Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-24 / 197. szám, csütörtök

M ÚJ SZÓ RIPORT - HIRDETES 1995. augusztus 24. Portugál szőttes Július 17-e, délután négy óra ­lázas rakodás egy autóbusz gyomrába a pozsonyi Csemadok­székháztól alig néhány méterre. A méretes hajósládák csizmákkal, népviselettel tömöttek. Útra kész a Szőttes. Hétfő délután van, csü­törtök délre Portóban kell len­nünk. Szigorú egyenruhások mustrál­gatják az útleveleket a határon, mintha egy autóbusznyi terrorista készülne elhagyni az országot. Négy-öt útlevél a vámos kezében marad, a „gyanús elemeket" az egész társaság cikizi. Végül a szá­mítógépes nyilvántartás sem talál kivetnivalót az okmányokban, jö­het a pöcsét. A nap már le­menőben, de a buszban még mindig nagy a forróság. Csukjuk be az ablakokat, mert így nem működik a légkondi, üzenget a sofőr. Meg ne járkáljunk előre a hűtőhöz, mert úgyis tele van. A két mogorva bácsi, az, aki a vo­lánba kapaszkodik, meg aki mel­lette ül, már telepakolta nekünk sörrel, üdítővel, majd hálásak le­szünk Svájcban és Franciaország­ban, mennyivel olcsóbban vehet­jük tőlük. Hálásabbak lennénk, ha saját hűtött söreinket innánk, hiszen a tabunak számító hűtő, no meg a nem működő érkondi­sün miatt ugrott meg alaposan a busz bérleti díja. Az osztrák Alpok és Liechtens­tein az éjszakába vész, megindul a pozícióharc az alvásra kisze­melt négyzetcentiméterekért. Reggel elfoglaljuk egy svájci par­koló mosdóját, a csipák kioperá­lása után látjuk csak, hova keve­redtünk. Hegyi legelő, gomolygó felhők mögül előbukkanó hófödte csúcsok. A lila Milka-teheneket egyelőre rejtegetik előlünk. Dél körül Lausanne-ban nyolc teljes órára megállunk. Városnézés, vagy amit akartok. Összeszedve nemlétező fran­cia tudásunkat, kószálunk a vá­rosban: Hogy jutunk el a Genfi-tó­hoz, merre van az Olimpiai Múze­um? Á, szuszé la s övei! Kedvesek, segítőkészek az emberek, csak ki érti őket. A város gyönyörű, az ut­cák tiszták, mindenből tökéletes nyugalom árad és óhatatlanul át­ragad ránk is. - Tíz sört fizetek, ha mond valaki egy svájci politikust! - hangzik el a nagyvonalú ajánlat, de úgy látszik, senki sem szomjas. A parkok füvét kézi fűnyíró ollóval vágják egyforma hosszúságúra a kertészek, egy óra alatt alig egy métert jutnak előre. Napfürdő a tóparton, észre sem vesszük, már indulni is kell a parkolóba. A busz­ban legalább hatvan fok, nem si­került árnyékba állítani. A videó­nak viszont nem árt a meleg, a sofőrök a legújabb kasszasikerek­kel kínoznak, míg mi az utolsó részletéig megpróbáljuk elraktá­rozni emlékezetünkben a tájat. Vi­netu és Öcsetrehend kel át a Szent Bernát-hágón, Angelika és Zsofré csókolódzik a Simplon-ala­gútban, pocskajzajac fut a svájci mezőn. Franciaországból csak az éj­szaka fényei láthatók, reggel egy­szerre ébredünk Toulouse-zal, tíz­órai a Pireneusokkal, délben Bi­arritznál, tíz kilométernyire a spa­nyol határtól elérjük az Atlanti­óceánt és a dagályt. A kötelező ál­lásnak köszönhetően nyolc órára miénk a part. Tűző nap és forró homok, drága, ám annál fino­mabb francia borok. Sós víz és sós levegő. Őrült jó ez a só. A spanyol tájból csak egy szele­tet tud megmenteni szemünk az alkony elől, de alvásról szó sem lehet. A tűző nap megtette a ma­gáét, a naptej csak alig képes enyhíteni a fájdalmat. Érthető okokból csak kevesen tudnak ül­ni, a hason alvás pedig megold­hatatlan egy autóbusz ülésén. Másnap tizenegy tájban, 3 ezer kilométerrel a fenekünkben eiér­rengetegében. Mikor már az sem tud a boron kívül másra gondolni, aki egy kortyot se ivott életében, végre megkóstolhatjuk a tízéves nedűt. Természetesen vásárolni is lehet, s csak később, már flas­kákkal felvértezve látjuk a város­ban, hogy pár száz escudóval ol­csóbban is megúsztuk volna, ha a borospincénél kevésbé exkluzív hellyel is megelégszünk. Nyitóest a néptáncfesztiválon. Lengyel, ukrán, olasz, okszitán, portugál csoport a színpadon. És természetesen a Szőttes. A fél órás műsorba két magyar tánc és egy-egy szlovák, illetve cigány fér bele. Osztatlan siker, őszinte gratulációk és némi zavar. Errefe­előtt. De mit keres a lengyel busz a parkolóban, morfondírozunk, míg Marco, a vezetőnk elárulja, itt isszák a lengyelek a vodkát, ez volna az árvaház. De mi sem lakunk rosszabb he­lyen, stílusosan berendezett szál­loda, kétágyas szobák, teniszpá­lya, az alagsorban bár. Marcóval, a pincérrel (itt mindenki Marco) már az első éjszaka összebarát­kozunk, két óra után elkezdi in­gyen csapolni a sört. Tetszenek neki a táncos lányok, produkálja magát a bárpult mögött, és ki tud­ja miért, eldöntötte, hogy leitatja az együttest. Piros sörkoktélt rak elénk, lángoló poharakban szol­gálja fel a zöldszemű szörnyete­get, az abszintot, amit a század elején kénytelenek voltak Fran­ciaországban betiltani, mert az egész nemzet mámoros volt tőle. Az est fénypontja a B-52-es bom­A Szőttes - népviselet nélkül jük a Portótól alig 15 kilométerre fekvő kisvárost, Santa Maria de Feirát. Téblábolás, tanácstalanság, későbbre vártak, ebéd még nincs, a szállást még nem lehet elfoglalni. A szervezésben akad­nak hiányosságok, hisszük elein­te, de kiderül, errefelé ilyen a mentalitás, nem kell semmit el­kapkodni, egyszer úgyis megha­lunk. De előtte még vacsora, rög­tön utána pedig az első fellépés egy ötcsillagos szállodában, teli hassal, unatkozó milliomosok­nak. Portó. Amennyire szép, annyira koszos a város. A Duero fölött átí­velő három hatalmas híd, a ki­kötő, katedrálisok, jellegzetes, pi­ros cserepes közép- és újkori épü­letek - felejthetetlen képek. S rögtön mellettük szűk sikátor, tér­dig érő piszok, omladozó házak, a szemközti ablakok közt kifeszített kötélen, a fejünk felett szárad a fehérnemű. Szegénynegyed a munka fővárosában, ahogy lakói nevezik Portót. Jó bornak is kell cégér, bizonyít­ják a Duerón ringatózó, ma már múzeumi darabnak számító bár­kák, melyeken századokon ke­resztül szállították Portóba a 30­40 kilométerre fekvő szőlősker­tek termését. A vitorlákon egy-egy portói borfajta óriáscímkéjét len­geti a szél. Borkóstolóra térünk be egy pincébe, majd' egy órát ve­zetgetnek a hordók, palackok lé nem szokás „más" táncait előadni. A nyugat-európai együttesek di­étásra veszik a formát, vérbeli amatőrök, akik tényleg csak saját örömükre táncolnak, helyenként még a nézőről is megfeledkezve. Nem ritkaság a már-már nagypa­pa korú szólótáncos, bár hozzá kell tenni, az általuk előadott pol­gári párostáncok lejtése nem igé­nyel különösebb kondíciót. Vi­szont abszolút profik a színpadi te­rek változtatásában. Olyannyira, hogy csak tíz perc után jön rá az ember, összesen három variációt cserélgetnek. Innentől fogva az­tán többé-kevésbé unalmassá vá­lik a műsor. Nem így az ukránok, akiknek akrobatamutatványait za­bálja a közönség. Mojszejev szel­leme a színpadon, a kommuniz­musé a színpad mellett kísért, ugyanis fellépésük előtt, alatt és után kirakodóvásárt rendeznek. Folklórba oltott balett, Lenin-szo­bor és jelvény, kommunista erek­lyék, matrjoska és orosz vodka. A lengyelek szintén Mojszejev szuszpenzorából ugornak ki a színpadra, de ők nem árulnak vodkát, csak isszák. Az árvaház­ban, tudniillik, ott szállásolták el őket. Invitálnak is, menjünk át ki­végezni egy-két üveget, polák, venger, dva bratranki, de magyar ember bort iszik, ha lehet, és főleg ha van, portóit. Meg ki akar egy ár­vaházban iddogálni? Másnap el­buszozunk egy fehér márvánnyal borított, kacsalábon forgó palota A szerző felvétele bázó. Négyszínű koktél, amelyből szintén ildomos kiégetni egy ki­csit a szeszt, egyébként nagyon hullámzik tőle az ágy. Az Atlanti-óceán. Nagy, elké­pesztően hideg és haragos. - De ismerős, nem ennek láttuk a má­sik végét? - poénkodnak a fiúk, célozva a márciusi, venezuelai tur­néra. De hiszen ezt a végét sem látni. A partot áthatolhatatlan köd­felhő borítja, a levegőben szitál a só és finoman rakódik le minden­hova, délután kettőig 15 méter a látótávolság. Persze nem mindig ilyen az idő, de mi éppen kifogtuk, ott-tartózkodásunk alatt végig dél­után „kelt" a nap, viszont este ki­lenckor még napozni lehetett. Rohan az idő, vészesen köze­leg a visszaindulás pillanata. Megkezdődik az étel- és italkész­letek felhalmozása, három nap, három éjjel utazzuk majd át az öreg kontinens boldogabbik felét. Érzékeny búcsú, egy-két könny­csepp, jövőre visszavárunk. Mind­két Marco megígéri, eljön meg­nézni a mi országunkat, biztos az is nagyon szép. A már ismert útvo­nalon zötyögünk vissza, nyolc óra Biarritzban és Genfben - hab a tortán. „Ó, Európa, hány határ" ­de a sokból csak egyet érzéke­lünk igazán. - Lefelé, kipakolni! ­dörren hivatalos modortalansá­gával a vámos hangja Ligetfalun, a busz gyomrában viseletek he­lyett heroint, géppisztolyt, mene­külteketsejtve. Hiába, ez teljesen más világ! HOLOP ZSOLT APRÓHIRDETÉS • Az Ipolynyéki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatósága felvesz matematika - egyéb tan­tárgy szakos tanárt 1995. szep­tember l-jével. Érdeklődni a 0854/912 81, 0854/911 45­ös telefonszámon lehet. VS-847 • • • FAHRBAG - Šamorín, Bratis­lavská 35, azonnali belépéssel felvesz: négy hegesztőt - felté­tel érvényes hegesztői igazol­vány C0 2, egy technikust - gé­pészeti irányzat - feltétel: min. 5 éves gyakorlat, egy titkárnőt ­feltétel: a német, szlovák nyelv tökéletes ismerete, gépírás. Ér­deklődni a 0708/62 48 95-ös telefonszámon lehet. VS-848 • • • Foglalkozás mellett, otthon végezhető igénytelen munkát kí­nálok. 300-800 korona napi ke­reseti lehetőség. Bélyeggel és címmel ellátott borítékra vála­szolok. Cím: Kulcsár Terézia, Bo­riny 1381/38 II., Dunajská Stre­da. V-2604 • • • Foglalkozás mellett, otthon végezhető igénytelen munkát kí­nálok. 300-800 korona napi ke­reseti lehetőség. Bélyeggel és címmel ellátott borítékra vála­szolok. Cím: Varga Henrietta, Thuróczyho 33, 936 01 Šahy. V-2605 M MI • Eladók háromhónapos rottwe­iler kutyák iratok nélkül. Tel.: 0707/936 17. V-2602 • Albáron eladó öregebb családi ház nagy kerttel (16 áras). Ér­deklődni lehet a következő tele­fonszámon: 0709/521594,17­től 21 óráig. V-2603 • SEGA. MINŐSÉG - MEGBÍZHA­TÓSÁG! Autó- és épületriasztók szerelése. 0707/52 73 VS-338 • • Redőny, reluxa nyári akció. Tel.: 0949/21 731. V-2482 • • • Német és angol tanfolyamok Hajós László magántanárnál. Tel.: 0709/52 92 92, 52 62 59. V-2525 A dunaszerdahelyi Ferrolux Előnyös vásárlást kínál kis- és nagykereskedőknek, valamint felhasználóknak az alábbi termékekből: n®= acélcsövek IQF idomacélok os 3 hengerelt lemezek sr betonacél •s-' kohászati kötőelemek Cím: Ferrolux s.r.o. Nová Osada 2,929 01 Dunajská Streda Tel.: 0709/52 57 84,52 5319 Fax: 0709/ 52 57 84,52 20 70 ROLOK REDŐNYÖK SZALAeFÜGGŐNYÖK mmm Kúperná 2175/34­929 01 Dunajská Streda Tel./fax: 0709/52 49 76 Tel.: 0709/52 12 66 JÓTÁLLÁS * SZERVIZ Dunaszerdahely - 0709/524 976 Pozsony - 07/836 334 07/626 5013 Nyitra - 087/416 782 Kassa - 095/439 043 Lozorno - 07/969 8670 Martin - 0842/892 92 VISZONTELADÓKNAK ELŐNYŐS ÁRENGEDMÉNY SZEBBET - OLCSÓBBAN VK-1449/3 r Lépnünk kell... • Szeptember léétől a hirdetésekért 10.000 koronáig előre számlázunk • Nem titok: A körbetartozások évelt éljük. Szinte mindenki tartozik mindenkinek. A Vox Nova kiadó sem kivétel. Gyak­ran hitelezőink megértésén és jóindulatán múlik, a ÚJ SZÓ és a Vasárnap megjelenése, Pedig ha tartozásaikat a fele­dékeny. vagy felelőtlen vállalkozók, vállalatok most egy­szerre kiegyenlítenék, nemcsak, hogy megszűnnének gondjaink, de komoly változtatásokat is eszközölhetnénk, mint például színes technika, jobb mlfiőségű papír stb. Sok az adósunk, sokan éltek vtea bizalmunkkal. Lépnünk kell. Kétf ajfe megoldás létezik. Az első, az egy­szerűbb, látványosabb bei- és külföldön egyaránt elter­jedt. Rendszeresen közölni az adósok jegyzőkét, címét, te­lefonszámát és az adósság ősszegét. Hatásos, mert egy életre ellehetetleníti a nolórius adósokat Nem élünk vele egyelőre, hiszen egy esetleges tévedés sorsokat veszé­lyeztethetne. A másik, a mór sztrifre mindenütt alkalmazott megoldás a hirdetések efőre számlázása, tehát csak a megegyezett összeg átutalása után közölni a reklámot. A Vox Nova kiadó ezt az utat tartja intelligensebbnek és jár­hatóbbnak, Ezért vezetjük be szeptember 1 -Jétől azt az in­tézkedésünket, hogy a reklámokért, hirdetésekért 10 000 koronáig (HÉA nélkül) előre kérjük a fizetést. Munkánk ezáltal nagyobb felelőséggel jár majd, mi nem enged­hetjük meg magunknak a vállalkozók bizalmának az el­vesztését, maximális odafigyelést és pontosságot követel majd meg tőlünk ez a lépés. Hisszük, hogy a txíosüleles valiaUoz.ók és komoly üzlet emberek megértik, most már lépnünk kell... A VOX NOVA hirdetőirodája y VÁLLALKOZÓK, CÉGVEZETŐK! TUDJÁK, HOGYAN HIRDETHETNEK AZ ÚJ SZÓBAN? A megrendelőlevéllel együtt postán, levélben, telefaxon adhatják fel vagy pedig személyesen a következő címen: Pribinova 25,819 15 Bratislava Hirdetőirodánk a sajtóközpont 6. emeletén található. Telefonon is érdeklődhetnek a reklám feltételei iránt. Levélcímünk : Vox Nova a.s., Redakcia Új Szó, Pribinova 25, 819 15 Bratislava Telefonszámaink: 07/2104455, 210/44 76, fax: 07/ 210 44 31

Next

/
Thumbnails
Contents