Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)
1995-10-26 / 248. szám, csütörtök
1995. október 26. ROMÁK - SZKINHEDEK ÚJSZ Ó 91 BRANISLAV BALAZ KORMÁNYBIZTOS: Nem azt ütik, aki megérdemelné Augusztusban a roma pártok és szervezetek küldöttsége a romakérdés megoldásának lehetőségeiről tárgyalt a kormány és az egyes minisztériumok képviselőivel. Akkor a követelései közt szerepelt egy roma származású kormánybiztos kinevezése is. Branislav Baláž szeptember 5-étől a különleges segítségre szoruló állampolgárok ügyeivel foglalkozik. - Mely csoportok szorulnak különleges segítségre? - kérdeztük a kormánybiztost. Branislav Baláž: - Például a romák egy része, de nem valamennyi. Ha ezt mondanánk, az a romák diszkriminálása lenne, hiszen nem szorulnak mindannyian segítségre. Továbbá hozzánk tartoznak a középiskolai tanulmányaikat befejező fiatalok, a szenvedélybetegek, a rossz családi körülmények között nevelkedő vagy elhagyott gyerekek, a munkanélküliek, hajléktalanok. • A kormány azt ígérte, külön a romakérdéssel foglalkozó kormánybiztost nevez ki, aki roma származású lesz. Mégsem így tönént. - Ha így történt volna, az a romák szándékos diszkriminálása lenne. Képzelje el, hogy egy magyar nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó kormánybiztost neveznek ki. Vagy egyéb, ruszin, ukrán, lengyel kérdéssel foglalkozót. Miért? Ez értelmetlen. A romakérdés kezelésének alapelveit 1991-ben fektették le, a kormány ennek alapján járt el. • A kormány és az egyes tárcák gyors segítséget igének. Milyen lépésekre került sor? Zuzana Kumanová, a kormánybiztos romakérdéssel foglalkozó munkatársa: - Ezt a problémakört nem lehet globálisan kezelni, ahogy a rendszerváltás előtti időkben. Ez ugyanazt jelentené, mintha azt mondanánk, megoldjuk a magyarkérdést. Most egyes csoportok konkrét problémáinak megoldására törekszünk. • Mit Jelent ez a gyakorlatban? Z. K.: - Olyan konkrét csoportok problémáinak megoldását, melyek nehéz szociális helyzetbe kerültek. • A romák konkrét csoportjait fizikailag leginkább a szkinhedek veszélyeztetik. Hogyan tudják megvédeni velük szemben a romákat? B. B.: - A szkinhed mozgalom hivatalosan sehol sincs bejegyezve, így nem lehet betiltani. Másrészt, amint felbukkannak egy demokratikus társadalomban ilyen fasiszta elemek, a rendőrség azonnal és nagyon keményen fellép ellenük. Rendőrségünk rendelkezik az ehhez szükséges törvényes eszközökkel. Ha valaki azt hiszi, hogy büntetlenül terjeszthet fasiszta eszméket, nagyon téved. • Szeptemberben néhány szkinhed megvert Naszvadon egy roma férfit. A rendőrségnek nem sikerült bebizonyítania a rasszista indítékot, holott a szemtanúk vallomása szerint egyértelműen bőrfejűek voltak a támadók. B. B.: - Hol történt ez? • Naszvadon. B. B.: -Ez az emberek hozzáállásán is múlik. Ha valami hasonló valóban előfordult, közbe kell lépni. Vannak felsőbb nyomozószervek, felülvizsgálható az eset. De ilyen előfordulhat a másik oldalon is. Nem igaz, hogy félnek a romák! Amint ők kerülnek túlerőbe, ugyanezt megtehetik olyan ártatlan emberrel, mint a szkinek tették Garamszentkereszten. Aki ráadásul rendes gyerek volt! Többnyire azzal történik ilyen, aki meg sem érdemli! Ez a legszörnyűbb! Hogy éppen azok nincsenek ott, akik ezt érdemelnék! • A szkinek állítják, hogy a romák által lakott területeken a „fehérek" nagy része szimpatizál velük. Nem egyszer az ő hívásukra mennek „rendet csinálni", sokszor a polgármesterek és a rendőrség tudtával. Ugyanezt romák is megerősítették. Ha szkin és roma ugyanazt mondja, kell, hogy legyen valami valóságalapja az állításnak. B. B.: - A szkinekről nem szívesen beszélnék, ez nem ránk tartozik. m Ha a romák a szkinekkel szemben szorulnak különleges segítségre, akkor ezzel is foglalkoznia kellene a kormánybiztosnak. P B.: - Hangsúlyozom, a kérdést már másként kezeljük. Nemrég Rozsnyón egy nagyon intelligens emberrel találkoztam. Senki sem mondaná, hogy roma, abban a korábbi, rossz értelemben. Ugyanolyan mint mi, egy közülünk. Ami a szkinügyet illeti, ez nem tartozik közvetlenül hozzánk, de ha bármi hasonlót tapasztalunk, nagyon kemény büntetést fogunk kérni. Megtörténhetett az ön által említett eset, lehet, hogy igaz, de lehet, hogy nem. Ez az óriási szociális elégedetlenséggel függ össze. Nagyon rossz lenne, ha valami hasonló előfordulna. Ilyet csak buta ember csinálhat, és feltételezem, hogy polgármestereink nem ostobák. Az emberek nem ostobákra szavaztak. Ha a szkinek megtámadnak valakit, mint történt az legutóbb Pozsonyban, egy buszban, ( és az utasok tétlenül végignézik - ezt én megengedhetetlennek tartom. • Nyilván az sem úszná meg verés nélkül, aki közbeavatkozna. B. B.: - Lehet, hogy félnek az emberek! De ha én lennék ott, biztos közbelépnék. Ezekkel a fiúkkal éreztetni kell, hogy a társadalom nem tűri meg őket. • Szkinek állítják: kellenek, mert a rendőrség tehetetlen a romákkal szemben. B. B.: - A törvények megfelelő eszközöket adnak a rendőrség kezébe, más kérdés, hogy ez mennyire valósul meg a gyakorlatban, hogy van-e elegendő olyan rendőr, aki élni tud ezekkel az eszközökkel-. • Az év elején Csehországban megöltek egy romát. A cseh kormány nagyon gyorsan reagált, méghozzá a rasszista támadásokért kiróható büntetések szigorításával. Szlovákiában erre nem került sor. B. B.: - Ez sem tartozik a mi hatáskörünkbe, de személy szerint én a sokkal szigorúbb büntetések mellett vagyok. Ilyen súlyos bűntettek esetében én a szemet szemért, fogat fogért elvet vallom, de ez már túlhaladott. Az illetékesek nálunk is komolyan fontolgatják a büntetések szigorítását, szó van a háláibüntetés visszaállításáról is. • A tárgyaláson megfogalmazódott, hogy jó volna romákat felvenni a rendőrséghez. B. B.: - Igyekszünk megfelelő embereket találni erre a feladatra, a belügyminisztérium hamarosan konkrét lépéseket tesz. Azt szeretnénk, hogy ott, ahol romák élnek, legyenek roma rendőrök, és a romáknak legyen saját vezetőjük, vajdájuk is. Z. K.: - Szeretnénk kiépíteni egy terepen dolgozó munkatársi hálózatot. Jó lenne, ha ők is romák lennének. Figyelnék, hogy az iskolában vágy a munkahelyen előfordulnak-e valamilyen rasszista támadások, bár támadások aligha, de diszkrimináció talán igen. Jelenleg egy-egy kassai és besztercebányai kihelyezett munkahely létrehozásán dolgozunk. • Létezik együttműködés a kormánybiztos és a roma szervezetek közt? B. B.: - Különbséget kell tenni a kulturális szervezetek és politikai pártok között. A politikai pártok működése a romákra tartozik, ebbe mi nem szólhatunk bele, csak üdvözölni tudjuk, ha esetleg ezek a pártok egyesülnek. Mi azokkal fogunk tárgyalni, amelyek a legnagyobb támogatottságot élvezik, racionálisan gondolkodnak és nem támasztanak szélsőséges követeléseket. VINCENT DANIHEL A CIGÁNYKÉRDÉSRŐ L: Hallgatás - egyetértés Az augusztusi tárgyaláson a roma küldöttség szóvivője Vincent Danihel volt, aki képviselőként az egykori prágai Szövetségi Gyűlés munkájában is részt vett, jelenleg a Szlovákiai Helsinki Bizottság tagja. m A tárgyalások óta eltelt több mint két hónap. Elégedett a kormánybiztos munkájával? - Sajnos, azt kell mondanom, nem igazán érezhető az említett hivatal munkája. Igaz ugyan, hogy megváltozott a kormánybiztos hatásköre, de az a kompromisszumos egyezség, hogy maga a kormánybiztos roma származású legyen, nem teljesült. Korai lenne Bal^ž úr munkáját értékelni, nem is az én feladatom, de egy dolog gondolkodóba ejt: a naszvadi romaverésre ez az intézmény egyáltalán nem reagált. Ez rossz fényt vet a kormánybiztosra. • Az említett hivatal a megfelelő irányból közelíti meg a problémákat? - Valóban igaz, hogy nem szorul valamennyi roma különleges segítségre, de nem ez az alapkérdés. A kormány 1991-es döntésével besorolta a romákat a szlovákiai kisebbségek közé. Ezért helytelen, hogy most ismét különleges segítségre szoruló csoportról beszélünk. Ez a diszkrimináló. Hogy a romákat szociálpatológiai csoportként kezelik, nem specifikus kisebbségként. A romáknak nincs anyaországuk, sajátosan jellemző a kultúrájuk, a szokásaik. Éppen ezért nem lehet meghatározott alapelvek szerint kezelni ezt a kérdést. • A kormány az egyesülést tanácsolta a romáknak. Azt, hogy próbáljanak meg összefogni és önmagukat beemelni a társadalomba. - Csak porhintés azt kérni a roma pártoktól, hogy egyesüljenek. Sőt azt is megkockáztatom, valakik egyenesen az amúgy is nehezen létrehozható egység szétrombolásán ügyködnek. Nem beszélve arról, hogy a romák még nem értek meg a politizálásra; az sem véletlen, hogy csak 82 ezren vallották magukat romának. • Az adott szociális és egyéb gondokon felül a szkinek jelentik a legnagyobb problémát. A rasszista támadások megelőzésére megfelelő lépéseket tesz a kormány? - Ez nem társadalmi probléma, hanem teljes mértékben a romáké. Ha tévében látjuk az afrikai éhezőket, szíven üt minket, de nem érint közelről, hamar elfeledkezünk róla. Ugyanígy van ebben az esetben is. A szkinekről is mindig csak felületesen beszélnek, és előbb-utóbb óhatatlanul szóba kerülnek a romákkal kapcsolatos negatív tapasztalatok. De a szkinek most a társadalom egyik legégetőbb problémáját jelentik. Mozgalmuk létezik, nálunk is, máshol is. Csehországban például az év első felében 50 rasszista támadás történt. Szlovákiában ezt nem tartják nyilván. Illetve lehet, hogy igen, de az adatok nem kerülnek a nyilvánosság elé. A legjobban az bánt, hogy egy-egy támadás után nem történik semmi. Mindenki hallgat, és aki hallgat, az egyetért, tehát rendjénvalónak találja a dolgokat. A társadalom deklarálja ugyan, hogy ez rossz, a jogrendünk ezt nem engedi, és mégis történnek támadások bármilyen megelőző óvintézkedések nélkül. Ezt nem kell kommentálni. Csehországban szintén nagyon aggasztó a helyzet, de ott legalább kimondja a kormány: igen, rasszista támadásról van szó. Az ezért járó büntetéseket pedig már szigorították. Látni az arra irányuló igyekezetet, hogy megakadályozzák a rasszizmus terjedését. Szlovákiában mély hallgatásba burkolózik mindenki, legfeljebb azt mondják: nem lényeges, ezt fiatal, tapasztalatlan fiúk csinálják. Majd kinövik! Ez primitív magyarázkodás, alibizmus. • Javulna a helyzet, ha több roma rendőr lenne? - Szemfényvesztés romákat felvenni a rendőri testületbe. Roma rendőrök csak helyi szinten vannak, és csakis azért, hogy a sajátjaikat szemmel tartsák. Másról van itt szó. Miért nem lehet létrehozni egy specifikus intézményt? Miért védekezünk azzal, hogy éppen ez lenne a diszkrimináló? Miért ott csinálunk kivételeket, ahol nem kell? A roma gyerekekkel kivételt tesznek az iskolában, mondván, úgysem mész középiskolába, nem kell tanulnod. Ez nevelés?! Fiam, te hülye vagy, az is maradsz. Mire motiváljuk őket ezzel? Az egyetemet végzett romára pedig attrakcióként, két lábon járó csodaként tekintenek. Csak utólagos magyarázkodás, hogy nem minden roma szorul segítségre. Egyszerűen annyi történt, hogy a romákat bedobták egy nagy zsákba a kábítószerélvezők, alkoholisták és a hajléktalanok közé. Ján Slota Zsolna polgármestereként azt mondjg: Romák, tünés a városból! Az ő szemében nincs jó meg rossz roma. Roma van, és mindannyian szedhetik a sátorfájukat. Veszélyes precedens teremtődhet. Romák, tünés a városból, ki a társadalomból! Hajtogathatjuk, micsoda tragédia, megint egy ártatlan itta meg a levét, de a szkinek szerint sincs rendes meg nem rendes roma. Csak roma van, akire nincs szüksége a társadalomnak. • A kormánybiztos szerint az egész társadalomnak kell elítélnie a szkinhedek akcióit. De az életben ez gyakran éppen fordítva van. - A statisztikák szerint az állampolgárok közel kilencven százalékának vannak negatív tapasztalatai a romákkal, sokan nagyon szélsőséges „megoldásokat" javasolnának. Ha a végrahajtó hatalom rosszul működik, nem csoda, ha az emberek azt mondják, csináljanak rendet akár a bőrfejűek. Tudunk arról, hogy maguk a polgármesterek hívták a szkineket, vagy velük fenyegették a romákat. • Valóban tehetetlen a rendőrség? - Senki sem tud meggyőzni arról, hogy tehetetlen a rendőrség. De hogy lehetséges az, hogy sem a parlament, sem a törvényhozói, sem a bírói hatalom eddig egyszer sem nevezte nevén a gyereket, és a szkinek akcióját nem minősítette rasszista támadásnak. Hogyan lehetséges, hogy egy parlamenti képviselő drukkol a szkineknek, és közben szapulja a romákat. Ezért merül fel a kérdés, valóban csak tehetetlenségről van szó? Nem volt elég mementó az egy halálos eset. Mennyi kell, száz, ezer? Mi lenne, ha tévednének a szkinek? Egy nem romát ölnének meg, csak azért mert, sötétebb bőrű. Rájönnének az emberek, mit jelent azzal a tudattal élni, hogy bármikor megölhetnek a bőröd színe miatt. • Tehát az egész szemléletnek kell megváltoznia. - Nem kisiskolásként kell tekinteni a romákra, hiszen köztünk is vannak művelt, tanult emberek. A törvény szerint egyenlőek vagyunk, de a munkaadók szemében már nem. A romakérdést az európai normák szerint, kisebbségi kérdésként kell kezelni. Partnerként, teljes ogú állampolgárként kell hozzájuk állni. Nem eleve tanulatlan, aszociális, gyanús elemként. Tipikus a rendőrség viselkedése. Roma és nem roma közül mindig a roma lesz gyanús, őt igazoltatják, őt állítják elő. A kormánybiztos azt mondja, diszkrimináló globálisan beszélni a romakérdésről, diszkrimináló lenne egy specifikus intézményt létrehozni. Viszont a romakérdés megoldására lehet alapelveket gyártani, holott más kisebbségek „kezelésére" nincsenek alapelvek. Nem ez a diszkrimináló? Az egész társadalomnak kell megváltoznia ahhoz, hogy ne legyen romakérdés. „Felesleges keresni a rendes cigányt" Nyáron heteken keresztül a garamszentkereszti szkinhed-roma konfliktusról cikkezett a honi sajtó. E szerfölött kényes témában szinte minden szervezet véleményt mondott már, kivéve a bőrfejűeket. Beszélgetőpartnereink nem vettek részt a garamszentkereszti támadásban, egyiküket mégis beidézte a rendőrség. A megbeszélt időpontban egy kopaszra nyírt fiatalember lépett be az eldugott vendéglőbe. Haj nélkül nehéz volt megítélni az életkorát, arcvonásai alapján 25-30 évesnek tűnt. - Morvaországban katonáskodtam, ott ismerkedtem meg a bőrfejűek mozgalmával - kezdte történetét. - Amikor először hazajöttem szabadságra, tájainkon még ismeretien volt a szkinhed mozgalom. Aztán leszereltem, csatlakoztak hozzánk a barátaink, aztán a barátainknak a barátai, így jött össze a csapat. - Sokan vagytok? - A régióban nem, de az akciókhoz elegen. - Mit nevezel akciónak? - Amikor tesszük a teendőinket. Mozgalmunk a védekezésen alapul. Velünk ritkábban kötözködnek a cigányok, ritkábban lopnak meg. Minket jobban respektálnak, mint a rendőröket, de ez nem a rendőrség hibája. A törvényeink olyanok, hogy a rendőr nem tud mit kezdeni az elfogott bűnözővel. Mi fehér emberre nem emelünk kezet, célunk a cigányok kordában tartása. A cigányok lakta településeken rengetegen szimpatizálnak velünk. - A cigányok között is vannak becsületes emberek. - Ne vedd cinikusnak a kijelentésemet: a mi vidékünkön olyan kevés az általad becsületesnek nevezett cigány, hogy egy-egy akció során nem érdemes keresni őket. Többnyire azok kapnak, akik megérdemlik. Közben újabb bőrfejűek érkeznek és kapcsolódnak be a társalgásba. Elmondják, hogy a mozgalom a hatvanas évek Angliájában született, amikor az olcsó külföldi munkaerő kiszorította a hazai munkásokat a termelésből. A mozgalom hamarosan átterjedt Európába, Szlovákiába körülbelül a nyolcvanas évek végén szivárgott be. - Honnan tudjátok, hogy ki érdemel verést? - Mindig történik valami. Ma például későn érkeztünk az állomásra, ahol a cigánygyerekek két idős asszonyt raboltak ki. Kitépték a buszra váró nénikék kezéből a táskákat, és elfutottak. Az a bosszantó, hogy senki sem segített nekik. A fehérek általában nem avatkoznak az iiyen dolgokba, a cigányok pedig pimaszul kihasználják az emberek közömbösségét. - Miért firkáltok fenyegető mondatokat a falakra? - Erre a kérdésre nehéz röviden válaszolni. Mozgalmunkon belül többféle csoportosulásról beszélünk: vannak a nemzeti szocializmussal és fasizmussal szimpatizálók - ők inkább az északi járásokban találhatók de sokan divatból jönnek közénk. Ők a legfiatalabbak, velük találkozhatsz az utcán, miattuk kerülünk a legtöbbször bajba, ők firkálják tele a falakat. Mi senkit nem küldünk el, de a megbízhatatlanokat nem visszük magunkkal az akciókra, komolyabb témákról nem társalgunk velük, viselkedésünkből kiérzik, hogy nem valók közénk. Nálunk is van lemorzsolódás, viszont az erős mag, amely megadja mozgalmunk arculatát, megmarad. Testépítéssel foglalkozunk, nálunk tilos a kábítószer- és a túlzott alkoholfogyasztás. Szellemileg is képezzük magunkat. - Hol van a központotok? - A szkinhed mozgalom nincs koordinálva. Mondhatnánk, az idősek tanácsa irányítja spontán módon a csoportot, a legidősebbek beszélik meg a fontos teendőket. - Kapcsolataitok? - Szlovákiában természetesen tartjuk egymással a kapcsolatot, külföldön főleg a szomszédos államokban vannak ismerőseink. Az ügy érdekében időnként találkozunk. - Milyen ügyről beszélsz? - A fehér faj megmaradásának ügyéről. Nem szeretnénk, ha évtizedek múlva egy ferde szemhéjú néger úgy mutatkozna be, hogy ő szlovák, cseh, magyar vagy német nemzetiségű. Ez lenne a faj megcsúfolása. Szélsőséges példát mondtam, hogy jobban megértsd, mit akarok ezzel hangsúlyozni. - Hogyan oldanátok meg a cigánykérdést? - Egyszerűen: legyenek, dolgozzanak, gazdálkodjanak - külön! Éljenek meg abból, amit maguknak kitermelnek. Milyen a kapcsolatotok a rendőrséggel? - Semmilyen. Mindenért bevisznek bennünket, ők sem értik mozgalmunk célját. - Mi a véleményetek a garamszentkereszti esetről? - Eltúlozták egy kicsit a fiúk, de nem ejtettünk könnyet. Az oldalt írta: HOLOP ZSOLT FARKAS OTTÓ