Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-31 / 202. szám, csütörtök

1995. augusztus 1977. BELFOLD - KÜLFÖLD Ú

J SZ

Ó !_3j HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szeptember l-jén, pénteken az ünnepre való tekintettel ünnepi műsorrend szerint sugározzuk műsorainkat. 9 órakor hírek, majd a műsorajánlat után Ünnepi jegyzet hangzik el. 9 óra 15 perckor Háború és béke címen irodalmi összeállítást közvetítünk. 10.05kor a Kitelepítettekről sugárzunk műsort. 11 órakor elhangzik Egri Viktor. Ének a romok felette, rádiójátékának 2. része. A déli hírek és a műsorismertetés után a Duna, ami összeköt címmel hangzik el összeállítás. 13.10-kor Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényéből készült rádiójátékot sugározzuk. 14 órakor hírek, műsorismertetés, popzenei újdonságok. 14.30 Kölyökvilág, ismétlés. 15-től a Paviloné a stúdió 17.45-ig, amikor hírösszefoglalót hallhatnak hallgatóink. Szombaton 9 órakor indítjuk műsorunkat a Hétről hétre című publicisztikai magazinnal, melynek háziasszonya Agócs Valéria lesz. A déli hírek után Pop-mix. 12.50-kor Szép szó címmel hangzik el összeállítás. 14.10-kor operettrészletek csendülnek fel. Ezt követi Tallózó címmel ismétlő műsorunk. A zenei szerkesztő 15 órakor Charlie második CD-jét ajánlja. 15.30-kor indul a szántóvető. 16 órakor hírek majd köszöntő. 17.45-kor hírösszefoglaló, sporthírek, műsorajánlat. Vasárnap a 9 órai hírek után műsorainkat ajánljuk. 9.15-kor a Világosság egyházi műsorban Csorna László deregnyői református lelkipásztor Ezékiel könyvéről szól a hallgatókhoz; a Templomaink c. rovatban a szentesi templom történetét mutatjuk be. 9.45-kor mese, 10 órakor kezdődik a. Kölyökvilág c. műsor, amelyben még felidézzük a táborokat, valamint a meséről, a meseírásról beszélgetünk. 11 órakor a Pedagőgusnapló visszapillant a nyári továbbképzésekre és a nyugtalansággal teli tanévkezdéssel foglalkozik. A déli hírek után Bárdos Ágnessel randevúzhatnak hallgatóink. 14.15-kor kapcsoljuk a BBC magyar adását. 15 órakor az Irodalmi mozaikban Grendel Lajos a Kalligram kiadó legújabb könyveiről. 15.30-kor a Hazai tájakon néprajzi összeállítás, 16 órakor hírek, köszöntő, 17.45-kor hírösszefoglaló, műsorzárás. (-zj-) Tilos a halozas Az Érsekújvári járásban a Szlovák Vadászszövetség hét körzetében - 1720 taggal - hetvenkét vadásztársaság működik. Az elmúlt hét szombatján a párkányi Nimród laknál a környékbeli vadásztársaságoktagjai kötelező ellenőrző lövészetet tartottak sörétes fegyverből mozgó agyagtercsre. Ezt a háromévenként sorra kerülő lövészetet Czuczor Zoltán, a vadászszövetség járási bizottságának titkára is figyelemmel kísérte. Tőle tudtam meg, hogy már egy éve tularémia, azaz a rágcsálóknak a pestishez hasonló, az embert is fertőző betegsége ütötte fel a fejét a mezei nyulak körében, éppen ezért tilos az állatok hálózása. (bodzsár) Soros hirdetéseiket már KOMÁROMBAN is feladhatják. Feladott soros hirdetését 48 órán belül közli az ÚJSZÓ Amennyiben soros hirdetéséhez képet is csatol, azt 78 órán belül tudjuk megjelentetni. A Ilasúrnap családi magazinban a soros hirdetések átfutási ideje 14 nap. HOL? ^h'M* jO MIKOR? A cég irodájában. Kertész u. 16 (1. emelet) Hétfőtől péntekig, 9 órától 13 óráig Ez a címe Ralph Peters 1991-ben megjelent, a Nyugaton bestsellerré vált politikai-tudományos-fantasztikus regényének. Bár elolvasva a rendkívül izgalmas regényt, nem is tűnik sem politikai sci-finek, sem tudományosnak. Nincsenek benne zöld emberkék, sem vándorlások az időben. Vannak viszont kemény katonák, napjainkból is jól ismert politikus-jellemek. És van a huszadik század végének tudományos műszaki eredményeihez kötődő technikai fejlődés. Meg nagyhatalmi érdekek és ambíciók, a humánum ütközése a háború katonapolitikájával. És azért sem érzem tiszta sci-finek ezt, mert nem feltétlenül a humánum kerekedik felül. Példa erre az egyik szereplő - újdonságnak nem nevezhető - fejtegetése arról, hogy mennyire hasznos, ha az ellenség soraiban nemcsak halottakat, hanem súlyos sebesülteket gyártunk. Mert a sérülteket szállítani, ápolni kell, vagyis lassítjuk, gyöngítjük vele az ellenséges hadsereget. Kíváncsi vagyok, van-e, aki most nem gondol például Boszniára vagy Csecsenföldre, a balkáni vagy az afrikai menekültek százezreire? Ez az, amiért a második világháború kitöréIon Iliescu: Törtenelmi megbékélést Magyarországgal MTI-tudósítás „Tanulva a francia-német megbékélési modellből, Ion Iliescu román államfő olyan politikai dokumentum aláírására szólította fel a - mint fogalmazott - demokratikus budapesti vezetést, amely kimondaná a Magyarország és Románia közötti történelmi megbékélés tényét. latába burkolt területi szeparatizmust. Külön kiemelte, hogy gyökeresen meg kell javítani a magyar-román kapcsolatok minőségét. Felszólította „Magyarország egész politikusi társadalmát, hogy nézzen szembe a történelmileg és jogilag hitelesített valósággal: az európai kisebbségügyi dokumentumok szellemében a romániai magyar kisebbség szerves része a román társadalomnak, az ebből fakadó valamennyi következménnyel egyetemben. A romániai magyar kisebbség jogai a román alkotmány által integrált alapvető emberi jogokból fakadnak, az európai szabványokkal összhangban, és ez nem lehet semmilyen vita tárgya, még A felszólítás azon az országos szemináriumon hangzottéi, amelyet tegnap rendezett a Román Tudományos Akadémia, a honvédelmi és a külügyminisztériummal együtt, a Bécsi Döntés 55. évfordulója alkalmából. Iliescu beszédében rámutatott: Románia szívvel-lélekkel az európai integráció híve, és meggyőződése, hogy az euroatlanti modell az egyedüli, amely képes megoldani az ezredvég nagy problémáit, megteremteni az európai államok biztonságát. Dicsérte, az európai szellemiség példájaként említette a francia-német megbékélés folyamatát. Elítélően szólt mindazon erőkről, amelyek „az etnikumok közötti konfliktusokról álmodoznak", és felelőtlenül játszadoznak ceruzáikkal Közép-Európa térképén, Romániát is fenyegetve. Ezek az erők szerinte újjáélesztik a hitleri „szudéta-elméleteta szomszédos országbeli kisebbségek mentorának képzelik magukat; bátorítják - az európai normákkal szemben - az etnikai alapú autonómia és a kollektív kisebbségi jogok gondoMagyarország viszonylatában sem". Románia elnöke felszólította a budapesti vezetést, hogy a lehető legrövidebb időn belül írjanak alá politikai dokumentumot, amelyben leszögezik: 1. új alapokra helyezik kétoldalú kapcsolataikat; 2. a két ország kölcsönösen támogatja egymást az egyidejű euroatlanti beilleszkedésben, hiszen történelmi megbékélésük a régió és egész Európa biztonságát szolgálja; 3. a két ország kapcsolatai az ENSZ Alapokmánya és a Helsinki Záróokmány (illetve az európai intézmények egyéb dokumentumai) szellemében alakulnak, tiszteletben tartva egymás területi épségét, kijelentve azt, hogy sem most, sem a jövőben nincs területi követelésük a másikkal szemben. Iliescu szerint e nyilatkozatot jogi dokumentum is kísérheti, amelyben helyet kaphatnának az etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmód normái is. Bojkottfel hívás A romániai Nemzeti Jobb Pártja kiáltványban szólította fel az egész románságot, hogy „vegyék polgári bojkott alá a magyarokat", akik úgymond hadilábon állnak a nyugati törvényességgel és civilizált viselkedéssel. A párt azt tanácsolja a románoknak, hogy kerüljék a magyar vállalkozókkal kötendő üzletet; tagadjanak meg minden segítséget vagy támogatást a magyar emberek számára; figyelmeztessék minden esetben őket, hogy vezetőik veszélyes politikát űznek. Ezáltal hangsúlyozza a bukaresti Mediafax hírügynökség által ismertetett felhívás - „a magyarokat megtanítják civilizáltan élni". EU-válasz a magyar javaslatra Megérkezett az Európai Unió válasza a magyar kormányfő által Helsinkiben javasolt, budapesti Jugoszlávia-konferenciával kapcsolatban - jelentette be Kovács László tegnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján. A külügyminiszter elmondta: a trojka budapesti nagyköveteitől kapott tájékoztatás szerint az EU javasolja: vizsgálják meg, hogy a magyar elképzelés mennyire illik az eddigi diplomáciai erőfeszítésekhez, illetve azok eredményeihez. A trojka nagyköveteivel találkozva a külügyminiszter megismételte a magyar kormánynak a vajdasági betelepítésekkel kapcsolatos álláspontját, és kérte, hogy az EU tegyen további erőfeszítéseket az etnikai viszonyoknak való megváltoztatása ellen. Arról is beszámolt: telefonon beszélt Mate Granic horvát külügyminiszterrel, aki egyetértett azzal, hogy tényfeltáró delegáció utazzék a krajinai területekre. MTI Népszavazás Kazahsztánban Tegnap reggel népszavazás kezdődött Kazahsztánban az új alkotmány elfogadásáról, amely demokratikus formában ugyan, de igen széles körű jogokkal ruházza fel Nurszultan Nazarbajev államfőt. A Reuter által idézett tisztségviselők elmondták, a 8,8 millió szavazópolgár nagy többsége várhatóan élni fog szavazati jogával. Nazarbajev, aki korábban szintén népszavazás útján 2000-ig meghosszabbíttatta elnöki megbízatását, maga is túlnyomó többségű támogatásra számít. Végleges eredmények csak jövő héten várhatók. Nem hivatalos női világtalálkozó Pekingben tegnap megnyílt a nem hivatalos női világtalálkozó. 20 ezer résztvevő érkezett a világ minden tájáról különféle nem hivatalos nőszervezetek képviseletében, és gyűlt egybe a nyitóünnepségre. Tíznapos összejövetelükön a női egyenjogúság megannyi kérdését akarják megvitatni, a politikai egyenlőségtől kezdve a munkahelyi egyenlőségig. Fontos téma lesz a nők bántalmazása elleni fellépés is. Kiemelt céljuk, hogy befolyásolják az ENSZ égisze alatt rendezett hivatalos női világkonferenciát, amely jövő hétfőn nyílik meg Pekingben. Mégsem robban az atomraktár Az USA nukleáris szabályhozói cáfolják azt az elméletet, miszerint spontán atomrobbanást idézhetnek elő a föld alatti nukleáris anyagok a jelenlegi tárolási feltételek mellett pár ezer év múlva. Az atomenergetikai hírekre szakosodott NucNet hírügynökségjelentése szerint a spontán robbanás elméletével a Los Alamos-i kutatóközpont két tudósa állt elő. Az illetékes bizottság válaszolt felvetésükre: nincs valós veszély, a két tudós a spontán robbanást olyan körülményekből kiindulva tételezi fel, amelyek nem létezhetnek egy föld alatti tárolóban. MTI EU-BOVITES Bonni kételyek A német külügyminisztérium növekvő kételyekkel tekint az Európai .Unió keleti bővítésére, és rendkívül bonyolultnak tartja az egész ügyet - írja a GeneralAnzeiger című bonni lap. Egyre többször vetődik fel, hogy a csatlakozás először csak bizonyos területekre terjedne ki, így például eleinte csak a közös külés biztonságpolitikában vennének részt az új tagállamok. Ugyanis a belépni szándékozók közül gazdaságilag szinte egyik sem érett még a tagságra. Kivétel Csehország és Szlovénia. Az előbbinek azonban vitája van Németországgal a szudétanémeteknek és a nácik cseh áldozatainak nyújtandó kártérítés miatt, míg a szlovénok az olaszokkal állnak vitában Isztria miatt - írja a lap. Szerinte a hiányzó gazdasági feltételek egyik oka a vontatottan haladó privatizáció. Klaus Kinkéi külügyminiszter hallani sem akar a „fokozatos tagságról", és ragaszkodik ahhoz, hogy az eddigi feltételek és menetrend szerint haladjon az unió bővítése - mutat rá a cikk. Az integráció további menetének alakításában kiemelt szerep jut a német-francia együttműködésnek. A francia nukleáris kísérletek felújítása miatti aggodalmait Bonn kifejtette a párizsi vezetésnek, de nem várható emiatt a kapcsolatok bárminemű romlása. Továbbra is komoly fejtörést okoz a NATO bővítése, az ezzel szembeni orosz ellenállás, az új biztonsági struktúra kialakítása. A bonni külügyminisztérium a jövőben is szorgalmazni kívánja, hogy kapcsolják össze a három euroatlanti szervezeten - EU, Nyugat-európai Unió, NATO belüli tagságot. MTI Cseh fegyverexport Csehország, amely egykor jelentős fegyverexportőrnek számított, mindössze 55 millió dollár értékben adott el hadi felszerelést az idei első félévben - jelentette a Reuter a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium adataira hivatkozva. A kivitel elsősorban kiképző repülőgépekből és ezek alkatrészeiből állt, s 51 országba irányult. Tavaly összesen 196 millió dollárt tett ki a cseh hadiexport. Csehország, Szlovákiával együtt 1989 előtt Európa egyik legjelentősebb fegyverexportőre volt, ám 1989 után egy időre tilalmat vezettek be a hadikivitelre. Háború 2020-ban se holnapi évfordulójának kapcsán a már számtalanszor leírt szólamok helyett hasznosabbnak tartom elgondolkodni egy mégiscsak sci-fi-regény abszurdumain, megpróbálva levezetni ezeket napjaink külpolitikájának abszurditásaiból. Legalábbis a mai realitások egy évtizede még ugyanolyan (politikai) képtelenségnek tűntek volna, mint most Ralph Peters furcsa víziója 2020-ról. Nem tudom megállni, hogy legalább dióhéjban ne ismertessem a rohanó világunkban szokatlanul terjedelmes regény tartalmát. Az USA a kilencvenes években nagyszabású leszerelést hajt végre a Szovjetunióval egyetemben. Ennek ellenére Amerika a 2005-ben folyó háborúba beszáll Zaire oldalán, a dél-afrikaiak ellen. Viszont a csendben kifejlesztett japán hadirendszerek - a legkorszerűbb elektronika! - segítségével a dél-afrikaiak elpusztítják az amerikai csapatokat. E súlyos csapás akkora, hogy az USA a világ szemében egyre jobban hanyatlik, közben a Rancimankór is pusztítja a katonákat. Ezzel mintha az Ebola-vírust álmodta volna mega szerző. Ezután jön 2020. Japán meg akarja szerezni magának az oroszoktól az ásványkincsekben gazdag Szibériát. Ezért szövetségre lép az iszlám (fejlődő) világgal, valamint hangadójával, Iránnal. A japán-iszlám szövetséghez tartoznak a Szovjetuniótól elszakadni kívánó muzulmán-szovjet lázadók. Mert ebben a regényben még van Szovjetunió, szétesését a dús fantáziájú Ralph Peters sem merte megjósolni a könyv írásakor. De az ő Szovjetuniója, a Gorbacsov utáni, már a teljes gazdasági, politikai és erkölcsi lezüllés határán van. Mégis, mintha egy korhű útirajz lenne Jelcin mostani Oroszországáról. Az amerikai hadsereg az elvakult leszereléspárti politikusokkal szemben hihetetlen erőfeszítéseket tesz a műszaki fejlesztés érdekében, vissza akarja szerezni Japántól a világelsőséget. Talán sikerül is neki, s ennek eredményeként az USA 2020-ban Oroszország segítségére siet a japán-iszlám szövetség ellen. A modern fegyverek és főleg a számítógépes rendszerek háborúja ez. Már majdnem győz az amerikai légierő, amikor Japán beveti csodafegyverét: a Csecsemőt. Ez a fegyver nem pusztít el senkit, mégis hihetetlenül embertelen. Mert teljesen mozgás- és beszédképtelenné teszi az embereket. Milliós városok, egész hadseregek válnak magatehetetlen óriáscsecsemőkké. Visszafordíthatatlanul. A regény főhőse ebbe nem nyugszik bele, de azt már nem árulom el, hogy mi lesz a vége a 2020-as háborúnak. Van viszont néhány megszívlelendő tanulsága Peters vízióinak. Például nem kell feltétlenül atomfegyver ahhoz, hogy az ember (el)pusztítsa önmagát. Ugye a mostani atomleszerelési folyamatok sem tudták megakadályozni a regionális háborúk kirobbanását. És tényleg, egy százszázalékos atomleszerelés garancia lenne-e arra, hogy egyéb területeken ne fejlesszenek ki ezekkel egyenértékű vagy még pusztítóbb rendszereket, akkor, ha valami más, és éppen a lényeg nem változik? A nyolcvankilenc-kilencvenöt közötti politikai változások, szövetségek alakulása és felbomlása tükrében olyan hihetetlenek Peters látomásai a világpolitika alakulásáról? Peters csak egyféle lehetőséget vázolt. Egy kis fantáziával sokkal rosszabbakat is ki lehetne találni. Petersnél az elvakult iszlám hordák végeznek kegyetlen mészárlásokat a lakosság körében. Nem volt-e hihetetlenül embertelen a szarajevói mészárlás? Nem a nagyhatalmak felelőssége jutott-e erről ismét eszünkbe? Az újkori exodusok, népirtások, etnikai tisztogatások hallgatólagos jóváhagyása új, trianoni típusú sebeket eredményez, és most teremtődhetnek meg a jövő század háborús konfliktusainak okai. Ez az a szerencsétlen pillanat, amely bennem valahogy összeköti a második világégés kitörésének évfordulóját, a nagy mementót Szarajevóval és - fura mód - egy scifi regénnyel. Néha úgy véli az ember, oly kevés kell ahhoz, hogy ne legyen 2020. És ahhoz is, hogy legyen. MALINAK ISTVÁN