Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-25 / 198. szám, péntek

6 I ÚJ SZÓ TANÁCSADÁS 1995. augusztus 1946. Prágában ma kihallgatják Jozef Lenártot Csehországban ma megkezdődik azoknak a volt magas ran­gú kommunista tisztségviselőknek a kihallgatása, akiket az 1968 augusztusi csehszlovákiai szovjet Invázió kapcsán hazaárulással vádol a Kommunizmus Bűntetteit Kutató és Dokumentáló Intézet. rek szerint rövidesen a hadse­reg volt vezetői közül is mintegy heten vagy nyolcan bíróság elé lesznek idézve. Nem hivatalos vélemények szerint az egész ügynek mintegy 30-35 vádlottja lesz. Korábban az a hír is felröp­pent, hogy a vádlottak között van Ľubomír Štrougal volt szö­vetségi miniszterelnök és Zde­nék Mlynár volt KB-titkár és is­mert disszidens is, de mint kide­rült, 68-ban mindketten nyíltan ellenezték a munkásparaszt kormány felállítását. A tanúk kihallgatása már a hét elején megkezdődött. Kedd­re három szlovákiai tanú is be volt idézve, akiknek a nevét nem közölték. Egyikük sem jelent meg, de állítólag megindokolták távolmaradásukat. Valószínűleg a jövő hétre tanúként idézést ka­pott Vasil Bil'ak is. A prágai ügyészség és politikai körök sze­rint nem valószínű, hogy eleget tenne a beidézésnek. A sajtónak nyilatkozva Bil'ak már nyíltan el­ítélte a tervezett pert, s hangsú­lyozta, hogy ő soha nem volt ha­zaáruló, csupán mindig híven szolgálta szocialista hazáját, Szlovákiát. Még keményebb hangot ütött meg Hoffmann, aki 68-as tevé­kenységének jutalmaként később két évtizedig állt a csehszlovák szakszervezeti moz­galom élén. Az ostravai Naše pravda című kommunista lap­nak adott interjújában kijelentet­te: abszurditás a per, a hazaáru­lók pedig azok, akik őt és társait gyanúsítják ezzel, s bíróság elé akarják állítani. A cseh politikai élet és közvélemény döntő több­sége viszont másképp vélekedik erről. KOKES JÁNOS Prágai munkatársunktól Pavel Bret, az intézet helyet­tes igazgatója bejelentette, hogy az ügyészség a mai napra maga elé idézte Jozef Lenártot és Zbynék Sojákot, akik 1968 nya­rán tagjai voltak az akkori Csehszlovákia Kommunista Pártja legfelsőbb vezetésének. Mint ismeretes, Lenárt a 70-es és a 80-as évek folyamán Szlo­vákia Kommunista Pártjának élén állt, s döntő szava volt a szlovákiai politikai életben. Bret szerint a kihallgatási so­rozat csak azért kezdődik Le­nárttal, illetve Sojákkal, mert ez a két volt politikus már válasz­tott magának védőügyvédet. Mi­loš Jakešnak és Jan Pillernek, akik szintén vádlottak, a bíróság jelöl ki védőügyvédet. Mind a né­gyüket azzal vádolják, hogy a 68-as forró augusztusi napok­ban konkrétan segítettek a szovjeteknek Csehszlovákia ka­tonai megszállásában, és a prá­gai szovjet nagykövetség segít­ségével úgynevezett munkáspa­raszt kormányt próbáltak alakí­tani - jegyezzük meg: sikertele­nül. Az egész ügyben még töb­ben is közreműködtek, de egy részük ma már nincs az élők so­rában, míg a főkolomposok egyi­ke, Vasil Bil'ak szlovák állampol­gár, így Csehországban nem ítél­hető el. A hazaárulási ügyben eddig 11 személyt vádolt meg a hiva­tal. Az említetteken kívül még Karel Hoffmannt, aki akkoriban a postai és távközlési hivatal élén működött közre a szovje­tekkel, illetve a volt nemzetbiz­tonsági testület hat magas ran­gú tisztjét. A kiszivárogtatott hí­ARGENTIN BÍRÓSÁGI PONTES Nem adják ki az SS-tisztet •Egy argentin fellebbviteli bíró­ság szerdán elutasította Olaszor­szágnak Erich Priebke, Argentí­nában élő egykori náci tiszt ki­adatására vonatkozó kérelmét. A bíróság egyúttal arról is rendel­kezett, hogy függesszék fel a 82 éves német házi őrizetben tartá­sát. Rómában 335 ember, köztük 75 zsidó és számos gyermek meggyilkolásában játszott szere­péért kérték Priebke kiadatását. Az SS annak idején azért hajtot­ta végre a mészárlást a meg­szállt Róma közelében, mert előzőleg olasz partizánok megöl­tek 33 német katonát. Priebke perbe fogására az adott közvet­len alapot, hogy az egykori tiszt egy tavaly megjelent könyvben, illetve egy tévériportban elismer­te részvételét, de - arra hivat­kozva, hogy parancsra cseleke­dett - tagadta felelősségét. Olaszországban felháborodás fogadta a General Roca-i bíróság ítéletét. Az olasz igazságügyi mi­nisztérium illetékese közölte: az argentin Legfelsőbb Bíróságnál fogják megtámadni a döntést. MTI A JORDAN KIRÁLY AZ IRAKI TELEVÍZIÓBAN Példátlanul kemény bírálat Az állami ellenőrzés alatt álló iraki televízi­óban szokatlan módon szerda éjjel közre­adták Husszein Jordán király beszédét, MTI-hirek A jordán televízióban szerda este elmondott beszédet teljes terjedelemben ismertette a két legnagyobb iraki tévécsatorna, köztük az iraki diktátor leg­idősebb fia, Udaj által irányított Sebab (Ifjúság) adó. Husszein király szerint Irak gyakorlatból is, amely megfoszt­ja az iraki népet az alapvető em­beri jogoktól". Az AP jelentése hangsúlyozta, hogy a jordán uralkodó bírálatát nem Szad­dam Husszeinnek, hanem „Irak­nak" küldte. (A beszédben egy­szer sem hangzott el az iraki dik­tátor neve.) A Reuter beszámolója szerint Szaddam Husszein nem is próbálja leplezni, hogy bármikor kész a harcra. Az iraki nagyvárosok házainak falait ilyen és ehhez hasonló „freskók" díszítik. Ez például Bászra lakóit hivatott lelkesíteni. (Archívumi felvétel) félrévezette őt és sejtetni en­gedte, hogy támogatja Husszein Kamei Haszan al-Madzsid tábor­nokot, az iraki diktátor Jordániá­ba menekült vejét. A jordán ural­kodó úgy vélte: az iraki nép szenvedései nemcsak az ENSZ pusztító kereskedelmi szankció­iból erednek, „hanem abból a a jordán uralkodó beszéde volt az iraki diktátort ért eddigi leg­keményebb nyilvános bírálat, s Husszein király újabb kuvaiti in­vázó előkészítésével vádolta Bagdadot. A jordán uralkodó ígéretet tett arra, hogy ellenáll a külső nyo­másnak, nem állítja le az Irakkal amelyben bírálta a bagdadi vezetést az ira­ki nép nélkülözései miatt - jelentette teg­nap az AP. folytatott kereskedelmét és az iraki olaj vásárlását, mert ezek alapvető fontosságúak mindkét ország számára. Az iraki médiában ugyan nem példa nélkül álló, de megle­hetősen szokatlan, hogy ismer­tessék a bagdadi kormányt ért bírálatokat. A rendszert bíráló beszédekért több mint 10 év börtönbüntetés szabható ki - ír­ta az AP. A washingtoni külügyminiszté­rium szóvivője szerdán hűvösen reagált az iraki fegyverrendsze­rek felszámolásának ellenőrzé­séért felelős ENSZ-megbízott vé­leményére, amely szerint a Biz­tonsági Tanács kénytelen lesz feloldani az Irak ellen bevezetett olajeladási tilalmat, ha Bagdad maradéktalanul eleget tesz a vo­natkozó BT-határozatnak, amint arra a legfrissebb jelek utalnak. Rolf Ekeus a jordán főváros­ban előzőleg úgy nyilatkozott, hogy az iraki kormány magatar­tása száznyolcvan fokos fordula­tot vett, és a biológiai és nukleá­ris fegyverfejlesztési törekvése­iről átadott legújabb - eddig ti­tokban tartott - adatok jelentős előrelépést jelentenek az eddigi fehér foltok felszámolásában. A külügyi szóvivő, David John­son azonban az ismert washing­toni álláspont szellemében le­szögezte, hogy Iraknak nem­csak a fegyverrendszerek meg­semmisítéséről kell maradékta­lanul számot adnia a szankciók feloldása érdekében, hanem a többi BT-határozatot is teljesíte­nie kell. PINOCHET FELHIVAS A KÉSZÜL AZ OROSZ-UKRÁN CSÚCS Hallgatni kell Augusto Pinochet tábornok, volt chilei katonai diktátor szer­dán felszólította a hadsereget, hogy „zárja szorosra sorait és hallgasson". A felhívás két nap­pal azután született, hogy Eduar­do Frei elnök nemzeti megbéké­lést sürgetett a chilei hadsereg és a polgári hatalom közötti fe­szültségek feloldása érdekében. A chilei kormány és a hadsereg közötti viszony három hónapja különösen feszült. Számos kato­nai vezető fejezte ki rosszallását Manuel Contreras tábornok pere miatt. A tábornokot hétévi bör­tönbüntetésre ítélték Orlando Le­telier volt külügyminiszter Was­hingtonban történt meggyilkolá­sáért. A merénylet abban az időben történt, amikor Pinochet volta katonai junta vezetője. MTI A fo kérdés a flotta Az ukrán és az orosz minisz­terelnök augusztus 30-a és szep­tember 2-a között találkozik egy­mással, hogy egyeztessen a fe­kete-tengeri hadiflotta, és az orosz közszolgálati televízió (ORT) ukrajnai adásának ügyé­ben - jelentette be Harkovban Jevhen Marcsuk ukrán kor­mányfő. Az ukrán kormány feje a hadi­flotta körüli tárgyalások kapcsán elmondta, hogy a két ország szakértői lényegében már befe­jezték két egyezmény kidolgozá­sát: a flotta megosztásának pon­tos arányairól, valamint az orosz haditengerészeti flotta ukrajnai állomásozásának státuszáról és feltételeiről. A megállapodások egyetlen, még nem egyeztetett pontja az orosz flotta krími tar­tózkodásának időtartama. A megbeszéléseken felmerült a 10, 25, 50 évig, esetleg még hosszabb ideig való állomásozás lehetősége, de a felek az egyet­értés hiánya miatt úgy döntöt­tek: ebben a kérdésben a két el­nöknek kell döntenie. Szerdán a krími Szimferopol­ban lezajlott az ukrán-orosz ka­tonai munkabizottságok első ülése, amelynek során a felek a flottamegosztást előíró szocsi megállapodás végrehajtásához fogtak hozzá. A tervek szerint még idén szeptemberben felmé­rik, mi lesz a sorsuk a hadiflotta partvédelmi erőinek kötelékébe tartozó szárazföldi harctechnikai eszközöknek. MTI Megszállottak pedig vannak Nem akárki, hanem Musza Arafat dandártábornok, a pa­lesztin rendőrség parancsnoka, a PFSZ vezetőjének másoduno­katestvérejelentette ki szomba­ton: a Palesztinai Felszabadítási Szervezet nem engedi meg a Hamásznak, hogy aláássa a kö­zel-keleti békefolyamatot. A ter­rorizmus eszközeivel harcoló pa­lesztin szervezet pedig már hétfőn csattanós, pontosabban robbanós választ adott a tábor­noknak - Jeruzsálemben felrob­bantott egy autóbuszt. Arafat tá­bornok komolyan gondolta, amit mondott: Jasszer Arafat szemé­lyesen adott utasítást a „Mér­nök", vagyis Jehija Ajjas, a mer­ényletek szellemi vezetője, s a pokolgépek fő gyártója letartóz­tatására. Közben az izraeli rendőrség őrizetbe vett vagy harminc gya­núsítottat, akik nemcsak a hétfői, hanem a júliusban Tel­Avivban elkövetett buszmerény­lettel is gyanúsíthatok. S történt mindez a Palesztin Hatóság hall­gatólagos beleegyezésével. Ak­kor, amikor a közben felfüggesz­tett béketárgyalásokon az egyik kényes kérdés éppen a terroriz­mussal gyanúsított, izraeli börtö­nökben fogva tartott palesztinok elengedése volt. Nincs ebben semmi ellent­mondás, ha tudatosítjuk, hogy az újabb véres merénylet az egész labilis térség biztonságát fenyegeti. Hiszen Jasszer Arafat nagyon is megalapozottan vá­dolta meg Iránt, hogy pénzeli az iszlám szélsőségeseket. Mégpe­dig azzal a céllal, hogy öngyilkos merényletekkel siklassák ki a béketá rgya lásokat. Szíria elnökének kedden köz­zé tett nyilatkozata ugyancsak olaj volt a tűzre. Hafez Asszad ugyanis azt a véleményét tette publikussá, hogy Izrael és a PFSZ, az eddig kötött részleges megállapodásaik okolhatók a merényletek elszaporodása mi­att. Asszad szerint csak az átfo­gó rendezéstől várható teljes biztonság - s ezzel egyér­telműen a Golan-fennsík jövőjé­nek megoldására utalt. Rabin iz­raeli kormányfő - aki éppen a Golanon tartott szemlét egy hadgyakorlatot - nyomban repli­kázott: Damaszkusz ad mene­déket a Hamász és másik terro­rista szervezet, a Dzsihád ve­zetőinek, akik utasításokat ad­nak a merényletekre. S ahogy az várható volt, im­már nagyon erőteljesen hallat­nak magukról az izraeli kemény­vonalasok is: jobboldali politiku­sok és katonatisztek egy csoport­ja, tiltakozásul a kormány sze­rintük palesztin barát politikája miatt, szerdán éhségsztrájkba kezdett. A csoport élén nem más áll, mint Ariel Sáron tábor­nok, volt hadügyminiszter, az iz­raeli héják leghéjábbika. Sáron, aki több háborút végigharcolt, képtelen elviselni, hogy Izrael le­mondjon azokról a területekről, melyeket vérrel szerzett meg. Ezer Weizmann államfő - aki szintén volt hadügyminiszter! ­egy szelíd kis galamb az előbb említett koplaló csoport mellett, hiszen ő csak a béketárgyalások átértékelését követeli. Hasonló álláspontot képvisel sok promi­nens palesztin politikus is ­csak éppen, úgymond, ellenté­tes előjellel. E kétkedők mégis veszélyt jelenthetnek a haladó­döcögő békefolyamatra, mert nem lehet tudni, merre billentik ki a mérleg nyelvét. A tét pedig nagy, s jelentőségét növeli, hogy a nagyhatalmak, a világszerve­zet is elkötelezte magát a közel­keleti helyzet békés rendezése mellett. Még egy-két merénylet, s a szélsőségesek lesznek a hang­adók. Mert megszállottak van­nak, mégpedig mindkét oldalon. Tudja ezt az izraeli kormány, s Elítélték Harry Wut Kínában tegnap 15 évi börtön­büntetésre ítélték és kiutasítot­ták az országból Harry Wu kínai származású amerikai emberi jo­gi aktivistát - közölték hivatalos források. A bíróság kémkedés­ben, államtitkok illegális meg­szerzésében, megvásárlásában, és külföldieknek való kiadásá­ban találta bűnösnek a férfit, va­lamint abban, hogy kormány­tisztviselőnek adta ki magái. Harry Wu 1985-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. Azóta arra törekszik, hogy a világ köz­véleményének tudomására hoz­za Kína nagy börtönkolóniáinak létét. Már többször visszatért az ázsiai országba, hogy dokumen­tálja a kényszermunkát és azt, hogy a kivégzett rabok szerveit átültetésekhez használják fel. Idén júriius 19-én őrizetbe vet­ték, amint Kazahsztánból akart kínai területre lépni. A vuhani népbíróság szóvivője elmondta, a kínai törvények szerint Wunak előbb le kell töltenie büntetését. Az amerikai nagykövetség képvi­selője ugyanakkor úgy vélte: egyelőre nem világos, mikor uta­sítják ki az aktivistát, mint ahogy az sem, hogy a kínai hatóságok ragaszkodni fognak-e ahhoz, hogy letöltse büntetését. MTI AZAESZ FELHIVASA Zaire legyen türelmes Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) tegnap kérte Zaire-t, hogy legyen türelmes és állítsa le a több ezer ruandai mene­kült erőszakos hazatelepítését - jelentette a Reuter. „Az AESZ méltányolja a Zaire-ra nehe­zedő terheket, mégis felszólít­juk, hogy tárgyaljon a menekül­tek önkéntes és szabályos ha­zatelepítéséről, amelynek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­ga, Ruanda és Zaire közötti há­romoldalú megállapodás alap­ján kell végbemennie" - mond­ta Ibrahim Dagash, az AESZ szóvivője. Szerinte az AESZ egyetért abban, hogy az egymil­lió hutu menekültnek haza kell térnie, de elszállításuk nem eredményezhet humanitárius válságot. A tegnap délutáni je­lentések szerint a zaire-i kormány leállítja a ruan­dai és a burundi menekül­tek kitelepítését. A kins­hasai döntésről Genfben számolt be az ENSZ Me­nekültügyi Főbiztosságá­nak szóvivője. MTI tudják a palesztinok is. Nem a levegőbe beszélt Arafat, amikor kijelentette: okmányokkal ren­delkeznek arra vonatkozóan, hogy a palesztin és az izraeli szélsőségesek együttműködnek a béketárgyalások meghiúsítá­sacéljából. GÖRFÖLZSUZSA Ariéi Sáron. Mögötte balra a felesége, akiről érdemes megjegyezni, hogy Erdélyből vándorolt ki Izraelbe és kitűnően beszél magyarul. (Archívumi félvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents