: ­A választmány tagjai hosszas mérlegelés után döntöttek úgy, hogy december elsejével anyagi okok miatt felmondják a területi titkár­ság bérleti szerződését, hiszen már egy idő óta a Mikszáth Alapít­vány segített ki bennünket. Mivel az országos választmány decem­ber elsejével felmondott a területi titkárnak is, a felmondási idő le­jártáig otthonról fogja intézni a szükséges teendőket. (-dzsár) A Kassai Tejipari Vállalatnál nemrég kezdték meg egyik kelendő cikkük, a joghurtos tej egyliteres dobozok­ba való töltését. A családi fogyasztásra szánt, kedvező áron kínált termék eper, mandula-és banán ízesítés­sel készül (Fotó: TA SR) Idestova egy éve foglalta el helyét a polgármesteri székben Agócs Ottó, aki mellesleg az építészetből csöppent az új munkakörbe. Ha lehet egyáltalán új munkakörnek nevezni, hiszen elmondása szerint polgármesterként Is többnyire hasonló feladatok várnak rá, mint amilyeneket építészként korábbi munkahelyén meg kellett oldania. Tavaly a helyhatósági válasz­tások után találkoztunk vele, ön­kormányzati képviselőként az elmúlt megbízatási időszak alatt megismerte a három falunak, választókörzetének a problémá­it. Ami Fülekkovácsit illeti, a fél­bemaradt ravatalozót, az elma­radt parkosítást és a művelődé­si ház omladozó vakolatának ki­javítását, az önkormányzatilag a községhez tartozó Fülekkele­csény és Fülekkurtány esetében pedig az ottani kátyús utak újra­burkolását, a félig kész ravatalo­zók befejezését, a villanyhálózat korszerűsítését említette. A fel­adatokról sokat beszélt, a kivite­lezésről azonban visszafogottan nyilatkozott, mondván, minden az anyagiakon múlik. Egy év el­teltével újra felkerestük. - Tavaly decemberben vet­tem át a hivatal irányítását ­kezdte Agócs Ottó. - Télen tulaj­donképpen már nem végeztünk kinti munkát, hanem igyekez­tünk a tavaszi akciókhoz megte­remteni a feltételeket. Elkészí­tettük a még hiányzó dokumen­tációkat, megvásároltuk az építőanyagot, és márciusban közhasznú munkára felvettünk három munkanélkülit. Egy ta­pasztalt szakembert és két kise­gítőt. Nézze, megmondom őszintén, olyanokat választot­tunk ki, akikben megbízunk, akikről tudjuk, hogy jó munkát végeznek. Márciusban eltávolí­tották a művelődési otthon fala­iról az omladozó vakolatot, a fa­lakat újravakolták, az ablaksze­gélyeket kijavították... Május elején láttunk hozzá a fülekko­vácsi ravatalozó építésének be­fejezéséhez. A falak már álltak, de még nem volt tető. Tudtam, ha egy céget bízunk meg, elfogy az összes pénzünk. Segítettek a polgárok, a (szak)munka zömét az említett három személy vé­gezte. Elkészült a ravatalozó, november első vasárnapján fel is szenteltük. És még pénzünk is maradt. Pedig nem kaptunk ál­lami támogatást, a munkálato­kat a befolyt adóból végeztet­tük. A jövő évi tervek közül elsősorban a Fülekkelecsény­ben korábban megkezdett rava­talozó befejezését emelte ki Agócs Ottó. Elmondta, hogy va­lószínűleg több munkanélkülit fog alkalmazni. A fülekkelecsé­nyi elektromos vezeték cseréjé­re, mint mondta, bármennyire szeretnék, sajnos, jövőre nem kerülhet sor. A faluban még min­dig faoszlopok tartják a vezeté­keket; a felújítás 1,2 millió koro­nába kerül, és az összeg felét azonnal ki kell(ene) fizetni. Ennyi pénze pedig nincs az ön­kormányzatnak. (farkas) A kormányfő nevében - Margita Mečiarová és fia FÜLEKKOVÁCSI Nem csak az anyagiakon múlott (Prikler László felvétele) lünk fel a nagy teljesítményű be­rendezések segítségével. Ennek 90 százalékát fűrészáruként kül-

Next

/
Thumbnails
Contents