Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-11 / 235. szám, szerda

[6~| ÚJSZÓ SPO

R

T 1995. október 9. POZSONYEPERJES Néhány boldog Sugárzó arccal, egymásba kapaszkodva, egymást segítve, az örömtől kurjongatva foglaltak helyet a nézőtérré alakított előcsarnokban, s míg meg nem kezdődött az előadás, izgatottan Izegtek-mozogtak. Amikor viszont meglátták az első bábost, meghallották csengő hangját, hirtelen elcsendesedtek, s nagyra nyílt szemmel, olykor nyitott szájjal is figyelték az előadást. Talán nem értették, miről szólt a történet, de biztosan érezték, hogy értük történik minden. A bábelőadás után önfeledten tapsoltak. Voltak, akik csak alig érthető szófoszlányokat Ismételgettek, mégis a többiek figyeltek rájuk, akadtak, akik örömérzésüket magyarul fejezték ki, mások pedig szlovákul. Felnőtt kísérőik nem Intették csendre őket, nem fegyelmeztek senkit, hiszen ők Is azt akarták, hogy fogyatékos gondozottjaik élvezzék a táborozás minden percét. - Nagy örömünkre ismét sikerült megszerveznünk a művészeti tábon a szociális intézetek szellemi és testi fogyatékos lakói számára. S már nem csupán negyven, hanem hetven gondozott részvételével. Tavaly még szinte minden teendőt egyedül végeztem, idén már Irena Kapsová, a lapagosi intézet igazgatónője személyében segítőm is akadt mondta a tábornyitást követően Szabó Jolán, a Dunaszerdahelyi Regionális Kulturális Központ szakelőadója. Lelkesen és egy kissé meghatódva újságolta, hogy a tavalyi pozsonyeperjesi táborozás résztvevői azonnal megismerték, és felemlegették az együtt töltött napokat. - Meggyőződésem, hogy a látszat ellenére fogyatékos embertársaink nagyon érzékeny lelkű emberek, akik igénylik a szeretetet, s bármekkora is sérülésük, képesek érzéseik kimutatására. Csak meg kell érteni jelzéseiket. Kerekre tágult szemmel, kissé nyitott szájjal figyelik az előadást (Fotó: Prikler László) fonhattak kosarat. Emellett gondoltunk a szabadidő hasznos eltöltésére is, felléptek a Dunaszerdahelyijárás népművészeti gyermekcsoportjai, vetélkedőket szerveztünk... Vajon pénzszegény világunkban ki állta a művészi tábor kiadásait? - Ha van akarat, van pénz is. A regionális központ saját költségvetéséből 10 ezer koronával támogatta a rendezvényt, de ez nem volt elég. Ahhoz, hogy nem kellett korlátozni a lakók alkotókészségét, kedvét, fantáziáját, hogy változatosabbá tehettük az étlapot, rengeteg dolog kellett. Mint már annyiszor, a régió vállalkozói szponzorálták rendezvényünket. Az albári Reviproz déli gyümölcsöt, a nagymegyeri Medmilk tejterméket, a nagylégi szövetkezet üdítőporokat, az ekecsi Köles cukrászda és a dunaszerdahelyi Sherry presszó cukrászsüteményeket, a Klember-Berceli cég kávét, a dunaszerdahelyi Unigal pástétomot, a vásárúti szövetkezet almát és péksüteményt szállított. Beszélgetőtársaim nem tagadták, tavaly azt remélték, más régiókban is biztosan akadnak követőik. Amikor nem tódultak az érdeklődők, felszólították a szociális inézetek vezetőit, próbálkozzanak ők is a fogyatékos lakók tanításával. Felajánlották segítségüket, de felhívásuk visszhang nélkül maradt. Pedig nemcsak a dunaszerdahelyi járás int xézeteiben élő fogyatékosok érdemelnek valamivel több örömöt, boldogságot, törődést. Talán még nincs késő a mulasztás pótlására! PÉTERFI SZONYA KASSA Zűrös privatizálás Nem unatkozik mostanában a kassai „parlament". Tudniillik akad néhány terven felüli feladata is. Köztük például nem egy „bonyolult" ügynek, kérdésnek a tisztázása. Ilyen a Strelingstav-ügy. Ez azzal kezdődött (vagy folytatódott?), hogy a képviselők egy csoportja megtámadta a korábbi városi közterület-fenntartó vállalat egy részének az elmúlt megbízatási időszakban hivatalosan lebonyolított privatizációját. A bírálók szerint a magánosítás közel tízmillió koronával többet hozhatott volna a város kasszájába, ha az épület, a gépek, valamint a járművek eladási árát nem „suba alatti" megegyezéssel állapította volna meg a magisztrátus, azaz ha nem a vásárló fogadta becsüs ármegállapítása szerint ütik nyélbe az adásvételt, hanem független szakvéleményezők döntése alapján. Az ügy pikantériáját az a helyi lapokban közölt információ jelenti, amely feltételezi (esetleg konkrét bizonyítékokra csak utal), hogy így a magánosításon nemcsak a vásárló nyert, de valakinek a magisztrátusról is tisztességes anyagi haszna származott belőle. A helyi lapokban közölt célzásokra reagálva Rudolf Bauer korábbi főpolgármester (ma alpolgármester) visszautasította a vádakat. Hasonlóan cselekedett Peter Kucharský volt alpolgármester is, és politikai indíttatású rágalomnak nevezte a bírálatot, majd közölte, távozik a magisztrátusról, de nem azért, mintha megfutamodna, hanem mert független magánemberként akarja törvényes úton bebizonyítani ártatlanságát. A teljesség kedvéért érdemes talán megjegyezni, hogy Rudolf Bauer a KDM színeit képviseli, Peter Kucharský pedig a Demokrata Párt tagja, vagyis mindkét bírált személy abból a koalícióból van, amely most is a legerősebb a helyi „parlamentben". A városi önkormányzat legutóbbi ülésén a KDM, DP, DU és MPP képviselői állásfoglalásukban szemére vetették a választásokon független jelöltként induló, ám többek között a DSZM és az Együttélés támogatását is élvező Rudolf Schuster mai főpolgármesternek, hogy a Slovakia plus nevű szlovák értelmiségi tömörülésnek a Slovenská republika napilapban megjelentetett cikke szerint kifogásolja az említett koalíció egyes megnyilvánulásait... „Számomra a város lakosa többet jelent, mint bármelyik pán. Nem hagyom, hogy nekem a Slovakia plus, a KDM vagy a DSZM diktáljon..." - nyilatkozta az egyik helyi lapnak a főpolgármester. Nyilván összefügg e véleményütköztetéssel, hogy az említett koalíció a főpolgármestert a közelmúltban azért (is) bírálta, mert ő a pápalátogatásra jóváhagyott városi költségvetésből „terven felül" végeztetett el néhány tatarozási munkát, ám a város felújításával megbízott kohászati tervezővállalatnak nem utaltatta át a kiszámlázott teljes összeget. A legerősebb koalíció nehezményezte azt is, hogy a főpolgármester a város nevében a képviselő-testület megkerülésével kötött gazdasági együttműködési szerződést a Kelet-szlovákiai Vasművel, s ennek a szerződésnek a szövegét a többi városatya csak utólag ismerhette meg. GAZDAG JÓZSEF Rozsnyó 0 Kassa ) # Tőketerebes 0 ŕ R.szombat / í Nagykürtös ( 0 0 0 / Losonc V

POZSOn

y Galánta ° Lév

a ^ \ 0 ŕ 0 • E.ujvar / D.szerciahely k # } w m Komarom T Pozsonyeperjes Nagymegyer CSOMA Történelmi olvasókönyv Csorna községről 755 évvel ezelőtt jelent meg az első okirat. Ebből az alkalomból háromnapos ünnepségre kerül sor a faluban. Pénteken, október 13-án Csorna község jelene és múltja címmel kiállítás nyílik a községi hivatal tanácstermében, majd bemutatásra kerül Pócsa Péter Csorna község történelme című könyve, amelyet a fiatal szerző találóan Történelmi olvasókönyvnek nevez. - 1240. április 6-án Budán kelt az az okmány, mely a hűtlennek nevezett Bánk bántól a főúri összeesküvésben és a királyné megyilkolásában való részvétele miatt birtokait elkobozta - írja Pócsa Péter a kiadványban. - A család földterületei a Tisza mellékén és a Dunántúlon voltak, de a mi vidékünkön is birtokolt két falut, Csornát és Gortvát. Ezt a két községet IV. Béla, a Türje-nembeli Gechének (ejtsd Gecsének), Bars vármegyei főispánnak adományozta. Csorna (korábban Chama) neve tisztázatlan, valószínűleg a magyar nyelvbe többszörös átvétellel jutott más nyelvből. A kifejezés ugyanis megtalálható a román, bolgár, szerb, horvát, lengyel, ukrán, orosz, oláh és latin nyelvben is. A magyarban a szerző szerint csak mint ritka tájszó pestist ijesztő jelenséget, szörnyeteget, mirigyes daganatot, illetve kukoricaüszköt jelent, mindezeknek semmi közük a falu nevének kialakulásához. A legnagyobb valószínűség szerint egy Csorna (Chama-Csama) nevű várjobbágy vagy nemes kapta jutalmul a települést: egyesek a bolondóci, mások a gömöri vár építői sorából származtatják a község néve~ő_oj:v* J240-1995 adóját. A közel 200 oldalas kiadvány gazdagon illusztrált rajzokkal, eredeti dokumentumokkal és fényképekkel. Szombaton sportversenyekre és történelmi vetélkedőre kerül sor, az utóbbi témája természetesen a falu története. Délután a Somogy megyei Csorna községből küldöttség érkezik a faluba; 14 órától pedig Csoma-Csoma futballmérkőzésre kerül sor. Vasárnap szentmise keretében emléktáblát lepleznek le az I. és a II. világháborúban elesettek tiszteletére. A délutáni kultúrműsorban a helyi csoportokon kívül fellépnek a Somogy megyei Csorna fiatal és idősebb tehetségei is. (farkas) NAGYKÜRTÖS Lakások tízezerért A lakások eladásáról szóló törvény jóváhagyása után a Nagykürtösi Városi Hivatal a tulajdonába került korábbi állami lakások közül 1630-at sorolt a megvásárolhatók közé. A lakásbérlők részéről meglehetősen nagy az érdeklődés, amit az is bizonyít, hogy eddig már 400 lakást vásároltak meg, és augusztus végéig 781 vásárlási kérvényt regisztráltak. A lakások ára 10 és 70 ezer korona közt ingadozik. (-dzsár) NAGYMEGYER Scania-márkaszerviz A nyerges vontatókat gyártó világhírű svéd Scania cég az idei évet Szlovákia szempontjából áttörésként értékeli. Ján David, a tehergépkocsik kizárólagos hazai forgalmazásával foglalkozó pozsonyi STM kft. vezetője szerint az új finanszírozási megoldásoknak köszönhetően ebben az éveben közel kilencven nyerges vontatót adnak el, és ezzel a piac egyharmadát tudhatják a magukénak. Mivel a potenciális vevőket csak megfelelő minőségű szervizszolgáltatással lehet megnyerni, a Scania világszerte 900 márkaszervizt működtet. Az elmúlt években ezek a volt szocialista országokban is megjelentek, idén már Zsolnán is nyílt egy, a volt keleti blokk harmincadik Scania-márkaszervizét pedig a múlt héten adták át Nagymegyeren. Az új létesítményt a Dunaszerdahelyi Teherfuvarozási Vállalat hozta létre, és ez Takács István igazgató szerint fontos elemét képezi a vállalat megújulásának. A nagymegyeri csarnokban eredetileg tejesautókat javítottak, és ezt fejlesztették fel a nemzetközi forgalom számára is használható központtá. Mindez nem volt egyszerű dolog, már csak azért sem, mert a csarnok olyan állapotban volt, hogy a svéd vendégek szinte be sem merték tenni oda a lábukat. A dunaszerdahelyi KKC építőipari vállalat azonban három hónap alatt olyan állapotokat teremtett, hogy az átadási ceremónia teljes megelégedettség mellett zajlott le. Takács István ebből az alkalomból kiemelte, hogy 1994, vagyis a dunaszerdahelyi üzem önállósodása óta a nehéz gazdasági viszonyok ellenére is sikerült megkezdeniük gépkocsiparkjuk felújítását, sőt megteremtették az új technikához szükséges műszaki hátteret is. így például nyolc új Scania nyerges vontatót vásároltak osztrák Schwarzmüller utánfutókkal. Ehhez járul a nagymegyeri Scania-márkaszerviz, Dunaszerdahelyen pedig ők működtetik az osztrák utánfutókat karbantartó egyetlen hazai szervizt. A nagymegyeri központban igyekeznek kihasználni a nagy nemzetközi teherforgalmat. Korábban ennek érdekében létesítették a vámraktárat, ezentúl pedig a kamionosok bizalmát igyekeznek megnyerni a szervizzel, amelyben egyébként más típusú nyerges vontatók javítását is vállalják. A megnyitóünnepségen jelen volt Lojkoviö Sámuel nagymegyeri polgármester, aki szerint fontos, hogy a megyeri vállalkozók és vállalatok hasonló színvonalas szolgáltatásokkal igyekezzenek hasznosítani a város fekvését. Foglalkoztatási szempontból ugyanis Nagymegyer nagyon kedvezőtlen helyzetben van, bár azt is sejtetni engedte, hogy a közeljövőben ez kissé enyhülhet. Ken Tánström, a Scania képviselője (baloldalt) és Takács István az új már(tuba) kaszerviz jövőjére koccintottak. (Prikler László felvétele) Érdekes volt megfigyelni a táborba érkezőket; akik már tavaly is jártak itt, félénk társaiknak idegenvezetőként magyarázták, mi hol található. - Téged ismerlek - fordult hozzám közvetlen egyszerűséggel az egyik fiatalember. - Honnan? - kérdeztem kissé megszeppenve. - Tavaly itt voltál, nem? mondta nyugodtan, majd megígérte, ha meglátogatom az intézetben, megmutatja, milyen szép tűpárnákat készített. - Az alkotótábor küldetése, hogy a zárt intézeti világból való kitörés mellett fejlődjön kézügyességük - folytatta Szabó Jolán. - A lakók talán nem kaptak újat, de felfrissítették a tavaly tanultakat. A három nap folyamán ismét készítettünk rongybabát, tűpárnát, rózsát, játékhernyót, csuhébabát, fűztünk gyöngyöt, papírt hajtogattunk, valamint Bartal Miklós és Borbély Béla bácsi jóvoltából az érdeklődők ismét