Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-27 / 249. szám, péntek

2434 J ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. november 2. NAG YE NYED Lehallgatták az RMDSZ-irodát? MTI-hír A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség ügyészségi vizsgálatot kért „ismeretlen tettes" ellen azt követően, hogy az RMDSZ nagyenyedi szervezetének irodai tele­fonjához kapcsolt gyanús elektronikus berendezést fedeztek fel — jelentette be Kolozsváron Takács Csaba, az RMDSZ ügyve­zető elnöke. Az RMDSZ székházá­ban rendezett sajtóérte­kezleten az újságírók ren­delkezésére bocsátották az RMDSZ-vezető nyilat­kozatát, amelyből kitűnt: a szövetség Fehér megyei székházának telefonvona­la az utóbbi időben szá­mos alkalommal elrom­lott. A telefontársaság kihí­vott szerelője hétfőn az RMDSZ két munkatársá­val együtt ellenőrizte a vo­nalat. A vizsgálat során az egyik kapocs alatt, amely a padlószőnyeghez rögzí­tette a kábelt, a falba ve­zető két vékonyszálas leá­gazást fedeztek fel, amely egy gipszbe ágyazott hen­ger alakú tárgynál ért vé­get. Miután erre a telefon­vonal rendeltetésszerű működtetéséhez nem volt szükség, a telefontársa­ság szerelője a tárgyat — mint a hiba forrását — el­távolította. A hengert ez­után szétbontották és is­meretlen rendeltetésű elektronikus berendezés­re találtak benne. A „leletről" tájékoztat­ták Takács Csaba ügyve­zető elnököt, aki szerdán a helyszínre utazott, miu­tán alaposan feltételez­hető volt, hogy az ismeret­len tárgy telefonlehallga­tásra, illetve az RMDSZ helyiségének lehallgatá­sára szolgál, ez pedig az alkotmányos szabadság­jogok súlyos megsértését jelentené. Ezért Takács Csaba ügyészségi vizsgála­tot kért. A sajtóértekezle­ten bemutatták az újság­íróknak a Nagyenyeden talált berendezést, amely az RMDSZ szakértőinek véleménye szerint nem­csak a telefonvonal, ha­nem az irodákban hallha­tó minden nesz lehallgatá­sára alkalmas volt. QUÉBEC KORM ÁNYFŐJE: KÖZEL A GYŐZELEM Clinton: egységes Kanadát Az amerikai elnök Kanada egységének megőrzése mellett szállt síkra öt nappal azelőtt, hogy Kanada franciaajkú tar­tományának (Québec) lakossága népszavazáson nyilvánít­hatja ki véleményét az elszakadás lehetőségéről. Bili Clin­ton sajtótájékoztatóján ismét hangsúlyozta, hogy „az erős és egységes Kanada nagyszerű partnere az Egyesült Álla­moknak, s rendkívül fontos és alkotó szerepet játszik az egész világban". Véleménye szerint Kanada kulturális és szociális téren modellként szolgál, amely megmutatja, hogy miként tudnak az eltérő kultúrával rendelkező embe­rek harmonikusan együttélni és közösen dolgozni, tisztelet­ben tartva egymástól vaió különbözőségüket. Reményét fe­jezte ki, hogy ez a jövőben is így lesz, s Kanada az Egyesült Államok erős és megbízható szövetségese marad. bee lakóitól, de cserébe csak homályos ígéreteket tesz. „A fö­deralizmus a mozdulatlanság hí­veinek hitvallása" — mutatott rá, és arra szólította fel a tartomány lakóit: szavazzanak igennel az önállóságra, és adjanak a Jac­ques Parizeau vezette helyi kor­mány kezébe erős mandátumot, hogy egyenlő félként tárgyalhas­son a kanadai kormánnyal. (Qué­bec egy évig tárgyalna a közpon­ti kanadai kormánnyal, fenntart­va azt a jogot, hogy ha ez nem hoz eredményt, akkor független­MTI-hír Az amerikai elnök véleményét kifejtve nyomatékosan rámuta­tott, hogy nem kíván beavatkoz­ni Kanada belügyeibe. Nem szólt arról, hogy milyen álláspon­tot foglal el, ha Québec esetleg kimondja függetlenségét. Mi­chael McCurry fehér házi szó­vivő azonban közölte: elszaka­dása esetén Québec ne számít­son arraT hogy automatikusan az Észak-amerikai Szabadkeres­kedelmi Egyezmény (NAFTA) és a NATO tagja lehet. Jean Chrétien kanadai kor­mányfő szerda este — négy nap­pal a Québec sorsáról tartott népszavazás előtt — ismét a nemzeti egység megőrzését szorgalmazta felhívásában. „Nemcsak Québec jövője dől el hétfőn" — mutatott rá a népsza­vazás előtt tartott televíziós be­szédében Chrétien. Québec pol­gárai „egész Kanada sorsát a kezükben tartják" — idézte a ka­nadai kormányfő szavait az AFP. „Komoly és visszafordíthatat­lan döntésről van szó, amelynek beláthatatlanok és kiszámítha­tatlanok a következményei". Úgy vélekedett, hogy Kanada történelmének egy döntő pilla­natához érkezett. Ugyanakkor ígéretet tett a francia ajkú Qué­bec lakóinak, hogy folytatódnak azok az elsősorban a nagyobb decentralizációt jelentő változá­A québeci függetlenség hívei annyira bíznak a különválásban, hogy már el is készítették az új pénzeszköz tervezetét. Québec saját fi­zetőeszköze így festene. sok, amelyeket sok kanadai igé­nyel, és amelyek szerinte már el­kezdődtek a liberálisok 1993-as választási győzelmével. „Egy erős Québec egy egységes Ka­nadán belül a legjobb megol­dás" — hangoztatta. „Nem a változás, hanem a pá­nik szele fúj Ottawa felől" — vá­gott vissza a televízió előtti vá­laszadásjogával élve Lucien Bo­uchard, az elszakadás híveinek vezéralakja. Bouchard szerint, aki az ottawai képviselőház qué­beci blokkjának és az ellenzék­nek is a vezetője, Chrétien újabb „kitöltetlen csekket" akar Qué­né nyilvánítja magát.) Egy friss közvélemény-kutatás szerint a Québec szuverenitásának hívei és ellenzői továbbra is fej fej mellett haladnak. A felmérés szerint négy nappal a népszava­zás előtt igennel szavazna a megkérdezettek 44,5 százalé­ka, nemmel 42,2 százalékuk, 13,2 százalékuk pedig még nem döntött. Jacques Parizeau, Québec mi­niszterelnöke maga is úgy nyilat­kozott, hogy az október 30-i nép­szavazás „még nem dőlt el". Pa­rizeau ennek ellenére úgy vélte, hogy a „győzelem közel van"! Higgadt tárgyalásokat a NATO-bővítésről A német kancellár és a francia elnök úgy véli, hogy a NATO keleti bővítését nagyon óvatosan és körültekintően, az oro­szok érzékenységének messzemenő figyelembevételével kell végrehajtani. MTI-hír A Jacques Chirac bonni láto­gatásának végén tartott sajtóér­tekezleten Helmut Kohl és ven­dége is kitűnőnek minősítette or­szágaik viszonyát és alaptalan­nak mondta a Párizs és Bonn kö­zötti nézeteltérésekről szóló saj­ségei okozhattak némi zavart a két állam viszonyában". A NATO keleti bővítése kap­csán mindketten azt hangsúlyoz­ták, hogy nem szabad megalázni Oroszországot; tekintetbe kell venni Moszkva szempontjait, és el kell oszlatni az oroszoknak a bekerítettségtől való félelmét. Chirac úgy vélekedett, hogy Oroszországnak nagyon súlyos gondjai vannak és ezek megol­dásához feltétlenül szükség van a Nyugat támogatására. Kohl szerint a NATO keleti bővítéséről továbbra is higgadt és értelmes tárgyalásokat kell folytatni, és el kell kerülni, hogy ez a téma bár­mely országban a választási kampány témája legyen. VILÁGHÍRADO Perry a létszámcsökkentés ellen William Perry védelmi miniszter közölte, hogy ellenzi az Okinaván állomásozó amerikai csapatok létszámának jelentős csökkentését, jóllehet a szigetországban mind hevesebbé válik a tiltakozási hul­lám egy japán iskoláslány amerikai katonák által történt meg­erőszakolása miatt. Az Okinava-szigeteken huszonnégyezer ameri­kai katona szolgál, és ott található a japáni területen létesített ame­rikai katonai létesítmények háromnegyede. A tokiói látogatásra ké­szülő William Perry leszögezte, hogy a Japánban állomásozó ameri­kai egységek szerves részét képezik annak a biztonsági ernyőnek, amelynek keretében Washington százezer katonát tart a csendes­óceáni és ázsiai térségben. Arafat: provokáció a követségköltöztetés Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője kairói sajtótájékoztatóján élesen bírálta és provokációnak minősí­tette az amerikai kongresszus azon döntését, amely alapján az Egyesült Államok nagykövetségét Tel Avivból átköltöztetik Jeruzsá­lembe. Arafat New Yorkból érkezett az egyiptomi fővárosba, s majd tegnap utazott tovább a Gázai-övezetbe. Az AP jelentése szerint a palesztin vezető a Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tartott meg­beszélése után kijelentette, hogy a kongresszusi döntés sérti az ENSZ vonatkozó határozatait és veszélyezteti a közel-keleti békefo­lyamatot. Úgy vélte, hogy az amerikai képviselőház és szenátus ezúttal közvetlen kihívást intézett az arabok érzelmei, sőt az egész világ ellen. Kártérítést kérnek a japán szektától Több mint 700 millió forint értékű kártérítési igényt nyújtottak be a tokiói körzeti bíróságon azok a japán polgárok, akiknek hozzátar­tozói életüket vesztették, vagy megbetegedtek a tokiói metro elleni márciusi gáztámadásban. Egyelőre csak 25 hozzátartozó nyújtotta be keresetét, perelve a szektát és személy szerint annak vezetőjét, Aszahara Sohot. A tokiói metrón bevetett mérgesgáz 12 ember éle­tét oltotta ki, közel 4000-nek pedig sérüléseket okozott. A gyilkos­sággal vádolt Aszaharára eszerint nemcsak büntetőper, hanem pol­gári peres eljárás is vár. A guru, aki az utolsó pillanatban, egy nap­pal perének kezdete előtt menesztette ügyvédjét, tegnap mégis megjelent a bíróság előtt, de csak azért, hogy tárgyaljon az új védőügyvéd személyéről. Sri Lanka: tamil támadás, gyilkosságok Tamil lázadók Sri Lanka belsejében tegnap hajnalban támadás­ba kezdtek. Előrenyomulásuk során szingaléz falvakat perzseltek fel, és legkevesebb harminchat polgárt lemészároltak. Katonai és diplomáciai források szerint az áldozatok száma valószínűleg maga­sabb ennél. Néhány megsebesített falusinak sikerült elmenekülnie, jelentette a Reuter. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) tag­jai az általuk ellenőrzött és a kormánycsapatok kezén lévő területek közé ékelődött településekre csaptak le, Colombótól északkeletre. A szeparatistáknak két kilométert sikerült előrenyomulniuk a gyé­ren lakott területen. Castro nem adja fel elveit Hazautazott New Yorkból tegnap hajnalban Fidel Castro kubai ál­lamfő, aki az ENSZ megalapítása ötvenedik évfordulójának ünnep­ségein vett részt a világszervezetnek otthont adó amerikai nagyvá­rosban. Az ötnapos látogatás során egyrészt mellőzött, másrészt vi­szont ünnepelt Castro elutazása előtt a Telenoticias spanyol nyelvű hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy országának szüksége van gazdasági reformokra, de ő azokat sohasem fogadja el, ha en­nek érdekében politikai engedményeket kell tennie. Sosem tudnám elveimet elárulni, eszméimet elhagyni. Olasz újfasiszták elítélése A fasiszta párt újjászervezésére tett kísérlet miatt 47 személyt ítélt el a veronai bíróság. A fővádlott, Franco Fredda hatévi, két tár­sa négy-négy évi börtönbüntetést kapott. A többieket ennél rövi­debb időre ítélték el, öt vádlottat felmentettek. Franco Fredda és társai 1992-ben, Milánóban hozták létre a „Nemzeti Front" elneve­zésű szervezetet, mely a bíróság megítélése szerint az egykori olasz fasiszta párt utódja kívánt lenni. A szervezet tagjai ellen azt kö­vetően indult vizsgálat, hogy a „Nemzeti Front" fasiszta röpcédulá­kat terjesztett több veronai középiskolában. Az olasz alkotmány kü­lön pontban tiltja a fasiszta szervezetek létrehozását. Kohl cserékre készül MTI-hír A keresztény pártok erősödése és a liberálisok gyengülé­se miatt a bonni kormánykoalíció pártjai között az utóbbi időben kiéleződött az ellentét és ennek egyre több jele ta­pasztalható. Sajtóértesülések szerint Helmut Kohl kancel­lár kormánya átszervezésére készül, s ennek keretében változás lenne a külügyi tárca élén is. A kancellár a hírek szerint a keddi kormányülésen való­ságos dührohamot kapott, és a koalíciós pártok vezetésé­nek összehívásával fenyegetőzött, amikor az egyik szabad­demokrata kormánytag kifogásolta a külföldi menekültek segélyezésének csökkentésére vonatkozó előterjesztést. Durva személyes sértésektől sem mentes vita alakult ki a CDU/CSU és az FDP között az egészségügy reformjának folytatásával kapcsolatban is. Horst Seehofer egészség­ügyi miniszter, aki a CSU tagja, hazugsággal vádolta a libe­rálisokat és úgy vélte, hogy „ne akarjon meghatározó sze­repetjátszani az a párt, amelynek tagsága a családtagokra és a barátokra korlátozódik". A koalíciós belviszály kiéleződésében nyilvánvalóan sze­repetjátszik az FDP, amely a vasárnapi berlini választáson is megalázó vereséget szenvedett. A berlini eredmény lát­tán a kancellár állítólag komolyan napirendre tűzte a kor­mány átalakítását, amelynek elsősorban a liberálisok len­nének szenvedő alanyai. Az FDP-t képviselő Klaus Kinkéi külügyminiszter az igazságügyi tárca élére kerülne, és a CSU erősödő befolyásának megfelelően Theo Waigel ven­né át a külügyek irányítását. A csehországi roma szervezetek képviselői szerdán Prágában a kormányhivatal előtt tüntettek a cigány la­kosságot érő mind gyakoribb faji motivációjú támadások ellen, és hathatós intézkedéseket követeltek megakadályozásukra. Árulkodó napló MTI-hír A brüsszeli Európai Bizottság dán biz­tosa megdöbbenéssel értesült arról, hogy a jelentős politikai vihart kavaró könyvét egy dániai napilap közzé akarja tenni, jelentette az AFP. A környezetvédelmi kérdésekért fe­lelős Ritt Bjerregaard asszony hangsú­lyozta, hogy az újság nem kért tőle en­gedélyt a kiadásra, így eljárása sérti a szerzői jogokat. A Politiken című dán új­ság főszerkesztője viszont azzal érvelt: a közvéleménynek jogában áll megtudni, hogy megalapozottak-e a könyvet és szerzőjét ért bírálatok. A lap 20 oldalas mellékletében az egész könyvet kiadja. A szókimondásáról ismert dán biztos éppen szerdán vonta vissza kiadójától az Egy bizottsági tag naplója címet viselő könyvét, mivel — saját bevallása szerint — belátta, hogy az Európai Unió vezetőit bíráló könyv több kárt okozna, mint hasz­not. Bjerregaard asszony írásában lesúj­tó képet festett többek között Jacques Chirac francia államfőről, Helmut Kohl német kancellárról és Felipe González spanyol kormányfőről, valamint a brüsszeli bizottság több tagjáról is. tójelentéseket. A francia elnök szerint a német és a francia kor­mány között teljes az egyetértés az Európai Unió helyzetének megítélésében és a megoldandó feladatok tekintetében is. Véle­ménye szerint „esetleg a francia atomkísérletek felújítása és a párizsi kormány pénzügyi nehéz-

Next

/
Thumbnails
Contents