Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-24 / 197. szám, csütörtök

1995. augusztus 17. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK ÚJ SZ Ó ! 24 1 Újabb kísérlet az orvosokon Az Általános Egészségbiztosító közel 3 milliárd koronás hiánnyal kezdte az idei esztendőt. Noha az állam részben törlesztette az egészségbiztosítóval szembeni tartozásait, és a pénzek egy részét megtakarította, számláján még mindig 1,6 milliárdos mínusz szere­pel. A biztosító pedig az egészségügyi intézményeknek tartozik milli­ókkal. Eduard Hostýn, az egészségbiztosító igazgatója szerint a leg­nagyobb tartalékok a gyógyszerek előírásában vannak. „A gyógyszer­árak emelkedése nagyobb a gyógyszerekre fordított költségek növe­kedési indexénél, amelyet az egészségügyi minisztérium állapított meg. A kórházakban a gyógyszerekre fordított költségek részaránya nálunk lényegesen kisebb, mint külföldön. Csökkentése már a páci­ensek rovására történne" - kommentálta az igazgató véleményét egy orvos. A körzeti orvos megkapja a fejpénzt minden bejelentett páciensre. A biztosító javasolja, hogy az orvosok csak azokra a páci­ensekre kapjanak fejpénzt, akik fél év alatt legalább egyszer felke­resték őket. „Ez a módosítás további kísérletezés lenne az orvoso­kon" - jelentette ki többek között egy privát körzeti orvos, aki június­ban csak a fejpénzeknek (kapitációnak) köszönhetően könyvelhe­tett el 3 ezer koronás nyereséget. ZUZANA KOLLÁROVA, Práca Vigyázat, csalók! A nigériai maffia az utóbbi években megcélozta a szlováki­ai vállalkozókat Is: A kiszemelt áldozat mindenekelőtt formális levelet kap Nigériá­ból. írója arról tájékoztatja, hogy valahol Nigériában található egy hatalmas összeg (mondjuk kőolajeladásból stb.), amelyet a tőke to­vábbi hasznosítása céljából célszerű külföldön elhelyezni. Annak fe­jében, ha a címzett engedélyezi, hogy a szóban forgó összeget átu­talhatják a számlájára, 25-40 százalékot kínálnak jutalékként. A megszólított személynek vagy cégnek ezért csak egy kitöltetlen, alá­írt és lebélyegzett fejléces papírt, faktúrát, faxszámot és részletes adatokat kell küldenie bankszámlájáról. A cég adataival való visszaélés miatt rendkívül kockázatos bármi­lyen válasz az ilyen kínálatokra. A csalók még elutasító válasz ese­tén is saját szükségleteik szerint módosíthatják a cég papírjait. A maffia működése nem mérséklődik, csak módszerei változnak. Ezeknek azonban mindig közös nevezőjük van: beígért nagy nyere­ség, „minimális kockázattal". PETER ZÁBORSKÝ, Pravda A nyomozás folytatódik A Besztercebányai Kerületi Ügyészség munkatársa szerint nagy erőkkel folytatódik a nyomozás a garamszentkereszti Mário Goral roma. fiatalember halála körülményeinek ügyében. Pillanatnyilag 11 személy ellen folytatódik büntetőeljárás. A vádlottak közül né­gyen előzetes letartóztatásban vannak, közülük kettőt - Boris F.-et és Radosľav Č.-t - gyilkosság elkövetésével is vádolnak. Ők ketten jelenleg egészségügyi megfigyelés alatt állnak. Azt vizsgálják, hogy tettük elkövetésekor beszámíthatók voltak-e, és felelősek-e maga­tartásukért. Boris F., a tizenhat éves bőrfejű, aki leöntötte és meggyújtotta az ártatlan áldozatot, tettére nem tud magyarázatot adni, és a jelen lévő ügyész szerint kihallgatása egész ideje alatt sírt, a tettét megbánta. MÁRIA TOLNAYOVÁ, Národná obroda Az ok: emberi mulasztás Miloš Člkovský, a szlovák vasutak sajtóosztályának ve­zetője nyilatkozott a szlovákiai vasúti szerencsétlenségek okairól: a Csehországban növekszik a vasúti szerencsétlenségek száma. És Szlovákiában? - Úgy vélem, hogy a szerencsétlenségek száma nem hasonlítha­tó össze anélkül, hogy ne vetnénk össze következményeiket is. Meghatározó tényező a vasúti hálózat sűrűsége és a közlekedés frekvenciája is. Míg a múlt év első felében Szlovákiában 9 vasúti baleset volt, az idei esztendő első hat hónapjában 12, de tragikus következmények nélkül. • Ez év június másodikának reggelén Szentgyörgy mellett sze­mélyvonat ütközött gyorsvonattal, szerencsére a balesetnek nem volt halálos áldozata. Miről árulkodnak a vizsgálat legújabb ered­ményei? - A forgalmista és a gyorsvonat mozdonyvezetője cselekedett rosszul olyan rendkívüli helyzetben, amikor a biztonsági berendezés nem volt bekapcsolva. Az alapos vizsgálatokat követően a vezérigazgató mind­kettőnek felmondott, és ügyüket a bíróság zárja le. (vec), Sme (Rövidítve) ALLASFOG LALASOK Ne engedjük magunkat megfélemlíteni Az Együttélés központi iro­dája tegnap eljuttatta szer­kesztőségünkbe felhívását, amely többek között megál­lapítja: A magyar iskolákból, óvodákból egyre több olyan hír érkezik, mely azt bizonyítja, az oktatási minisztérium és „szak­emberei" a nyáron sem pihen­nek. Nem nyugodtak bele a júni­usi csatavesztésbe, a kétnyelvű oktatás erélyes visszautasításá­ba. Elsőként a Nagykürtösi já­rásban működő magyar óvodák igazgatónőiről hallhattuk, mi­lyen felháborító módon, megfé­lemlítést alkalmazva bírta rá őket a járási tanügyi igazgató­ság, hogy beleegyezzenek: szlo­vák óvónőket alkalmazzanak óvodáikban. Annak ellenére, hogy a tanév végén jelentették: a szülők nem igénylik a két­nyelvű oktatást, feladatul kap­ták, kíséreljék meg ismét a szülők meggyőzését. Mi ez, ha nem a szülők befolyásolása? Pedig ezt a törvény tiltja. Azóta újabb híreket kaptunk más járásokból is. Van, ahol szlovák anyanyelvű és végzett­ségű tanítót akar a járási tan­ügyi igazgatóság ráerőszakolni egy-egy magyar tantestületre, máshol magyar iskolát zárnak be olyan hiányosságok miatt, melyek több évtizede senkit sem zavartak. Igyekeznek meggyőzni az óvónőket, találja­nak öt-hat olyan szülőt, akik mégiscsak beleegyeznek, hogy gyermekeiket délelőttönként ál­lamnyelven neveljék. Nem tud­ni, csak sejthető, hogy a két­nyelvű oktatás szorgalmazói számtalan módozatát ötlötték ki a nyár folyamán annak, hogyan érhetik el céljukat, miként vehe­tik be csellel a szlovákiai ma­gyarság erődjeit - az iskolákat. Az Együttélés határozottan el­ítéli az oktatási tárca és a tan­ügyi igazgatóságok szülői jogo­kat sértő lépéseit, és kéri a ma­gyar szülőket, pedagógusokat, valamint minden, nemzeti kö­zösségünk jövőjét féltő polgárt, figyeljék, mi történt óvodáink­ban, iskoláinkban, vegyék észre, mikor lép gálád módon a hata­lom. Őrizze mindenki megmara­dásunk zálogát, anyanyelvi isko­láinkat! • •• Az MKDM Nagykürtösi Terüle­ti Választmányának és az Együttélés Politikai Mozgalom Nagykürtösi Járási Tanácsának állásfoglalásában többek között ez áll: Mivel az 1994-es parla­menti és helyhatósági választá­sok során a Magyar Koalíció pártjai a járás legerősebb politi­kai tényezőjévé váltak, jogot for­málnak arra, hogy választópol­gáraik nevében felszólítsák a Já­rási Tanügyi Hivatal igazgatóját: azonnali hatállyal szüntesse be a járásban működő mggyar óvo­dák igazgatóira gyakorolt politi­kai nyomást és megfélemlítést, vessen véget a magyar óvodák elszlovákosítására tett kísérle­teknek, amelyet hivatalosan al­ternatív oktatásnak nevez. í KOMMENTÁR Rázós döntés Alig több mint egy hónap múlva kiderül, ki nyeri a kormányon belü­li kötélhúzást. Vladimír Mečiar miniszterelnök néhány napja nyilvános ígéretet tett, hogy az idén nem emelik az energiahordozó-árakat, vagy­is az új fűtési szezont még a jelenlegi szinten kezdenénk. Az is közis­mert viszont, hogy helyettese, Sergej Kozlík pénzügyminiszter már be­jelentette az emelésről szóló javaslatot. Ennek értelmében október el­sejétől tíz százalékkal emelkedne a villamos energia, a földgáz és a távfűtés ára. Mindez csak bemelegítésként, mivel jövőre a villamos energia árát további 25, a földgázéi pedig 15 százalékkal emelnék. A pénzügyminisztérium alapos munkát végzett, hiszen azt is felmér­te, hogy mindez egy átlagos lakás esetében havi 111-265 koronás többletkiadással járna. Viszont éppen itt van a kutya elásva. Nemrég egy statisztikai felmérés világosan kimutatta azt, amit magunkon, illet­ve környezetünkben már régóta érzékelünk. Eszerint - egy viszonylag szűk réteget leszámítva - a lakosság lényegében nem képes takarékos­kodni, vagyis az összes korábbi nadrágszíjbehúzás ellenére is lényegé­ben annyit keres, mint amennyit költ. így azután hiába érvel a minisz­térium a lakossági villanyenergia- és gázszolgáltatás költségeivel, a kormány egy része tudatosítja a lépés politikai kockázatait is. Ez különösen aktuális az utazási kedvezmények eltörlése után. Hi­ába mutatja ki ugyanis a statisztika, hogy ez a lépés a júliusi inflációt mindössze nem egész két százalékkal emelte meg, mindez nem vi­gasztalja azokat, akik azóta a fizetésüknek nemritkán egyötödét for­dítják a munkába járásra. Ha egy ilyen helyzetben újabb húsba vágó intézkedések következnek, az könnyen beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Erről kell tehát döntenie a kormánynak szeptember folyamán. Annál is inkább, mert a z egyes energetikai vállalatok távolról sem használják ki a költségcsökkentés lehetőségeit. Ezt könnyen megtehetik, hiszen monopolhelyzetüknél fogva senki sem kényszeríti őket ebbe az irány­ba. így a rendszer hatékonysága napjainkban alig jobb, mint az olcsó energiára épülő elmúlt világban. Példaként hozhatnánk fel a kis vízi erőművek esetét, amelyekből az állami segítség hiánya ellenére is egy­re több épül. Az ott megtermelt áramot viszont az áramszolgáltató vál­lalat a kisvállalkozók esetében alkalmazott eladási ár alig egyharmadá­ért várásolja meg. Sőt, még az állami pénzből létesített vezetékei sem hajlandó bérbe adni, mert így bebizonyosodna, hogy a termelő ennél jóval magasabb áron tudja értékesíteni az áramot. Áremelések előtt tehát először inkább annak a gyakorlatnak kell vé­get vetni, hogy a gazdaságtalanul működő óriásvállalatok a kiszolgál­tatott lakosság vállára rakják tehetetlenségük terheit. Egy ideig ez működött, most viszont a lakosság elért tűrőképességének határára, így itt az ideje az évek óta halogatott átalakítások megkezdésének. TUBA LAJOS VÁLASZ OLVASÓINKNAK A tartozások egyenjogúsága F. K.: A munkaviszonyom április végével szűnt meg, a mun­káltatóm átszervezéssel indokolta az írásbeli felmondást. Úgy volt, hogy május 7-én az áprilisi fizetésemmel együtt ve­hetem át a kollektív szerződés alapján járó négyhavi végki­elégítést. Az említett napon, a megállapodásunk ellenére csak az áprilisi fizetésemet kaptam meg, mivel a vállalat­nak állítólag nem volt elég pénze. Megígérték ugyan, hogy majd a következő hónapban kifizetik a végkielégítést, de azóta is hiába reklamálom, csak nem küldik a pénzt. Ha vi­szont én tartozok valakinek (lakbérrel, telefonszámlával stb.), akkor nekem, szorult anyagi helyzetem ellenére, fel­számítanak minden késedelmi illetéket. Én is felszámítha­tom ezt az illetéket az egykori munkáltatómnak? A Munka Törvénykönyve 256. §-ának (2) bekezdése szerint az ilyen munkajogi igények eseté­ben is számításba jöhet a kése­delmi kamat, mégpedig a polgári jogi viszonyokra megállapított mértékben. Május elsején lépett hatályba a szlovák kormány 87/1995. Tt. számú rendelete, amely a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit hajtja vég­re. Az említett kormányrendelet 3. paragrafusa a késedelmi ka­matról, a 4. paragrafusa pedig a késedelmi illetékről szól. Ön a munkáltatójával szemben kése­delmi kamatot számíthat fel, és nem késedelmi illetéket. A kése­delmi kamat mértékét az emlí­tett kormányrendelet 3. §-a úgy határozza meg, hogy a késedel­mi kamat összegét a Szlovák Nemzeti Bank által meghatáro­zott leszámítolási (diszkont) ka­matláb kétszeresének összegé­ben szabják meg. Mivel ez a le­számítolási kamatláb elvben akár havonta is változhatna, és problematikus lenne egy-két-há­rom év után kiszámítani, melyik hónapban mennyi volt a kése­delmi kamat, a kormányrendelet kiegészítő elvként szögezte le, hogy a késedelmi kamat konkrét mértéke és összege a pénzbeli adósság teljesítése késedelmé­nek első napjához igazodik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha májusban a leszámítolá­si kamatláb 11 százalék volt, ak­kor önt 22 százalékos késedelmi kamat illeti meg, és teljesen ér­dektelen lehet mondjuk az is, ha valamelyik hónapban mondjuk csupán tíz százalék lett volna a késedelmi kamat. A havonta el­képzelhető, megtörténhető vál­tozásoktól függetlenül az önnel szembeni tartozást 22 százalé­kos késedelmi kamattal fogják sújtani, míg csak az adós meg nem fizeti a tartozását. Azt is el kell mondani, hogy a követelésének elévülése ugyan még nem fenyeget, de azért jó lenne, ha a bíróságnak is előter­jesztené a végkielégítés és a ké­sedelmi kamat iránti követelé­sét. Amennyiben az igénye, a kö­vetelése jogos, a bíróság felte­hetőleg megítéli önnek a bírósá­gi eljárással kapcsolatos kiadá­sait is. dr. G. D. Zöld jelentés - tüskés bokorban Noha a kormány legutóbbi ülésén el­fogadott ún. Zöld jelentés az elmúlt évi eredmények alapján stabilnak minősíti a hazai agrárágazat helyzetét, a gyakor­lati szakemberek tudják, hogy nem mind arany, ami fénylik. Kétségtelen ugyan, hogy sikerült eleget tenni a la­kosság hazai élelmiszerekkel való ellá­tását szorgalmazó koncepció alapvető követelményeinek, s a termelők anyagi biztonsága szempontjából a mezőgaz­dasági termékek árai is stabilizálódtak, a helyzet azonban korántsem mondha­tó rózsásnak. Bár tagadhatatlan, hogy a hazai mezőgazdaság állapotáról ob­jektív képet kínáló ágazati jelentés nem hallgatja el a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar fellendülé­sét akadályozó tényezőket sem. A mezőgazdasági termelés egésze to­vábbra is ráfizetéses, legalábbis a több mint ezer mezőgazdasági vállalatnak csaknem a fele még mindig piros vonal alatt volt kénytelen zárni az évet. Habár azt is eredménynek lehet elkönyvelni, hogy már nem 90 százalékuk vesztesé­ges. Köztudott, hogy a lakossági vásár­lóerő csökkenése mind a tej-, mind pe­dig a húsfogyasztásban komoly vissza­esést okozott, újabban a cukorpiac fe­szültségei borzolják a szakmai és fo­gyasztói kedélyeket. Az is tudvalevő, hogy a mezőgazdaság a fizetések szempontjából sem tartozik az ún. att­raktív ágazatok közé. Az itt dolgozók bérszínvonala az országos átlagnak a 80 százalékát alig éri el, ennek elle­nére még mindig nagyon sok ter­melőüzem kénytelen a szociális intéz­mények szerepkörét is vállalni, gyakran alamizsnáért alkalmazni feleslegesnek tartott embereket. A jelentésből idézve oldalakon át le­hetne sorolni az ágazati gondokat, az elavult gépparktól kezdve a hitelhez ju­tás nehézségein át a kölcsönös fizetés­képtelenségig. A szakembereket azon­ban minden bizonnyal sokkal inkább érdeklik azok a feltételek, amelyekre a jövő évi gazdálkodás alapelveit építhe­tik. Ezek előkészítésében a tárca veze­tése kétségtelenül alapos munkát vég­zett, hiszen a jelentés kidolgozásába bevonta az agrárkamara és a mezőgaz­dasági szövetkezetek szövetségének szakembereit is. Amint azt a földműve­lési minisztérium szóvivője állította, ja­vaslataik zöme bekerült a Zöld jelen­tésbe. Bár nem minden, hiszen amint hírlik, az érdekvédelmi szervezetek szakemberei szerették volna érvényesí­teni azt az elvet is, hogy az agrárpiacot közvetve szabályozó minimális árak képzésekor ne az átlagos termelési költségek 90 százalékát, hanem a 100 százalékot vegyék figyelembe. Agrárkörökben közismert, hogy az előző rendszerben alkalmazott ágazati támogatás radikális csökkentése évi 18 milliárd koronáról 7 milliárdra mi­lyen hatást okozott a termelők között. Máig is annak terheit nyögik. A jövő évi feltételek között legalább azt az alapel­vet sikerült rögzíteniük a tervezet ké­szítőinek, hogy ez a 7 milliárd tovább már nem csökkenhet. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a gyakorlati el­vet, amely szerint továbbra is kiemelt támogatást élveznek a rosszabb ter­mesztési feltételek között gazdálko­dók. A hatékonyság növelésére tett hangzatos kijelentések ellenére úgy tűnik, a tárca vezetésének még mindig nem sikerült elvágnia a gordiuszi cso­mót, még mindig nem tudja, a kiutalt költségvetési támogatást hatékonysági vagy pedig szociális alapon osszák-e szét. Marad tehát továbbra is a fele­más helyzet, ide is, meg oda is juttat­nak egy keveset. A termelőket ma már elsősorban az árak érdeklik. Létérdekük, hogy hozzá­vetőlegesen tudják, mikor és mennyiért értékesíthetik termékeiket. A Zöld jelen­tés ezen a téren nem mutat sok változást az előző évi és az idei gyakorlathoz viszo­nyítva, a tej garantált ára mellé azonban az idei tapasztalatok alapján újragondol­ják a minőségi pótlékok nagyságát. Nagy a valószínűsége, hogy nem emelni fogják őket. A többi termék piacát a fokozato­san elkészülő piaci rendtartások szabá­lyozzák majd, a kereslet-kínálat egyensú­lyának megbomlásakor az Állami Piac­szabályozási Alap lesz hivatott lépni. A termelőknek többéves szélmalom­harc után sikerült azt is elérniük, hogy a termelési célokra felhasznált üzem­anyagok fogyasztási adójának egy ré­szét, mintegy 1 milliárd koronát vissza­térítsenek számukra. Természetesen ez csupán javaslat, amelyet majd a költségvetés összeállításakor kell figye­lembe venniük a pénzügyi szakembe­reknek, mindenesetre sokat könnyíthet majd a pénzhiánnyal küszködők sor­sán. Kétségtelen, hogy a Zöld jelentés részletes gazdasági elemzésekre ala­pozva fogja össze a szlovákiai agrárá­gazat jelenlegi helyzetét és közeli kilá­tásait. Szükséges és jó/hogy már har­madik éve megpróbál utat mutatni az ágazati termelőknek. Az azonban, hogy a jövő évi gazdasági feltételek kialakí­tására tett ágazati javaslatokból mi va­lósul meg, még nagyban függ a parla­menti fogadtatástól, illetve attól, ho­gyan sikerül a gyakorlatban megvalósí­tani. A jelenlegi hazai gazdasági kör­nyezetben ugyanis tüskés bokorba nyúl az, aki nemzetgazdasági vonatkozások nélkül akarja egy-egy ágazat problémá­it kezelni. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents