Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-12 / 236. szám, csütörtök

6 J ÚJ SZÓ RÉGIÓ ROZSNYO Lesz olcsó konyha Rozsnyó város legutóbbi önkormányzati ülésén értékelték azt a terjedelmes jelentést, mely a város szociális és egészségügyi helyzetével foglalkozik. Az önkormányzat az idei évben eddig közel 300 ezer koronát fordított a létminimumot alig meghaladó nyugdijat kapó idősek étkeztetésének a támogatására. Ugyanígy gondolnak a nehéz helyzetben lévő gyermekes családokra is. A benyújtott 190 kérvény alapján közel 110 ezer koronával segítette meg őket a város. A rozsnyói Vöröskereszt-szervezet tervezete értelmében - osztrák támogatással - decemberben valószínűleg megkezdi működését az a konyha, mely a rászorultaknak kínál majd kedvezményes étkeztetést. A városi képviselők elé terjesztett jelentés foglalkozik a rozsnyói munkanélküliség kérdéskörével is. Eszerint szeptemberben 2129 munkanélkülittartottak nyilván. A munkahivatal szerint az égető probléma kezelésére elsősorban az úgynevezett közhasznú munkahelyek létesítése jelenthet megoldást. A városban ilyen címen 135 embert foglalkoztatnak - főként a városi és püspöki hivatal, a rendőrség és a Vöröskereszt-szervezet. Az egészségügyi ellátásban viszont nem következett be jelentősebb változás; nem sikerült kielégíteni azt a már korábban is megfogalmazódott lakossági igényt,-hogy a város legnagyobb lakótelepén egészségügyi központot hozzanak létre. A. F. KASSA Fékező fekvés Kelet-Szlovákiában lényegesen kevesebb a kis- és középvállalkozó, mint az ország többi részében. A támogatásukra alakult országos ügyintéző iroda képviselőinek kassai sajtótájékoztatóján ez volt az egyik leglényegesebb információ, amely sokat elárul a régió gazdasági helyze-téről. Hogy miért csak kullog ebben a régióban a kis- és középvállalkozás, és milyen úton-módon lehetne itt ezt az ágazatot fellendíteni? Erre a kérdésre Ján Foltín, az ügynökség vezérigazgatója sem tudja a pontos választ. Munkatársai szerint bizonyára ludas ebben a lakosság hiányos tájékozottsága, a kiépítetlen infrastruktúra, a külföldi beruházások lassú üteme; s nem utolsósorban maga a régió földrajzi fekvése is. Tudniillik jóval távolabb esik ez a régió a fejlettebb nyugat-európai országoktól, városoktól, mint például Pozsony, Nyitra, Komárom... Az ügynökség nemrég közvélemény-kutatást végzett a vállalkozók körében, illetve a vállalkozásról a nem vállalkozók között. A felmérés szerint jelenleg a megkérdezetteknek csak a 12,4 százalékát érdekelné a vállalkozás. Néhány évvel ezelőtt ez az arány még 18,2 százalékos volt. (gazdag) A napokban megkezdődött a krasznahorkai vár tetőszerkezetének a rekonstrukciója. A nagyszabású felújítási munkák során először a gótikus stílusban épült tornyon cserélik ki a zsindelyborítást (Fotó: TA SR) NYITRA Prohászka Ottokárra emlékeznek A Prohászka Ottokár nevét viselő győri általános iskola, valamint a Zoboralja Alapítvány kezdeményezésére október 22-én Nyitrán a dominikánus Szent Andrástemplomban megemlékeznek a város neves szülöttjéről, Prohászka Ottokár egyháztudósról, székesfehérvári püspökről. A teplom falára felkerül egy kétnyelvű emléktábla, amely Prohászka munkásságára emlékeztet. Az ünnepségre Ján Chryzostom Korec bíboros meghívta a győri megyés püspököt, aki elfogadta a meghívást. Szlovák részről a zsérei esperes és néhány magyar atya vesz majd részt az ünnepségen. G. A. Kassa | Rozsnyó # o Tőketerebes^ O v • J Losonc o jL 7 Nyltra Nagykürtös RSzombat \ Krasznahorka \ • I

J m \

P0ZS0n

y Galánta Léva. V ° .) • / v • ŕ - V j E.ujvar w Tornaija /fTsze rd a h elv . ' Komárom Nagyabony Zselíz Zselíz NAGYABONY Bihari ünnepély Bihari János (1764-1827): cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. 1801-ben vagy 1802-ben alakította meg Pesten később híressé vált együttesét. A verbunkos kiváló képviselője. Lavott Jánossal és Csermák Antallal a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja egyebek mellett ezeket írja Bihari Jánosról az Új Magyar Lexikon. Azt azonban nem említi, hogy a magyar zene e neves személyisége a Csallóközben, Nagyabony községben született. Pedig amint azt Huszár Mária polgármestertől megtudtuk, a faluban nagyon is számon tartják nagy szülöttüket, már a hatvanas évektől kezdve csaknem minden ősszel megrendezik a nagyabonyi Bihari ünnepélyt. Idén a helyi Csemadokszervezet, az önkormányzat, a Csemadok-választmány és a regionális kulturális központ szervezésében vasárnap kerül sor az ünnepélyre a művelődési otthonban. A műsor délelőtt a felsővámosi, a pozsonyeperjesi és a várkonyi bábcsoportok bemutatkozásával kezdődik, majd a nagyabonyi, a gellei és az ácsi népdalkör fellépésével folytatódik. Az ezt követő prímástalálkozón Lévay Dezső és népi zenekara kíséretében a környékbeli prímások mutatják be tehetségüket, valamint Fürst Milán nótaénekes szórakoztatja a közönséget. A műsor ingyenes és tombola is lesz, amelynek első díja egy malac. Az ünnepély kísérőrendezvényeként könyvárusítást szerveznek. (gl) A Tornaija első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat záróakkordjaként került sor szeptember 29-én a város főterén annak az emlékműnek a felavatására, melyet a II. világháborúban elesett helyi polgárok emlékére emeltek. A rozsnyói Bischof Péter műépítész, Pavol Bradovka festőművész-kőfaragó és Ulman István fafaragó alkotását Schwartz Árpád polgármester leplezte le, majd a katolikus és református lelkipásztor szentelte fel. (ambrus), (Prikler László felvétele) Szlovákiában az 1. elektrotechnikai és fogyasztási eszközök vására SZERVEZŐ: Výstavisko TMM, a.s. Pod Sokolice 43 911 01 Trenčín Tel.: 0831/532 384 Fax: 0831/356 00 ZSELIZ Megépül a városközpont? Az utóbbi években még nem jelent meg egyetlen olyan konkrét lakásépítési forma vagy koncepció sem, amelyről elmondható, hogy támogatni vagy esetleg bírálni kellene. Inkább csak vélemények hangzanak el, főleg arról, hogy nem lehet semmit elindítani. Talán az önkormányzatoknak kellene többet tenniük bizonyára igen szűkre szabott keretek között - a szociális lakásépítés elindítása érdekében, legalább a közműhálózat (út, víz, gáz, csatorna stb.) megépítése terén. Ezzel párhuzamosan jó volna, ha több figyelmet fordítanának az úgynevezett vállalkozói lakásépítés ösztönzésére. Valószínűleg nem véletlen, hogy a remények nem nagyon akarnak valóra válni. A vállalkozói lakásépítésről szólván előbb tisztázzuk a fogalmakat. Az építési vállalkozó a köztudatban inkább a kivitelező építőipari vállalatot jelenti, de e téren jelenleg túlkínálat van. Hiányzik tehát az a vállalkozó, aki a lakásépítésre tőkét szán. Ez pedig az építtető, aki természetesen haszonra törekszik. E szerepet betöltheti egy bank vagy magánvállalkozó. A lakásépítésbe bevitt tőke azonban sehol nem hoz jelentős profitot, legfeljebb a luxuskategóriában. A befektetett tőke megtérülése is hosszabb időt, néhány évet igényel. És a lakás is - mint áru - jelentősen különbözik egyéb fogyasztási cikktől, mivel helyhez kötött és tartós. Ki kell emelni, hogy az egész országban lényegesen megváltoztak a lakáspiaci viszonyok - így Zselízen is, ahol a már elkészült tervek alapján épülne be a városközpont. Ami a szociális lakásépítés újjáélesztését illeti: egészen bizonyos, hogy Zselízen és környékén a lakossági megtakarításokból több lakás épülhetne, ha valóban mobilizálhatók lennének lakásberuházásokra, és ha a leendő lakók-tulajdonosok nem vevőként, hanem építtetőként vennének részt a beruházásban. Tehát a leendő lakók-tulajdonosok maguk hoznának létre építtetői szervezetet, amely képes mint partner ilyen lakásépítést kezdeményezni, szervezni és lebonyolítani. A telek és tervek tulajdonosa - mint a másik partner kész volna az együttműködésre. Az építtetői vállalkozás a piaci mechanizmusok alapján működne. A zselízi tervek szerint egy háztömb 24 lakásból és 6 üzlethelyiségből állna. Tehát nemcsak a leendő lakás-, hanem az üzlethelyiség-tulajdonosok is társulhatnának. Olyanok, akik nem a vállalS^^ft ŕ^ikfe < * »c Igy nézne ki Zselíz központja kozói haszonra, hanem arra törekednek, hogy célszerűen használják fel tőkéjüket. Ezzel pénzük egy része nem vándorol át magánvállalkozó zsebébe. Mindez nem újdonság, ilyen szervezetek már működnek Nyugat-Európában: ott „szocial housint"-nak nevezik. Napjainkban talán nemcsak Zselízen kellene lemásolni a nyugati példát. Bizonyított, hogy a lakásépítés kulcskérdései ma nem az építészeti-tervezési problémákban, a lakásépítés megfelelő „dramaturgiájában", hanem az érdekelt szereplők felállásában, a megfelelő szereposztásban és jó együttműködési mechanizmusokban rejlenek. BÁNOVSKÝ MIKLÓS