Új Szó, 1995. szeptember (48. évfolyam, 203-226. szám)

1995-09-25 / 221. szám, hétfő

1995. szeptember 22. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ S

Zó 3 | Az őrzött határ legyen a múlté Magyarnándorban a IV. Ipoly magyar-szlovák regionális kiállítás és vásár programjaként szombaton magyar, szlovák és német üzletemberek részvételével üzletember-konferenciát rendeztek. A találkozót Göncz Árpád nyitotta meg. MTI-hír A magyar köztársasági elnök köszöntőjében rámutatott: annak a nagyon fontos folyamatnak, amelynek során felismerjük, hogy az új Európában csak nyitott határok létezhetnek, nem első állomása a magyarnándori regionális vásár. Ha a határok átjárhatóságának szükségességét nem vesszük tudomásul, saját magunkat zárjuk ketrecbe. Sokáig tartott, míg ehhez a felismeréshez eljutottunk, s ez idő alatt hosszú évekbe telt egy-egy határátkelő megnyitása. Ez a kor véglegesen akkor zárul le, amikor az Európai Unió teljes tagságát elnyerjük. Amint a mostani folyamat végtermékeként a határok valóban légiessé válnak, az ember otthon érezheti magát a szomszéd országban is. Amint Göncz Árpád hangsúlyozta, magától értetődően természetes a szlovák és magyar vállalkozók közös bemutatkozása, hiszen a szomszéd község akkor is szomszéd, ha kettejüket a térképen egy piros vonal választja el. Reményét fejezte ki, hogy az őrzött határ hamarosan a múlté lesz. Már csak azért is, mivel ezeket a tájakat közös emlékek kötik össze, az itt élő népeknek közös a történelme. \ Osztrák típusú betoncserép eladó 14 darab/m

2 8,90 korona/darab adóval együtt. TIM Hlavná 23 929 01 Dunajská Streda Tel.: 0709/52 10 69, 952 556 VK-949 EMBERI JOGOK TERSEGUNKBEN - A FREEDOM HOUSE JELENTESE A magyarok és a csehek az élen A Freedom House amerikai szervezet értékelése szerint a politikai és a polgári szabadságjogok érvényesülése tekintetében Magyarország és Csehország áll az élen a közép- és kelet-európai államok között. Rajtuk kívül még hat ország — Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia — kapott „teljesen szabad" minősítést, még ha alacsonyabb pontszámmal is, a többiek viszont vagy csak „részben szabadok" — mint például Románia —, vagy egyáltalán „nem szabadok". Az összes kaukázusi köztársaság az utóbbi kategóriába tartozik. Ajelentés megállapítja, hogy Magyarországon 1989 óta többpártrendszerű demokrácia érvényesül, és a parlamenti választásokatszabad légkörben és tiszta körülmények között rendezik meg. Ugyanakkor megemlíti, hogy a pártoknak juttatott állami támogatás csökkentése miatt fennáll a veszély, hogy az ellenzéki szervezetek a csőd szélére kerülnek. A Freedom House véMTI-hír A polgári és emberi jogok világszintű érvényesülését rendszeresen nyomon követő New York-i szervezet Közép- és Kelet-Európáról készült különkiadványát — amely az elmúlt hétvégén került nyilvánosságra — az amerikai kormány külföldi segélyprogramokért felelős hivatala (USAID) szponzorálta. A parlamenti demokrácia működését, a jogállamiság szilárdságát, a sajtószabadság megvalósulását és a magántulajdon arányát vizsgáló összeállítás eljutott a Kongresszus Helsinki Bizottságához is. Romániát illetően az összeállítás a többi között megemlíti, hogy a magyarok és a cigányok különböző zaklatásoknak vannak kitéve, a Szlovákiával foglalkozó fejezet pedig ismerteti azokat a pozsonyi kormánydöntéseket, amelyek hátrányosan érintik a magyar kisebbséget. KINAI-IRANI ATOMUZLET Közel az atombombához MTI-hír Kína olyan uránfeldolgozó berendezést adott el Iránnak, amellyel az iszlám köztársaság szinte karnyújtásnyira került saját atomfegyvere előállításához — jelentette a The Sunday Telegraph. szerint elektromágneses elven működik. A The Sunday Telegraph cikke szerint kínai mérnökök Karadzsban, a Teherántól mintegy 160 kilométerre fekvő, közepes város méretét öltő fő iráni atomkutató központban építették fel a kalutron nevű szerkezetet. A lap úgy értesült: a kínai dúsító hasonlatos ahhoz, amelyet annak idején Irak is használt saját atomporgramjában. A brit lap szerint a kínai technológia segítségével elért műszaki haladást orosz szakértők ezrei által nyújtott képzési program egészíti ki. Az újság által megszerzett dokumentumok A vezető londoni lap értesülése szerint a Peking által szállított felszerelés, jóllehet más technológiával, de lényegében ugyanazt teszi lehetővé Teheránnak, amire az eredetileg Oroszországtól beszerezni tervezett dúsító lett volna hivatva. Moszkva, Clinton amerikai elnök személyes nyomására, tavasszal elállt annak a szerződésnek a teljesítésétől, amelynek alapján Irán orosz gyártmányú, igen korszerű gázcentrifugát kapott volna nukleáris fűtőanyag előállítására. A kínai berendezés brit szakértők arról tanúskodnak, hogy Irán tizenegy atomkutató intézményének zömében máris számos orosz tudós dolgozik, akiknek száma jövőre meghaladhatja a 10 ezret. A The Sunday Telegraph emlékeztet azokra az iráni és orosz fogadalmakra, amelyek szerint az iszlám köztársaság kizárólag békés célokra kívánja felhasználni a megszerzett nukleáris technológiát, ennek azonban — úgymond — homlokegyenest ellentmond az eddig felépített létesítmények jellege. A lap szerint mindemellett Rafszandzsani iráni elnök egyik vezető atomipari tanácsadója egy bizalmas iratban nyíltan ki is fejtette, hogy Irán „maga mögött tudhatja az atombomba előállításához vezető út első szakaszát". MTI-hír Szigorú albán törvény Az albán parlamentben szombaton elfogadott törvény szerint nem tölthetnek be magas állami hivatalt azok a személyek, akik 1944 és 1991 között ilyen funkciót viseltek, írta az AFP. szavazatot. PieterPepa demokrata párti képviselő szerint Albániában a kelet-európai kommunista rendszerek egyik legvadabb diktatúrája állt fenn, amely 5000 személy életébe került, míg 400 ezer embert bebörtönöztek, vagy családostul száműztek. A törvény hatálya kiterjed a volt kommunisA 140 tagú parlament az 1996-os törvényhozási választásokra készülő demokraták 74 szavazatával heves vita után fogadta el a törvényt. A jelenleg ellenzékben lévő szocialisták és szociáldemokraták nem adtak le ta párt központi bizottságának, és politikai bizottságának tagjaira, miniszterekre, képviselőkre, bírókra, megyei vezetőkre, a titkosrendőrség tagjaira, illetőleg besúgóira és a politikai perek tanúira. Az említettek a 2002-es esztendőig nem tölthetnek be posztokat az állami szolgálat, az igazságügy és a tömegtájékoztatás területén. A DPA szerint a törvény a demokratikus kormány ez ideig legátfogóbb arra irányuló kísérlete, hogy leszámoljanak a kommunista múlttal. Családi csúcs Az Európai Unió állam- és kormányfői másfél napra mallorcai idilli környezetben gyűltek össze, hogy kötetlen eszmecserébe bocsátkozzanak az európai család jövőjéről - a pénz-és munkaügyekről, a biztonságról, a bővítésről. A környezet valóban idilli volt, a légkör kissé fagyos, a „családtagok" komorak, néhányan haragosak. Hogy is lehetett volna másként, ha az elmúlt hetek, napok eseményei nyomán a nagy famíliában igencsak puskaporos hangulat alakult ki. A rossz hangulatért mindenekelőtt Waigel német pénzügyminisztert tették felelőssé, aki alaposan magára haragította Lamberto Dini olasz kormányfőt, mert útravaló gyanánt kifejtette: az eladósodott Olaszországnak, csakúgy mint Belgiumnak nem elég erős a valutája, tehát nincs helye az európai monetáris unió alapító tagjai közt. Mondani sem kell, a kijelentés és a líra árfolyamának azonnali csökkenése miatt rendkívül dühös Dini állt Mallorcán Kohl kancellár elé. Major brit miniszterelnök, a maastrichti ügyek immár megszokott állandó bajkeverője - akinek se így, se úgy nem tetszik a monetáris unió gondolata - Kohllal ellentétben nem magyarázkodásra használta ki az alkalmat, hanem arra, hogy ismét kétségét és elgondolkoztató kérdését fogalmazza meg. Vajon mit jelent majd a már amúgy is ideges európai pénzpiac számára, ha egyes országoknak közös valutája lesz, másoknak nem? A kételyek, kétségek sora e kérdéssel csak tovább bővült - ami minket is érint -, elsősorban az EU keleti irányába történő kiszélesítését illetően. Mint egyesek fogalmaztak, látható, ilyen pénzügyi helyzetben a tizenötök is alig bírják a terheket, s kétséges, hogy vállalni tudnák-e még a gyenge keletiek bevonásával járó kiadásokat is. A pénzügyi unió forró témáját végül is azzal sikerült lezárni, hogy azt mindenképp létre kell hozni, a többség szerint az előirányzott 1999-ig, a maastrichti alapkritériumokat pedig érintetlenül kell hagyni. Ha a tizenötök bővítésével kapcsolatban a csúcsnyitáskor elhangzott kétes hangok feltűnést keltettek, akkor ugyanezt elmondhatjuk a csúcszárás utáni ellentmondásosnak tűnő hírről is, mely szerint brit noszogatásra a résztvevők lényegében egyetértettek azzal a javaslattal, hogy a közép-európai államok tagfelvételi tárgyalása Máltával és Ciprussal egyidőben kezdődjék. Erre a mallorcai találkozó elképzelései szerint az 1996 tavaszán és várhatóan 1997 őszén befejeződő kormányközi konferencia után 6 hónappal kerülhetne sor. Helmut Kohl zárósajtóértekezletén mindenesetre ismét kiemelte a kiszélesítés fontosságát, mondván: „Sorsdöntő évek" várnak az Európai Unióra, melynek „tényleges jövője a bővítésben rejlik". Ami a német kancellárt illeti, Mallorcán is ő lépett fel a nagy család békítőjeként és szószólójaként. Nemcsak Dinit próbálta megnyugtatni, óvatosan közvetített az európai ügyekben kissé köntörfalazó, s a „sorsközösséget" semmibe vevő Chirac francia államfő, valamint a Párizst kíméletlenül bíráló osztrák, dán és svéd miniszterelnök közt. Noha az atomkísérletek és főleg a francia nukleáris védőernyő kiterjesztésének párizsi ötlete Bonnt is szinte sokkolta, Kohl a német-francia tengely megőrzése érdekében most is udvariasan tartózkodott a nyílt bírálattól. A mallorcai csúcson egy mondhatni kompromisszumos megoldásba sikerült belekényszeríteni Jacques Chiracot - eszerint Párizs is csatlakozik a jövő májusban érvénybe lépő nemzetközi egyezményhez, amely tiltja mindenfajta atomkísérletek folytatását. Persze, ez a kompromisszum nem az a megoldás, amelyet Bécs, Koppenhága, Stockholm, a világszerte tiltakozó Greenpaece-aktivisták, vagy akár azok a környezetvédők szerettek volna látni, akik a csúcs helyszínét másfél napra „birtokukba vették". URBÁN GABRIELLA Hangsúlyosan a kisebbségekről MTI-hír Kovács László elutazott New Yorkba, az ENSZ Közgyűlés 50. ülésszakára. A magyar diplomácia vezetője mától részt vesz a közgyűlés munkájában, s szeptember 28-án soros EBESZ-elnöki minőségében felszólal. A közgyűlés elsődlegesen több nemzetet érintő, globális és aktuális problémákkal foglalkozik. Kovács László elutazása előtti rádiónyilatkozatában elmondta, hogy a Magyarországot leginkább érintő délszláv válságról kíván szólni. Ennek kapcsán pedig arról, hogy milyen alapvető a térség stabilitása szempontjából a kisebbségijogokgarantálása. Ezen kívül szót kíván emelni az etnikai tisztogatások, valamint a történelmileg kialakult etnikai arányok erőszakos megváltoztatása ellen. Eszeveszett lövöldözés Eszeveszett lövöldözésbe kezdett tegnap a Toulontól északra fekvő Cuers francia városka központjában egy 16 éves fiú és a járókelők közül nyolc személyt halálosan megsebesített. A mintegy hétezer lakosú város rendőrségének közlése szerint ezenkívül hét ember súlyos sebesüléseket szenvedett. A mániákus lövöldöző ezután saját magával is végzett. Egy nappal korábban a fiú a várostól 5 km-re fekvő szülőfalujában kalapáccsal és baseballütővel agyonverte anyját, mostohaapját és mostohatestvérét. Ezeket a gyilkosságokat csak a tegnapi borzalmas lövöldözés után fedezte fel a rendőrség, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy milyen indítéka lehetett a vérfürdőnek. Azt is csak a későbbi vizsgálat deríti ki, hogy a fiú beszámítható volt-e, amikor szörnyű tettét elkövette. Szemtanúk szerint lövödözés közben meglehetősen nyugodtnak tűnt. ČTK SZUDETANEMET KERDES „Megoldás" földeladással? A szudétanémet kérdés megoldható annak a földterületnek az eladásával, amely a cseh-német határvidéken a cseh állam birtokában van, illetve lesz - jelentette ki szombaton Olmücban egy sajtóértekezleten Josef Lux cseh miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter. Kifejtette: ha az állam kezében lévő földterületet csak cseh állampolgárságú fizikai és jogi személyeknek adnák el, akkor ezeknek a földeknek már teljes konkrét birtokosaik, tulajdonosaik lennének, s ezáltal a cseh államnak már nem lenne miről tárgyalnia azokkal a szudétanémetekkel, akiket a második világháború utáni években telepítettek ki erről a vidékről. Az állami kézben lévő Cseh Nemzeti Földalap jelenleg mintegy nyolcszáz ezer hektár földet birtokol a volt szudétanémet határvidéken, s ebből 500 ezer hektárt kíván a közeljövőben eladni. Lux elképzelései szerint ezt a földet kellene kizárólag cseh kezekbe adni, s akkor a kitelepített szudétanémeteknek már nem lehetnének semmiféle igényeik a cseh állammal szemben, hiszen egykori birtokaik már nem lennének állami tulajdonban, hanem magánkézben. Ugyanakkor a miniszter úgy véli, hogy a földalapnak elővásárlási joga lenne a többi földekkel kapcsolatban is, hogy megakadályozza azok esetleges felvásárlását, spekulációs célokra. A kereszténydemokraták vezetőinek elképzeléseit a hét végén mérvadó cseh politikusok vagy politikai körök még nem kommentálták. Várható azonban, hogy úgy a sajtóban, mint politikai körökben is élénk visszhangot fog kelteni, és bőségesen kommentálják majd. A szudétanémet kérdés ugyanis változatlanul élénken foglalkoztatja a cseh közvéleményt, s elsősorban a német határhoz közeli területeken élő emberek tízezreit, akik attól félnek, hogy a sokat emlegetett cseh - német Kiegyezés számukca__ esetleg jelenlegi vagyonuk valamiféle elvesztésével is járhat. Ezt a félelmet egyébként számos politikus és sajtótermék is, élükön a Rudé právóval, amely a múlt hétfőtől Právóra változtatta nevét, rendszeresen erősíti. Legutóbb augusztusban az váltott ki országos figyelmet, hogy a volt szudétanémetek a Prachaticei járásban, közel a német és az osztrák határhoz apró emléktáblákkal, lapokkal jelölték még azokat a helyeket, ahol egykori házaik, középületeik álltak. Bár a hozzáférhető információk szerint a táblák valóban csupán az emlékezést, a múlt iránti figyelem felkeltését és megtartását kívánták szolgálni, sokan máris új német veszélyt emlegettek az ügy kapcsán. Prága és Bonn egyébként már hosszabb ideje intenzív tárgyalásokat folytat egy olyan közös nyilatkozat kiadásáról, amely politikai szempontból lezárná a múltat, elsősorban az igen eltérő módon értékelt közelmúltat, tehát a németek helyzetét az első Csehszlovák Köztársaságban, a "második-világháború időszakát és a szudéta németek kitelepítés sét, s új alapokra helyezné a cseh-német viszonyt, Csehország és Németország, együttműködését. Mindkét oldalon azonban még számos kérdésben nincs meg a megfelelő konszenzus, amelyre egy ilyen történelmi jelentőségű dokumentum kiadásához feltétlenül szükség van. A jelenlegi cseh kormánykoalíció azt szeretné elérni, hogy ezt a dokumentumot még neki sikerüljön megkötni a németekkel, mert ez komoly tromf lehetne a jövő nyáron esedékes parlamenti választások előtti kampányban. KOKES JÁNOS Orosz tévéműsor letiltása Levették az orosz közszolgálati (ORT) tévé műsoráról az egyik legszókimondóbb politikai magazint, a Verszii (Változatok) című műsort, amely a csecsenföldi beavatkozás miatt korábban rendszeresen bírálta az orosz vezetés irányvonalát. A tévé vezetése a döntést hivatalosan azzal indokolta, hogy lejárt-Szergej Dorenko műsorvezető szerződése, illetve alacsony volt az adás nézettsége. Jól értesült forrás szerint kifejezetten politikai okok miatt döntött a tévé vezetése a műsor beszüntetése mellett, miután egyegy kényes politikai témát feszegető adás után a moszkvai vezetés egyes tagjai éltek a pártállamból ismert „telefonjoggal". Hírek szerint a műsor átkerül az NTV magántévéhez. Ezen a tévéadón látható a korábban szintén az osztankinói csatornán sugárzott mértékadó politikai magazinműsor, az ltogi (Összegzés). MTI leménye szerint a magyar törvényhozás rendben betölti a szerepét, az igazságszolgáltatás függetlensége biztosítva van, a helyi szervek pedig szintén szabad választások útján jönnek létre. Úgy ítélte meg, hogy a törvényhozói és végrehajtói testületek nyíltan működnek, tevékenységük átlátható; utalt viszont arra, hogy a Budapest Bank törvénysértő módon, a részvényesek tudta nélkül kapott állami vérátömlesztést. A Freedom House visszautalt arra, hogy korábbi jelentéseiben a magyar sajtót 1990 és 1992 között szabadnak minősítette, 1993-ban csak részben szabadnak, tavaly újra szabadnak, majd az 1994-től 1995 márciusig terjedő időszakban ismét csak részben szabadnak.