Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-10 / 185. szám, csütörtök

[j] Ó

j szó RÉGIÓ 1995. augusztus 10. KOMAROMI JARAS: Gondot okoz a gabona minősége A Komáromi járásban értékelik az augusztusra nyúlt aratás eredményeit. Varga András, a Regionális Földügyi és Információs Szolgálat agronómusa szerint a kedvezőnek mutatkozó terméskilátásokat a júniusi felhőszakadások, jégesők, majd az aratás előtti hőhullám mindenütt meghiúsította. A járásban 31 ezer hektáron takarították be a sűrünvetetteket. Júniusban mintegy 2500 hektár került víz alá, s ezekről a területekről mindössze 2-2,5 tonnás átlagot takaríthattak be. Az anyagi kár 8-10 millió koronát tesz ki. Kalászosokból a korábbi becslésekkel ellentétben jóval kevesebb, 4,5-4,6 tonnás járási átlagot könyvelhetnek el, ami a tavalyi termés szintjén van. Pótolhatatlan károkat okozott a rapszodikus időjárás. Az árpa alig vagy egyáltalán nem felel meg a söripar elvárásainak. Repcét 1460 hektáron termesztettek, ami kétszerese a tavalyinak. A szélsőséges időjárás ugyan nem tett jót a repcének, de terméseredményeivel így sem kell szégyenkezni. Járási méretben 2,6 tonnás átlagot értek el, és a Palma ezúttal is jó partnernek bizonyult. Az árral sincs különösebb baj, és a termelőknek a vetőmag, műtrágya és vegy szer anyagi szükségleteit megelőlegezi, így a következő hetekben a tavalyinál ís nagyobb területen vetnek repcét. Leggyengébben a borsó fizetett, 1,75 tonnás járási átlagával a ráfizetéses növények közé került. A nagy terméscsökkenést az okozta, hogy a legfontosabb agrotechnikai időszakban az esők miatt nem permetezhettek. Elszaporodtak a tetvek és kártevők, majd a hirtelen jött meleg beftillasztotta a szemeket. Az állami intervenciós alapba történő felvásárlás során ä búza nem felelt meg az előirányzott minőségi mutatóknak. Az illetékes szervek szerintük túl magasra helyezték a mércét, így az intervenciós alapba a járásban alig akadt felvásárolható búza. Ez volt a helyzet Szlovákia többi területén is. A piacszabályozási alap a probléma orvoslása érdekében utasította a felvásárlókat, hogy az állami alapba történt felvásárlás során a módosított szedimentációs érték és Hagberg-szám alapján ítéljék meg a búza minőségét. Csakis így kerülhetett a termelőktől az állami alapba kenyérgabona. A sikértartalom sem a legjobb, 23 és 25 százalék között ingadozik, de vannak olyanok is, akik 27 százalékos sikértartalmú búzát adnak el. A felvásárlási árral mindenütt elégedetlenek. Tonnánként 3350 koronát kaphatnak - ha minden követelménynek megfelelnek. Sok a takarmánybúza, melynek tonnájáért 2500-2700 koronát fizetnek. Ez az összeg a termelési költséget is alig fedezi. így nem csoda, hogy aki teheti, visszatartja gabonáját, kivár. A járási agronóm ust aggasztja az időjárás alakulása. A szemes kukorica károsodása máris számottevő, a várt hozamot sehogy sem teljesíthetik. Az öntözőberendezéseket pedig még ott sem tudják kihasználni a hiányos pótalkatrészellátás következtében, ahol vannak. KRASCSENICS GÉZA Zalaba^ Palást Dunaszerdahely Komárom Rimaszombat Szécsénykovácsi Jobb termést várnak Az immár ötödik éve önállóan gazdálkodó Szécsénykovácsi Mezőgazdasági Szövetkezetben augusztus 5-én fejezték be az aratást. Amint azt Kajtor Tibor, a gazdaság elnöke elmondta, három saját kombájnukkal fennakadás nélkül takarították be a termést. A 175 hektáron elvetett őszi búzából 42 mázsás hektáronkénti hozamot, a 15 hektárnyi őszi rozsból 35, a 30 hektáron vetőmagnak termesztett tavaszi árpából pedig mindössze 28 mázsás termést takarítottak be. Az elnök nem titkolta, hogy jobb termést vártak, ám korábban sok csapadék hullott, kivált, amikor már nem volt szükség rá. Kajtor mérnöktől azt is megtudtuk, hogy szövetkezetük azon kevesek közé tartozik, amelyek saját pénzbevételből, kölcsön nélkül gazdálkodnak. (bodzsár) ROZSNYO Díjazott épület Változtatnak a követelményrendszeren A korábbi felhőszakadások, jégverések, majd a hirtelen jött forró napok mély nyomokat hagytak a Dunaszerdahelyi járás gabonatermésében is, s a szigorú felvásárlási rendszer követelményeinek változtatása ' nélkül aligha lett volna mód arra, hogy kenyérgabonát adjunk el az intervenciós alapba - tájékoztatott Biazskó Károly, a Dunaszerdahelyi Pol'nonákup Rt. helyettes igazgatója. Elmondta: összesen 122 837 tonna termény felvásárlására kötöttek szerződést, ebből 28 330 tonn a magángazdáktól származik. Az alappal kötött szerződés 47 775 tonna kenyérgabona felvásárlását irányozza elő, július 26-ig azonban alig több mint 47 168 tonna terményt vásároltak fel. A sikértartalom tág határok között ingadozik. A 25 százalékos küszöböt meghaladó sikértartalmú búza tonnájáért 3350, a 23 és 25 százalék közötti sikértartalmú búzáért 3050 koronát kaphatnak a termelők, míg a takarmánybúza tonnáját 2700 koronában szabták meg. A repce tonnájáért 6600, a borsóért 4500 koronát fizetnek. A helyettes igazgató azt is elmondta, hogy az egyes magángazdák szépen hasznosították a felvásárlóval való együttműködés és a szakmai tanácsadás előnyeit. Sokaknál azonban a pénzhiány a rossz agrotechnikában és gyenge minőségben mutatkozott meg. Gyomirtók hiányában parcelláikon elszaporodtak a különböző gyomnövények, mennyiségi és minőségi romlást okozva a gabonának. A sörárpa felvásárlásával egyelőre nem foglalkoznak, a jobb minőségű árpát minden gazdaság tárolja, itt is kivárnak. Egyébként is nehéz lenne olyan minőséget felvásárolni, amely megfelel a söripar elvárásainak. K. G. Magyar mise a nyelvhatáron túl Három nyelven: szlovákul, magyarul és németül szólt az ige Uhornán az elmúlt hétvégén. Bár az uhornai búcsú nem tekint vissza olyan nagy múltra, mint a közeli Barkán tartott egyházi ünnep, mégis évente sok száz hívő keresi fel ezt a hegyek közé ékelődött kis települést az év augusztus első hétvégéjén. A havasi Boldogasszony tiszteletére felszentelt, századunk elején épült kápolna körül gyülekeztek idén is a helyi, környékbeli és a távolabbról idezarándokoló hívek. A Krasznahorkaváraljáról Uhornára vezető kanyargós, veszélyes hegyi úton át, úgy mint az elmúlt években most is érkeztek autóbuszok torna vidékéről, Gömörből. Közel kétszáz magyar embert hoztak ide, hogy részt vegyenek a vasárnap reggel tartott ünnepélyes magyar szentmisén. A magyarok ezúttal kissé aggódva, szorongva érkeztek Uhornára, mert a hárskútiak, váraljaiak között a búcsút megelőző napokban a magyar mise megszűnéséről terjedő kósza hírek forogtak közszájon. Némiképp ezeket erősítette, hogy az idei magyar szentmise kezdési idejét sokak számára érthetetlen módon nagyon korai időpontra, reggel negyed nyolcra tették. A magyar és a német nyelvű szentmisét is Szpisák Tibor krasznahorkaváraljai lelkész tartotta és a reggeli magyar igehirdetésen fellépett a krasznahorkaváraljai énekkar is. A krasznahorkaváraljai lelkész örömét fejezte ki, hogy magyarokhoz is szólhatott és szeretné, ha jövőre is lenne az uhornai búcsú alkalmával magyar mise. A. F. Az Első Építési Takarékpénztár (Prvá stavebná sporiteľňa) által meghirdetett országos versenyen az év legszebb lakóépülete elismerésben Rozsnyó belvárosában a Kósa Schopper utcában (a régi Kórház utca) található, 28 lakást magába foglaló épület részesült. A hónap elején azonban az építtető SLOVTRANSGAS vállalat rozsnyói üzemének vezetői még nem tudták, miképpen osztják majd szét a júliusban elkészült lakásokat. Két lehetőség kínálkozik: vagy üzemi lakásokként használják, vagy eladják. Az utóbbi esetben a majdani vevőknek jó mélyen kell a pénztárcájukba nyúlni, hiszen itt egy háromszobás lakás ára várhatóan eléri, vagy meghaladja az' egymillió koronát. Az 1991-ben 16 milliós költségvetéssel megkezdett építkezést a rozsnyói Gemstav építési vállalat végúl is 456 millió 800 ezer koronáért tudta felépíteni. (ambrus) Cserkésznyár Paláston Palást község a cserkészek központjává vált. Ugyanis mióta átadták két évvel ezelőtt az Ivánka-kastélyt és a Beszédes Lajos Parkot az országos cserkészszövetségnek, létrejöttek a kiképzőközpont működési feltételei. Ehhez nagyban hozzájárult a helyi községi hivatal is, és természetesen a segítőkész fiatalok. Az idei nyár is eseményekben gazdag. Július 15-től rendszeresen szervezik az egyhetes nyári táborokat. A hét elején ért véget a helyi, Szent György Cserkészcsapat hasznosan eltöltött pihenéssel egybekötött sátortábora. Ezt megelőzően országos kiképzőtábor zajlott. A szervezők, azaz a cserkészek nagyon fontosnak tartják, hogy kellemes, egészséges környezetben végezzék munkájukat. Mert így a kiscserkész nemcsak a cserkészetteljáró kötelességeket, felelősségtudatot ismeri meg, hanem játékosan megtanul önállóan cselekedni. Esténként tábortűz és énekléssel egybekötött gitármuzsika mellett múlatják az időt, napközben pedig különféle feladatokat oldanak meg. A helyi cserkészcsapatnak tehát van mit tennie egész évben. Meg kell szerveznie és teremtenie a feltételeket a különféle csoportos összejövetelekhez nemcsak nyáron, hanem a téli hónapokban is. Ezenfelül rendbe kell tartaniuk épületüket, parkjukat. (turczi) ZALABA Szinte a nulláról indultak 185 lakosával a Lévai járás legkisebb települései közé tartozik Zalaba, amely a rendszerváltás előtt közigazgatásilag Oroszkához tartozott. - Amikor 1990-ben független jelöltként megválasztottak polgármesternek, csak egy íróasztal, egy szék meg egy írógép volt a községi hivatalban - emlékszik vissza Michlian Etel polgármester asszony, aki már idestova több mint húsz éve dolgozik a helyi közigazgatásban. - Itt mindent elölről kellett kezdeni. Ez a község már le volt írva. Pangott a társadalmi élet. A helyi kisiskolát és az óvodát is megszüntették, be volt zárva a kultúrház, de még az üzlet és a vendéglő is, a templom romosodásnak indult, szép lassan megszűntek tevékenykedni a társadalmi szervezetek. A falu lakosságának közel nyolcvan százaléka nyugdíjaskorú. • Mi mindenre futotta az erejéből, és természetesen az anyagiakból? - kérdezem a polgármesternőt. - Legfontosabb feladatomnak tartottam a társadalmi és kulturális élet beindítását a községben. A községi hivatal felszereltsége nagyjából megfelel a mai követelményeknek, számítógép segítségével dolgozunk. A kezdeti zökkenőket leszámítva most már aránylag olajozottan működik a képviselőtestület, a kultúrház újra megtelt élettel, évente több kulturális rendezvénynek, műsornak ad helyet. Nyitva tart a helyi élelmiszerbolt és a vendéglő is. Részben közadakozásból sikerült felújítani a templom épületét, folyamatban van az iskola és az óvoda épületének a tatarozása. • A zselizi körzetben, ahová Zalaba is tartozik, nem éppen szívderítő a munkanélküliség alakulása. E téren mi a helyzet a községben? - Itt is magas, 18 százalék körül mozog. Mi már eddig is próbálkoztunk a csökkentésével, például közhasznú munka keretében két éjjeliőrt alkalmaztunk a faluban. Júliustól újabb munkanélküliek, szám szerint egyelőre nyolc, foglalkoztatására nyílt lehetőségünk, és azon dolgozunk, hogy minél többnek találjunk munkát - mondja reménykedve Michlian Etel. BODZSÁR GYULA RIMASZOMBAT Tűzesetek Uj Szó-hír A Rimaszombati járásban hétfőn öt tűzesethez riasztották a tűzoltókat. Jánosiban és Hatkácson kicsépelt szalma lángolt, Baktiban pedig hajnali fél négykor családi ház és fáskamra égett. Rimaszombatban két alkalommal kellett a tűzoltóknak beavatkozniuk. Egy árokba borult személygépkocsinál megakadályozták a jármű felrobbanását, aztán egy liftaknatűzhöz vonultak ki. Megállapították, hogy a tüzet gondatlanság okozta. A liftaknába dobált papírok közé valaki égő cigarettát vetett. (farkas)