Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-06 / 231. szám, péntek

1995. szeptember 22. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 3 | PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósítás A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM felkéri Igor Urbant, a titkosszolgálatot ellenőrző rendkívüli parlamenti bizottság DSZM-es elnökét, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a bizottság el­lenzéki tagokkal történő kibőví­téséről - jelentette be az KDM tegnapi sajtótájékoztatóján /van Šimko alelnök. A mozgalom élesen bírálta a kulturális tárca tevékenységét ­azt, hogy körlevélben kötelezte az államigazgatásban dolgozó­kat, aláírásukkal követeljék az államfő lemondását. František Mikioško emlékeztetett arra, hogy ilyen „aláírásgyűjtéseket" az egykori állampárt szervezett. Szerinte a kulturális tárca illeté­kesei nem tudnak megszaba­dulni „a régi beidegződésektől". Reményét fejezte ki, hogy az aláírásgyűjtési akciót „nem ter­jesztik ki a kisálattenyésztőkre és a kiskertészekre egyaránt". A MAGYAR POLGÁRI PÁRT jel­zésértékűnek tartja Ivan Gašpa­rovič házelnök minapi kijelenté­sét, miszerint nem tartozik a tör­vényhozás hatáskörébe a szlo­vák rendőrség és a titkosszolgá­lat közötti viszony. A. Nagy Lász­ló elnök szavai szerint éppen el­lenkezőleg, mihamarabb pontot kell tenni az ügy végére. Való­színűnektartja, hogy a kormány­koalíció pártjai kísérletet tesz­nek a rendkívüli parlamenti ülésnek, illetve annak a meghiú­sítására, hogy a plénum megtár­gyalja az ellenzék javaslatát. Petőcz Kálmán külügyi szó­vivő az ellenzéki pártok összefo­gását és a jelenlegi belpolitikai helyzetben alternatívát jelentő közös program kidolgozását sür­gette. Szerinte a kormány tevé­kenységének bírálata nem ele­gendő, és a mindennapi botrá­nyokkal semmi sem oldható meg. A. Nagy László ígéretesnek nevezte az ellenzéki pártok kö­zött kialakult párbeszédet. Sze­rinte erre azért van most le­hetőség, mert változás történt ezekben a pártokban. A KDM­ben az Ivan Šimko által képvi­selt külpolitikai irányvonal kere­kedett felül, a Magyar Koalíciót illetően pedig az előző évhez vi­szonyítva hangsúlyeltolódás ta­pasztalható az MKDM és az MPP javára. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ poli­tikusai számolnak azzal az es­hetőséggel, hogy a kormánykoa­líció képviselői megjelennek ugyan az ellenzék kérésére összehívott rendkívüli parla­menti ülésen, ám leszavazzák a javasolt programpontok megvi­tatását. Ján Budaj szerint ez nem jelenti azt, hogy tíz perc után be kell fejezni az ülést. Ma­gyarázatként hozzáfűzte: az el­lenzéki képviselők - akár kor­mánykoalícióstársaik nélkül - a parlament más helyiségében is tanácskozhatnak, és állásfogla­lást hagyhatnak jóvá. A DU poli­tikusai indokoltnak tartják, hogy az ellenzéki pártok frakciói az ülés előtt egyeztessék lépései­ket. Anton Hrnko azon véleményé­nek adott hangot, hogy Ján Slo­ta vezetésével a Szlovák Nem­zeti Párt súlyosan károsítja Szlo­vákia nemzeti és állami érdeke­it. Hallatlannak nevezte, hogy a védelmi tárca egyik nap nyilvá­nosan deklarálja a NATO-hoz va­ló csatlakozás szándékát, a tár­cavezető pártjának elnöke vi­szont egy nappal később mind­ezt megkérdőjelezze. A DU poli­tikusa Slota azon nyilatkozatára reagált, hogy Szlovákiának nem kellene belépnie egyik katonai tömbbe sem, s hogy a NATO volt szocialista országokkal való kibővítése destabilizálja a föld­részt. (horváth) Koszorúzás Margonyán és Kassán Uj Szó-tudósítás A Kassához közeli Ósva­csákányban született Des­sewffy Arisztid egyike volt az 1849. október 6-án kivég­zett aradi vértanúknak. Az egykori honvédtábornok a Bártfai járásban lévő Margo­nyán (Marhaň) alussza örök álmát. Sírhelyét a kassaiak, va la m i nt magya rországia k egy csoportja a helyi lako­sokkal együtt holnap 11 óra­kor ismét megkoszorúzza. A Csemadok kassai szerveze­te a helyi magyar pártokkal és mozgalmakkal karöltve ezen a napon a Toplya-völgyi községbe különautóbuszt in­dít Kassáról, 8.30-kor a Slo­van Szálló előtti térről. A kassai Henszlman Imre Helytörténeti Társaság va­sárnap délután két órakor a Rozália temetőben virágot helyez el az 1848/49-es szabadságharc ott nyugvó áldozatainak sírjára. (gazdag) Y HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN ^ Szombaton 9 órakor a Hétről hétre c. publi­cisztikai magazinnal kezdődik a magyar adás. A heti belpolitikai összefoglalóban többek között szó lesz arról, mit várnak az ellenzéki pártok az általuk kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléstől. A műsor második felében a turisztika és a természetjárás lesz a téma. A déli hírek után Slágermúzeum, majd 12.50-kor Szép szó. Összeállítás Dávid király zsoltáraiból Szenczi Molnár Albert fordításában. 14.30-kora régebbi műsorainkból válogatunk. 15 órakor Zenei kör­séta. Bemutatózik a Pozsonyi Zenei Ünnepsége­ken koncertező budapesti Liszt Ferenc Kamara­zenekar. 15.30-kor Tudomány és technika. Ben­ne: A honfoglaló magyarok harcmodoráról; Új­donságok a számítógépes hang- és színpad­technikában; 100 éve halt meg Pasteur. A Kö­szöntőt 16.05-től közvetítjük. 17.45-kor hír­összefoglaló, sport. Vasárnap adáskezdés 9 órakor hírekkel. 9.15-kor a Világosság ezúttal katolikus műsorral jelentkezik. Koller Gyula pápai káplán a vasár­napi ige kapcsán a hit erejéről elmélkedik, és beszélgetést hallhatnak Kovács László nagyme­gyeri esperessel arról, mi az alapja a katolikus Mária-tiszteletnek. 10 órakor a KamaSzrádió­ban a Párkányban megtartott harmadik zenei napok érdekesebb pillanatait elevenítik fel. 10.30-kor Anyanyelvünk. Lanstyák István előadása az új szavak alkotásáról szól. 11 óra­kor Fáklya, kulturális magazin. A déli hírek után Randevú. 15 órakor Irodalmi mozaik. Előzetes hangzik el az idei Fábry Napok programjáról, és Duba Gyulát halljuk Álmodtak tengert c. új köny­véről. 15.30-kor Hazai tájakon. Bemutatkozik a gömörpéterfalai menyecskekórus. 16.05-kor Köszöntő. Utolsó hírösszefoglalónk 17.45-kor kezdődik. Műsorzárás 18 órakor. (the) Falunapok Alistálon Új Szó-hír Az alistáli önkormányzat szervezésében a hét végén negyedik alkalommal tartják meg a falualapítási emlékünnepséget. A ma, röviddel dél után kezdődő háromna­pos rendezvénysorozat a 740 éves község életét bemutató fényképkiállítás megnyitá­sával indul, majd az aradi vértanúkra emlé­kezve koszorút helyeznek el a falualapítási emlékszobornál. Este a győrszentiványi is­kolások a Légy jó mindhalálig című Móricz­regény zenés színpadi változatát adják elő, majd a helybeli Csip-csirip a Bolondos ki­rálysággal lép fel. Szombaton a Szőttes a Régi szokás szerint című műsorát mutatja be. A népművészeti együttes fellépése előtt S/dó Zoltán, Komáromi Városi Egyetem igazgatója, a pedagógusszövetség elnöke nemzetiségi kultúránk időszerű kérdése­iről, vasárnap délután pedig Pálházy Béla pszichológus korunk népbetegségeiről és gyógyításuk lehetőségeiről tart előadást. Az ünnepségekre ismét hazalátogat a nép­szerű Linka Márton, aki a háború után hagyta el az országot. Vasárnap délelőtt ökumenikus istentiszteletet tartanak az I. és II. világháborúban elesettek em­lékművénél. A szervezők a sportrajongók­ról sem feledkeztek meg: lesz mezei futó­verseny és két labdarúgó-mérkőzés. A ren­dezvénysorozat a Thália Színház művészei­nek Legyen a Horvátkertben Öudán című szórakoztató estjével ér véget. (mg) NÉZZE VELÜNK! A SZLOVÁK TELEVÍZIÓ MAGYAR ADÁSÁT szombaton 14.30-kor A tartalomból: - Amikor a tanulás játék - Egy új módszer a szlo­vák nyelv oktatására - „Boldog születésnapot!" - 100 éves a párkányi Mária-Valéria híd - Bánk bán bemutató - Pozsonyi Kulturális Napok - Kortárs Magyar Művészek Galériája Dunaszer­dahelyen - Nemzetközi zenei kolokvium - Ünnepi hangver­seny a Prímási palotában - Zámbó Jimmy énekel - októberben Szlovákiá­ban A műsorvezető: Bárdos Ágnes Mečiar Varsóba utazik (TA SR-hír) Vladimír Mečiar miniszterel­nök és Jozef Šesták külügymi­nisztériumi államtitkár ma és holnap Varsóban részt vesz a Közép-európai Kezdeményezés tagországai miniszterelnökei és külügyminiszterei találkozóján. Az első napon kétoldalú tárgya­lásokra kerül sor. Szombaton az elnökök tárgyalnak, amelyen várhatóan felszólal Vladimír Mečiar is. Nem csak a saját zsebükre gondolnak (Folytatás az 1. oldalról) első fázisát, és teremtsék meg a szakorvosok privatizálási le­hetőségeit. Arról, vajon elképzelhető-e a helyzet radikalizálódása, tehát a fehérköpenyesek sztrákja, dr. Ján Uharčeket, a nagymegyeri ren­delőintézet igazgatóját faggattuk. - Volt már egyszer egy jelképes sztrájk, de nem értünk el semmit. A tényleges munkabeszüntetést viszont lehetetlennek tartom. Nincs az az orvos, aki visszautasí­taná a segítségre szoruló bete­get. Ezzel számolnak is minda­zok, akiknek feladata az egész­ségügy irányítása. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a 20 filléres pontérték mellett nem oldható meg az intézetek fejlesztése, de a dolgozók bérezése sem. A pénz­telenség oka viszont közismert: az állam az egészégügyi biztosító­nak a biztosítottakért keveset fi­zet. Amíg ez nem változik, nem szűnhet meg az orvosok elége­detlensége, s nem is remélhet­jük, hogy rendelőintézetünkben felújíthatjuk vagy kibővíthetjük a műszaki berendezést, vagy eset­leg kifesthetjük az épület falait. Pedig, a jó, gyors diagnosztizálás­hoz, a korszerű orvosláshoz mo­dern gépek is kellenek. A nagymegyeri rendelőintézet 24 orvosa közül 17-en privatizál­ták szolgáltatásaikat, heten vi­szont még gondolkodnak, bele­vágianak-e a nagy ismeretlenbe, vagy sem. Dr. Fegyveres Margit csiiizrad­ványi gyermekorvos még állami orvosként gyógyít. Hogy miért?. - A privatizáció feltételeinek minduntalan változtatása elbi­zonytalanítja az egészségügyi dol­gozókat, hiszen soha nem tudha­tó, mikor mennyit zuhan a pont értéke. Kiszámítottam, hogy ma­gánorvosként a jelenlegi feltéte­lek mellett nem tudnám fizetni a két ápolónő bérét, eggyel viszont nem győzném a betegellátást. A körzetem hét falu és két tanya kis lakosaiból tevődik össze, őket lá­togatni is kell. Sejtem persze, előbb vagy utóbb kénytelenek le­szünk magánorvosként működni. Csoda, hogy ismerni akarjuk a já­tékszabályokat? - Az állami vezetés úgy tünteti fel kezdeményezéseinket, mint­ha mi csak a bérünk emeléséért harcolnánk. Ez persze csúszta­tás, noha igaz, ez a kérdés is fog­lalkoztat bennünket. A tárca ve­zetői ritkán beszélnek arról, hogy az orvosok átlagfizetésébe nem­csak a havonta ledolgozott 170­180 órát számítják be, hanem a 40 óra éjszakai ügyeletet is. Fegyveres doktornő sok orvos társával együtt a bajok forrását a tárca koncepciónélküliségében látja. S bár az egészségügyi mi­niszter ismét ígéreteket tett arra, hogy hamarosan javul az orvosok anyagi elismerése, alig akad vala­ki, aki szavait komolyan venné. Ugyanis az sem felel meg a való­ságnak, amit minap a kormány nagy hangon, büszkén közzétett: a magánorvosok bérezése októ­ber l-től átlagosan havi 12 ezer koronával magasabb lesz. Dr. Pásztor László, a magánor­vosok társulásának elnöke más­képp látja a helyzetet. - Nem szavatolt árakról (a pontérték kiszámításának válto­zásáról) van szó, hanem óhajról. Az egészségbiztosítónak nincs pénze, ezért bármikor módosít­hatja a pontértéket. A fehérköpenyesek tehát jog­gal tiltakoznak ám elégedetlenek a betegek is. Egyre többször szembesülnek azzal, hogy meghi­básodnak a diagnosztizáló műszerek, az intézetek pedig kí­vül-belül elkopnak. A közvéle­mény felemás érzésekkel, de csak tisztes távolból figyeli az or­vosok harcát, a sztrájkészült­ségről szóló híreket, pedig végső soron róluk, rólunk is szó van. Mi­nek kellene történnie, ami arra késztetné a jelenlegi és a majda­ni betegeket, hogy csatlakozza­nak orvosaik követeléseihez? PÉTERFI SZONYA Kisebbségi Önkormányzati Konferencia Budapesten Bár a kisebbségi önkormány­zatok - friss jogi intézményként ­még bizonyos problémákkal küz­denek, létezésük fontosságához nem férhet kétség. Egyebek kö­zött ezt hangsúlyozta Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, a Kisebbségi Ön­kormányzatok Konferenciájának tegnapi megnyitóján. A címzetes államtitkár megnyitó beszédében meggyőződésének adott hangot: a kisközösségek örökségének to­vábbadása az egész ország kultú­rájának gazdagítását szolgálja. Frank Steketee - az Európa Ta­nács Emberi Jogi Igazgatósága Ki­sebbségi Osztályának munkatár­sa - előadásában a kisebbségvé­delmi keretegyezményről beszélt. Mint utalt rá, az 1993-as bécsi csúcson született egyezményt ez idáig 31 európai ország írta alá, de annak valódi sikere elsősor­ban alkalmazásától függ. Mint fo­galmazott, a keretegyezmény egy jogilag kötelező érvényű okmány. Elsődleges célja az, hogy útmuta­tást adjon a különböző államok kormányzatainak a nemzeti ki­sebbségek védelme érdekében kifejtett munkájához. Az Európa Tanács szakértője elmondta, hogy a keretegyezmény végrehaj­tásának felügyelete még nincs megoldva. Ezekről a kérdésekről egy független tanácsadói testület dönt majd. MTI Haider a külföldiek családegyesítése ellen Jörg Haider, az osztrák Szabadság Párt elnöke tegnap egy rádióinterjúban azt követelte, hogy Ausztria ezentúl ne ve­gye figyelembe az európai emberi jogi konvenció előírásait, mert egyébként elöntik az országot a külföldiek. A politikus egy napok óta zajló vitához szólt hozzá, amely meg­osztotta az osztrák koalíciós pár­tokat is. Caspar Einem szociálde­mokrata belügyminiszter meg akarja változtatni az ún. idegen­rendészeti törvényt, lehetővé té­ve, hogy az Ausztriában élő külföl­diek családtagjai is letelepedhes­senek az országban. A kolaíciós partner ÖVP a javaslatot szintén elfogadhatatlannak tartotta, mondván, ellenőrizhetetlenné vá­lik, ki jön be az országba. Haider egyben a nemzetközi bűnözés terjedésével riogatta a közvéle­ményt, s az egy évre kiadható tar­tózkodási és letelepedési engedé­lyek számának csökkentését ja­vasolta. A szabadságpárti politi­kus szerint Ausztriának azért kel­lene felmondania az európai kon­venciót, mert az többek közt a családok fennmaradásának biz­tosítását írja elő. Haider egy kon­ferencia összehívását javasolja, amelyen az országok színt vall­hatnának arról, hogyan viszonyul­nak a befogadásért folyamodó külföldiekhez, és milyen áldoza­tokra hajlandók érdekükben. Óriási zajt csapva tüntettek tegnap Bécsben a diákok a pénzügy­minisztérium előtt, az osztrák kormány „rövidlátó oktatáspolitikája" és a diákokat érintő megszorító intézkedések ellen. Az október 17­re, a bécsi Kancellári Hivatal elé tervezett nagy demonstráció pró­batüntetésekénttegnap csak körülbelül 200 diák követelte: ne von­ják meg a diákok családjától a támogatást, ne szüntessék meg a tandíjmentességet, az utazási kedvezményeket, és ne csökkentsék az egyetemek és főiskolák állami támogatását Seamus Heaney kapta az irodalmi Nobel-díjat A Svéd Királyi Akadémia indok­lása szerint a legrangosabb irodal­mi kitüntetéssel, az irodalmi No­bel-díjjal Seamus Heaney művé­szetének a „mindennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasz­taló lírai szépségét és erkölcsi mélységét jutalmazta". Első köte­te, az „Egy naturalista halála" című versgyűjtemény 1966-ban jelent meg, s ezt eddig 13 másik követte. Művészetére mindvégig rányomta bélyegét az a tény, hogy születé­sétől fiatal felnőtt koráig az Észak­írországot feszítő szektaríánus in­dulatok kereszttüzében élt. Ezt a kulturális és történelmi örökséget emelte be ösztönösen, majd tuda­tosan verseibe és esszéköteteibe. A norvég Nobel Bizottság teg­nap megválasztotta az idei Nobel­békedíj kitüntetettjét, ám nevét ­a hagyomány szerint - csupán október 13-án hozzák nyilvános­ságra. MTI MACEDÓNIA Megváltoztatták a címert, a lobogót MTI-hír A macedón parlament képvi­selői tegnap nagy többséggel elfogadták azt a javaslatot, hogy az eddigi 16 sugarú nap­korong helyett egy nyolcsugarú nap legyen a függetlenné vált jugoszláv tagköztársaság új cí­mere, s engedtek annak a gö­rög nyomásnak is, hogy Mace­dónia változtassa meg nemzeti lobogóját. Az állami jelkép megváltozta­tására azért került sor, mert At­hén Görögország elleni területi követelésekkel vádolta Mace­dóniát, s az egyik érv az volt, hogy ókori görög (macedón) jel­kép, a 16 sugarú napkorong ál­lami címerként való felhaszná­lása is Szkopje területi követe­léseire utal. A két ország ve­zetői szeptember 13-án New Yorkban egyeztek meg arról, hogy a címer és az egyik görög tartománnyal megegyező or­szágnév megváltoztatása után Görögország feloldja a Macedó­nia ellen egyoldalúan beveze­tett kereskedelmi embargót. A szankciók havonta 50 milliós kárt okoztak a volt jugoszláv tagköztársaságnak. A február óta érvényben lévő görög bün­tetőintézkedések feloldására várhatóan október közepén ke­rül sor. A szkopjei határozat alig két nappal azután következett be, hogy pokolgépes merényletet követtek el Kiro Gligorov ál­lamfő ellen. A tegnapi jelenté­sek szerint az elnök állapota stabil, sérülései a vártnál gyor­sabban gyógyulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents