Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-03 / 228. szám, kedd

[41 ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. október 3. SLOVENSKA REPUBLIKA: Budapest pellengéren Történelmi pillanatként értékelte tegnapi számában a Slovenská republika című napilap a magyarországi szlovákok képviselőinek bátor tettét, hogy végre ők is panasszal éltek az Európa Tanács Emberi Jogi Bizottságánál, és leleplezték Magyarország nemzetiségellene s politikáját. Bevezetőben le kell szögezni, hogy nem a Magyarországi Szlovákok Szövetsége élt panasszal - ez a szervezet nyerte meg a választásokat a szlovákok országos önkormányzatába -, hanem az úgynevezett alternatív szlovák szervezetek képviselői, név szerint Imrich Fuhl, Michal Hrivnák, Alexander Kormoš és Gregor Papuček. Panaszlevelükben nemcsak az erőszakos elmagyarosítást róják fel az elmúlt több mint száz év mindenkori magyar kormányzatának, hanem „elvakult politizálásuk" rovására írják az Osztrák-Magyar Monarchia szétverését és Trianont is. Véleményük szerint a rekordok könyvébe érdemel bejegyzést az a tény, hogy milyen gyorsan asszimilálódtak a szlovákok Magyarországon. Ennek okát abban látják, hogy a gyerekek 95 százalékának sosem volt módja anyanyelvi iskolába járni. További okként említik a szlovák nyelv eltűnését a templomokból, a kis falvak körzetesítését s ezáltal nemzetiségi összetételük megváltoztatását. Azt állítják, a trianoni döntés nemzetiségi szempontból igazságos volt, hiszen kb. félmillió magyar maradt az akkori Csehszlovákiában, s ugyanannyi szlovák Magyarországon. Ám míg a magyar kisebbség Csehszlovákia példás nemzetiségi politikájának köszönhetően fennmaradt, addig a szlovák nemzetiség Magyarországon gyakorlatilag beolvadt a többségi nemzetbe, s ma már csak a lakosság kb. 10 százaléka vallja magát szlováknak. A panaszosok, a négy magyarországi szlovák író szerint az állami apparátus anyagilag és más eszközökkel is diszkriminálja az ellenzéki, úgynevezett alternatív szlovák szervezeteket, „jól bevált módszerekkel" befeketíti, sőt fenyegeti azok legaktívabb szakembereit. A panaszlevélhez csatolt adalékokban felsorolják legfrisebb sérelmeiket, többek között a már említett nemzetiségi önkormányzati választások eredményeinek meghamisítását, ezzel kapcsolatos panaszuknak az alkotmánybíróság által történt elutasítását, de azt is, hogy panaszukra nem válaszolt az országos választási bizottság, de még Max van derStoel, az EBESZ nemzetiségi főbiztosa sem, pedig mégjúnius 8-án keltezték panaszukat. Figyelemreméltóbb azonban a Slovenská republika szerkesztőségének adaléka, amely így hangzik: „Az, hogy a magyarországi szlovákok végre bátorságot gyűjtöttek, és az Európa Tanács előtt leleplezték a magyar nemzetiségi politika igazi arcát, valóban történelmi momentum. Budapest ugyanis még ma is szívesen öltözik bírói talárba, habár a nemzetiségi kérdést illetően valójában a vádlottak padján van a helye. Kegyetlenségével és méreteivel az elmagyarosítás az utóbbi két évszázad legnagyobb politikai bűntényei közé sorolható, s eljött az ideje, hogy pellengérre állítsák a nemzetközi közösség előtt is. Földijeink panaszát csak egyvalamiben lehet kijavítani: amikor megemlíti a Magyarország határain túl élő magyarok asszimilálását, Szlovákiára ez semmiképpen sem vonatkoztatható. Ellenkezőleg, Szlovákia, mint hagyományosan toleráns ország, ma valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahol növekszik a magyarok száma. Még magával Magyarországgal összehasonlítva is, ahol az utóbbi tíz évben kb. 300 ezer főveI csökkent a lakosság lélekszáma." Egy pillanatig sem állítjuk, hogy a magyarországi szlovákok gondtalanul, valamiféle paradicsomi állapotban élnek. Kívánjuk nekik is, hogy közösségi problémáikat sikerüljön fokozatosan és minél hamarabb megoldani, olyan szellemben, amilyet a magyar kormány és a hivatalok részéről az utóbbi időben tapasztaltunk. Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Strasbourgba küldött panaszlevél nem szolgálja ezt a folyamatot, hiszen ez a dokumentum kitalált fikciók, vádaskodások és valós tények fura keveréke. Az ottani felelős diplomaták pedig kizárólag csak a tények alapján alakítják ki álláspontjukat és javaslataikat. (A szerk.) A NEMZETKÖZI TILTAKOZÁSOK ELLENERE Újabb francia atomrobbantás A nemzetközi tiltakozások ellenére Franciaország tegnapra virradó éjszaka végrehajtotta szeptember elején kezdett kísérleti sorozatának második atomrobbantását: ennek színhelye ezúttal nem Mururoa szigete, a fő kísérleti telep, hanem az ahhoz közeli Fangataufa-atoii volt. A töltet hatóereje „kevesebb mint 110 kilótonnás" volt: ez több mint ötszöröse a szeptemberi első robbantás megfelelő adatának, s szintén több mint ötszöröse az egykori hirosimai atombomba robbanóerejének. A párizsi védelmi minisztérium közleménye szerint a kísérlet az „atomfegyverek hitelességét s jövőbeni biztonságát" szolgálta. Szakértők viszont ezt „lefordítva" a nagy robbanóerőből arra következtetnek, hogy a franciák az új, tengeralattjáró-fedélzeti hadászati rakétájuk atomtöltetét próbálták ki. Az atomrobbantás az első kísérlettől eltérően ezúttal nem vezetett utcai zavargásokhoz a csendes-óceáni Francia-Polinéziában, igaz, a hatóságok elővigyázatosságból eleve kilenc század csendőrt vezényeltek a térségbe. A nemzetközi visszhang ellenben most is elítélő volt. Az atomkísérletek legradikálisabb ellenzője, a Geenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet arra kérte a világ kormányait, hogy Franciaországot szigeteljék el diplomáciailag, utasítsák ki nagyköveteit, s vigyék az ügyet az európai bíróság elé. A különböző kormányzatok ennél ugyan jóval visszafogottabbak voltak, de - különösen a térségben - maguk is élesen bírálták a francia lépést: az új-zélandi, illetve az ausztrál kormány behívatta a francia ügyvivőket, a japán miniszterelnök „rendkívül sajnálatosnak", sőt a pénzügyminiszter egyenesen „arrogánsnak" nyilvánította az új robbantást, a Dél-csendes-óceáni Fórum vezetése pedig kilátásba helyezte, hogy a kísérlet megrontja majd a kapcsolatokat a szervezet és Párizs között. A robbantást Franciaországban is elítélték a környezetvédő szervezetek, az ellenzéki Szocialista Párt európai parlamenti képviselői pedig azt hangoztatták, hogy Jacques Chirac államfő a mostani kísérlettel „másodszor is megcsúfolta Európát". A francia kormány szóvivője, Francois Baroin viszont úgy vélekedett, hogy a második kísérlet után nyugodtabb légkörben folytatódhat a kísérletsorozat, mert mostanra a Greenpeace „sokat vesztett tekintélyéből", s „hozzászoktak" Ausztrália, no meg ÚjZéland tiltakozásaihoz, illetve a hagyományos partnerek sajnálkozásához. MTI IZRAELI-SZIR VISZONY Csak Arafat optimista Jasszer Arafat PFSZ-vezető vasárnap este Dakarban kijelentette, hogy értesülései szerint hamarosan izraeli-szíriai tárgyalások lesznek, ezek időpontjáról azonban nem szólt - jelentette az AFP. - Kívánom, hogy mind Szíria és Izrael, mind Libanon és Izrael haladást érjenek el tárgyalásaikon - nyilatkozott Arafat, aki néhány órás dakari látogatását befejezve nyilatkozott a szenegáli televíziónak. Hangot adott azon óhajának, hogy e tárgyalások vezessenek konkrét egyezményekhez, s ezek nyomán teljesedjék ki a térségben az igazságos és átfogó béke. Hozzátette még, hogy Clinton amerikai elnök megígérte: mindent megtesz, hogy Izrael tárgyaljon Szíriával és Libanonnal is. Ezzel szemben Jichak Rabin izraeli kormányfő megítélése szerint a közel-keleti békefolyamat kiszélesítésére irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítések ellenére továbbra is mély szakadék tátong Izrael és Szíria között. A CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a palesztin önkormányzatról aláírt megállapodás sem fogja előmozdítani az izraeli-szíriai tárgyalások ügyét. - A kettő nincs összefüggésben. Arról már nem is beszélve, hogy tulajdonképpen nem is állunk közvetlen tárgyalóviszonyban. Rabin szerint Damaszkusz abban bízik, hogy az Egyesült Államok majd „tálcán fogja felkínálni neki Izraelt". MTI A BRIT MUNKÁSPART KONGRESSZUSA Radikális nyitás Brightonban A konzervatív érában privatizált lakossági energiaszolgáltató vállalatok csillagászati hasznából méltányos részt kell juttatni azoknak a százezreknek, akiknek az iskolapadból egyenesen az állástalanokat bejegyző hivatalokba vezet az útjuk - mondotta tegnap a brit Munkáspárt második embere, aki radikális programadó beszéddel nyitotta meg az ellenzék vezető erejének éves kongresszusát Brightonban. Gordon Brown felszólalása hivatalosan is útjára indította azt a Labour-programot, amelynek egyik fő csapásiránya a tory kormány által privatizált országos szolgáltató hálózatok sokak szemében mind irritálóbb óriásprofitja. Brown, az ellenzéki árnyékkormány „pénzügyminisztere" megerősítette a Munkáspárt már ismert tervét: a fonttízmilliárdokat felhalmozó, több százezres vezetői részvényprémiumokat osztogató elektromos-, gáz- és vízművek kasszájából a jövőbeni Labour-kormány egyszeri haszonadó formájában milliárdos összeget vonna el, s azt a fiatal korosztályt sújtó makacs munkanélküliség felszámolására költené. A vezető ellenzéki politikus egyik első mondatában erősítette meg azt is, hogy pártja - kormányra kerülése esetén - csatlakozna a minimális munkavállalói jogokat rögzítő szociális EUchartához, amelytől a tory kormányzat 1990-ben elzárkózott. Gordon Brown emellett hivatalos választási programmá emelte a Labour másik közismert - s a konzervatívok által ugyancsak elvetett - célkitűzését, a minimálbér brit földön eddig ismeretlen intézményének törvényi meghonosítását. Brown kijelentette: a modern gazdaságnak nem lehet alapja az „aki kapja, marja" hangzatú, „pusztító konzervatív dogma", s ugyanígy nem lehet számítani arra sem, hogy a privatizáció kiutat kínál a tömeges szegénységből. MTI TÖRÖKORSZÁG, JAPAN Földrengések Tegnap a kora délutáni órákig beérkezett jelentések szerint 14 áldozata és közel 200 sebesültje van a vasárnapi törökországi földrengésnek. Az ország délnyugati részén vasárnap a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés pusztított. A katasztrófa mértékéről egyelőre nem volt teljes kép, mivel a térségben lévő Dinar városával megszakadt a telefon-összeköttetés. Halil Culhaoglu közmunkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az áldozatok száma meghaladhatja a százat is. A japán meteorológiai ügynökség tegnapi közlése szerint péntek óta 5175 közepes és gyenge erősségű földmozgás rázta meg az Izu-félszigetet, a japán fővárostól mintegy száz kilométerre lévő üdülőövezetet. A japánok ezúttal egy tenger alatti vulkán kitörésének veszélyétől tartanak. Kisebb anyagi károk is keletkeztek, személyi sérülés azonban nem történt. Néhány nappal ezelőtt Tokióban konferenciát rendeztek ezzel a címmel: Előkészületek egy nagy erejű tokiói földrengésre. A részvevők megállapították: a fővárost készületlenül érné egy ilyen földrengés, 40-60 ezer halálos áldozatot követelne, a súlyos sebesültek száma legalább százezerre rúgna, az anyagi károk több mint hárommilliárd dollárt tennének ki. A kormány szerint megtörténtek az elővigyázatossági intézkedések, a szakemberek azonban kételkednek ebben, és szemére vetik a hatóságoknak, hogy nem veszik figyelembe a realitásokat. MTI z 1 » • 1 // Ítéletidő Hatalmas pusztítással söpört végig a Fülöp-szigeteken a Sybil nevű trópusi vihar a hét végén. Az elemi erejű viharnak legkevesebb 80 halottja van. A legsúlyosabban az ország északi részén lévő Cabalantian városát érintette a Sybil: itt ötvenen haltak meg, s az eltűntek száma meghaladja a százat. Nem kímélte a vihar a fővárost, Manilát sem. A károkról várhatóan csak akkor lehet majd teljes képet kapni, amikor helyreáll a kapcsolat az elemi csapás által leginkább sújtott területekkel. Banglades északi részén pedig több mint egymillió embert vágtak el a külvilágtól a pusztító árvizek. Az otthonaikban rekedt emberek kimentésére katonákat vetettek be A helyi lapok tudósítása szerint a halálos áldozatok száma már száz fölött van. Az elmúlt öt napban közel 900 milliméter csapadék hullott a térségben, s ennek következtében a folyók gátjaikat áttörve elárasztották a falvakat. MTI M ATA MIHÁLY. AZ MSZSZ VEZETŐJE Nem ért egyet az ET-nek küldött panasszal A Magyarországi Szlovákok Szövetsége (MSZSZ) és a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetői tudnak a népcsoport néhány hazai képviselője által Strasbourgba eljuttatott beadványról, ám nem értenek egyet sem annak tényével, sem tartalmával nyilatkozta tegnap Mata Mihály, az MSZSZ ügyvezető elnöke, az országos önkormányzat vezetője. A szlovák nemzetiségi vezető arra a levélre reagált, amelyet Magyarországon működő "ellenzéki, alternatív" szlovák szervezetek négy vezető személyisége intézett a közelmúltban az Európa Tanács emberjogi bizottságához, felpanaszolva a szervezeteiket ért diszkriminációt, valamint a hazai szlovákság drámai fogyását. MTI-hir Mata Mihály elmondta: Magyarországon valóban csökken a szlovák kisebbségiek száma, ám ez csupán a természetes asszimiláció következménye. Az MSZSZ - a közösséget képviselő legnagyobb szervezet egyébként már azt is komoly eredménynek tartja, hogy, noha a legutóbi népszámlálás idején csak 12 ezren vallották szlováknak magukat, tavaly a kisebbségon minden olyan kisebbségi szervezet kaphat állami támogatást, amely az adott népcsoport körében érdeklődésre számot tartó tevékenységet fejt ki. Még akkor is, ha a nyilatkozat által "alternatívként" említett tömörülések sorába tartozik. Az önkormányzat elnöke szerint egyébként Magyarországon egyetlen olyan szlovák szervezet létezik, amely nem kap pénzt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala erre elkülönített alapjából: a nyilatkozatot is aláíró Kormos Sándor író által vezetett Szlovákok Szabad Szövetsége. A döntés hátterében viszont Mata szerint nem politikai okok állnak, hanem az, hogy a korábban támogatásban részesülő szervezet nem számolt el a számára kiutalt összeg felhasználásáról, így a hivatal elzárkózott a további együttműködés minden formájától. Guntis Ullmanis államfőnek főhet a feje, kinek adjon kormányalakítási megbízást. LETT VALASZTASOK Meglepő eredmények A hét végén rendezett lettországi parlamenti választásokon az eddig kormányzó liberális Lett Út elnevezésű pártszövetség súlyos vereséget szenvedett, és a harmadik helyre szorult a balközép Demokrata Párt és egy újonnan alakult szélsőjobboldali párt mögött. Az ötszázalékos választási küszöböt összesen kilenc párt és pártszövetség lépte át. 15,34 százalékkal első helyen végzett a balközép Saimnieks (Mester) Demokrata Párt, őt szorosan követi 15,06 százalékkal a Népi Mozgalom Lettországért elnevezésű ultrakonzervatív formáció, melyet Joachim Siegerist német nemzetiségű, lettül nem beszélő politikus alapított nemrég. A párt sikere valóságos sokkot idézett elő a lett politikai életben. A párt erősen oroszellenes és antikommunista irányvonalán kívül egyéb elképzelései eddig homályban maradtak. Ugyancsak jól szerepelt egy szélsőjobboldali nacionalista párt, a Haza és Szabadság Szövetség, mely a szavazatok 11,62 százalékát szerezte meg. A baloldali pártok közül a Lett Szocialista Párt (5,65 százalék), a Lett Egységpárt (volt kommunisták - 7,28) és a Harmóniát Lettországnak (5,61) jutott be a parlamentbe. Jelenleg teljesen nyitott kérdés, mely pártok alakíthatnak kormányt a választások után Lettországban. A választások előtt azonban valamennyi párt egyetértett abban, hogy a siegerista párttal egyik sem hajlandó koalícióra lépni. gi választásokon mintegy 130 ezer szavazatot kaptak a szlovákjelöltek. Örömtelinek tartják emellett, hogy sokan annak ellenére is ápolják őseik hagyományait, hogy már nem beszélik azok anyanyelvét, és magyarnak tartják magukat. A hazai szlovák személyiségek által hangoztatott vádakkal kapcsolatban értetlenségének adott hangot az önkormányzat elnöke. Mint mondta, Magyarorszá-