Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-24 / 197. szám, csütörtök

6 I Ú J SZÓ TANÁCSADÁS 1995. augusztus 23. HAVEL KEGYELMI DONTESE Negatív visszhangok Prágai tudósítónktól Václav Havel cseh államfő múlt pénteki döntése, melyben kegyelmet adott a hivatalos oki­ratok hamisításával vádolt 43 éves volt disszidensnek, Marta Chadimovának, szinte egyön­tetűen negatív reakciókat vál­tott ki a cseh politikai körökben, illetve a közvéleményben. Az ál­láspontok gyakorlatilag csupán a fenntartások mértékében kü­lönböztek egymástól. A Chadimová-ügy 1991 szep­temberében kezdődött, amikor az ismert egykori „chartista" személyiség hivatalosan kérte a hatóságokat, hogy adják vissza a mintegy 45 millió korona ér­tékűre becsült, és állítása sze­rint az apja által 1939-ben meg­szerzett, majd 1952-ben lányá­ra átiratott ingatlanokat. A visszakövetelt ingatlanok közt található a prágai Hradzsin kö­zelében levő nevezetes Strahovi kolostor egy része is, amely ma a premontrei szerzetesrend tu­lajdonában van. A szerzetes­rend azonnal fellépett a követe­lés ellen, hangoztatva, hogy a kolostor egyetlen része sem volt Chadimová családjának tulajdo­na, s a hivatalos iratok megha­misításával vádolta meg Chadi­movát. A bírósági tárgyalás tehát már 3 és fél éve húzódik, a krimina­lisztikai szakértők szerint a Cha­dimová által előterjesztett iratok valóban hamisítványok, maga Chadimová már háromszor volt letartóztatva az ügy kapcsán, s több hónapot töltött a börtön­ben. Chadimová védői termé­szetesen vitatják az írássza­kértők véleményét, s elfogult­sággal vádolják a bíróságot. Havel kegyelmi döntését az­zal indokolta, hogy Chadimová beteg, tehát rendes orvosi keze­lésre szorul, amit a börtönbeli állapotokban nem lehet megva­lósítani. Megjegyezte: az ügy már túlságosan is húzódik, s ő nincs meggyőződve arról, hogy az ügyet kezelő bíróság elfogu­latlan lenne. Ugyanakkor azt is hozzátette, bár Chadimovát most már nem fenyegeti semmi­féle büntetés, mégis szívesen látná, ha kegyelmi döntése el­lenére is a bírósági per befejezé­se mellett döntene. Havel indo­kait szinte senki sem fogadta el. Több prágai lap rámutatott arra, hogy sokan vannak hasonló helyzetben, mint Chadimová... Az ügyet kezelő bíró, Michal Hodouška élesen elutasította az elfogultság vádját, s ebben mel­lé állt a cseh legfelsőbb bíróság is. Hodouška arra is rámutatott, hogy Chadimová Havel szűkebb baráti köréhez tartozik, s szerin­te ebben kell keresni a kegyelmi döntés valódi indokait. J/ff No­vák igazságügy-miniszter vi­szont elismerte, hogy az ál­lamfőnek joga van bárkinek megkegyelmezni, s döntését nem köteles nyilvánosan megin­dokolni. Ladislav Špaček, az ál­lamfő szóvivője szerint Havelhez évente mintegy 2400 kegyelmi kérvény érkezik. Havel az önálló cseh állam mintegy két és fél éves létezése alatt több mint 500 esetben gyakorolt kegyel­met emberbaráti okokból. Meg­figyelők véleménye szerint ezek a döntések politikai-jogi szem­pontból nem mindig voltak he­lyesek és elfogadhatók. KOKES JÁNOS Washington nukleáris terrortámadástól tart MTI-hír Az Egyesült Államokat nukleá­ris terrortámadás fenyegeti, amely az évtized végéig bekö­vetkezhet, ha az amerikai veze­tés nem hoz határozott intézke­déseket az atomcsempészet el­len - mondta Washingtonban egy szenátusi meghallgatáson Richard Lugar republikánus sze­nátor, pártjának elnökjelöltje. A Szovjetunió széthullása után „az atomfegyverek, vala­mint a fegyverek előállítására alkalmas urán és plutónium óri­ási szuperpiaca jött létre" - fi­gyelmeztetett Lugar. „Határo­zott cselekvési program nélkül az amerikaiaknak minden okuk megvan arra, hogy az évtized vége előtt amerikai célpontok elleni nukleáris terrortámadá­sokra számítsanak" - hangsú­lyozta. David Os/as, a CIA képviselője úgy vélte, hogy az oroszok tisztá­ban vannak ezzel a problémá­val. „Tizennégy volt szovjet köz­társaságból 10 ezer atomfegy­vert helyeztek orosz ellenőrzés alá, és amilyen gyorsan csak le­het, amerikai pénzügyi támoga­tással megsemmisítik ezeket. Az orosz ellenőrzési rendszer azonban nagyon hézagos. A CIA száz jelentést kapott atomfegy­verek csempészéséről, de nagy részüket nem lehetett meg­erősíteni" - mondta Osias. Riasztó ukrán energiahelyzet Ukrajna gazdasága katasztrofális állapotban van. Az ország szakadék felé közeleg, elképzelhető, hogy rövid időn belül olyan energetikai sokk következik be, amilyen nem egy szovjet utódállamot megrázott az elmúlt néhány évben ­mondta Jevhen Marosuk kormányfő Harkovban. A miniszterelnök az ország több nagyvállalatának vezetője előtt elmondta: az átfogó fizetés­képtelenség következtében az energetikai minisztériumnak óri­ási összegekkel tartoznak az energiafogyasztók. Az állam nem tud szenet és pakurát vásárolni, ezen energiahordozók tartalék­mennyisége a tavalyihoz képest harmadára csökkent. Ä nagyobb hőerőművek széntartaléka vé­szesen leapadt: van ahol egy napra, van ahol egy hétre ele­gendő. Több helyen már a téli készleteket kezdik eltüzelni. Az energiaválság és a fizetés­képtelenség évek óta újra és újra felszínre törő jeleként a héten is­mét több helyen sztrájk kezdődött a Donyeck medence szénbányászai között. A 20 ezer főt foglalkoztató Szelidovugol ki­termelővállalat vezetője „nagyon rossznak" minősítette a bányá­szok hangulatát. Mint mondta, hol az egyik, hol a másik tárná­ban tagadják meg a dolgozók a munkát. A bányászok egy dolgot követelnek: fizessék ki nekik a jú­niusi és a júliusi bért. A Szelido­vugol igazgatója szerint a bérek elmaradása széles körű munka­beszüntetésekhez vezethet. 4 milliárdot ér Csernobil bezárása Az ukrán kormány nem hajlandó a csernobili atomerőmű bezárá­sának kérdését önmagában szemlélni. A működő reaktorok leállítá­sáról csak akkor eshet szó, ha egyúttal megoldódik a közeli Szlavu­tics városában lakó energetikai szakemberek foglalkoztatása, és a nukleáris hulladék elhelyezésének problémája - jelentette ki Mar­csuk miniszterelnök. A kormányfő szerint ma már legkevesebb 4 milliárd dollárba kerül Csernobil üzemen kívül helyezése és a kieső energiát pótló-új erőmű felépítése. Hangsúlyozta: Ukrajna nem hite­leket vár az EU államaitól és a 7 legfejlettebb ipari országtól, hanem vissza nem térítendő pénzsegélyt. MTI VMSZ-VMDK Színlelt együttműködés A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége szerint a Vaj­dasági Magyarok Demokratikus Szövetsége (VMDK) csak színleli az együttműködési szándékot, s emiatt a VM$Z legnagyobb saj­nálatára a vajdasági magyarság létét veszélyeztető kérdésben, a vajdasági betelepítések ügyé­ben sem kerülhet sor a két ma­gyar érdekvédelmi szervezet együttműködésére - állapította meg Palicson tartott-tanácskozá­sán a VMSZ elnöksége. A VMSZ nyilatkozatban hang­súlyozta: a VMDK vezetői több le­velükben is a magyarságra nézve káros feltételekhez kötötték a tárgyalást és az együttműködést. „Amikor a VMSZ egyeztetni sze­rette volna a tárgyalások időpont­ját, akkor a VMDK vezetői már nem a betelepítés megvitatását javasolták, hanem olyan kérdése­ket akartak napirendre tűzni, amelyek megvitatásával egy ta­podtat sem léphetünk előre a magyarság helyzetének rendezé­sében" - áll á nyilatkozatban, amely azt is hangsúlyozta, hogy a VMDK szembe akarja állítani a Ti­sza menti és a közép-bácskai ma­gyar önkormányzatokat, s hazug­ságokat terjeszt Kasza József sza­badkai polgármesterről. A VMSZ elnöksége azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a VMDK való­ban az együttműködést szorgal­mazná, akkor legalább azt a nyi­latkozatotaláírta volna, amelyeta VMSZ és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének ve­zetői fogadtak el, s amelyet eljut­tattak a VMDK illetékeseihez is. A VMSZ által említett nyilatkozat til­takozik az ellen, hogy a szerbiai hatóságok a Vajdaságba telepítik a krajinai szerb menekültek döntő többségét, s ezzel erősza­kosan megváltoztatják az etnikai összetételt. MTI Ruandai hutuk - kicsik és nagyok - zsúfolódnak a teherautó platóján. A zaire-i menekülttáborokból már kb. 60 ezer hutu tért vissza Ruandába és Burundiba, hogy elkerüljék a kényszerű kitoloncolást, amelyet a zai­re-i hatóságok utasítására az ország hadserege indított el. 1 K ét izraeli harci helikopter mért csapást szerdára vir­radóra az Irán-barát síita libano­ni Hezbollah nevű szervezet Be­kaa-völgyben lévő egyik támasz­pontjára. A támadásban senki sem sérült meg és károk sem keletkeztek. Később az izraeli nehéztüzérség lőtte a térséget, de már kedd este is izraeli va­dászbombázók támadtak síiták állásaira. A támadásokat azt kö­vetően hajtották végre, hogy a zsidó állam által támogatott úgy­nevezett dél-libanoni hadsereg két katonája vesztette életét egy merényletben, amelyet a Hez­bollah vállalt magára. H avannában hétfőn elhunyt Hilda Guevara Gadea, Che Guevara legidősebb lánya. A Re­uterjelentése szerint a 39 éves korában rákban meghalt asszonyt kedden helyezték örök nyugalomra a kubai fővárosban. Hilda 1956-ban született Mexi­kóban Ernesto „Che" Guevara és annak első felesége, a perui Hilda Gadea gyermekeként. Az 1959-es forradalom óta Hilda Guevara Kubában élt. T izenkilenc személy megsé­rült kedden Mexikóváros­ban a rendőrség és utcai árusok összecsapásai következtében. A rendőrök több száz utcai moz­góárust próbáltak meg elűzni helyükről. Mintegy 200 árus üvegekkel és kövekkel támadt a biztonsági erőkre, akik könny­gázt és gumibotokat használtak ellenük. Erzsébet királynő takarékoskodik II. Erzsébet brit királynő az új­zélandi légitársaság járatán fog utazni novemberi auckiandi lá­togatására, hogy takarékoskod­jon az adófizetők pénzével - ad­ta hírül szerdán a Daily Mirror. A lap megjegyzi: ez lesz az első al­kalom, hogy a királynő nem ve­szi igénybe a királyi család ren­delkezésére álló repülőgépeket. Az auckiandi utazás így csak fe­le összegbe kerül az új-zélandi adófizetőknek, akik a Nemzet­közösség keretei között ugyan­csak brit alattvalók, s saját ál­lamfőjüket látják vendégül a ki­rálynő személyében. A Mirror ér­tesülése szerint a királynő és férje, Fülöp herceg az új-zélandi légitársaság Boeing 747-700 gépének teljes első osztályát foglalja majd el, amelyet a 26 órás utazásra középre állított dí­szes nagy asztallal és körülötte karosszékekkel alakítanak ké­nyelmesebbé. A gépen a királyi páron kívül további mintegy 400 utas foglalhat helyet. MTI KASMÍR Élnek a túszok MTI-hír Az indiai hatóságok kedden bejelentették: új fényképeket kaptak a kasmíri emberrablók által fogva tartott négy nyugati turistáról. A gerillák egy magnó­kazettát is küldtek a hatósá­goknak, a szalagon mind a négy fogoly hangja hallható. A nyugati turistákat hét héttel ezelőtt rabolta el a rejtélyes Al­Faran csoport. A gerillák azt követően küld­ték a képeket és a kazettát, hogy az indiai kormány a múlt héten bizonyítékokat követelt az emberrablóktól arra nézve, hogy a foglyok még mindig él­nek és jól vannak. A túszok ere­detileg öten voltak, de egyikü­ket, a norvég Hans-Christian Oströt lefejezték. A túsztartók harcostársaik szabadon bocsá­tását követelik a hatóságoktól. Jamaicai emberünk ...avagy MDF-támogató volt-e a kábítószer-csempészéssel vádolt Hargitay? A pesti lapokat olvasva a nyári hőségben fölöt­tébb elmélázhat az ember: igaz, egyikük kissé ide húz, a másik amoda. Némelyik meg huzatos. De így van ez rendjén. Olvasom a hírt: „Kábítószer-csempészet vádjával vasárnap letartóz­tatták Jamaicában Hargitay Pétert, Magyarország egy­kori svájci tiszteletbeli konzulját. A rendőrség 16 kiló kokaint foglalt le még a múlt kedden az üzletember ha­jójának, a Pillar el Caribének a kazánjában. Őrizetbe vették a hajó kapitányát és két tisztjét is, szintén kábító­szer-csempészet vádjával." Ennyi az alapinformáció. Az ügyesen és jól szerkesz­tett, grafikailag talán legtetszetősebb Magyar Hírlapból ezután megtudható, hogy Hargitay 44 éves, svájci ál­lampolgár, aki Jamaicában él, szerte Európában rek­lámcégei vannak, Magyarországon kiadói érdekeltség­gel bírt. A lap azonmód Jeszenszky Gézát szólaltatta meg az ügyben, aki szerint Hargitayt még a Németh-kormány „fedezte" fel, tőlük csak „örökölték". A volt külügymi­niszter nem tudta megmondani, Hargitay hogyan végez­te a rábízott munkát, de emlékezete szerint „nem tarto­zott a legaktívabbak közé". Eddig stimmel. A Magyar Hírlap azonban ezt követően már tudni véli azt is, hogy az üzletember öt évvel ezelőtt másfél millió forintot adományozott a Magyar Demokra­ta Fórumnak. Tetszik, ahogy Jeszenszky Géza volt külügyminiszter finoman elhárítja, pontosabban leszereli a neki szege­zett kérdést, nem cáfolva a lapértesülést, mondván, megtörténhetett, hogy az illető „egy szerény összeget" utalt át pártja céljaira, ám hozzáteszi: „egyáltalán nem lepődne meg, ha - politikai biztosítékként - Hargitay ezt más párttal is megtette volna". Egyértelmű tehát, magára vessen az a párt, amely pénzt nem fogad el, másfelől viszont az olyan üzletem­bert, aki esetleg többfelé is kacsingat, nem megítélni, hanem hasznosítani kell. Ha van haszonnövény, bizo­nyára létezik haszonember is. Ezt sugallja a haszon­elvűség. Gondolom, ezért bízhatták meg Hargitayt an­nak idején a tiszteletbeli konzulsággal is. Nem érzékelem azonban pontosan, mennyitérhet 16 kiló kokain. De az érte járó summáért olcsóbb helyeken bizonyára tnár pártot is lehetne szervezni. Alapítványt létrehozni mindenképpen. Apropó: nem is lenne elve­tendő - mondjuk egy haszonalapítvány. (sinkovits) ROMA ES BERLIN Közös bérletek MTI-tudósítás Rómában és Berlinben hamarosan köl­csönösen érvényesek lesznek a tömegközle­kedési járműveken az olasz, illetve a német fővárosban váltott havi bérletek - jelentette be a római városi önkormányzat közlekedési il­letékese. A római és a berlini illetékesek hamarosan megállapodnak a „testvér-tömegközlekedés" gyakorlati részleteiben. A két főváros egyben szeretné, ha példájuk elterjedne, ezért hivata­losan kérni fogják az Európai Uniótól, hogy az európai közösségen belül minden fővárost vonjanak be ebbe a kezdeményezésbe. Walter Tocci, a római önkormányzat közlekedési osz­tályának vezetője a két főváros megállapodá­sának bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy reményei szerint néhány hónapon belül min­den EU-állam fővárosában használni lehet a másik EU-állam fővárosában váltott bérletet, s a bérletközösség a közös európai otthon érze­tét erősíti majd a tömegközlekedési jármüve­ket igénybe vevő állampolgárokban.

Next

/
Thumbnails
Contents