Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-12 / 211. szám, kedd

6J ÚJszó TANÁCSADÁS 1995. szeptember 2060. NASZVAD Haza várják a falu szülötteit Az Érsekújvártól tíz kilométerre fekvő, de a Komáromi járáshoz tartozó Naszvad a maga 5200 lakosával az ország egyik legnagyobb faluja. A lakosok 63 százaléka magyar, 27 százaléka szlovák. Talán a község nagyságának tudható be, hogy abban a vallási felekezetek száma is nagyobb a megszokottnál: a római katolikus, az evangélikus, a baptista és az apostoli egyház hívei élnek itt egymás mellett. Négy templommal is dicsekedhet a falu, ugyanakkor csak egy temetője van,, de ezzel talán még inkább dicsekedhetnének a helybeliek. Mert mi sem bizonyítja jobban a különféle vallásúak békés egymás mellett élését, mint az, hogy halottaikat, az elhalálozás rendjében, egymás mellé temetik. A temetőben járva az idegen azt is megállapíthatja, hogy Naszvad nem szegény falu, s ez nemcsak az újonnan épített impozáns ravatalozón mérhető le, hanem azon is, hogy a naszvadiak mintha versengenének abban, ki állít díszesebb síremléket az elhunyt családtagnak. Ján Luca, a községi hivatal elöljárója biztosított arról, hogy a faluban nemcsak a felekezetek, hanem a nemzetiségek is békében élnek, a Csemadok és a Matica zavartalanul működik egymás mellett. A Csemadok helyi szervezete keretében működő éneklőcsoport és citerazenekar különféle versenyeken és fellépéseken öregbíti a falu hírnevét. Az évente kétszer, májusban és szeptemberben megrendezésre kerülő kiállítás és vásár is sok embert vonz a faluba. Az idén különösen ünnepélyes lesz a szeptember 15-e és 17-e közötti vásár, mivel a búcsúval "együtt tartják meg, és az ünnepségre hazavárják a nagyvilágban szétszéledt egykori naszvadiakat is. - Jó tenne ezt az alkalmat arra is kihasználni, hogy a naszvadi származású vállalkozókat valamilyen formában bekapcsoljuk a falu gazdasági életébe - tervezget a hivatalvezető -, mert annak ellenére, hogy Naszvadon ma mintegy kétszáz magánvállalkozót tartunk számon, a munkanélküliek aránya húsz százalék körüli. Az idegenforgalmat illetően nincs sok dicsekednivalójuk. Pedig a falu határában van egy termálvízforrás, csak éppen lezárva, kihasználatlanul. Egy termálfürdő vagy akár csupán a helyi lakosokat szolgáló medence építése is rendkívül nagy anyagi megterhelést jelentene, egyelőre sokkal fontosabb kiadásaik vannak. A jelenlegi legfontosabb beruházások közül a hivatalvezető a szomszédos Imely községgel közösen építendő víztisztító állomást említette, és ki kell építeni a csatornahálózatot is. Legalább ilyen fontos a sportcsarnok bővítése, hogy az alacsonyabb osztályoktól egészen a ligáig versenyző és országos viszonylatban is szép eredményeket elérő helybeli kézilabdázó lányoknak megfelelő lehetőségeket teremtsenek az edzésekhez. A fiatalok mellett az idősekről sem feledkeznek meg. Csaknem kilencszáz nyugdíjas él a faluban, jelenleg bővítik a nyugdíjasklub épületét, egy olyan nyugdíjasházat akarnak létrehozni, ahol az idős emberek egész napos ellátásban részesülnének. A költségek csökkentése céljából az épületanyagok nagy részét a közeli, régi malom lebontásával teremtik elő. Megépült a kábeltévé a községben, sőt saját tévéstúdiót is terveznek - az egyik csatornán a jelentősebb helyi eseményeket, híreketjuttatják majd el a lakásokba. Például a képviselő-testületi üléseket is egyenes adásban nézhetik majd a lakosok. A próbaüzemelés már megtörtént, a szeptemberi nagy ünnepséget már valószínűleg a heíyi tévé is közvetíteni fogja. (gaál) NAGYKÜRTÖS Nőtt az árutermelés A statisztikai hivatal nagykürtösi járási osztálya a minap közzétette a járás gazdasága első félévi alakulásáról szóló jelentést. Ebből többek közt kiderül, hogy az értékelt időszak alatt a 25 dolgozónál többet foglalkoztató ipari vállalatoknál az árutermelés forgalma majdnem elérte a 608 millió koronát, s ez évközi összehasonlításban egyszázalékos emelkedést jelent. Az év első felében az ipari vállalatoknál átlagosan 3268 ember dolgozott. Számuk a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 5,6 százalékkal nőtt. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység viszont 4,3 százalékkal csökkent. A termelés növekedése a dolgozók száma emelkedésének tudható be. (bodzsár) PÁRKÁNY Ellenőrzik a vállalkozókat A párkányi körzeti hivatal iparengedélyezési osztályán járva Peško László mérnöktől, az osztály vezetőjétől megtudtam, hogy az év elejétől augusztus végéig 320-an adták vissza vállalkozói engedélyüket. Többségük ezt a vállalkozás sikertelenségével indokolta. Ez idő tájt 1400 vállalkozót tartanak nyilván a körzetben. Peško úr arról is tájékoztatott, hogy az osztály dolgozói eddig 151 ellenőrzést tartottak a vállalkozóknál. Tizenhárom esetben találkoztak fogyatékosságokkal, és összesen 53 ezer korona büntetést róttak ki. A fogyasztók védelmében 49 ellenőrzés valósult meg, és nyolc vállalkozónál bukkantak hiányosságokra. A kirótt bírság 13 ezer koronát tett ki. (bodzsár) KIRALYHELMEC: Munkanélküliség, pályakezdés, átképzés Ez volt a témája annak a szemináriumnak, amelyet a múlt héten a Bodrogköz-Ungvidék (BÖUNG) Alapítvány a munkahivatallal közösen rendezett Királyhelmecen, a pályakezdő munkanélküliek részére. Csakúgy, mint az ország más területein, az elmúlt két hónapban az iskolából kikerült pályakezdőkkel ebben a régióban is jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. Királyhelmec körzetében augusztus végéig a munkanélküliek száma elérte a 4201 főt. Közülük 636 a pályakezdő, vagyis a munkanélküliek 5,3 százaléka, mert a szakmunkásképzőt, közép-, illetve főiskolát, egyetemet végzettek közül nagyon kevesen találtak munkahelyet maguknak. Ezért az alapítvány a körzeti munkahivatallal karöltve rendezett szeminárium keretében próbált a munkát keresők jegyzékére került pályakezdőknek segítséget nyújtani. Előadások hangzottak el a fiatalok helyzetével, kilátásaival, a segítségnyújtás lehetőségeivel, a régión kívüli, valamint a külföldi munkavállalás formáival, a fiatalok alkalmazásának előnyeivel és hátrányaival kapcsolatosan. A munkaügyi hivatal részéről elhangzott, hogy pl. társadalmilag szükséges munkahelyek kialakításával, az átképzéssel, illetve a közhasznú munkákba való bevonással próbál segíteni a pályakezdőknek, az alapítvány pedig a munkahivatallal együttműködve tanácsadással, munkahely-felkutatással és átképzéssel. (katócs) Kassa 1 Rozsnyó o 0 Tőketerebes Losonc o f Nagykürtös o r, szombat \ Királyhelmec V Pozsony Ga|ánt

a ° Léva" Ipolyfödemes \ O , , „ Q E.ujvar

0 D. szerdahely W-, Párkány /Komárom \ Naszvad Udvard VASARI NAPOK UDVARDON Díjugratás, népművészeti fesztivál Udvard első írásos említésének 920. és a szövetkezeti mozgalom fennállásának századik évfordulója jegyében szeptember 15-e és 17-e között vásárt és szövetkezeti napokat rendeznek az Érsekújvári járásban található községben. Amint azt Kusy Károlytól, Udvard alpolgármesterétől és a vásár igazgatójától megtudtuk, az idén már harmadik alkalommal hívják össze a portékáikat kínáló árusokat, és adnak otthont a különféle kulturális, szórakoztató és sportrendezvényeknek. Az idei vásár érdekessége, hogy azon a hétvégén kerül megrendezésre, amikor a környékbeliek által jól ismert és látogatott kálváriabúcsút is tartják. így valójában a búcsú is a háromnapos udvardi ünnepségsorozat részét képezi. Annak a vigalomnak, amelynek egykoron nagy hagyományai voltak a községben, mert a néhai vásártéren sok marha, ló, juh és apróállat cserélt gazdát. Az idei vásár homlokterében ha nem is az állatkereskedelem lesz, azért a vásárra látogatók több helyszínen is találkozhatnak két- vagy négylábú kedvenceikkel. Részben az apróállatok kiállításán, ahol a vásárigazgató szerint nagyon értékes, világbajnok példányok is lesznek. A lovak szerelmesei pedig a szombati és a vasárnapi országos díjugrató versenyt élvezhetik. Nyilván sokakban felvetődik a kérdés: Hogyan is rendezhet Udvard országos díjugrató bajnokságot? Nos a válasz tulajdonképpen egyszerű és kézenfekvő. Az országos verseny megrendezésénekjogával az újbarsi méntelep rendelkezik, s mivel Újbarson az elmúlt években nagyon kevesen voltak kíváncsiak a lóversenyre, a szervezők az udvardiakkal váló egyeztetés után úgy döntöttek, hogy az udvardi fűrésztelep mögötti lucernáson felépítenek egy ideiglenes akadálypályát, és ott tartják meg az idei versenyt. A díjugratásnak Udvardon egyébként már tavaly is nagy sikere volt. Szintén a vásár idején, pontosabban: szombaton 11 órakor startol Udvardon a 10 km-es országos országúti futóverseny. A sportnál maradva érdemes megemlíteni egy további eseményt, az Udvard és a magyarországi Kocsér község közötti labdarúgó-mérkőzést, amelyet az öregfiúk játszanak. Kocsér Udvard testvérközsége, ez a kapcsolat három éve tart. A paradicsomtermesztés hozta össze a két falut, ugyanis a kocsériak már évekkel ezelőtt nagyon sokszor jártak az udvardi szövetkezetben, hogy kicseréljék a paradicsomtermesztés terén szerzett tapasztalataikat. És a szövetkezettől rövid út vezetett a polgármesteri hivatalig, majd a testvérközségi szerződés megkötéséig. Visszatérve a vásárhoz: feltétlenül érdemes szót ejteni a kulturális rendezvényekről is. így többek között a vásár első napján megnyíló képkiállításról, amelyen a Párkányban élő Símony/ Lajos festőművésznek a régi Udvardot ábrázoló képeit mutatják be. A második világháború előtti időszakban Udvardon is tanító Simonyi Lajosnak ugyanis nem kevesebb, mint 120 olyan akvarellje, illetve más festménye van, amely Udvard utcáit, a falu határát ábrázolja. A kiállítás megnyitóján fellép a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara, amely a vásár idején épp itt tartja majd hétvégi összejövetelét. Az énekkar még egy alkalommal, szombaton este is fellép, a szövetkezeti klubban. Ezt megelőzően, a délutáni órákban az iskola udvarán rendezik meg a járási népművészeti fesztivált, amelyen vendégként fellép a komáromi Hajós Néptáncegyüttes is. KOSÁR DEZSŐ IPOLYFODEMES Átadás előtt a tájház Ipolyfödémesen nemrégiben vásárolt egy épületet a községi hivatal azzal az elhatározással, hogy abban tájházat létesít. Molnár László polgármestert kérdeztem, hogy jelenleg milyen stádiumban vannak a munkálatok. - Sikerült gyűjtést szerveznünk a községben, hogy minél több értékes tárgyat tudjunk megmenteni az utókor számára. Örvendetes, hogy az egész falu hasonlóképpen gondolkodott, s együtt cselekedtünk. Szeretnénk, ha szeptember végéig olyan stádiumba jutnánk, hogy átadhassuk rendeltetésének kis múzeumunkat. • Vajon a berendezéshez hívnak segítséget? - Természetesen, mégpedig Magyarországról. A Szentendrei Szabadtéri Múzeumból érkezik-két muzeológus a segítségünkre. Honnét a szentendrei kapcsolat? A közelmúltban a budapesti Magyar Művelődési Intézet történész-muzeológusához, Halász Péterhez fordultam azzal a kéréssel, segítsen nekünk, mivel tájainkon még gyerekcipőben jár a dolog. Ő nagyon kedvesen fogadott, s azonnal felajánlotta két szentendrei kollégájának a közreműködését. A napokban el is látogatnak hozzánk, felmérik a régmúlt időkből származó anyagainkat, s berendezik a tájházat. • Már teljes a kiállítandó anyag? - Részben még hiányos, de ismét kértük a lakosoktól, nézzenek még körül a házuk táján, s adományozzák nekünk a számukra felesleges, de a a mi szemünkben annál értékesebb muzeális tárgyaikat. Megkérjük továbbá a szentendrei múzeumot is, ha van palóc tájegységre vonatkozó jellegzetesség a birtokukban, adományozzák nekünk, persze ha nélkülözni tudják. Nagyon bízom' az együttműködésben s abban, hogy kölcsönös segítséggel megőrizzük hagyományainkat. (turczi) Az elmúlt hét végén a pozsonyi Óvárosháza környékén a népművészet varázslatos hangulata fogadta az ide látogatókat. Immár negyedszer rendezték meg a népi mesterségek fesztiválját. Több mint harminc szakma avatott értői mutatták be mesterségük fortélyait. Voltak itt kovácsok, fafaragók, fazekasok, bádogosok, bőrdíszművesek, kosárfonók, teknővájók, hímzőasszonyok - és természetesen a dudás, a jókedv sem hiányozhatott. (TA SR-felvétel) (A szerző felvétele) Epüi a nyugdíjasház