Új Szó, 1995. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1995-08-23 / 196. szám, szerda

1898 | ÚJSZÓ GAZDASÁG 1995. augusztus 23. Bill Clinton amerikai elnök (felvételünkön lányával, Chelsea-vei) családjával együtt a Wyoming állambeli Jacksonban tölti kéthetes szabadságát. Ma azonban a fővárosba utazik, hogy részt vegyen a Boszniában baleset következtében életüket vesztett amerikai diplomaták temetésén. Robert Frasure-t és két társát az Arlington temetőben helyezik végső nyugalomra. AUSZTRIA Jövőre autópálya-használati díj Az osztrák autópályák ingyenes használatának hamarosan vége. Bár a fizetés módjáról és az összegről még folyik a vi­ta, szinte bizonyos, hogy az autósok jövő év közepétől szá­míthatnak a díjemelésre. A befolyó összeget a sürgős épít­kezések befejezésére, karbantartására és az útépítésből felgyűlt adósságok törlesztésére fordítják. KISERLETI ATOMROBBANTASOK A szociáldemokraták tiltakozó akciót indítanak MTI-hír Európa 21 szociáldemokrata pártja akciót indít az atomkí­sérletek ellen. Ezt Rudolf Scharplng, a német SPD vezetője közölte amikor Salzburg közelében találkozott Franz Vra­nitzkyvel, az ugyancsak szocialista osztrák kancellárral, valamint a portugál szociáldemokraták vezetőjével. Franciaország viszont tegnap felszólította Ausztráliát és Uj-Zé­landot, hogy enyhítsen Párizs el­leni bírálatán a tervezett csen­des-óceáni atomrobbantások ügyében. Franciaország a tervek szerint szeptembertől májusig 7-8 földalatti atomrobbantást hajt végre a Mururoa-korallzá­tony térségében. A párizsi beje­lentés élénk nemzetközi kritikát váltott ki, és különösen Canber­ra, valamint Wellington tendült támadásba a francia tervek megvalósításának a meghiúsítá­sáért. A francia külügyminisztérium azt sérelmezi, hogy a két csen­des-óceáni ország hevesebben bírálja a francia robbantásokat, mint azt a közelmúltban harma­dik hónap leforgása alatt má­sodszor végrehajtott kínai nuk­leáris robbantás esetében tette. Román remények A négy éve függetlenné vált Ukrajnában még nem fog­laltak le akkora mennyiségű ká­bítószert, mint hétfőn a lengyel határ közelében. A szemfüles határőrök hálóján 30 kilogramm heroin éš hasis akadt fenn. Az In­terfax Ukraina jelentése szerint a kábítószert egy iráni teherautó benzintartályában rejtették el. A jármű - melynek sofőrjét őrizet­be vették - Ukrajna területén csak áthaladt volna, a végcél Né­metország és Belgium volt. V értelenül fejeződött be a Sao Tomé és Princípe szige­tén egy hete végrehajtott kato­nai puccs. Az ország parlamentje rendkívüli ülésén büntetlensé­get ígért a puccs vezetőinek, akik erre nyomban visszahelyez­ték hatalmába a mindaddig házi őrizetben tartott Miguel Trovoa­da államfőt és Carlos Graca mi­niszterelnököt. A Reuter hírügy­nökség szerint a megegyezés Ve­nancio de Moura angolai külügy­miniszter érdeme, aki a múlt hét vége óta közvetített a rajtaütés végrehajtói és az elüldözött ve­zetés között. A helyi hadsereg fi­atal tisztjei múlt kedden foglal­ták le az egykori portugál gyar­mat kulcsépületeit, tiltakozásul a szigeteken uralkodó szegény­ségellen. A brit fennhatóság alá tarto­zó, karib-tengeri Montser­rat-sziget lakosságának felét hétfőn el kellett menekíteni la­kóhelyéről, mert ismét kitört a sziget vulkánja a Soufriere-he­gyen. A 10 ezer helyi lakos kö­zül több mint ötezer embert me­nekítettek a sziget északi részé­be, de szerencsére senki sem sérült meg. A helyi vezetés ázonban máris elkészítette azo­kat a terveket, amelyek segítsé­gével a veszélybe került lakos­ságot szükség esetén a közeli Antigua vagy St. Kitts szigetére szállíthatják repülőgéppel. A So­ufriere-vulkán egy hónappal ezelőtt, éledt fel hosszabb hall­gatás után. Hőségrekord Tokióban MTI-hír Százéves hőségrekord dőlt meg tegnap Tokióban: a japán fővárosban 1894-ben mértek utoljára 31 egymást követő na­pon 30 foknál magasabb hőmér­sékletet. A rekkenő hőség nem váltja ki a tokióiak osztatlan örö­mét, márcsak azért sem, mert a teljes gőzzel működő ventilláto­rok, illetve klímaberendezések alaposan felduzzasztottak a vil­lanyszámlákat. Tokióban egyéb­ként a legnagyobb meleget tavaly mérték, amikor a hőmérő higany­szála elérte'a 40 Celsius fokot. Johannes Ditz gazdasági mi­niszter legfrissebb elképzelése a svájci mintát venné alapul: éves címkét váltana minden au­tós, aki autópályát kíván igény­be venni. Az 1996. július l-jétől érvénybe lépő rendszerben, a mostani elképzelések szerint, évi 300 schilling lenne a díjtétel. Ezt a megoldást nem tekintik véglegesnek. Sokkal kifi­(Folytatás az 1. oldalról) földnek hála, hogy az emberek valahogy eltengődnek. Meg az évek során igénytelenekké is vál­tak, elfásultak. Visszatért a divat­ba a cserekereskedelem, aztán bort termelnek, pálinkát főznek, abból is összejön valamicske pénz. Hát így... - Milyen módon tájékozód­nak? - Korábban több személyt is megvertek, ha rajtakapták őket, hogy a horvát televízió vagy rádió adásait figyelik. Ez persze tovább­ra is a legfontosabb tájékozódási zetődőbbnek tartanák a hasz­nált szakasztól függő díjszabást, amihez azonban jelentős beru­házásra van szükség, hiszen be­és kijárati kapukat kell építeni, sőt a legkorszerűbb fotocellás technikát is be kellene vezetni. Optimista számítások szerint legkorábban 1998-ban valósít­ható meg ilyen megoldás. Egy dolog nem jön semmiképpen lehetőség, csak éppen óvatosnak kell lenni. Sokan kísérik a Magyar Televízió és Rádió műsorait, a leg­hallgatottabb azonban az Eszéki Rádió napi fél órás magyar nyelvű adása, amely rejtjeles üzeneteket is közvetít a Baranyából elmene­kültektől a maradottakhoz. - Mi lenne a feltétele, hogy az eltávozottak egyszer visszatér­hessenek? - Az, hogy ezek a területek va­lamiképpen visszaintegrálódja­nak a horvát közigazgatásba. - Ez hogyan válna lehetséges­sé? számításba: a kormány nem kí­vánja az autópálya-hálózat üze­meltetését privatizálni, s legfel­jebb kisebb szakaszok építését tartja elképzelhetőnek építőtár­saságokból alakult üzemeltetői csoportok bekapcsolásával. A lakosság nem lelkesedik az autóút-használati díj bevezeté­séért. Viszont egyértelműen tá­mogatná, hogy az országba lépő kamionokra, teherautókra már­is vessenek ki úthasználati díjat, lehetőleg jó magasat. Más kér­dés, hogy ennek egyelőre nincs realitása, mert a szállító járművek az Európai -Unió sza­bályozása szerint adóznak.(MH) - A nagypolitika titkait mi nem ismerjük. Feltételezhető azonban, hogy Horvátország - az állandó szerb provokációk ellenére ­ezekben a hetekben nem folya­modik katonai lépéshez, annál ke­vésbé, mert legutóbbi akciójának nemzetközi megítélése is igen­csak eltérő. A politikai rendezés lenne a legkézenfekvőbb, s talán ilyen vonatkozásban az összekötő csoport is nyomást gyakorol majd Milosevicsékre. Az eddigi tapasz­talatok azonban azt mutatják, hogy a békés megegyezésnek ki­csi az esélye. SINKOVITS PÉTER Románia azt reméli, hogy szep­temberben 250 millió dolláros hi­telmegállapodást köt a Világ­bankkal. Ez pedig arra serkenti majd a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy a balkáni államnak jó­váhagyjon egy két részből álló, összesen 325 millió dolláros köl­csönt - jelentette az AP-DJ. Az amerikai gazdasági hírügynökség beszámolója szerint vezető ro­mán tisztségviselők egy csoportja - amelyet várhatóan Florin Geor­gescu pénzügyminiszter vezet majd - szeptember második he­tében Washingtonba utazik. Re­mények szerint ekkor véglegesí­tik a Világbankkal a 250 millió dolláros kölcsönről szóló megál­lapodást. A Világbanknál szigorúbbnak tetsző IMF az újabb kölcsön folyó­sítása előtt azt várja el Romániá­tól, hogy gyorsítsa fel a privatizáci­ót és alakítsa át az állami cégek szerkezetét. A bukaresti kormány a múlt héten hozta nyilvánosság­ra azt a listát, amely 3907, magá­nosításra kijelölt vállalat nevét tartalmazza. MTI Magyarok kényszermunkán Nicolae Vacaroiu miniszterelnök tegnapi sajtóértekezletén azt mondta, hogy 1995 első hét hónapjában az infláció 11,5 százalékos volt és ez reményt ad arra, hogy az év végéig az ütem nem haladja majd meg a 25 százalékot. Tavaly 62 százalékos volt az infláció. NASA: Magánkézbe kerül az űrrepülőgép-program Az amerikai légügyi és űrha­józási hivatal (NASA) feltett szándéka, hogy egy magán­cégre bízza az űrrepülőgép­program menedzselését. A szövetségi ügynökség vezetői Houstonban ismertették az el­képzelésüket a hivatallal szerződéses viszonyban álló csaknem háromszáz vállalko­zás képviselőivel. Az évi több mint 3 milliárd dolláros költségkerettel ren­delkező űrrepülőgép-program már ma is javarészt alvállalko­zók együttműködésével való­sul meg. A NASA tervei szerint az irányítás teljes átadása há­rom évet vesz majd igénybe: a szüntelen pénzszűkében lévő hivatal csak a főbb tudomá­nyos programok ellenőrzését kívánja magának fenntartani. A NASA kiadásait az utóbbi években a szövetségi kor­mányzat jelentős mértékben megnyirbálta. A hivatal az évezred végére kénytelen lesz a kormány által fizetett alkal­mazottainak számát a jelenle­gi 3200-ról a felére csökken­teni, és bizton számolhat az­zal is, hogy 2000-ben csupán 2,8 milliárd dollárt fog kapnia szövetségi költségvetésből az űrrepülőgép-programra. MTI Az exodus folytatódik... A nagyatádi menekülttábor ka­puja előtt két nő borul egymás nya­kába. Nem szólnak, csak sírnak. Súlyos, néma könnyekkel. Úgy öle­lik egymást, mintha soha nem akarnának elválni. A két mellettük álló férfi szótlanul nézi őket. Aztán az egyik fogja a bőröndöket és be­rakja a viharven horvát rendszá­mú kocsi csomagtanójába. A má­sik férfi odalép a síró nőkhöz, a so­ványabbik felé fordul, mond neki valamit, nyugtatólag simogatja ha­ját, arcát. Lassan elcsitul a sírás. Előkerülnek a zsebkendők. Az egy­másra talált rokonok elindulnak az autó felé. Nemsokára felberreg a motor. Egy lakója immár végleg el­hagyta a nagyatádi menekülttá­bort, melyben még mindig több mint kétezren várnak arra, hogy to­vább-, visszamehessenek. Valaho­vá. Haza. Egy elment, de meglehet, még aznap jön helyette kettő másik. Mert az immár negyedik éve tartó menekültáradat folytatódik. Sok kilométeres kocsisor, éle­lem-, ivóvíz-, gyógyszerhiány, ellá­tatlan sebesültek, út mentén szülő nők, vagyonuk roncsain ücsörgő reménytelen tekintetű családok. Az elmúlt napokban ismét egy újabb délszláv exodus szívfacsaró képeivel szembesülhetett a világ. Ezúttal a krajinai szerbek hagyták el otthonaikat, hogy másutt lelje­nek menedéket az üldöztetések elől. Számuk egyes források sze­rint megközelíti a kétszázezret. Igaz, nem ez az első menekült­hullám, amely a hajdani Jugoszlá­via útjain, településein 1991 óta végigvonul. A 24 milliós egykori or­szág lakosságából 4,5 millió lett a négy év alatt földönfutóvá. A legsú­lyosabb a boszniai exodus, a haj­dani négy milliós köztársaság majd két millió lakóját sodorta tá­vol otthonától az erőszak. Negyed­millióra becsülik az 1991-ben Kra­jinából elűzött horvátokat is, s ak­kor még szó sem esett a felszá­molt magyarok lakta baranyai fal­vakról, a szétszakított, egymás el­len fordított családokról. Most újabb menekülők lepik el a Balkán útjait. Szerbek menekülnek a hor­vátok elől, bosnyákok, horvátok, magyarok a szerbek elől. Megtört, fáradt arcú aszony, üres tekintetű férfi, riadtan egymáshoz bújó gye­rekek. Az exodus folytatódik. Magyarországon jelenleg 7600 menekült tartózkodik, Szlovákiá­ban mintegy négyszáz. A legtöb­ben, 350 000-en Németországban kerestek menedéket. Európában a második világháború óta nem volt hasonló méretű menekültáradat. Szomorú, tragikus csúcsdöntés. S. FORGON SZILVIA NAGYATÁD, 1995 AUGUSZTUSA Beatrix királynő trónra lépése óta először kereste fel az egykori holland gyarmatot Indonézi­át. Nem mindenki örül Jakartában a látogatásnak - hétfő este tiltakozó diákok gyűltek össze az állami palotánál, amelyben Suharto elnök adott vacsorát a királynő tiszteletére. TASR/AP-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents