Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-13 / 212. szám, szerda

8 1 ÚJSZÓ KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1995. szeptember 13. o o MATEMATIKAI MESE A gonosz Cosinus története Egyszer volt, hol nem volt, az XV koordinátarendszeren is túl, élt egy öreg háromszög, és en­nek volt három szöge: Alfonzó, Bétamás és Gammatyi. Egy őszi délutánon az öreg háromszög magához hivatta szögeit: - Kedves fiaim! Én már nem­sokára áttranszformálom ma­gam a túlvilági képsíkba. Pró­báljatok szerencsét a nagy Tri­gonometriában! Ezzel adott nekik egy-egy ha­muban sült logaritmust, és út­nak bocsátotta őket. Mentek, mendegéltek, míg egyszer há­rom úthoz nem értek. Itt letele­pedtek egy hatalmas tört alá, különböző előjelekből tüzet rak­tak, és egykedvűen interpolál­tak. Amikor kipihenték magu­kat, mindegyik elindult egy-egy úton. Gammatyi egy kis idő múlva -letelepedett falatozni. Ekkor hir­telen elébe toppant a gonosz Cosinus, és kért tőle hamuban sült logaritmust, de mivel nem kapott, előrántotta előjelét, és vívni kezdett Gammatyival. Mi­vel a gonosz Cosinus nem tudott rendeződni Y-ra, dühbe gurult, és nullára redukálódott. Amint továbbment, Gammatyi meglátott egy kacsalábon forgó emeletes törtet. Felment a számlálóba, és megcsodálta a pompás egyenleteket és a csillo­gó ismeretleneket. Miután végig­nézte a számlálót, lement a ne­vezőbe. Ott gyönyörű sinusgör­bék és brokátfüggvények között járt. Még a zárójel mögé is be­kukkantott. Hát, uramfia, mit lá­tott?! Gyökjel alatt az öreg Tan­gens feküdt összekötözve, aki így szólt, mikor meglátta Gam­matyit: - Látod fiam, a gonosz Cosi­nus elfoglalta országomat, en­gem összekötözött, zárójelbe tett, és bedugott a gyökjel alá. Ahogy ezt kimondta, berobo­gott a gonosz Cosinus unoka­öccse, a ravasz Szekans. Gam­matyi sem volt rest. Előrántotta a mértani középarányosságot, és lesújtott vele. A ravasz Sze­kans elterült a földön, mire Gammatyi összekötözte kezét, lábát, és gyököt vont belőle. Ek­kor az öreg Tangens így szólt: - Amiért kiszabadítottál, ne­ked adom egész királyságom, valamint összes oldalaim: Amá­liát, Beátát és Cecíliát. - így fe­lelt erre Gammatyi: - Felséges királyom, sok len­ne nekem az a három oldal. Ha­mar közömbösítenének engem. Inkább előhívom a bátyáimat is. Ezzel belefújt sípjába, és nyom­ban ott termett Alfonzó és Béta­más. Alfonzó Amáliát, Bétamás Beátát, Gammatyi Cecíliát vá­lasztotta. Szembeálltak egymással, és hét nap, hét éjjel folyt a négyzet­re emelés és a hatványozás. Az ifjú egyenletek boldogan arany­lottak egymáshoz, majd kis idő múlva létrehozták a legkisebb közös többszöröst. Még most is boldogan keresik a közös osz­tót, ha azóta le nem egyszerűsí­tették egymást... <móka> SZÖVEGELŐ Rovatunk második dalaként szeretnénk egy profinak számító prágai magyar amatőr együttes ­a JUTOTT NEKI - dalának szövegét megismertetni Veled, felettébb izgalmas, meg minden. Kár, hogy nem mellékelhetek egy kazettát is a szöveg mellé, mert komolyan jó zenét játszanak a fiúk. Választásom az együttes egyik - szerintem - legjobb dalára pottyant, amelyet az érsekújvári „elektro" szakközépsuli 4. E2 osztályának ajánlok. JUTOTT NEKI: Jön szembe Kálmán Megyek az utcán, jön szembe Kálmán „Kálmán, te nem változtál semmit" Csak megyek tovább, Kálmán meg követ „Kálmán hozzád vágok egy követ" Kálmán mondta, reggelizzek vele, pedig ebédidő volt Mondtam neki, te nem változtál semmit Pedig dehogynem, dehogynem A lakásomba érvén Kálmán ül egy széken Kálmán előttem ül egy széken Kálmán mondta, reggelizzek vele, pedig ebédidő volt Mondtam neki, te nem változtál semmit Pedig dehogynem, dehogynem, dehogynem, dehogynem... TOP DUMA Rettentően happy vagyok, hiszen nagy sikere volt ennek a rovatnak, sokan reflektáltak, remélem gyűjtőd Te is a tanáraid dumáját; jó lenne... Most pedig lássuk egy levelezőnk gyűjtötte dumagyűjte­ményt. A srác nem szeretné megnevezni iskoláját, begyűjtésének helyét és nevét sem. Nem probléma. „Kilógatom magukat az ablakon" - Minek? „Fiam, ha megjelensz az osztályban, akkor csak a komédiát csinálod. Ha egyáltalán megje­lensz..." - Szegény fiú, meghozza az áldozatot, bemegy a suliba, aztán még bántják is. „Ha minden rendben van, akkor nincs semmi veszély" - Ez komoly? „Maradjatok csöndbe, már harmadszor nézek rátok!" - A tanárnőnek bizonyára nincs otthon rá­diója, hiszen egy csomószor ránézett már, az meg kénytelen volt kussolni /gy. k.: és hát a rádió­ban nincs kép/. „Elmérgedek, oszt adok írásbelit" - Nehogymá... „Akarom látni és hallani, hogy csöndbe lesztek!" - Szép látvány lehet! „Erősáramú tagozaton ez a felelet hármas lett volna, de önök egyenáramú tagozatra járnak" ­Mégjó... „Én csak a halottakat tudom értékelni (a tanárnő azt szerette volna mondani, hogy a hallotta­kat)" - Érettségi találkozó a temetőben... „Mehetsz Afganisztánba banánt kapálni" - Vicces fiú! „Imi, te mióta ülsz a világ végén?" - Ó nem rég, csak pár évtizede... OPEN SOCIETY FUND-AKCIO Diákújságíró-találkozó Az 1994/95-ös iskolaévben azon szerencsés diákok közé tartoztam, akiknek az iskola­újságukra kért összeget az Open Society Fund támogatta, magyarul: a kért összeget fo­lyósította. Az Open Society Fund a szlovákiai fiatalság anyagi, erkölcsi támogatásá­val foglalkozik. Augusztus vége felé iskolám (gy. k.: amelyikbe most járok: Elektrotechnikai Ipari Közép­iskola, Érsekújvár) kapott egy szép levelet a fent említett alapítványtól, amelyben meg­hívtak Vrútkyba (Martini járás) egy diákújságíró-találkozóra. Nagyon örültem a meghívás­nak - és én nem csak azért, mert lóghattam a suliból, de­hogy -, és nagy örömök köze­pette el is mentem. Az igaz­sághoz tartozik viszont az is, hogy kicsit tartottam tőle, hi­szen számomra elég nehezen volt elképzelhető, hogy majd az én suliújságjaimat hogyan fogják olvasni a többiek, illet­ve egyáltalán hogyan fognak ahhoz viszonyulni, hogy oda­toltam a képemet. Ezen volt időm gondolkodni, mert me­net közben (az utazás menete közben) kiderült, hogy az út bi­zony 230 km. Ez van. Most, 17 éves fejjel kellett rájön­nöm, hogy még sohasem vol­tam alagútban. Olyan igazi alagútban, hogy bemegy a vo­nat, aztán egy-másfél percig vaksötétség, aztán megint minden oké. Na ebből az alag­útból Žilinától Vrútkyig három darab van. Oltári! Odaértem, és nem is tu­dom, hogy hogyan, de egy-két órán belül már ötven tempera­mentumos, intelligens és ko­molyan nagyon jó fej embert ismertem. Nagyon jó érzés volt, hogy befogadtak, és akár hiszed, akár nem, a legna­gyobb érdeklődéssel lapozták az Új Szó múlt szerdai számát, annak ellenére, hogy egy betűt sem értettek magyarul. Azon kívül, hogy nagyon jó társaság verődött össze - és hogy egy csomó helyes csaj volt - az előadások sem vol­tak kutyák (mert tudod, mi azért mentünk oda). Először Auerbach Stuart úr tartott előadást, aki már 38 éve a Washington Post szer­kesztője, utána Ivan Čerdejev előadása következett, aki a TA SR munkatársa volt, most a Práca szerkesztője. Másnap Vašečko úr előadását hallgat­hattuk meg, aki szociológiát tanít. Darabokra szedett ben­nünket, és megállapította, hogy (velünk) van jövője Szlo­vákiának. Egyetértek vele. A találkozó vége felé állított be PhDr. Katarína Vajdová, aki a Pozsonyban működő CENTRUM NEZÁVISLEJ ŽUR­NALISTIKY független intéz­mény igazgatónője. Tájékozta­tott bennünket a lehetősége­inkről. Engem személy szerint nagyon meglepett, hogy mennyi lehetőséget tartogat­nak számunkra a filmkészí­téstől a rádióban való szerep­lésen keresztül az újságtörde­lésig. Végezetül nekem aján­dékozott egy The New York Ti­mes-utazótáskát - amelyet az újság szerkesztőségétől ka­pott (amire én nagyon büszke vagyok) kifejezve ezzel azt, hogy intézményük teljesen független, és minden szlováki­ai diáknak szívesen segíte­nek, ill. azt, hogy drukkol ne­kem. Ezúton is köszönöm Neki kedvességét és jókívánságait. A találkozón (rajtam kívül) sajnos, csak egy szlovákiai magyar diákújságíró vett részt, Molnár Júlia, aki a DUG­ban (gy. k.: Duna utcai gimi) szerkeszti a Rostát. Minden résztvevő nevében szeretnék köszönetet monda­ni Andrea Štulajterovának, aki az Open Society Fund keretein belül ezt az egész akciót kiter­velte, és tető alá hozta. KAPRINAY ZOLTÁN DIÁK MURPHY FELELETELKERÜLESI ALAPTÖRVÉNY Ha a tanár azt keresi, hogy ki feleljen: l.Szedd össze magad, nézz értelmesen, ós tegyél úgy, mintha készültél volna! Folyománya: Mint tudjuk, a tanár igen jóindulatú, így sohasem felelte­ti azt, akiről tudja, hogy készült. ZTartsd vissza a lélegzeted, és menj össze 10-20 centit! Folyománya: Ha a tanár mégfontolt ember, előbb-utóbb megfulladsz. 3.Be se gyere az órára! Folyománya: 1 db frissen pácolt igazolatlan óra. VÁLASZOLJ, MERT ELFUTOK! A fiatalok és a szerelem - Mit jelent számodra az a szó, hogy „szerelem"? - Nem tudom, még nem volt benne részem. Sokszor gondol­tam, hogy már eljött az igazi, de mindig csalódás volt a vége. Sze­rintem a tökéletes szerelem a testi és lelki harmónia (oké: kalo­kagátia). Szerintem tartós szere­lem nincs, a szerelem mulandó. - Amikor két ember úgy dönt, hogy legalábbis egy darabig együtt akarják megismerni a vi­lág minden örömét. - Maga a mennyország! - Lehet, hogy kiröhögsz, de kellő tapasztalat híján nem tu­dom definiálni. A TE VERSED Ebben a szép rovatban - a címhez híven - a Te versed olvasható, amely most történetesen az enyém lesz, mert sajnos - bizonyára olyan félelemből - senki nem küldött egy sor verset /gy. k.: nem sör verset/ sem a Nagyszünet számára. Ha annyira félsz, akkor küldheted jeligé­sen is a versedet. Nem kell félni, egyszer mindenki ír verset, csak nem mindenki publikálja. Én most megpróbálom. Remélem, versegyvelegemnek szuggesztív hatása lesz, és rájössz, hogy ha nem küldöd el gyorsan verse(i)d, akkor kénytelen leszel az enyéimet olvasni! Azt meg nem kívánhatod magadnak. HELYZETVÁLTOZÁSKÜLÖNBSÉGJELENTÉS Hason-ló vagy egy Álló-ló-val, csak Te döglött! * Tele a Föld akasztott emberekkel csak láthatatlan a kötelek * Az egészséges ember sosem beteg! * Halok már amióta megszülettem * A szépségért szenvedni kell. Sokat szenvedem... * Élvezem a tükröt csak ki a fene az a túloldali * Emelt fővel léptem az útra és de kár, hogy elütött az autó A Nagyszünetet szerkesztem. Leveleidet szívesen veszem, de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓéval, de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! -Kapi;inay Zoltán-

Next

/
Thumbnails
Contents