Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-31 / 202. szám, csütörtök

[JY) ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1995. augusztus 31. Kassa Rozsnyó Losonc Q Aw Nagykürtös o R . Szombat Pozsony Galánta szerdahely, ^Komárom NAGYKÜRTÖS Miért nincs? Gondolom, nem helyi jelen­ség, de tény, hogy Nagykürtö­sön sem a postahivatalban, sem az újságkioszkokban már hetek óta nem kapható 100, de még 50 koronás okmánybélyeg sem. Csak 20 vagy 10 koronás­sal tudnak szolgálni. Tudom, nem napi szükség­letről van szó, ám akinek éppen nagyobb címletű okmánybélyeg­re - pl. útlevélkészítéshez, autó­átíratáshoz vagy egyebek inté­zéséhez - van szüksége, egy sor felesleges bosszúságnak van ki­téve. Először is végigtalpalja az okmánybélyeg-árusító helyeket 100 koronás bélyegekért, és amikor kiderül, hogy sehol sincs, újra kezdi a kisebb cím­letűek keresését. Ha saját ma­gának kell felragasztania azo­kat az ilyen-olyan nyomtatvány­ra, kérvényre, értelmetlenül sok időt pocsékol vele. Ha ez az ügy­intéző hivatalnok dolga, biztosra vehetjük, hogy nem állja meg szó nélkül, jobb esetben rosszal­ló pillantásokat vet felénk, mint­ha mi tehetnénk róla, hogy nem kaphatók nagyobb címletű ok­mánybélyegek. Persze, ez a fel­adat neki is többletmunkát je­lent, meghosszabbodik az ügy­intézés ideje, természetesen az ügyfél drága idejének kárára. Tényleg, miért nincs, miért nem kapható nagy címletű ok­mánybélyeg? (bodzsár) Gépkocsivezetők vizsgája ­egészségügyből Általános tapasztalat, hogy mind a hivatásos, mind az amatőr gépkocsi­vezetők elsősegély-nyújtá­si ismereteiben jócskán akadnak még fehér foltok. Amint azt a Szlovák Vörös­kereszt nagykürtösi terüle­ti egyesületének titkársá­gán Eva Prepelicová terü­leti nővértől megtudtam, törvényből adódó köteles­ség az elsősegély-nyújtási oktatás a gépkocsivezetői tanfolyamokon. Ez kész­tette őket arra, hogy az „autóiskolák" tulajdonosa­ival együttműködve járási viszonylatban megszervez­zék a leendő gépkocsive­zetők részére az elsőse­gély-nyújtási oktatást, amely három óra elméleti és négy óra gyakorlati részből áll. Ezután a hall­gatók 25 kérdésből álló vizsgán mérettetnek meg. B. GY. HIDASKURT 750 éves község A Szent Vendel-szobrot 1800-ban állították fel A Galántai járásban lévő, 1600 lakosú, 89 százalékban magyar ajkú Hidaskürt nem sokban különbözik a környező falvaktól. Itt is mindennapi gon­dokkal küzd az önkormányzat. Más falvakhoz hasonlóan náluk is a fő feladat most a gázműve­sítés befejezése, utána követ­kezhet a hulladéktározó és víz­tisztító állomás építése. A csa­tornázás anyagi okok miatt csak a távoli jövő terveibe fér bele. A földműves-szövetkezet itt is gondokkal küszködik, emel­lett vannak jól jövedelmező ma­gánvállalatok, és négy éve a magángazdálkodók szövetsége is megalakult. Van eredménye­sen működö sportklub, nagyon jó nevű vadásztársaság, és nem szabad kifelejteni a sorból a magán-szaktanintézetet, amely már öt éve sikeresen dolgozik azon, hogy az ország különböző részeiből érkező magyar diá­koknak szakmát adjon a kezé­be. Hidaskürt szeptember else­jétől harmadikáig születésnap­ját ünnepli: a faluról szóló első írásos emlék megjelenésének 750. évfordulója alkalmából rendeznek a faluban háromna­pos ünnepségsorozatot. - Ezerkétszáznegyvenötben, a nyéki határjárásról készített oklevélben említik először Kür­töt mint községet - tudtam meg Rózsár Tibor polgármestertől, aki az ünnepségsorozat prog­ramjáról is tájékoztatott. Az ünnepség szeptember el­sején, pénteken délelőtt fél tíz­kor Hidaskürt és Csallóközkürt diákcsapatának futball­mérkőzésével kezdődik. Őket követi az ificsapatok találkozó­ja, délután pedig a polgármes­terek kupájáért folyik serleg­mérkőzés Hidaskürt, Csallóköz­kürt, valamint Kürt község felnőttcsapatai között. Szombaton reggel nyolckor a helyi lőtéren agyaggalamb-lövé­szettei kezdődik a nap. Hidas­kürt ebben a sportágban nem akármilyen eredményekkel di­csekedhet: a 19 éves Varga Erik személyében ifjúsági világ-, illet­ve felnőtt Európa-bajnokot mondhat magáénak a falu. Volt kitől tanulnia Eriknek, hiszen a hetvenes éveiben járó nagyapja is vérbeli vadász, édesapja pe­dig világversenyeken is kitűnő helyezéseket ért el a sportág­ban. Délben a helyi Fényes ven­déglőben a háború után kitele­pített egykori kürtieket fogadják a mostani lakosok. Délután négykora helyi művelődési ház­ban Huszár Lóránt tart előadást a falu történetéről. Huszár Ló­rántot szintén 1947-ben telepí­tették ki Magyarországra, jelen­leg Balatonlellén él, és nyugdíj­ba vonulása óta intenzíven fog­lalkozik szülőfaluja történeté­vel. Az ő szerkesztésében jele­nik meg a Hidaskürtöt bemuta­tó könyvecske is a 750 éves év­fordulóra. Az előadás után kerül sor a helyi önkormányzat okle­veleinek átadására. Este nyolc­kor kezdődik a kultúrműsor, amelyben a csallóközkürti me­nyecskekórus, valamint ma­gyarországi vendégművészek is fellépnek. Vasárnap fél tizenegykor is­tentisztelettel folytatódik az ün­nepségsorozat. Ennek kereté­ben kerül sor az első világhábo­rúban elesett hősök emléktáb­lájának, valamint az osszárium­nak a megáldására. Az 1795­ben létesített osszáriumot, vagyis a csontkamrát 1981-ben a vízvezeték-építés során tárták fel a plébánia udvarán. Délután negyed négykor a temetőben koszorúzzák meg a II. világhá­borúban elesettek emlékművét. - Nem szabad kihagyni a helyi esperesplébános, Józan Lajos nevét, aki nyolcvankét éves ko­ra ellenére rendkívül aktívan ki­veszi a részét az előkészüle­tekből - figyelmeztet a polgár­mester. - A plébános úr nagyon szép, versbe szedett ünnepi be­szédet készített, amelyben kü­lön megszólítja a szlovák lako­sokat is, nehogy úgy érezzék, hogy a magyar lakosok akarják kisajátítani maguknak ezt az ünnepet. (gaál) 4 falu legrégebbi műemléke a templom (A szerző felvételei) TALLOS A polgármester elégedett Az 1850 lakost számláló Tallóson a jóvá­hagyott költségvetés minél hatékonyabb fel­használására, maximális takarékosságra és a kitűzött feladatok teljesítésére töreked­nek. A pénzből korábban sem futotta min­denre, ezért egyes célok megvalósítását a mostani megbízatási időszakra halasztották. Ilyen a vízvezeték építése, melyet még 1991­ben kezdeményeztek 14,5 milliós beruhá­zással, de az árváltozások következtében ez az összeg legalább 25 millió koronára növe­kedett - tájékoztatott Komrhl Tibor polgár­mester. Elmondta: a tervidőszak végéig kell befejezni a víz- és gázvezeték építését. Az utóbbi 8 millió koronát igényel. A tervezett ütemben halad a vízvezeték építése. A szűkös költségvetésből évente jut a nyugdíjasok, tömegszervezetek, termé­szetvédők és az egyház anyagi támogatásá­ra is. Persze, a legfontosabbról, az iskola se­gítéséről sem feledkeznek meg. A községi hivatal az előző és a mostani megbízatási időszakban is megfelelő feltéte­leket teremtett a vállalkozók és a vállalkozni szándékozók számára ahhoz, hogy a lakos­ság által igényelt szolgáltatásokat nyújtsák. A kisprivatizációt követően javult a helyzet, de a vállalkozási szférát ért kedvezőtlen tör­vények után egyre többen adják vissza ipar­engedélyüket. Fő állásban 10-12 személy folytat mezőgazdasági tevékenységet. A munkanélküliség igen magas, elérte a 25-26 százalékot. Közhasznú munka kere­tében mindössze 9 személynek biztosíthat­nak munkalehetőséget. A polgármester azt is elmondta, hogy a májusi népszavazáson a lakosság döntő többsége voksolt a falu eredeti magyar nevé­nek visszaállítása mellett. Komrhl úr elége­dett a képviselő-testület tevékenységével. A lakosság az Együttélés, az MKDM és az MPP jelöltjeit juttatta a testületbe és az önkor­mányzatba. A tervidőszak végéig valamennyi utcába eljut a víz és a gáz. KRASCSENICS GÉZA TŐKETEREBES Megoldódtak a vízgondok Tőketerebes évek óta tartó ivóvíz­gondjait végérvényesen sikerült megoldani. Homonna, Varannó, Eperjes, Kassa és Nagymihály után Tőketerebest is a Varannó melletti Starina víztározó látja majd el ivóvíz­zel. A Kelet-szlovákiai Víz- és Csator­naműveknek egy évig tartó megfe­szített munkával a minap sikerült a Varannó és Tőketerebes közötti víz­vezeték építését befejezni. A veze­ték, amelynek építése 50 millió ko­rona beruházást igényelt és amellyel ezt a járást is a kelet-szlovákiai ivó­vízrendszerre kapcsolták, másod­percenként 50 liter jó minőségű ivó­vízzel látja el a járási székhelyet és környékét. A félig állami pénzen épült vízvezetéket fertőtlenítés és próbaüzemeltetés után a napokban adják át. Egyébként a Starina víztá­rozó másodpercenkénti ezer literes kapacitásának csaknem 75 százalé­kát a kelet-szlovákiai ivóvízrendszer hasznosítja. (katócs) Hidaskürt Taiiós KASSA Költözik a magisztrátus és a könyvtár A minap Rudolf Schuster kassai főpolgármester írásos egyez­séget kötött Ivan Hudec kulturális miniszterrel arról, hogy a Fő utca 59. száma alatt álló Bocatius Városi Könyvtár épüle­tébe a tatarozás után beköltözik, visszatér a magisztrátus, a könyvtár pedig a város egy más épületébe hurcolkodik. A városatyák továbbra is az­zal érveltek, hogy a magisztrá­tusnak a belvárosban lenne a helye, és nem az újvárosban álló „fehér házban". A másik fél pe­dig azzal védekezett, hogy a könyvtár számára ugyan szűkös, ám úgy-ahogy mégis megfelelő épületből nem költöz­het még rosszabb helyre. Az új polgármester egy ideig nem foglalkozott az épület to­vábbi sorsával. Most azonban hivatalosan is kinyilvánította ( hogy elődei elképzelésében volt fantázia, volt ráció. Az ő kézje­gyével is ellátott szerződésben az áll, hogy a könyvtárat fenntar­tó kulturális minisztérium áten­gedi az épületet a városnak, s ezért a város 50 évre szimboli­kus összegért bérbe adja a könyvtárnak, pontosabban a mi­nisztériumnak a Hviezdoslav ut­cai objektumot. GAZDAG JÓZSEF A rendszerváltás óta többször is napirendre került Kassán a szóban forgó épület sorsa, ugyanis az 1780-ban épült klasszicista stílusú épület 1927­ig városháza volt, azóta pedig napjainkig könyvtárként szolgál, s a városatyák most jobbnak lát­nák, ha ismét ott lenne a város­vezetők hivatala. Egy ideig úgy tűnt, ennek a tervnek a megvalósítása ke­mény dió lesz. Tudniillik egy 1991-ben elfogadott törvény szerint csak akkor lenne rá joga a városnak, ha az épület a negy­venes évek végén még városhá­za lett volna. Akkor viszont már régen könyvtár volt. Tavaly a szakemberek megállapították, hogy a Hviezdoslav utcai épület­ben csak 88 ezer könyv férne el a jelenlegi székházban található 250 ezerből, a Tajovský utcában ajánlott házban pedig még an­nál is kevesebb... (A szerző felvétele) BERETKE Templomátadás és emlékműavatás Szent István napján adták át Beretkén a felújított református templomot. A Sajó-parti kis köz­ségből sokan gyűltek össze, de eljöttek a környező települé­sekről is, hogy részt vehessenek a felújított templom átadásán és a vasárnap délelőtti istentisz­teleten. A megtelt beretkei kis templomban az ünnepi isten­tiszteletet Mikó Jenő, a szlováki­ai reformátusok püspöke tartot­ta, s szólt a hívekhez Varga Béla rimaszombati református espe­res is. Fazekas Ágnes, tornaijai lelfóésznő, aki Beretkén is szol­gálja a helyi református közös­séget, megköszönte mindazok­nak az adakozóknak, se­gítőknek a támogatását, akik ré­vén többéves felújítás után is­mét van hol összejönniük a be­retkei híveknek. A lelkésznő kü­lön elismeréssel szólt a község polgármesternője, Giczei Anna támogatásáról is. A beretkei ün­nepélyes templomátadás alkal­mával került sor Palcsó Attila te­ológushallgató kibocsájtására, akit a szlovákiai református egy­ház vezetője Berzétére helyezett szolgálatba. A templomavató után került sor Beretkén a temetőkertben felállított emléktábla ünnepélyes leleplezésére. Ennek elkészíté­sével a helybéliek annak a tizen­hat polgártársuknak állítottak emléket, akik az I. és a II. világ­háború szörnyű pusztításai so­rán vesztették életüket. Az em­léktábla elhelyezésének a kez­deményezője a helyi önkormány­zat és község polgármesternője volt, akik biztosították ennek anyagi kereteit is. (ambrus)

Next

/
Thumbnails
Contents