Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-26 / 248. szám, csütörtök

8 I ÚJ SZÓ OLVASÓINK OLDALA 1995. október 26. Tisztelt szerkesztőség! Az Istigiinc néptáncegyüttes táncosa vagyok. Levelemmel azért fordulok Önökhöz, mert pályafutásom, illetve az együttesben eltöltött tíz évem alatt még nem volt olyan szerencsében részem mintáz idei nyáron. Ugyanis együttesünkkel részt vettünk egy nagybritanniai néptáncfesztiválon. Ezt a fesztivált Middlesbrough-ban rendezték meg. A verseny, nemzetközi néptáncverseny lévén, Európa 12 országából vonzotta az együtteseket, amelyek fellépését nemzetközileg elismert bírák értékelték. A városban, illetve Cleveland megyében eltöltött idő alatt kb. 15 fellépést tartottunk, a helyi rádió élő műsort közvetített az együttes tagjaival, és a helyi napilap címlapfotója és cikke révén is növeltük országunk hírnevét. Az eredmény nem mindennapi, hiszen két kategóriában, a férfi és női néptánc kategóriában harmadik helyet szereztünk, koreográfiai és feldolgozott néptánc kategóriában pedig első helyen végeztünk. TÓTH TAMÁS Felsővámos Szombat van, s a kiadós kora őszi eső révén az erdőkben csak úgy nőtt a sok gomba. Amerre az ember megfordult, mindenütt gombázók. Am egyszer csak kiáltozás és rikoltozás, a pihenni és szórakozni vágyók nagyon megrémültek: jön a farkas! Szerencsénk volt, nem farkas, hanem mellettünk egy borjú nagyságú farkaskutya jelent meg, „természetesen" szájkosár nélkül, sőt a gazdája ezen nyilvános helyen nem is tartotta pórázon, vagy száz méterre lehetett tőle. A kutya mindenkit megijesztett és megfélemlített, elvette a gombázók kedvét. Ám a gazdája csak nevetve követte őt, nem kért bocsánatot a hüledezőktől. Megjegyzésünkre, hogy nyilvános helyen a törvény szerint a kutyát pórázon és szájkosárral kell tartani, nem válaszolt. A kutyafáját az ilyen dolognak! IVÁN SÁNDOR Kassa Az olvasói leveleket, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A nézetek sokrétűsége érdekében olyanokat is közlünk, amelyeknek tartalmával szerkesztőségünk nem ért teljes mértékben egyet. Köszönjük olvasóink bizalmát, és várjuk további leveleiket. POSTAI TARIFAVALTOZASRA VARVA, UJ SZO, 1995. X. 10. Több pénzért kevesebb muzsikát? Meglepődve olvastam a fent említett cikkben, hogy a Szlovák Posta á. v. ismét azon töri a fejét, hogy 1996. január 1-től 33 százalékkal emeli a tarifákat, arra hivatkozva, hogy a mostani árak az 1991-es évi szinten mozognak. Egyrészt elismerem erre való hivatkozásukat, hiszen manapság, hogy úgymond szinte divat emelni a szolgáltatások ellenértékét, azonban azt már nem tudom sehogy sem megemészteni, hogy a Szlovák Posta á. v. annak ellenére, hogy szinte évenként rosszabb és rosszabb szolgáltatást nyújt, ennek ellenére ilyen merész terven dolgozik. Példaként ha összehasonlítjuk az ezelőtt 30 évvel nyújtott szolgáltatások színvonalát a maival, akkor rájövünk, hogy akkor az 50 filléres bélyeggel ellátott egyszerű levelet időben kézbesítették mondjuk Pozsonyból Szímőre, ami kb. 120 km-t tesz ki, addig ma ez a hatszorosáért, vagyis 3 koronás bélyegért némelykor egy hétbe is belekerül. Ez egyszerűen érthetetlen, hiszen akkor nem voltak olyan modern szállítási eszközök, mint manapság és mégis képesek voltak időben, vagyis másnap kézbesíteni a küldeményeket! Sőt! Akkor még olyan huszárvágásra is képesek voltak, hogy például az egyik újság rosszul címezte a nekem szánt küldeményt, lakhelyemül nem Szímőt, hanem Pozsonyt adva meg, és ennek ellenére három nap múlva kézhez kaptam a küldeményt. Ma meg? Még a tavasszal történt, hogy a Szlovák Villamos Művek Pozsonyban nekem pontosan megcímzett, irányítószámmal ellátott ajánlott levelét hat nap múlva kaptam meg! Tehát a fentiekből is kitűnik, hogy a mostani szolgáltatásokkal bizony nagyon nagy bajok vannak, a posta nem előre halad, hanem rák módra hátrafelé, és ennek ellenére még tervezni merészeli az áremelést. Gondolom, illetve biztos vagyok benne, hogy a Szlovák Posta á. v. vezetőségében is emberek ülnek, akik naponta igénybe vesznek egyegy szolgáltatást. Nem tudom, mit szólnának hozzá, ha naponta találkoznának olyan esettel, hogy rosszabb szolgáltatásért mindig többet és többet kellene fizetniük. Bizonyára nekik sem tetszene. Hiszen az egyszerű halandó méltán elvárhatja, hogy nehezen megkeresett pénzéért megfelelő szintű szolgáltatást kapjon. NAGY ANDRÁS Szímő Úgy érzem, a sok lakót érintő gondokkal foglalkozni kell Kiért vagy miért van az „SBD"? Mi úgy gondoljuk azért, hogy a lakóbizalmikkal együttműködve megoldják gondjainkat. Nem, nem arra gondoltam, hogy egy jobban fizetett munkahely után szaladgáljanak. Mi csak azt szeretnénk, ha azzal törődnének, ami a hatáskörükbe tartozik, mert mi ezért fizetünk. De részükről csak önkényeskedés és felületesség tapasztalható. Már egy éve annak, hogy beadtuk az igénylést a bejárati ajtó üvegezésére. A pincében a főcsapok javításánál a csövekről leszedték a burkolatot, ami a melegvíznél és a fűtésnél bizonyos hőveszteséggel jár. Gondot okoz a WC, a villany, a csengő javítása is. Mivel az úgynevezett „GO-alapban" megfelelő mennyiségű pénz van, érdeklődtünk a karbantartó részlegen, hogy mikor kezdik el és mikor fejezik be a már el kezdett munkákat. Sajnos időpontot most sem tudtak mondani, mivel hogy az alacsony fizetések miatt kevés a szakember, és hogy a vezetőség a „G0"-ra befizetett pénzt visszafogja vagy későn utalja át a karbantartó részlegnek. Kérdem én, hogy milyen jogi alapon nyúlhat a pénzünkhez és mire használja? Továbbá, miért csak szeptemberben kaptuk meg a víz és a fűtés elszámolását, holott már április végén postázni kellett volna? A visszafogott pénz kamatait kinek a számlájára írják? Egy kormányrendelet alapján felszerelték a radiátorokra a hőszabályzót. Tőlünk senki sem kérdezte, hogy van-e rá anyagi fedezetünk. Döntöttek rólunk, nélkülünk. Sajnos a próbafűtés ideje alatt a radiátorok zöme nem működött. Hiába jelentettük a karbantartórészlegen, ők azzal utasítottak vissza, hogy az érsekújvári részleghez tartozik. Információnk szerint a komáromi részleg a hőszabályzó felszerelését olcsóbban végezte volna el. Vajon akkor miért az újvári részleg kapta meg a munkát? Talán azért, mert aki átadta, az a bevételből részesül? Kérdéseim egy részét feltettem a Šišolin úrnak (az SBD elnöke) címzett levelemben, de sajnos még választ nem kaptam. De várok türelemmel, és bízom abban, hogy a javításokat elkezdik, amit elkezdtek, azt befejezik, továbbá, hogy a szobánkban télen is meleg lesz. KOVÁCS DEZSŐ Komárom Vénasszonyok nyara Kellemesen langyos az idő, ökörnyál úszik a levegőben, vénasszonyok nyara van, egyszer márjó lenne utánanéznem, honnan is ered az elnevezése. Hétvége lévén nincs buszközlekedés, ezért kihasználva a jó időt, sétára indulok a mintegy órányi járásra levő tanyára. Kiérve a faluból, letérek a mezei útra, flaszterkoptatás helyett a földutat választom, toronyiránt, már ha lenne torony, ugyanis az élelmes „vállalkozók" lassan már a közeli, tulajdonos nélküli téglagyár kéményét is szétszedik. Diófák között visz az utam, később már csak a mélyedésekben itt-ott vízre lelő magányos fűzfák és bokrok kísérik lépteimet. Vénasszonyok nyara, Ady sorai kísértenek. Gondolataimból távoli vonatfütty és elhaló harangszó riaszt fel. Nagy károgással varjúcsapat húz el fölöttem, a közeli kukoricásban fácánok csemegéznek. Évekkel korábban még élénk és forgalmas közlekedés volt erre, emlékszem, iskolába még ló vontatta kisvasúton, illetve hintón jártunk, de az új járások kialakításával, átszervezésével (kezd a kép ismerős lenni) más fennhatóság alá került a tanya. A régi utak és szokások megváltoztak, ma már nincs kisvasút, hintó, lassan a tanya helyét is gaz lepi be, az egykoron virágzó település helyén mára 2 bérház, egy majdnem lakatlan irodaépület, egy omladozó régi ház és félig összedőlt gazdasági épületek maradtak. Néhányan lakást építettek a többség pedig beköltözött a faluban felépített 214 családos bérházba - a buldózerpolitika itt is diadalmaskodott! Lassan megérkezem, az út szélén még árválkodik a korhadó fakereszt, édesanyám baromfiakkal és macskákkal körülvéve diót szedeget az udvaron. Gyengülő szemével rámnéz, megismer, megjöttél fiam, nem vagy éhes? Hazaértem. SZABÓ SÁNDOR K irály rév EGY FESZTIVÁL TANULSAGAI, ÚJ SZÓ, 1995. X. 10. 4,5 milliós jókívánság Holop Zsolt „Egy fesztivál tanulságai" című cikke reagálásra késztet, tekintettel, hogy írásában a 4. Csallóközi Nemzetiségi Folklórfesztivál megrendezésével kapcsolatban elmarasztalja a Dunaszerdahelyi Városi Hivatalt és Önkormányzatát. Az említett cikk szerint Dunaszerdahely Önkormányzata csupán jókívánságokkal járult hozzá a fesztivál megszervezéséhez, de a gálaműsorra „eljött" learatni a tapsot és a babérokat. A fesztivál időpontját illetően, hogy állítólag „Nehogy valami is közösen szerveződjék a Városi Művelődési Központtal" a hagyományos Csallóközi Vásár időpontját is a rendezők az előző bevált gyakorlattal ellentétben szeptember 4. hetére tették. Sajnálatos tény, hogy a cikk megírása előtt Holop Zsolt úr nem kereste fel a Városi Hivatalt, ahol pontos tájékoztatást kapott volna a cikkben említett valótlanságokról. Ezúton hívom fel szíves figyelmét, hogy a városi hivatal az a szerv, amely bármikor a legobjektívabb tájékoztatást tud és hivatott adni az esetlegesen felmerült kételyekre, félreértésekre. Utólagosan tájékoztatjuk, hogy a Dunaszerdaheiyi Önkormányzat nem csupán jókívánságokkal járult hozzá a folklórfesztivál megrendezéséhez, valamint az egész VMK működéséhez, hanem csupán 4,5 millió koronával. Ez az összeg tartalmazza a városi költségvetésből dotált összeget, valamint a VMK helységeinek bérbeadási díját. Figyelembe véve a fent említetteket, mi úgy érezzük, hogy joggal vettünk részt a VMK által szervezett Folklórfesztivál gálaműsorán. Ami a Csallóközi Vásár időpontját illeti, a gyakorlattal összhangban, az idén is szeptember utolsó hetében (csütörtök, péntek, szombatján) került sor. Tehát szó sem volt időpontmódosításról. Ami az együttműködést illeti, nem a városi hivatal kötelessége, hanem a VMK-é, mivel ez az önkormányzat által irányított szervezet. Amennyiben a VMK az elkövetkezendő időszakban is ily módon fogja ignorálni az együttműködést, felvetődhet a működési formájának átszervezése is. A fentiek ellenére a városi hivatal véleménye az, hogy a IV. Csallóközi Nemzetiségi Folklórfesztivál és a Csallóközi Vásár megrendezésre kerül. Egyben reményemet fejezem ki, hogy Holop Zsolt az elkövetkezendőkben nemcsak az egyik fél, hanem a másik fél tájékoztatása után ír tudósítást, hiszen ez így lesz objektív és etikus. KANOVITS VIOLA Belügyi osztályvezető Dunaszerda hely Nem szeretnék Önnel szakmai vitát nyitni, mit is írtam; tudósítást semmiképp. Nevezzük inkább benyomásoknak. Ha az etikát emlegetjük, említsük meg azt is, hogy a VMK egy hónappal a fesztivál előtt értesült arról, hogy a rendezvény az idén nem esik egybe a vásárral. A tánccsoportok vezetőinek adott fogadáson az alpolgármester úr arra a kérdésre, „Miért változtatták meg a vásár időpontját?" azt válaszolta, „Nem tudom". Ha a „nem tudom" Dunaszerdahelyen azt jelenti, hogy nem módosult az időpont, akkor valóban valótlanságot írtam, és talán még a két rendezvény is egybeesett. Ha nem ezt jelenti, akkor valószínűleg ez lesz az említett pontos és (/egjobjektív tájékoztatás. És miközben dobálózunk (és takarózunk) a milliókkal, ne felejtsük el, költségvetés jár egy kultúrháznak, ebből fedezi éves kiadásait. Az önkormányzat a korábbi években ezen felül is támogatta a fesztivált (például részben vállalta a táncosok étkeztetését). Az idén ez elmaradt. S hogy miért, ezt hadd ne én mondjam el, hiszen erről beszél az egész város. S ha lehet, ne az én írásomra hivatkozva tessék a VMK-val való együttműködést átszervezni, holott ez kétségtelenül elismerés lenne számomra. Viszont, gyanítom, ezt az átszervezést kétféleképpen értelmezzük. Én pozitív lépésekre és valódi együttműködésre gondolok. HOLOP ZSOLT REJTELYEK FILMEN, UJ SZO, 1995. X. 5. Rejtélyek - a valóságban Nem vagyok megrögzött ufóhívő, sem fanatikusan vallásos, vagy elvakult materialista, ezenkívül nem vagyok okkultista, tudós és kutató sem, csupán egy szabadon gondolkodó, minden iránt érdeklődő ember. Csak a korlátoltságra haragszom, egyébként nem vagyok elfogult senki és semmi iránt. Legutóbb az Új Szó októberi számában megjelent Rejtélyek filmen Című cikk ragadta meg a figyelmemet. A szerző Puntigán József az „idei nyárvégi világszenzáció", egy ismeretlen lény boncolásáról szóló film kapcsán fejti ki burkoltan rosszalló véleményét a Magyar Televízió legújabb sorozatáról, az X-aktákról. A cikk írója szerint „a film erősíteni fogja az UFO-lógusok feltételezéseken alapuló, de igaznak hirdetett állításait a mindent bizonyító titkos akták létezéséről". Nos, nem a cikkíró be nem vallott ufó-hitetlensége és rejtélyellenessége ösztönzött arra, hogy tollat ragadjak, hanem amiért „hiányos tájékozottsága" miatt úgy állítja be a filmsorozatot, mint amely „hűen követi az eladhatóság pletykapiaci forgatókönyvét". Pedig az amerikai FBI titkosított X-aktái valóban léteznek, és ennek valódiságát akárki ellenőrizheti a számítógépes világhálózat, az internet csatornáján. Az X-akták „kapujáig" bárki eljuthat, de a bejutást egyáltalán nem ajánlatos megpróbálni, mert azt az amerikai törvény bünteti (lásd a mellékelt ábrát). Tehát a megmagyarázhatatlan és felderítetlen esetek léteznek. Az pedig, hogy az egyes történeteket miképpen szőtték tovább a forgatókönyvírók, fantáziájuk dicséretére váljék! Különben sem dokumentumfilmről van szó. Számomra sokkal érdekesebbnek, néha elgondolkodtatónak és nézhetőnek tűnnek az ő filmjeik, mint a Dallas, a Kisasszony vagy a Borostyán című szappanoperák epizódjai. Meglehet, az sem véletlen, hogy az X-akták című amerikai filmsorozat szemben az említettekkel - talán épp a forgatókönyvíróknak és nem utolsósorban a két főszereplőnek, Gillian Andersonnak és David Duchovnynak köszönhetően 1994-ben Golden Globe díjat kapott. Nem hiszem, hogy azok a nézők, akik rendszeresen figyelemmel kísérik a nevezett X-akták első és az újabb, második sorozatát (az ORF 2, a NOVA és a PRO 7 tévéadókon már hónapok óta láthatók az Bureau of Federal Investigation X-Files Division This network is for use hy official 1

1 mean personnel only. All transactions are logged, security countcrn are in effect. Violators will l>e prosecuted to (he fullest extent of Domestic and International Law- SSFT 434.55 >SS Please attenuate your terminal to this width "l^ľôtécteT!^ * N OTIS to aol.com users. egyes epizódok), mostanra ufóhívők lennének, vagy szörnyeket látnának előbújni a csatornákból, esetleg éjjelente hallani vélnék a farkasember üvöltését, és most rettegésben élnének. Ennyire talán nem kell naivnak tartani a tévénézőt! Ami pedig a rejtélyeket illeti, annak ellenére, hogy bizonyos dolgok, jelenségek még nincsenek tudományosan bebizonyítva, attól még létezhetnek. Sőt, ma már neves és elismert tudósok, kutatók, professzorok állítják, vannak olyan dolgok, amelyekre a tudomány mai állása szerint egyelőre nincs magyarázat. Éppúgy, ahogy százegynéhány évvel ezelőtt fantasztának és utópistának tartották Jules Vernét, vagy ahogyan nálunk ismertebb, Verne Gyulát az elektromos áramról, a holdutazásról meg a tengeralattjáróról írt regényei miatt, ugyanúgy fantasztikumnak és fikciónak találhatjuk ma azt, hogy léteznek idegen lények, akik Földünket látogatják. De ki tudhatja azt most, vajon száz év múiva mi lesz a valóság? Addig se kezeljük lekicsinylően a hihetetlent, a valótlannak tűnőt, mert attól még, hogy nem tudjuk a magyarázatot, nem értjük az összefüggéseket, rejtélyek léteznek - a valóságban is. PÓDA ERZSÉBET Dunaszerdahely