Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)
1995-09-12 / 211. szám, kedd
1995. szeptember 19. KULTÚRA - HIRDETÉS Ú J SZ Ó 7 | Kocsis Ernő kiállítása Kocsis Ernő Párkányban született. Átélte a második világháborút, a kényszerű megpróbáltatásokat, átvészelte a történelmi, politikai és lélektani feszültségeket, hogy végül eljusson a festészethez és a pedagógiához. Mostani tárlatán ötven új alkotásával mutatkozik be. Ha végigtekintünk főleg a zsírkrétával készült pasztellképein, első pillantásra szembetűnik színeinek költőisége. A táj, a vidék, a környezet, festőjük színes világáról vallanak. De olajjal, temperával és vízfestékkel készült képei is egyre magabiztosabban • zárkóznak fel szüntelenül gyarapodó alkotásainak értékrendjéhez és igazolják, hogy a jelen eredményei a tegnap munkáján alapszanak. Kocsis Ernő élénk figyelemmel kíséri az élet és a természet változásait. Sokat tanult a klasszikus mesterektől, az impresszionista és a realista festőktől, sőt a szürrealista látásmód bizonyos elemeit is felfedezhetjük kompozícióiban. Képein jól megfér a líra és az absztrakció, de minden esetben az a stílusba foglalható sajátos festésmódja is felfedezhető, amely a befogadó és alkotó hangulatvilágának közös eredményét sejteti. Álhatatos munkával jutott el céljához, hogy a természeti jelenségek felszíne alól szemlélőinek érzésvilágához is szólhasson. Régebben látott képeinél az újabb hatások ösztönzőbbek, atraktívabbak lettek és minőségi előrelépést jelentenek. Kocsis Ernő most - ezen a szülővárosában rendezett kiállításon - olyan vibráló világot tár elénk, amely megkülönböztetett figyelmet érdemel. SUCHY M. EMIL Szakrális szobraink Szent Vendel szobra Ipolyságon, 1826-ban állítatták. Szlovákia déli részein leggyakoribb szakrális szobraink (a keresztfák és Máriaszobrok után) a Nepomuki Szent Jánost, Szent Orbánt és Szent Vendelt ábrázoló szobrok, de találkozhatunk Szent Flórián és a bűnbánó Mária Magdolna szobrával is. Közülük népszerűségben mindenképp a gyónási titok és a hidak, vándorok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobrai vezetnek, amelyet Hidaskürtön is megtalálhatunk. Az Új Szó augusztus 31-én megjelent Hidaskürt 750 éves község című cikkében tehát a képaláírás téves, a szobor nem Szent Vendelt ábrázolja... Szent Vendel apát születését a krónikák a X. század végére, vagy a XI. század elejére teszik. Közismert róla szerénysége, igénytelensége és szent életmódja. Pedig Skóciában, hercegnek született - akár király is válhatott volna belőle -, de elhagyta a királyi udvart, hogy Isten szolgája legyen. Első útja az apostolok sírjához vezetett, majd Franciaországba zarándokolt, mígnem Németországban, Wetrich mellett egy aprócska házikóban talált otthont, és koldulással tartotta fenn majmát végtelen szerénységben. Életmódjának hamar híre futott a földművesek között, akik seregestül hozták beteg jószágaikat a szent életű emberhez, hogy azokat megáldja, meggyógyítsa. Későbt aztán pappá szentelték és a tholei kolostor apátjává választották. Ám az emberek, a parasztok szemében továbbra is az állatok istápolója, gyógyítója maradt. A pásztorok mind a mai napig védőszentjüknek tartják; emléknapja október 22-re esik. A Szent Vendelt ábrázoló szobrok nem papi személyre utalnak, hanem kalapos, fejfedős pásztoremberre, aki bottal a kezében kíséri juhait, a jószágot. Lába mellett egy-egy kisbárány, esetleg más állatka is látható. Nepomuki Szent János 1320-ban, vagy 1325-ben született Csehországban, Nepomuk városkában egy Weltflin nevű polgár családjában. Halálát már pontosabban jelölik a krónikák: 1393. március 21én halt mártírhalált, megkínzott testét a Moldvába dobták. Földi maradványait csak később találták meg és temették el illő tisztelettel. Halálának 600. évfordulóján két remek könyv is megjelent róla: Vít Vlnas: Jan Nepomucký, česká legenda, és Emanuel Vlček: Jan z Pomuk című könyve. Az utóbbi Nepomuki Szent János testi maradványainak titkait boncolgatja tudományos alapossággal, a másik inkább a szent élete körüli legendákat taglalja publicisztikai jelleggel, de nem hiányoznak a szent halála utáni művészi ábrázolásokra, képzőművészeti alkotásokra (szobrok, festmények, kápolnák és templomok), azok keletkezésére, kialakulására és elterjedésére vonatkozó adatok sem. Egyetlen adat 1729-ből: Prágában Nepomuki szent Jánosnak 16 szobra, és róla elnevezett 5 temploma, valamint 3 kápolnája volt. A szakrális műalkotások fényesen bizonyítják, hogy elterjedésükben nem a nemzetiségi hovatartozás játszott szerepet, hanem a mély emberi magatartása annak, akit a szobor ábrázol. MOTESÍKY ÁRPÁD Nepomuki Szent János szobra - körülötte angyalkák a prágai Szent Orsolya-templom előtt (A szerző felvételei) TRANSART COMMUNICATION 3 Kortárs művészeti fesztivál 1995. szeptember 20. - 23. Érsekújvár, Béke mozi, Széchenyi tér 9 A Stúdió erté idei, immár hetedik alkalommal megrendezett fesztiválja (első ízben a Perfórium ^95 alapítvánnyal közösen). Társrendezők: Városi Művelődési Központ, Érsekújvári Galéria Műsorok - naponta: 18.00 irodalmi szakcsoportok (az Irodalmi Szemle, a Kalligram, a Romboid, és a Párizsi Magyar Műhely rendezésében) 19.30 performance - fellépnek: Fernando Aguiar (P), Jaap Blonk (NL), Brian Conolly (IRL), Valentin Figuéres (E), Seiji Shimoda (J), Papp Tibor (F), Lyuben Kostov (BG), Kovács István, Sugár János, Lantos Erzsébet (H), Linas Liandzbergis és Dzsugas Katinas (LIT), Martin Renteria, Tony Sheehan (IRL), Ütő Gusztáv és Kónya Réka (RO), Roi Vaara (SF), Zbigniew Warpechowski, Artúr Tajber (PL), Zoldat(RUS), Christina delia Giustina, Muda Mattis (CH), Charles Dreyfus (F), Rónai Péter, Miro Nitz, Fajnor Richard, Vladimír Kordoš & Milan Pagáč, Michal Murin, Peter Kalmus, M. Fichus, Július Koller, Jana Želibská, Anna Daučíková (SK) és sokan mások. 22.30 Jazz - minden este (Matúš Jakabčic, Anton Jaro, Cyril Zeleňák), 23-án: Varsányi György & co. Kiállítások: Pertu No. 2 - Michele Bertolini (I) és Daniel Brunovský (SK) - (Galéria, CK Nábrežie), Rónai Péter ( Bar-oko - Béke mozi), Géczy János (Bar-oko). Kis NYELVŐR Mikor nem kell az igekötő? Igekötőink többféle jelentésárnyalatot fejezhetnek ki: a legtöbbnek elsődleges helyjelölő értelme van: pl. lemegy, felnéz, kiugrik, átsétál stb.; grammatikai szerepük általában a cselekvés befejezettségének, megtörténtének a jelölése: pl. a fiú a pincébe megy - a fiú lemegy a pincébe, telik az idő - letelik az idő, fogy az étel - elfogy az étel stb. Az igekötő olykor utalhat a cselekvés megkezdésére vagy annak tartós jellegére, pl. a felcsattan a taps, megmozdul a föld szókapcsolatokban kezdő értelmű az igekötő; Az öregek elbeszélgettek; Szívesen elüldögélt a padon mondatokban pedig a cselekvés hosszan tartó jellegét emeli ki. Néhány esetben az igekötőnek „elhibázás" jelentésámyalata van: elsóztam a levest, a kísérlet félresikerült. A különböző igei származékokban általában megmarad az igekötő, de például a befejezett cselekvésű melléknévi igenevek - főleg a melléknevesültek - olykor igekötő nélkül is utalnak a befejezett jelentésárnyalatra, pl. Nagyon elfáradtam, de: A fáradt ember leült. Ebből az okból érezzük szokatlannak ezt a mondatot: „Többször hangsúlyozta, hogy ha nem tudja maradéktalanul teljesíteni a Szövetségi Gyűlés képviselői előtt letett esküjét, akkor távozik hivatalából." Mivel az idézetben a letett szó nem ige, hanem melléknévi igenév, az elmondottak alaján a szöveg kérdéses része helyesen így hangzik: „... ha nem tudja ... teljesíteni a Szövetségi Gyűlés képviselői előtt tett esküjét, akkor távozik hivatalából". Másik idézetünkben leszerepel igénk melléknévi igeneves alakja fordul elő. A leszerepel igének az értelmező szótár szerint két jelentése van: 1. „szerepét eljátssza, befejezi"] 2. „szereplése, működése felsüléssel jár". Az első esetben az el- igekötőnek erősebb a „befejezettség" jelentése, a másik esetben viszont a „sikertelenség, elhibázás" jelentésárnyalata domborodik ki. A leszerepel ige két jelentése között használatbeli különbség is megfigyelhető: az elsőként említett jelentése ritkának mondható. Ezek után olvassuk el az alábbi, az egyik rádiós kollégától származó mondatot. A riporter a Jókai Napokon folyó szakmai tanácskozások kapcsán arról számolt be, hogy ezeken „...a már leszerepelt csoportokat értékelik". Gondolom, a rádióhallgatók többségének első gondolata az volt, hogy a rádió munkatársának enyhén szólva nem a legjobb a véleménye a fesztiválra eljutott csoportok teljesítményéről. A mondat ilyen értelmezése nemcsak a szóban forgó ige két jelentése közötti gyakorisági eltérésből adódik, hanem abból is, hogy az ún. múlt idejű melléknévi igenév eleve a befejezettség jelentésmozzanatot hordozza, s ezáltal előtérbe kerül az el- igekötőnek másodikként említett „elhibázás" értelme. A mondat átgondolása után - főleg ha tudatosult bennünk, hogy az idézetben előfordult a már határozószó is - persze rájöhettünk, hogy a riporter arra utalt: a tanácskozásokon azokat a csoportokat értékelték, melyek már előadták produkciójukat. A hallgató elbizonytalanodása, illetve az elmondottak helytelen értelmezése elkerülhető lett volna, ha a riporter másképp fogalmazza meg a mondatot, pl. ha a le- igekötőt egyszerűen elhagyja: a tanácskozásokon a már szerepelt csoportokat értékelik. SZABÓMIHÁLY GIZELLA HÍRVIRÁGOK Újra a képernyőn a Parabola, szeptember 23-án, szombaton este ismét jelentkezik a Parabola című politikai szatíraműsor a Magyar Televízióban. Selmeczi Tibor humorista, a Parabola műsorvezető szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy az Árkus József-féle legendás Parabola szellemiségét szeretnék feltámasztani a TV2-n havonta egyszer, szombaton este háromnegyed tíztől jelentkező adásban. Az új Parabola a humor alaptermészeténél fogva ellenzéki hangvételű lesz, vagyis a mindenkori hatalommal szemben állít majd „görbe tükröt". Amellett, hogy a mindenkori politikai történéseket dolgozzák fel, a politikai szélsőségekkel nem akarnak foglalkozni, és pártpolitikától is mentesek maradnak. A Parabolát az Uborka egyik szerkesztőjével, Szilágyi Andrással együtt készíti majd Selmeczi Tibor. Szilágyi lesz egyébként a műsor rendezője is. A Parabola az Uborkával ellentétben arra törekszik, hogy „mindenkit megbántson". Átalakítják a prágai Palach-teret. Az 1968 as meg szállás mártírjáról elnevezett tér a prágai városközpontban kettő közül az egyik számításba jövő hely, ahol az első Csehszlovák Köztársaság alapító elnökének szobrát akarják felállítani. A városháza pályázatot írt ki a tér építészeti-városrendezési átalakítására. A patinás tér alatt ugyanis a múltban garázsokat építettek és a szellőzőnyílások épp a tér közepén vezetnek a felszínre a bárminemű parkelrendezést nélkülöző környezetben. Az angol legyen hivatalos nyelv - Dole szenátor Szerint. A republikánus elnökjelöltség egyik esélyes várományosa, a rendkívül tapasztalt és ismert 72 éves Róbert Dole kansasi szenátor csatlakozott azokhoz, akik követelik, hogy az Egyesült Államok nyilvánítsa egyedüli hivatalos nyelvvé az angolt. Háborús veteránok előtt elhangzott beszédében a sajtójelentések szerint azt mondta, hogy az „etnikai különállás" veszélyezteti az ország egységét, és minél előbb be kell szüntetni a kétnyelvű oktatást az iskolákban. A szenátor elébe menve a jobboldali követeléseknek - élesen elszakadva korábbi álláspontjától - szorgalmazza a kisebbségeket előnyös megkülönböztetésben részesítő foglalkoztatási programok eltörlését. Az angolt hivatalos nyelvvé nyilvánító törvényjavaslatot tizenhét republikánus szenátor terjesztette be a közelmúltban, miután huszonkét szövetségi államban helyi szinten már megtörtént a szabályozás. Az angol kizárólagos használatát támogató mozgalom a bevándorlókkal szembeni ellenséges érzülethullám felerősödésével együtt kapott lábra az utóbbi időkben. Vihar a németországi Béke-díj körül. Alig néhány héttel a legrangosabb német kulturális díj odaítélése előtt a német szellemi élet 75 személyisége felhívást intézett Roman Herzog köztársasági elnökhöz, utasítsa el, hogy ezt a dijat Annemaria Schimmel német orientalista vegye át tőle. A tiltakozók meg akarják tagadni a 73 éves keletkutatótól az előkelő Béke-díjat a Sátáni vesek szerzőjével, Salman Rushdie-val szembeni magatartása miatt. A hölgy ugyanis Rusdie-t, aki évek óta bujdosni kényszerül az iráni rendszer által ellene hozott halálos ítélet elől, a moszlimok érzéseinek megbecstelenítésével vádolja. A Herzoghoz intézett felhívás aláírói között van Günther Grass író, Jürgen Habermas filozófus, de a bangladesi Taslím Nasrín írónő is, aki szintúgy ki van téve az iszlám részről fenyegető halálos veszedelemnek. A felhívás szerzői rámutatnak, hogy Schimmel asszony gyakori és szívesen látott vendég az iszlám totalitárius országokban, ahol „fejedelmi tiszteletadásban" részesül. A német könyvkereskedelem Béke-díját évente az őszi frankfurti könyvvásár alkalmával ítélik oda. Az 1989-es díjat távollétében az a Václav Havel kapta, aki akkor disszidensként börtönben ült. Mitterrand sírhelyet vásárolt? Párizsi lapjeientéseket idézve közölte a Reuter, hogy a 78 éves, súlyos beteg Francois Mitterrand, volt francia köztársasági elnök sírhelyet vásárolt magának. A hirt Mitterrand irodája nem volt hajlandó kommentálni. A lapértesülés szerint a volt elnök a Mont Beuvray-n, á közép-franciaországi Bibracte-erőd területén vásárolt magának sírhelyet, ott, ahol Krisztus előtt 52-ben a gallok egyesültek a rómaiakkal szemben. Maga Mitterrand'22 éven át a közeli Chateau-Chinon polgármestere volt, mielőtt 1981-ben köztársasági elnökké választották. Mitterrand „a francia egység első megnyilvánulásának" nevezte Bibracte-t, amikor áprilisban, egy hónappal nyugdíjba vonulása előtt felavatott ott egy múzeumot. Atombunker a császári műkincseknek, A világon egyedülálló atombunker épül Pekingben az egykori kínai császári palotaegyüttes, a Tiltott Város műkincseinek védelmére - jelentette a Reuter. A pekingi palotamúzeum 100 millió jüant (mintegy 12 millió dollárt) kíván a munkálatokra fordítani. A föld alatti műkincsmenedéket háromszintesre tervezték, s az a tizenhatezer négyzetméteres befogadóképességével a számos pusztítást átélt értékek hetven százalékát védheti meg egy atomtámadás következményeitől. (Külföldi hírügynökségek és lapok alapján)