Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-29 / 225. szám, péntek

1995. szeptember 29. VÉLEMÉNY - TALLÓZÓ ÚJ SZ

Ó I 2199 J Lusztráció 2000-ig A lusztrációs törvény érvényessége Csehországban nem jár le a jövő év végén, hanem az ottani parlament döntése értelmében 2000-ig hatályban marad. A cseh honatyák ugyancsak meg hosszabbították az ún. kis lusztrációs törvény érvényességét, amely a rendőrségi és a fegyházi szolgálatra vonatkozik. A törvény érvényességének meghosszabbítására 99 koalíciós képviselő mondott igent, a Baloldali Blokk 28 tagja ellene szavazott, 12 ellenzéki politikus pedig tartózkodott a szavazástól. A képviselők elvetették a Cseh Szociáldemokrata Párt azon javaslatát, hogy a törvény érvényességét csupán 1997-ig hosszabbítsák meg. Az elfogadottjogszabály a köztársasági elnök aláírására vár. Václav Havelnak 15 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntse, aláírja-e a törvényt, amelyről előzőleg már többször azt nyilatkozta, hogy nem tökéletes. A cseh szociáldemokraták fel akarják hívni a köztársasági elnök figyelmét, hogy fontolja meg, aláírja-e a jogszabályt. Állításuk szerint ugyanis az Európa Tanács emberjogi bizottságának tagjai az utóbbi napokban élesen bírálták a cseh lusztrációs törvényt. Állítólag cseh hivatalos körök ígéretet tettek az Európa Tanácsnak, hogy a lusztrációs törvény érvényességét megszüntetik. Rudé Právo, (ada, nig) Az osztrák taxisok félnek a konkurenciától Az osztrák közlekedési miniszter augusztus 24-én kelt, szlovák kollégájának címzett levele alapján minden egyes, a szlovák-osztrák határon áthaladó szlovák taxinak 1140 schillinget kell fizetnie. Meglepő a dologban, hogy az osztrák taxisok viszont Szlovákiába illeték nélkül utazhatnak. A pozsonyi taxisok meg vannak győződve róla, hogy a lépésre az osztrák kollégák konkurenciától való félelme késztette a kormányzatot. A pozsonyi taxisok véleménye szerint az illeték kiszabására vonatkozó jogszabály csupán a teherautókra vonatkozik. Az illeték bevezetésével már a szünidő alatt próbálkoztak az osztrákok, ma már szigorúbban hajtják be a határon, bár még nem egységesen. Van, amikor az illetéket szigorúan követeleik, s ha a taxis nem hajlandó megfizetni, a határról visszaküldik, vannak azonban vámosok, akik toleránsabbak, és beengedik az országba a taxit. Van olyan tapasztalat is, hogy akit illeték nélkül mégis átengednek, az átkelőhely után szigorú rendőrségi ellenőrzésre számíthat, amely során valamilyen hibát mindig találnak, s a bírság 2500 schillinget is kitehet. Aki nem tud helyben fizetni, attól elveszik a személyi értéktárgyait, s csak azután szolgáltatják vissza, ha megfizette a bírságot. A feszült kérdés megoldásáról október 23-án és 24-én tárgyalnak a két ország illetékesei. Ivan Rajecký, Práca A fülöp-szigeteki csodadoktor válaszol az orvosoknak Alex Orbit, fülöp-szigeteki csodadoktor kelet-szlovákiai látogatását nagy érdeklődés övezte az újságírók részéről. A híres természetgyógyász mosolyogva fogadta a látogatásával kapcsolatos elutasító állásfoglalásokat mind az egészségügyi minisztérium, mind pedig az itteni orvostársadalom részéről. Nem érti, mit jelent, hogy az ő gyógyítása ebben az országban nincs hivatalosan elismerve. A képességeiről úgy vélekedett, hogy azok „istentől kapott adottságok, amelyekkel az embereknek segíthet, s ezt szívesen felajánlja Szlovákiában is". Gyógyításának eredményességéről nem volt hajlandó nyilatkozni, viszont megjegyezte, hogy isten segítségével mindent gyógyít. Elmagyarázta azt is, hogy a hozzá hasonló gyógyítók miért származnak a Fülöp-szigetekről. Véleménye szerint a filippinók ezt az adottságukat az istentől kapják, ahogyan a japánok a tökéletes műszaki dolgok kialakítására való képességüket. Megerősítette, hogy hajlandó bemutatni egy általa végzett műtéti beavatkozást orvosok előtt is. (Az orvosok érdeklődését nem erősítették meg a szervezők). Arra a kérdésre, vajon saját betegségét hajlandó lenne-e orvosokkal kezeltetni, igennel válaszolt. Amint mondta, elismeri az orvostudományt, annak ellenére, hogy másképp gyógyít, mint ő. Ján Immer, Pravda A koalíció egy éve a felmérések szerint inkább negatív A Szlovák Rádió közvéleménykutató intézetének felmérése szerint, amelyben 1 272 válaszadó véleményét értékelték a jelenlegi koalíciós kormány tevékenységét 5,3 százalék nagyon pozitívan, 27,1 százalék pozitívan, 30,7 százalék inkább negatívan, 18,4 százalék pedig nagyon negatívan értékeli. A megkérdezettek 18,4 százaléka „nem tudom"-mal válaszolt. A köztársasági elnök által a szeptemberi parlamenti ülésen elmondott értékelő jelentést a megkérdezettek 44,7 százaléka ismerte, közülük 15,8 százalék teljes mértékben egyetértett az államfő helyzetértékelésével, 36,3 százalék általában helyesnek tartja, 15,9 százalék inkább helytelennek, 12,4 százalék pedig egyáltalán nem ért vele egyet. Národná obroda, (giv) Rövidítve Í FRICSKA Siránkozó magyarázkodás A vagyonjegykönyvek tulajdonosai reális vagyont, a szakszervezetek a közlekedési többletkiadások kompenzálását, az ifjúsági szervezetek a sikkasztások és az erőszak korlátozását, a humanista szervezetek a fajgyűlölet és az intolerancia megfékezését követelik, az egész ország pedig azzal a napi folytatásban megjelenő krimivel foglalkozik, amelynek csupán egyik fordulópontja volt a köztársasági elnök fiának elrablása, erőszakos elhurcolása. A kormánypárti napilap olykor akár hét-nyolc írásában is foglalkozik a köztársasági elnök lejáratásával, de a pálmát alighanem annak a járási hivatalfőnöknek az írása viszi el, aki a lap hasábjain azért mosakodik, magyarázkodik, mert szóba állt az elnökkel. Elsírja azt, hogy sokan tévesen fogták fel ezt a találkozást „főként a többi járási hivatalfőnök vonatkozásában" (akik mondjuk szabadságot vettek ki, szolgálati útra mentek, amikor tudomást szereztek arról, hogy Michal Kováč látogatást tesz a járásukban). Holott ő, járási hivatalfő, csak azért volt hajlandó fogadni a Szlovák Köztársaság elnökét, mert egykori képviselőtársaként személyesen akarta „szemére vetni állásfoglalásait". Levelét pedig azzal fejezi be, hogy egyetért a kormány álláspontjával. Ez a levél alighanem nemcsak a sajtótörténetbe fog bekerülni. Ilyen levelek ugyanis még a szomorúan hírhedt ötvenes években, vagy a „baráti segítségnyújtást" követő hónapokban sem jelentek meg az akkor hatalmon lévő párt sajtójában. Akkoriban még senki sem tartotta szükségesnek mentegetni magát azért, mert valamikor, valahol szóba állt Ludvík Svobodával vagy Alexander Dubčekkel. Senkit sem kényszerítettek arra, ha ezt megtette, hogy bocsánatot kérjen a pozsonyi Pravdában vagy a prágai Rudé právóban. Szlovákiában ez már csak így van, hajtogatják ilyenkor a nemzetieskedő politikusok, parlamenti képviselők. Alighanem tudniuk kellene, hogy mit beszélnek! FEKETE MARIAN VÁLASZ OLVASÓINKNAK Rendezendő tartozás N. K.: Több mint egy évig vezetnek a munkaügyi hivatalban munkanélküliként, majd töröltek ebből a nyilvántartásból. Eddig még nem fizettem a betegbiztosítást, de most már szeretném ezt rendezni. Ezzel kapcsolatban kérdezném meg: visszamenőlegesen is meg kell fizetnem a havi 336 koronát vagy elég lenne az, ha mondjuk október elsejétől fizetném? Ennek az elmaradt összegnek megfizetése ugyanis óriási érvágás lenne számomra. Jelenleg csak a férjem keres, és a fiam is munkanélküli - most éppen a katonaidejét tölti. Az egészségügyi biztosítási díj megfizetésével kapcsolatban a lakóhelye szerint illetékes nemzeti biztosítót kell felkeresnie. Betegségi biztosítást (azaz olyan biztosítást, amely a betegsége idejére táppénzt szavatol na önnek) fizetnie nem kell, de egészségügyi biztosítást, vagyis az orvosi ellátásra vonatkozó biztosítást alighanem attól a naptól kell majd utólag is kifizetnie, hogy önt a munkanélküliek nyilvántartásából a munkaügyi hivatal törölte (a munkanélküliek nyilvántartásában szereplő személyekre az állam fizeti az egészségügyi biztosítás díját). Gyakorlati tapasztalatokból kiindulva vélhetjük azt, hogy az említett biztosítóval nyilván meg tud majd állapodni valamiféle részletfizetési kedvezményekben (mondjuk abban, hogy nem számítanak fel önnek szankciókat, késedelmi kamatokat, nem követelik meg azt, hogy az elmaradását, tartozását egy összegben és azonnal fizesse meg, esetleg lehetővé teszik azt, hogy a tartozását egy mindkettejük számára elfogadható határidőn belül rendezze stb.). Azzal viszont nem számolhat, hogy a biztosító elengedné a tartozását, egyetértene azzal, hogy ön csak október elsejétől fizesse a havi biztosítási díjat. dr. G. D. KOMMENTÁR Váltásra van szükség Ha hihetünk a legfrissebb népszerűségi mutatóknak, az Együttélés háza táján bajok vannak. Amíg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal szembeni bizalom 5,6 százalékra emelkedett, a Magyar Polgári Párt pedig megőrizte viszonylag stabil 2,2 százalékát, Duray Miklós pártjának támogatottsága 3 százalékra esett vissza. A szlovákiai magyarok szemmel láthatóan elégedetlenek az Együttélés politikájával. Vajon miért? Mivel a lényeges kérdéseket illetően azonos a magyar pártok álláspontja, kézenfekvőnek tűnik a magyarázat, hogy a népszerűségi mutatók az egyes pártok politizálási stílusának megítélésével hozhatók összefüggésbe. Az MKDM politikai stílusával jóval többen rokonszenveznek, mint az Együttélés megnyilvánulásaival. A stílusbeli különbség legmarkánsabban a két pártelnök magatartásában mutatkozik meg. Bugár Béla visszafogottabb, kompromisszumokra törekvő magatartása hét százalékkal népszerűbb, mint Duray Miklós „keményvonalas" politikája. Az Együttélés egyik élpolilikusa azzal magyarázza mozgalmuk népszerűségének csökkenését, hogy az MKDM a könnyedebb (értsd könnyebben emészthető), az Együttélés viszont a mélyrehatóbb politikát részesíti előnyben. Mindebből az következne, hogy a szlovákiai magyar választók többsége felszínes benyomások alapján hozza meg döntéseit, ezért a minőségi politizálást nem tudja honorálni. Ez alibista szemlélet. A pártpreferenciával kapcsolatos változás nézetem szerint abban rejlik, hogy Bugár Béla továbbra is következetes és kiszámítható magatartást tanúsít, míg Duray Miklós észjárásán egyre kevesebben igazodnak ki. A szlovákiai magyarság körében annak idején visszatetszést váltott ki a hír, hogy saját szakállára ellátogatott a miniszterelnökhöz. A botrány akkor robbant, amikor Mečiar - nyilván nem meggondolatlanságból - a magyar politikusok előtt említést tett a találkozóról. Ahogy azt mondani szokás, Duray nyakig ült a pácban. Nem volt könnyű eloszlatnia a gyanúi, hogy koalíciós partnereit kijátszva egyezséget ajánlott fel a kormány elnökének. Az elkövetkező hónapok a bizalomvisszaszerzés jegyében teltek. Aztán elérkezett szeptember, és az Együttélés elnöke ismét félrelépett. Ezúttal azonban nem Mečiarral, hanem Horn Gyulával. Pártelnöki minőségében közérdekű ügyben magánlevélben fejezte ki köszönetéi a magyar miniszterelnöknek és az alkalmat kihasználva találkozóra invitálta. A koalíciós partnerek, a magyarországi ellenzékhez hasonlóan nem akartak hinni a fülüknek, amikor Horn Gyula a magyar parlamentben éppen Duray Miklós köszönő szavaival húzta ki a széket a kisebbségpolitikáját bíráló MDF-es vezérszónok alól. Az Együttélés elnöke haragszik Horn Gyulára, mert a politikai csatározás hevében visszaélt bizalmasnak szánt köszönetével. A harag érthető, hiszen Duray kellemetlen helyzetbe került nemcsak saját pártja és két koalíciós partnere, hanem a magyarországi „baráti pártok" előtt is. Ismét magyarázkodnia kell, miként értelmezi a párton belüli demokráciát, a következetes politizálást és a koalíciós szerződés egyes kitételeit. Mindezt elkerülhette volna, ha megszívleli az aranyszabályt: soha ne szolgáltasd ki magad tegnapi ellenfeleidnek. Összegzésként elmondható: az Együttélés elnökének viselkedésében nem állt be változás. Nem hagyott fel a konspiratív politika alkalmazásával, ami átláthatatlanná teszi döntéseit. Ennek törvényszerűen meg kellett mutatkoznia a személyével, és a pártjával szembeni bizalom csökkenésében. Duray Miklósnak be kellene ismernie: magatartása helytelen, kurzusváltásra lenne szükség. HORVÁTH GABRIELLA Bohunice tovább működik Uj Szó-tudósítás A jaslovské bohunicei atomerőmű nem fantasztikus, de elfogadható színvonalon van és ez további intézkedésekkel emelhető - mondta tegnapi sajtóértekezletén Tibor Mikuš, a cég igazgatója. Reagált arra az amerikai véleményre is, amely szerint a régebbi típusú V-l-es a világ tíz legveszélyesebb atomerőműve közé tartozik. Szerinte az értékelés során az 1993as év eleji adatokat vették figyelembe, de az időközben bekövetkezett változásoknak köszönhetően már nemzetközi szempontból is elfogadható színvonalat ér el. A javítások tovább folynak, az ún. nagy rekonstrukció keretében a V-l-esbe 184 intézkedés révén kétezerig 5,5 milliárd koronát ruháznak be. Megkezdték a modernebb V-2-es rekonstrukciójának előkészítését is, idén erre 131, 2000-ben viszont már 627 millió koronát szánnak. A modernizáció célja, hogy biztosítsák a hazai áramtermelés több mint felét előállító négy blokk folyamatos működését - amennyiben más döntés nem születik, legalább a tervezett élettartam lejártáig. -tlSZÁLKA ÉS GERENDA Nem volt olyan rég, amikor még köz- vetlenül 1989 koratelén a rendszerváltoztatás világnyi nekifeszüléseiben többkevesebb történelmi és politológiai megalapozással, doktrínák születtek a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyéről a szövetségi államban. Utána az első körben a Független Magyar Kezdeményezés kormányzati szövetségesre talált a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom liberálisaiban. Második körben a magyar egyetem meg a nyelvtörvény ürügyén nekik estek a fiatalabb szlovákiai magyar mozgalmak, aminek folytatásához később jó ürügyet szolgáltatott az FMK kormányzatban vállalt, egy-két, a magyar érdekek felől nézve dicstelen kompromisszumával. Tehát minden azzal kezdődött, hogy ijedtükben visszaütöttek, míg aztán a magyar kisebbségi kocsma békéjét, a bokszolóból .jlfelé avanzsált kidobófiú és szekundánsainak fenyegetéseit látva, állították helyre a legutóbbi választások előtt. Abban az időszakaszban a magyar politikai képviseletek első és egyben utolsó nagy szellemi erőpróbája a ketté hasadó szövetségi állam, vagyis az önálló Cseh Erkölcsi legitimáció Köztársaság és Szlovák Köztársaság sorsával kapcsolatos politikai állásfoglalások kimunkálása volt. Azóta végeredményében minden szlovákiai magyar politikai lépés az önálló Szlovákia alkotmányának, jogállamiságának és parlamentarizmusának a függvénye. Egy sokat tapasztalt publicista akkoriban mindegyre azzal érvelt (nem a sajtóban), mennyire veszélyes lehet a szlovákiai magyarokra nézve, bármely platformra is helyezkednek a mozgalmaink. Legjobb lenne nem állást foglalni az önállósodás kérdésében, csakhát azt nem lehetett. Választási lehetőségeik szerintem - azért voltak. Eldönthették, hogy az önálló Szlovákiában először hatalomra kerülők az önállóság ellenzéséért vagy az önállóság támogatásáért, kvázi Csehszlovákia szétveréséért verjék-e el rajtuk a parlamenti partvissal a port. így lett egy politikai dilemmából a Szlovákia önállósodásáért folytatott harcba a nyílt magyarellenességet is beemelő pártok révén - erkölcsi dilemma. És maradt meg annak mai napig. Ennek utána láthatjuk, mennyire nem tekintik, illetve politikai érdekeik után futva sem tekinthetik partnernek, még az ellenzéki pártok sem, a parlamenti magyar koalíció tagjait. A szlovák társadalom egészét átható, s nagyjából harminc százalékát alaposan át is fűtő, nacionalizmus meghatározta gondolkodásmódot saját választóik esetében sem tudják számításon kívül hagyni. Márpedig az ingadozók jelentős része talán éppen a nyílt magyarellenességgel szimpatizálva szavazott másodszor is úgy, ahogyan már ennek előtte kétszer. Meggyőződésem, hogy a magyar koal'rció tagjainak - az Együttélésnek, az MKDM-nek és az MPP-nek - nincs más politikai terepe, mint amit a sajnos közülünk már eltávozott publicista véleménye alapján állítok: a magyar érdekű politizálás az önálló Szlovákiában csak erkölcsi alapon lehet hosszú távon eredményes. Mit jelent ez a magyar nemzetiségű választók felől közelítve? Mindenekelőtt a realitásokra alapozó következetes kiállást. Mindannyiunknak tudnunk kell, hogy az irredentizmus vádját nem ma és nem a mi cselekedeteinket látva találták ki a valamikori kisantant tagjai. Mostanság a jogainkat védelmező és követelő magyar frakció képviselőit illetik ilyen kemény vádakkal. Fogják is, mert ez a politikai érdekük. A parlamentben elhangzó magyar állásfoglalások elmaradása, a nemzetközi fórumokról való visszavonulás - véleményem szerint - nem szüntetné meg a szlovák szélsőséges politikusok vádaskodásait, s a magyarellenes intézkedésekhez vérszemet kapnának. Éppen ezért legyen a szlovákiai magyarok politizálásának alapja az erkölcs, ami ugyan nem feltétlenül része a politikai párbajkódexnek, de mindenesetre megóvja politikusainkat az elvtelen pozícióharcoktól, a mindenkori politikai hatalomra való áhítozástól és a szövetségek elárulásától, vélt vagy valós érdekek nevében. Az utóbbiak létezéséről a józan politikai partnereket meg lehet, sőt kötelező meggyőzni. Magántárgyalások, a magántalálkozók, a magánlevelezések és a titkosított magánpaktumok helyett. Ezzel elkerülhetők azok a kínos jelenetek is, amikor itt vagy ott ezekre hivatkozva, az angol etikettben és klubokban járatlan szlovák és magyar kormánypolitikusok ezekkel érvelnek, láthatóan saját érdekükben. Ráadásként hozzáteszik, hogy állítólag a mi érdekünkben járnak még ma is a politikai dácsákra magánemberként vodkázni. Az erkölcsi motiváltságú koalíciós politizálás a magyar választók előtt mégiscsak ellehetetleníti - a kommunista hatalommal négy évtizeden át kisebbségi érdekekért folytatott kollaborálás lélekpusztító illúziővesztéséből még mindig nem tanuló - a nacionalista kormánykoalícióhoz mostanság utcalányként törleszkedő baloldali csoport tagjait is. Hacsak nem csapolják majd ők is ingyen Konárik úr adózatlan Sörét. DUSZA ISTVÁN